Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

Iszlám hafalom Tanácskozóit az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szekér Gyula felszólalása ÇFdytatâa me 1. cádaibrőt) Az atommagban rejlő ha­talmas energiának a népek javát, az anyagi termelés növekvő energiaszükségle­tének kielégítését kell szol­gálnia — hangsúlyozta be­vezetőjében Szekér Gyula. — A nukleáris fegyverek létezése és a bennük rejlő veszély többé nem akadá­lyozhatja meg ennek az új energiaforrásnak maximális hasznosítását a békés gaz­dasági építőmunkában, a népek életszínvonalának emelésében. Ezt a politikát követi kormányunk, amikor a testvéri szocialista orszá­gokkal és más haladó erők­kel együtt következetesen fellép a nukleáris fegyver­kezés hajsza ellen, harcol e fegyverek fejlesztésének, gyártásának és alkalmazásá­nak végleges betiltásáért és a felhalmozott készletek megsemmisítéséért. — A mi számunkra az atomenergia legnagyobb je­lentősége annak energetikai hasznosításában van — mu­tatott rá —, hiszen ma energiaszükségletünknek mintegy felét importáljuk. Az import azonban mind nehezebbé válik és egyre súlyosabb tehertétele külke­reskedelmi mérlegünknek. Hazánkban is elkerülhetet­len tehát, hogy — a szén- termelés növelése mellett — a jövőben fokozottan tá­maszkodjunk az atomener­giára. Ehhez hazai uránérc- vagyonunk is hátteret ad. A paksi erőmű építkezés — hangsúlyozta Szekér Gyula — jelenleg az ország legnagyobb és legbonyolul­tabb beruházása, amelynek megvalósítása fonte*, szer­vezett munkát követel míndannyiunktól. Szekér Gyula végül arról is beszélt, mennyire nem le­becsülendő az atomtechni­ka hatása a tudomány, az egészségügy, a mezőgazda- ság és az ipari technológiák széles körére, a tudományos kutatás módszereire és esz­közeire. E fejlődésnek azon­ban — mutatott rá — még a kezdetén vagyunk. A le­hetőségek nagyok és a tudo­mány szinte naponta tár fel újabb eredményeket. Ezek gyakorlati alkalmazása előtt szélesre kell tárni a kaput, ugyanakkor őrködni kell azon is, hogy a szakszerűtlen vagy gondatlan magatartás ne veszélyeztesse a környe­zetet. Ennek jegyében teremt megfelelőbb keretet a tör­vényjavaslat ahhoz, hogy az atom technikát országunk javára tudjuk hasznosítani. Dr. Bognár Rezső (Hajdú- Bihar m. 3. vk.) akadémikus egyebek között hangsúlyoz­ta: jóleső és megnyugtató érzés, hogy a természettudo­mány talán legmodernebb, és az egész emberiség szá­mára is az egyik legnagyobb jelentőségű ágának, az atomfizikának felismertük társadalmi és gazdasági fon­tosságát és békés célokra, a szocializmust építő munká­ban akarjuk mind nagyobb mértékben hasznosítani. A felszólalások után ár. Marhája Imre igazságügy- miniszter válasza, majd ha­tározathozatal következett. Az országgyűlés előbb elő­terjesztett módosító javasla­tokat, azután az atomener­giáról szóló törvényjavasla­tot általánosságban — és a már megszavazott módosítá­sokkal — részleteiben is, egyhangúlag elfogadta. Ezt követően Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára számolt be a népköztársa­ság Elnöki Tanácsának mun­kájáról: — Az állami életben a törvényesség biztosított volt és tovább fejlődött — hangsúlyozta a többi között. — Az országgyűlést helyet­tesítő jogkörében az Elnöki Tanács az alapvető elvek és rendelkezések érintetlenül hagyásával egészített ki és korszerűsített kisebb-na- gyobb mértékben egyes tör­vényeket. Törvényerejű ren­deletet alkotott az államélet fejlesztése, a szocialista, a kulturális és a közművelődé­si célok jobb megoldása ér­dekében. A társadalmi vi­szonyok jogi szabályozást igénylő körében összesen hatvan törvényerejű rende­letet alkottunk — mondotta. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy — a jogszabályal­fejlesztésénék eszközei, a jogszabályok megtartásá­nak kulcsfontosságú kérdé­sei, s egyben államunk, nép­gazdaságunk erősítését szol­gáló jogi feladatok. Ezután a bűnözés múlt évi adataira hivatkozva kiemel­te: az összbűnözés egészé­ben nem következett be lé­nyegesebb változás. Az is­mertté vált közvádas bűn­cselekmények száma 1978- hoz viszonyítva 1,3 száza­lékkal, az elkövetőké pedig 6,5 százalékkal csökkent. A legfőbb ügyész a bűncse­lekmények csoportjait ele­mezve a társadalmi tulaj­dont károsító súlyos tör­Az országgyűlés tavaszi ülésszakán Kádár János és Lázár György. (MTI-fotó—Soós Lajos felv.—teleíotó—KS) kotás mellett — az Elnöki Tanács munkájának jelen­tős hányadát adták az egye­di döntések: az állampolgár- sági, a kegyelmezési, a ki­nevezési és a kitüntetési ügyek. A Magyar Népiköztársaság nemzetközi tevékenysége és országunk külpolitikájánaK gyakorlati megvalósítása jelentős feladatokat ró az Elnöki Tanácsra. Ebben kül­politikánk alapvető elvei, a szocializmus, a béke szol­gálata vezérel bennünket. Arra törekedtünk és törek­szünk, hogy szilárduljon és tovább fejlődjön a békés egymás mellett élés, az eny­hülés irányzata. Megbízatá­sunk időszaka alatt öt füg­getlenné vált országot is­mertünk el és 19 állammal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ezzel 125-re nö­vekedett azoknak az orszá­goknak a száma, amelyekkel diplomáciai kapcsolatban vágyunk. Összegezve: az El­nöki Tanács az alkotmány előírásaival összhangban vé­gezte feladatát, szoros együttműködésben az ország- gyűléssel és a kormánnyal. Az országgyűlés a beszá­molót jóváhagyólag tudomá­sul vette. Ezután ár. Szíjártó Károly legfőbb ügyész számolt be az utóbbi két esztendőben szerzett ügyészi tapasztala­tokról az állampolgárok többségére a törvénytisztelő, a jogszabályi rendelkezése­ket követő, fegyelmezett ma­gatartás volt jellemző 1978— 79-ben is — mondotta, hoz­záfűzve: hazánkban válto­zatlanul szilárd a törvé­nyesség. — Világosan kell látod, hogy a ma még tapasztal­ható hibák csökkentése, il­letve megszüntetése minden állami és gazdálkodó szerv alapvető feladata. Vala­mennyi területen fokozot­tabb gondot kell fordítaná a jogszabályokban megfogal­mazott központi akarat ér­vényesítésére, az állami és állampolgári fegyelem biz­tosítására, a kötelezettsé­gek teljesítésének számon­kérésére. E követelmények am, » törvényesség tovább­vénysértések 5,6 százalékos csökkentését állapította meg. E tavalyi számadatot vizsgálva azonban nincs ok megnyugvásra, mivel 16 millió forinttal növekedett az ilyen bűncselekmények­kel okozott kár. Csökkent az erőszakos és garázda jel­legű bűncselekmények szá­ma. Jóllehet közlekedési büncselekmenyekből is — 12,9 százalékkal — keveseb­bet jegyeztek fel a múlt évben, az ittas járművezetés változatlanul 70 százalékos arányt képviselt. Egyébként a bűnözés lel­tárt okai között szerepel az alkoholizmus — állapította meg későbbiekben. — Fel­számolására meg határozot­tabban kell törekedni. Az ügyészek érnek a törvény adta lehetőségekkel: indít­ványozzák például a mun­katerápiás intézeti gyógyke­zelés elrendelését. A kezde­ményezésre jogosult egyéb állami, társadalmi szervek viszont csak elvétve élnek ezzel a lehetőséggel. Ezért mielőbbi fordulatra van szükség. Dr. Szakács Ödön, a leg­felsőbb bíróság elnöke a Magyar ’ Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának te­vékenységéről adott számot. A Magyar Népköztársaság bíróságai — hangsúlyozta — teljesítették az alkotmány­ban és a bíróságokról szóló törvényben rögzített felada­tokat: védték az állami, gazdasági és társadalmi ren­delet, az állampolgárok jo­gait; a törvényben megha­tározott keretek között bün­tették a bűncselekmények el­követőit. A testület büntető és katonai kollégiumának legfontosabb feladata volt, hogy biztosítsa az új bün­tető törvénykönyv egyeséges alkalmazásét. Ennek érdé-, kében a legfelsőbb bíróság felülvizsgálta az összes, ko­rábban hozott elvi iránymu­tatását. Így lényeges egy­szerűsítésekre is lehetőség nyüt: több mint 30 bünte­tőjogi elvi döntés közül há­rom és 206 kollégiumi ál­lásfoglalás közül 91 maradt hatályban. A továbbiakban a bünte­téskiszabás törvényességé­nek biztosításával kapcsola­tos tapasztalatokról szólva elmondotta az elmúlt évek­ben az országos ítélkezés kiegyensúlyozottabbá vált. Indokolatlanul enyhe vagy eltúlzottan súlyos büntetések csak ritkán fordultak elő. Az ilyen ítéletekkel szem­ben — fűzte hozzá — tör­vényességi óvást emelt. A népgazdaság elleni bűncse­lekmények helyes büntető­jogi megítéléséről szórva rá­mutatott: ismételten és erő­teljesen hangsúlyoztuk, hegy a csoportérdek nem kerül­het ellentétbe az össztársa­dalmi érdekkel. A nyerész­kedés, valamint a munka nélkül vagy a munkával arányban nem álló jövede­lemszerzés alapvetően sérti mind a termelés, mind a termelt javak igazságos el­osztásához fűződő érdekeket. A legfelsőbb bíróság a ▼agyon elleni bűncselekmé­nyek megítélésével több el­vi iránymutatásban hívta fel a bíróságok figyelmét arra, hogy a büntetés ki­szabásakor súlyosbító körül­ményként kell figyelembe venni, ha a bűn cselekmény- nyel a társadalmi tulajdont sertették meg. A legfelsőbb bíróság az elmúlt két évben is követ­kezetesen törekedett arra, hogy a gazdasági pereket — a lehetőségek szerint — rö­vid idő alatt bírálja el, a feltárt hibákat és hiányos­ságokat elemezve kellően megalapozott határozatokat hozzon. Tapasztalatunk sze­rint — fűzte hozzá a többi között — a vállalatok je­lentős része a jogos igények érvényesítését nem tekinti kötelességének, sőt az igény érvényesítésének mellőzése olyan esetekben is előfor­dult, amelyekben azt a jog­szabály kötelezővé tette. Fontos érdek — mondotta végül —, hogy a gazdálko­dás hatékonyságának foko­zására irányuló törekvés megvalósítása közben ne szenvedjen sérelmet a mun­kahelyi demokrácia, s min­denütt érvényre jusson az egyes dolgozók jogos érde­keinek következetes védel­me is. Dr. Földvári József (Ba­ranya m. 4. vk.) a Pécsi Tudományegyetem rektora, a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság megbízásából elmondta: a legfelsőbb bíró­ság és a legfőbb ügyészség vezetői, dolgozói eredmé­nyesen. lelki ismere lesen, a nagy felelősségtudattal vé­gezték munkájukat. A köz­lekedési bűncselekmények­ről szólva hangsúlyozta: megdöbbentő tény, hogy évente 700—800 halálos köz­úti balesetet okoznak. Ugyanis ezek nagy része fi­gyelmesebb vezetéssel, a közlekedési szabályoknak megfelelő megtartással ke­rülhető lett volna. Foglalko­zott a gazdasági perek ta­pasztalataival, majd a mun­kaügyi jogviták megítélésé­vel. Ezután az országgyűlés dir. Szijártó Károlynak, a Népköztársaság Legfőbb Ügyészének és dr. Szakács Ödönnek, a legfelsőbb bí­róság elnökének beszámoló­ját jóváhagyólag tudomásul vette. A továbbiakban — tekin­tettel arra, hogy az 1975. június 15-én megválasztott országgyűlési megbízatása idén június 15-én lejár — az országgyűlés felhatalmaz­ta a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, hogy az ország­gyűlési képvisélők és a ta­nácstagok ugyancsak esedé­kes általános választását az alkotmány előírásainak meg­felelően ez év június 8-ra tűzze ki. Apró Antal végül köszö­netét mondott a képviselők­nek, a megyei és budapesti képviselőcsoportok vezetői­nek, az országgyűlés bizott­ságainak, tisztségviselőinek az öt esztendőn, át folytatott hasznos tevékenységükért. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Apró Antal és Péter János, az országgyűlés alelnöke fel- ! váltva elnökölt — befelezte I munkáját (MTI)) Az ajatoUahok rendszere Az iszlám hosszú évszáza­dokon keresztül alig halla­tott magáról. Most, 1400 év­vel az alapító Mohamed ha­lála után megtört a csend: az iszlám — különösen az iráni forradalom óta — a világ érdeklődésének előte­rébe került, hirtelen meg­újulása sokakat arra kész­tet, hogy e vallás történe­tével is megismerkedjenek. Az iszlámnak — a ke­reszténységgel ellentétben — nincs valamiféle vallási központja. Ezért már kez­dettől fogva vita folyt a mohamedán világban, hogy ki a próféta igazi követője. A számos szekta közül két fő irányzat emelkedett ki : a szunnita és a síita. Irán az egyetlen mohamedán or­szág, ahol a síita államval­lás. S míg a szunniták ta­nítása, az ulama inkább a vallási életre összpontosított, addig a síita papságnak mindig is komoly politikai szerepe volt Irán életében. S még egy különbség: míg a szunnita egyház tisztségvi­selőit, papjait mindenkor az állam fizette, addig a síiták kezdettől fogva önmagukat igazgatták. Úgy tűnik azon­ban, hogy az iszlám forrada­lom lényegében megszün­tette az állam és egyház kü­lönválását. A síita papok funkciójuk és vallási képzettségük alap­ján különböző kategóriákba tartoznak. A legalsó kategó­riát a mintegy 180 ezerre becsült mullahok, falusi pa­pok és koránmagyarázók al­kotják. Nincs magasabb teo­lógiai képzettségük. o« gyakran a falusi tanítok, bí­rók és községi vezetők tisz­tét is betöltik. A következő lépcsőfokot a prédikátorok alkotják. »Iskolázottságuk és szónoki képességeik alapján a vallási rendezvényeken ők magyarázzák a szunnát. a próféta és első utódainak, a siitáÉ . altat tisztelt Állj Hasszán és Húszéin imá- mok tetteit és tanításait Iránban mintegy 20 ezer mecset van. Minden nagyobb mecsetnek van egy előimád- kozója. Azoikat, akik közü­lük a pénteki vallási ünne­peken a prédikációt tartják, »imami dzsámi«nak neve­zik. Ez utóbbiak jelentik az alsó papság legmagasabb rangú képviselőit. Alapos teológiai képzett­séggel kell rendelkeznie a hit és a vallás szakértőjé­nek, a »hodzsat al-iszlam«- nak. A koránt, a vallási elő­írásokat és az iszlám tör­vényeit egyaránt szabadon magyarázhatja. Ez a joga őt »mudzsahid«-dá — a vallás megújítójává teszi, aki a hí­vók szemében természet­fölötti erővel rendelkezik. A mintegy 100 mudzsahid élén az ajatollahok állnak (Ajat Allah — Allah pe­csétje). Az ajatollah elneve­zést a század eleje óta használják a legmagasabb egyházi méltóság megjelölé­sére. Síita felfogás szerint az ajatollah az »isteni fény hordozója«, tekintélye meg- támadhatatlan, tudása vég­telen. E cím elnyeréséhez a jelöltnek öt ajatollah előtt kell szigorú vizsgát tennie. 1920 óta Iránban bevezették az »ajatollah al-Uzma (Nagy ajatollah) kifejezést, a szun­nita »nagysejk« mintájára. Egyidejűleg megalkották a »mardzsa-i taklid« — az »utánérzés forrása« főpapi rangot. A Nagy ajatollah cím elnyerésére nincsenek pontos előírások. 1961-ben bekövetkezett haláláig Mo­hamed Burudzsirdi töltötte be ezt a tisztet. Khomeini hosszú ideig egyike volt a hat »mardzsa-i taklid« aja- tollahhak, ma viszont ő a -Nagy ajatollah« Iránban. Gáti István (Folytatjuk.) Qum, a szent város egyik imaháza. COLOR STAR színes, MODUL áramiakarékos fekete-fehér tv-készülékek most érkeztek Kaposvárra, a Május 1. u. 7. sz. alatti villamossági szaküzletbe. Ajánlunk még 60-200 literes hűtőszekrényeket március 31-ig még kedvezményes 10% OTP előleggel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom