Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
Iszlám hafalom Tanácskozóit az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szekér Gyula felszólalása ÇFdytatâa me 1. cádaibrőt) Az atommagban rejlő hatalmas energiának a népek javát, az anyagi termelés növekvő energiaszükségletének kielégítését kell szolgálnia — hangsúlyozta bevezetőjében Szekér Gyula. — A nukleáris fegyverek létezése és a bennük rejlő veszély többé nem akadályozhatja meg ennek az új energiaforrásnak maximális hasznosítását a békés gazdasági építőmunkában, a népek életszínvonalának emelésében. Ezt a politikát követi kormányunk, amikor a testvéri szocialista országokkal és más haladó erőkkel együtt következetesen fellép a nukleáris fegyverkezés hajsza ellen, harcol e fegyverek fejlesztésének, gyártásának és alkalmazásának végleges betiltásáért és a felhalmozott készletek megsemmisítéséért. — A mi számunkra az atomenergia legnagyobb jelentősége annak energetikai hasznosításában van — mutatott rá —, hiszen ma energiaszükségletünknek mintegy felét importáljuk. Az import azonban mind nehezebbé válik és egyre súlyosabb tehertétele külkereskedelmi mérlegünknek. Hazánkban is elkerülhetetlen tehát, hogy — a szén- termelés növelése mellett — a jövőben fokozottan támaszkodjunk az atomenergiára. Ehhez hazai uránérc- vagyonunk is hátteret ad. A paksi erőmű építkezés — hangsúlyozta Szekér Gyula — jelenleg az ország legnagyobb és legbonyolultabb beruházása, amelynek megvalósítása fonte*, szervezett munkát követel míndannyiunktól. Szekér Gyula végül arról is beszélt, mennyire nem lebecsülendő az atomtechnika hatása a tudomány, az egészségügy, a mezőgazda- ság és az ipari technológiák széles körére, a tudományos kutatás módszereire és eszközeire. E fejlődésnek azonban — mutatott rá — még a kezdetén vagyunk. A lehetőségek nagyok és a tudomány szinte naponta tár fel újabb eredményeket. Ezek gyakorlati alkalmazása előtt szélesre kell tárni a kaput, ugyanakkor őrködni kell azon is, hogy a szakszerűtlen vagy gondatlan magatartás ne veszélyeztesse a környezetet. Ennek jegyében teremt megfelelőbb keretet a törvényjavaslat ahhoz, hogy az atom technikát országunk javára tudjuk hasznosítani. Dr. Bognár Rezső (Hajdú- Bihar m. 3. vk.) akadémikus egyebek között hangsúlyozta: jóleső és megnyugtató érzés, hogy a természettudomány talán legmodernebb, és az egész emberiség számára is az egyik legnagyobb jelentőségű ágának, az atomfizikának felismertük társadalmi és gazdasági fontosságát és békés célokra, a szocializmust építő munkában akarjuk mind nagyobb mértékben hasznosítani. A felszólalások után ár. Marhája Imre igazságügy- miniszter válasza, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb előterjesztett módosító javaslatokat, azután az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot általánosságban — és a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is, egyhangúlag elfogadta. Ezt követően Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára számolt be a népköztársaság Elnöki Tanácsának munkájáról: — Az állami életben a törvényesség biztosított volt és tovább fejlődött — hangsúlyozta a többi között. — Az országgyűlést helyettesítő jogkörében az Elnöki Tanács az alapvető elvek és rendelkezések érintetlenül hagyásával egészített ki és korszerűsített kisebb-na- gyobb mértékben egyes törvényeket. Törvényerejű rendeletet alkotott az államélet fejlesztése, a szocialista, a kulturális és a közművelődési célok jobb megoldása érdekében. A társadalmi viszonyok jogi szabályozást igénylő körében összesen hatvan törvényerejű rendeletet alkottunk — mondotta. A továbbiakban szólt arról, hogy — a jogszabályalfejlesztésénék eszközei, a jogszabályok megtartásának kulcsfontosságú kérdései, s egyben államunk, népgazdaságunk erősítését szolgáló jogi feladatok. Ezután a bűnözés múlt évi adataira hivatkozva kiemelte: az összbűnözés egészében nem következett be lényegesebb változás. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 1978- hoz viszonyítva 1,3 százalékkal, az elkövetőké pedig 6,5 százalékkal csökkent. A legfőbb ügyész a bűncselekmények csoportjait elemezve a társadalmi tulajdont károsító súlyos törAz országgyűlés tavaszi ülésszakán Kádár János és Lázár György. (MTI-fotó—Soós Lajos felv.—teleíotó—KS) kotás mellett — az Elnöki Tanács munkájának jelentős hányadát adták az egyedi döntések: az állampolgár- sági, a kegyelmezési, a kinevezési és a kitüntetési ügyek. A Magyar Népiköztársaság nemzetközi tevékenysége és országunk külpolitikájánaK gyakorlati megvalósítása jelentős feladatokat ró az Elnöki Tanácsra. Ebben külpolitikánk alapvető elvei, a szocializmus, a béke szolgálata vezérel bennünket. Arra törekedtünk és törekszünk, hogy szilárduljon és tovább fejlődjön a békés egymás mellett élés, az enyhülés irányzata. Megbízatásunk időszaka alatt öt függetlenné vált országot ismertünk el és 19 állammal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ezzel 125-re növekedett azoknak az országoknak a száma, amelyekkel diplomáciai kapcsolatban vágyunk. Összegezve: az Elnöki Tanács az alkotmány előírásaival összhangban végezte feladatát, szoros együttműködésben az ország- gyűléssel és a kormánnyal. Az országgyűlés a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután ár. Szíjártó Károly legfőbb ügyész számolt be az utóbbi két esztendőben szerzett ügyészi tapasztalatokról az állampolgárok többségére a törvénytisztelő, a jogszabályi rendelkezéseket követő, fegyelmezett magatartás volt jellemző 1978— 79-ben is — mondotta, hozzáfűzve: hazánkban változatlanul szilárd a törvényesség. — Világosan kell látod, hogy a ma még tapasztalható hibák csökkentése, illetve megszüntetése minden állami és gazdálkodó szerv alapvető feladata. Valamennyi területen fokozottabb gondot kell fordítaná a jogszabályokban megfogalmazott központi akarat érvényesítésére, az állami és állampolgári fegyelem biztosítására, a kötelezettségek teljesítésének számonkérésére. E követelmények am, » törvényesség továbbvénysértések 5,6 százalékos csökkentését állapította meg. E tavalyi számadatot vizsgálva azonban nincs ok megnyugvásra, mivel 16 millió forinttal növekedett az ilyen bűncselekményekkel okozott kár. Csökkent az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma. Jóllehet közlekedési büncselekmenyekből is — 12,9 százalékkal — kevesebbet jegyeztek fel a múlt évben, az ittas járművezetés változatlanul 70 százalékos arányt képviselt. Egyébként a bűnözés leltárt okai között szerepel az alkoholizmus — állapította meg későbbiekben. — Felszámolására meg határozottabban kell törekedni. Az ügyészek érnek a törvény adta lehetőségekkel: indítványozzák például a munkaterápiás intézeti gyógykezelés elrendelését. A kezdeményezésre jogosult egyéb állami, társadalmi szervek viszont csak elvétve élnek ezzel a lehetőséggel. Ezért mielőbbi fordulatra van szükség. Dr. Szakács Ödön, a legfelsőbb bíróság elnöke a Magyar ’ Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának tevékenységéről adott számot. A Magyar Népköztársaság bíróságai — hangsúlyozta — teljesítették az alkotmányban és a bíróságokról szóló törvényben rögzített feladatokat: védték az állami, gazdasági és társadalmi rendelet, az állampolgárok jogait; a törvényben meghatározott keretek között büntették a bűncselekmények elkövetőit. A testület büntető és katonai kollégiumának legfontosabb feladata volt, hogy biztosítsa az új büntető törvénykönyv egyeséges alkalmazásét. Ennek érdé-, kében a legfelsőbb bíróság felülvizsgálta az összes, korábban hozott elvi iránymutatását. Így lényeges egyszerűsítésekre is lehetőség nyüt: több mint 30 büntetőjogi elvi döntés közül három és 206 kollégiumi állásfoglalás közül 91 maradt hatályban. A továbbiakban a büntetéskiszabás törvényességének biztosításával kapcsolatos tapasztalatokról szólva elmondotta az elmúlt években az országos ítélkezés kiegyensúlyozottabbá vált. Indokolatlanul enyhe vagy eltúlzottan súlyos büntetések csak ritkán fordultak elő. Az ilyen ítéletekkel szemben — fűzte hozzá — törvényességi óvást emelt. A népgazdaság elleni bűncselekmények helyes büntetőjogi megítéléséről szórva rámutatott: ismételten és erőteljesen hangsúlyoztuk, hegy a csoportérdek nem kerülhet ellentétbe az össztársadalmi érdekkel. A nyerészkedés, valamint a munka nélkül vagy a munkával arányban nem álló jövedelemszerzés alapvetően sérti mind a termelés, mind a termelt javak igazságos elosztásához fűződő érdekeket. A legfelsőbb bíróság a ▼agyon elleni bűncselekmények megítélésével több elvi iránymutatásban hívta fel a bíróságok figyelmét arra, hogy a büntetés kiszabásakor súlyosbító körülményként kell figyelembe venni, ha a bűn cselekmény- nyel a társadalmi tulajdont sertették meg. A legfelsőbb bíróság az elmúlt két évben is következetesen törekedett arra, hogy a gazdasági pereket — a lehetőségek szerint — rövid idő alatt bírálja el, a feltárt hibákat és hiányosságokat elemezve kellően megalapozott határozatokat hozzon. Tapasztalatunk szerint — fűzte hozzá a többi között — a vállalatok jelentős része a jogos igények érvényesítését nem tekinti kötelességének, sőt az igény érvényesítésének mellőzése olyan esetekben is előfordult, amelyekben azt a jogszabály kötelezővé tette. Fontos érdek — mondotta végül —, hogy a gazdálkodás hatékonyságának fokozására irányuló törekvés megvalósítása közben ne szenvedjen sérelmet a munkahelyi demokrácia, s mindenütt érvényre jusson az egyes dolgozók jogos érdekeinek következetes védelme is. Dr. Földvári József (Baranya m. 4. vk.) a Pécsi Tudományegyetem rektora, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megbízásából elmondta: a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség vezetői, dolgozói eredményesen. lelki ismere lesen, a nagy felelősségtudattal végezték munkájukat. A közlekedési bűncselekményekről szólva hangsúlyozta: megdöbbentő tény, hogy évente 700—800 halálos közúti balesetet okoznak. Ugyanis ezek nagy része figyelmesebb vezetéssel, a közlekedési szabályoknak megfelelő megtartással kerülhető lett volna. Foglalkozott a gazdasági perek tapasztalataival, majd a munkaügyi jogviták megítélésével. Ezután az országgyűlés dir. Szijártó Károlynak, a Népköztársaság Legfőbb Ügyészének és dr. Szakács Ödönnek, a legfelsőbb bíróság elnökének beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. A továbbiakban — tekintettel arra, hogy az 1975. június 15-én megválasztott országgyűlési megbízatása idén június 15-én lejár — az országgyűlés felhatalmazta a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, hogy az országgyűlési képvisélők és a tanácstagok ugyancsak esedékes általános választását az alkotmány előírásainak megfelelően ez év június 8-ra tűzze ki. Apró Antal végül köszönetét mondott a képviselőknek, a megyei és budapesti képviselőcsoportok vezetőinek, az országgyűlés bizottságainak, tisztségviselőinek az öt esztendőn, át folytatott hasznos tevékenységükért. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Apró Antal és Péter János, az országgyűlés alelnöke fel- ! váltva elnökölt — befelezte I munkáját (MTI)) Az ajatoUahok rendszere Az iszlám hosszú évszázadokon keresztül alig hallatott magáról. Most, 1400 évvel az alapító Mohamed halála után megtört a csend: az iszlám — különösen az iráni forradalom óta — a világ érdeklődésének előterébe került, hirtelen megújulása sokakat arra késztet, hogy e vallás történetével is megismerkedjenek. Az iszlámnak — a kereszténységgel ellentétben — nincs valamiféle vallási központja. Ezért már kezdettől fogva vita folyt a mohamedán világban, hogy ki a próféta igazi követője. A számos szekta közül két fő irányzat emelkedett ki : a szunnita és a síita. Irán az egyetlen mohamedán ország, ahol a síita államvallás. S míg a szunniták tanítása, az ulama inkább a vallási életre összpontosított, addig a síita papságnak mindig is komoly politikai szerepe volt Irán életében. S még egy különbség: míg a szunnita egyház tisztségviselőit, papjait mindenkor az állam fizette, addig a síiták kezdettől fogva önmagukat igazgatták. Úgy tűnik azonban, hogy az iszlám forradalom lényegében megszüntette az állam és egyház különválását. A síita papok funkciójuk és vallási képzettségük alapján különböző kategóriákba tartoznak. A legalsó kategóriát a mintegy 180 ezerre becsült mullahok, falusi papok és koránmagyarázók alkotják. Nincs magasabb teológiai képzettségük. o« gyakran a falusi tanítok, bírók és községi vezetők tisztét is betöltik. A következő lépcsőfokot a prédikátorok alkotják. »Iskolázottságuk és szónoki képességeik alapján a vallási rendezvényeken ők magyarázzák a szunnát. a próféta és első utódainak, a siitáÉ . altat tisztelt Állj Hasszán és Húszéin imá- mok tetteit és tanításait Iránban mintegy 20 ezer mecset van. Minden nagyobb mecsetnek van egy előimád- kozója. Azoikat, akik közülük a pénteki vallási ünnepeken a prédikációt tartják, »imami dzsámi«nak nevezik. Ez utóbbiak jelentik az alsó papság legmagasabb rangú képviselőit. Alapos teológiai képzettséggel kell rendelkeznie a hit és a vallás szakértőjének, a »hodzsat al-iszlam«- nak. A koránt, a vallási előírásokat és az iszlám törvényeit egyaránt szabadon magyarázhatja. Ez a joga őt »mudzsahid«-dá — a vallás megújítójává teszi, aki a hívók szemében természetfölötti erővel rendelkezik. A mintegy 100 mudzsahid élén az ajatollahok állnak (Ajat Allah — Allah pecsétje). Az ajatollah elnevezést a század eleje óta használják a legmagasabb egyházi méltóság megjelölésére. Síita felfogás szerint az ajatollah az »isteni fény hordozója«, tekintélye meg- támadhatatlan, tudása végtelen. E cím elnyeréséhez a jelöltnek öt ajatollah előtt kell szigorú vizsgát tennie. 1920 óta Iránban bevezették az »ajatollah al-Uzma (Nagy ajatollah) kifejezést, a szunnita »nagysejk« mintájára. Egyidejűleg megalkották a »mardzsa-i taklid« — az »utánérzés forrása« főpapi rangot. A Nagy ajatollah cím elnyerésére nincsenek pontos előírások. 1961-ben bekövetkezett haláláig Mohamed Burudzsirdi töltötte be ezt a tisztet. Khomeini hosszú ideig egyike volt a hat »mardzsa-i taklid« aja- tollahhak, ma viszont ő a -Nagy ajatollah« Iránban. Gáti István (Folytatjuk.) Qum, a szent város egyik imaháza. COLOR STAR színes, MODUL áramiakarékos fekete-fehér tv-készülékek most érkeztek Kaposvárra, a Május 1. u. 7. sz. alatti villamossági szaküzletbe. Ajánlunk még 60-200 literes hűtőszekrényeket március 31-ig még kedvezményes 10% OTP előleggel!
