Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-06 / 55. szám

SeaituMaSgMe4wigtta togiuBLeiitufjtf a Inpotaftf *àraa- Mt»p—» jôrôjn ModoMpio» ggrâsabb smAbmí h».-_.Ji-1 ■- f- «- « - — w - * — — »" .p» - «.«» -«o

iciKOZQPf i ü>iymjp nffezos hkämuit es ooftfcseKEf suryoatnu Hogpm cMui « vàraskôzpont mso? A ktfdán adott »nkiuok

«okàgùak, boofolnltok. A tisztázás szándékával ültünk közös asztalhoz. Kerekasztal-megbeszélésünkön részt vett Pap János, a városi pártbizottság titkára, dr. Kovács Ferenc kaposvári tanácselnök, Szigetvárt György, a Somogy megyei TervezöváUalat igazgatója, Erdélyi Zoltán, a Pécsi TerveröváHólat műszaki igazgatóhelyettese, Stadler József, a Pécsi TervezöváUalat és Lőrinci Ferenc, a Somogy megyei Tervezöváöelat osztályvezetője. Szerkesztőségünket Csupor Tibor főmunkelán képviselte.

Á városközpont jövője

Somogyi Néplap: — Milyennek ítélik Kaposvár városközpontjának. jelenlegi helyzetét? Hogyan alakult ki; megfelel-e a telepü'lés- hálózatban betöltött szerepkör érte k?t

Kovács Ferenc; — À Somogyi Néplap nyitott kapukat dönget. A városközpontnak a tervidőszak fordulóján nagy szerepe van. előkészítő munkánkban. A város élő organizmus, állandóan változik. így a városközpont erkölcsi és fizikai avulásának is tanúi vagyunk. Ez egyes területeken lassúbb, másutt gyorsabb. Kérdés, hogy a központ megfe-' lel-e meg a funkciójának.' Sajnos, ma már egész sor területen nem mondhatjuk ezt, és a belváros nem rep-' rezentálja kellően a megye- székhely rangját. A környezeti—társadalmi változások erősen hatnak, s több területen lehangoiova vált * képi.

Pap Janos: —- Kaposvárnak történelmileg kialakult városias központja van, nem lehet olyan szempontok

loiannisz utca, nyugatról a Malomárok, délről pedig a vasút által határolt területről van szó. Ez a történelmi mag. Érdekes kettősség jellemzi. A város a hajdani vár felé vezető főútvonal mellett települt. A különböző átrendezések következtében a főútra tekintő házak hosszú szalagtelkem rendkívüli zsúfoltság alakult ki. Másrészt a századelőről, Németh István idejéből szármázik az egymást derékszögben metsző utcák hálózata és a közintézmények laza elhelyezése. Ez jellemzi ma Kaposvár központját. A túlzsúfoltságot megszüntetve a rekonstrukciónak ezt is figyelembe kell vennie.

Szigetvári György: — A

Kaposvárra jellemző kisebb jelentőségű városépítési elveket sem szabad föladni. A megyeszékhely mai formájának kialakulását meghatározta, hogy az utcák nem nyúltak a végtelenbe, egy- egy nagyobb tömegű közintézmény zárta le azokat. (Például a gimnázium az Engels utca végén.) Az utcasarkokat megtörték és ott létesültek a bejáratok. Ezt a formát a jövőben is meg kell őrizni. Az elmúlt évek több változása sem Búndesnalapján megítélni, mint Zalaegerszeget, Salgótarjánt. Szerintem a belváros méltó központja Kaposvárnak, de sajnos, akad több erősen leromlott hely. Másutt a régi összhangot .kedvezőtlenül megbontották. Vannak szépen épülő, de elakadt, a felfordulást tartósító részek is. A legtöbb elavult lakás is itt található. Így a város- központ rekonstrukciójának számtalan gondja mellé még egy járul: a lakások minőségi javításáé.

Szigetvári György; — Mi a városközpont modem értelmezése? Bizonyos, hogy nem valami agára vagy forum, vagyis nemcsak köz- igazgatási központ. Mai viszonyaink között a belvái'os igen sok funkciót olvaszt magába. Sétáló- és bevásárlóközpont, a legfontosabb szórakozási és művelődési intézmények is itt kapnak helyet Kiemelném még az egész hangulati képét, a város szívéről szerzett összbenyomást. Ez igen sokszor döntő a városról formait véleményekben.

Sjtadler József: — Kws- tálból is többször foglalkoztam a városközpont lehatárolásával. Szinte lehetetlen feladat, s óhatatlanul mes terséges határokat kell zabni. Mégis meg kellett határozni — térben — a árosközpontot. Eszerint keletről a Tóth Lajos és a Dimitrov utca, északról a Beben kedvezett ennek.

Ugyanezt mondhatom a még kisebb, de a városkép szempontjából fontos dologról is. Valaha szép világító kandelábereket emeltek városszerte, több karakteres portál , épült az üzletek előtt, s a járdák mellé telepített fák íöldgödrét sárga keramit- téglákkal vették körül. Ezek is egyre jobban eltünedeznek. Kandeláber már csak mutatóba maradt, s a rosz- szul értelmezett korszerűsítés végez a régi portálakkal is. Olyan valóban apróságokra is gondolni kellene, hogy a fölszedett kockakő helyébe ne jellegtelen aszfalt, hanem újra csak kockakő kerúljÖE.

Somogyi Népiât»: — Vannak a belvárosban egészen »lerobbant« részek. Miért nem lehet meggyorsítani ezeknek a rekonstrukcióját? Van-e mód arra, hogy a

virulens

_____társas hitzcyíjesi

k

edvet egyes Iczütlött területek helyén koncentráljak? A jelenlegi foghijak tovább rombolják a városképet.

Kovács Ferenc: — A város tervezi itt az OTP és társasházak építését. Mindenek előtt szabadda kellene tenni a lákóépületek szamara ezeket a területeket, s

célcsoportos (lakásépítésre fölhasználható) eszközöket összekapcsolni a városre- konstrukcióval. Nem engedhetjük a további foghíjak kialakulását, erről döntést is hozott a tanács. A leromlott belvárosi területek építkezésre való szabaddá tételét azonban rendkívül nehéz megvalósítani. Ehhez részletes rendezési és jó beépítési tervek szükségesek. Egy-egy döntésünk a város- központról, élő organizmusról lévén szó, nem lebeghet légüres térben, és nem kezelhetjük összefüggéseiből kiszakítva a dolgokat. Vagyis: komplex városrendezési elképzelések nélkül nem avatkozhatunk be a város- központ életébe.

Stadler József: — A hait- vanas.—hetvenes években országszerte a tömeges lakásépítés voit a legfőbb gond. Az egyik város így, a másik amúgy épített lakótelepeket. Kaposvár sajátosan egyéni úton járt: ennek számos előnye, de hátránya is volt Ismeretes, hogy mi nem a központtól távol, a kukoricaföld közepén építettük meg a város alközpontját, hanem régi, szanálásra ítélt, de a város- központhoz szervesen kapcsolódó területeken. Igaz, ez aránytailiaziiul megnövelte a költségeket, és a városnak súlyos áldozatot kellett hoznia ezért, de az is igaz, hogy mind a Kalinyin, mind a Béke—Füredi városrész

szervesen kapcsolódik a belvároshoz. A lakásépítés kaposvári útjának megvalósítása ugyanakkor évedre elvonta az anyagi eszsozók tekintélyes részét, s nem foghattunk hozzá a városközpont égető kérdéseinek megoldásához.

Kovács Ferenc; — Talán egy kicsit ez a szerencsénk. Pár éve két nézet csapott össze a városrekonstrukció kérdésében. Volt aki azt erősítette, hogy bontsunk minden régi, elavult épületet, s aJiaiidtSiuk ki tel jesen újszerűén a központot, mások amellett kardoskodtak, hogy mindenáron meg kell őriznünk a régi, valameny- nyire is értékes épületeket. En is azt mondom: ha funkciójában megfelelnek a régi épületek, maradjanak. A Május 1. utcai házak együttese például valódi karaktert ad a belvárosban.

Pap János: — Csak a* egészséges mag megőrzése lehet a jövő útja. De ami egyébként sem hordozott értéket és teljesen elavult, nem felel meg feladatának, rontja a városképet, azt sürgősen szanálni — fölszámolni — kelL

Somogyi Néplap: — Hogyan áll a varosközpont rekonstrukciójának tervezése? Melyek a rekonstrukció legfontosabb elvei, fő irányai?

Erdélyi Zoltán: — Minden városnak vannak öntörvényei. A tervi beavatkozásnak ezeket figyelembe kell vennie, sccem szabad megerőszakolni a valóságot. Kaposvár is pontosan olyan városkózpont-rekonstruk- cios gondokkal küzd. mmt a környező varosok. Mi ezt jól tudjuk, s mégis nehéz • dolgunk, amikor a hosszú távú tervkoncepciót kialakítjuk. Sajnos, nincsepek olyan társadalomtudományi kutatások — a társadalom és az urbanizáció fő folyamatairól —, amelyekre alapozva végezhetnénk «s» a

Boactot £ SdeSeség end- kréűü. tusáén a fiejksetes távlati programja terv tornájában keretezi a varas jövőbeni fejlődését, tíz- és százezrek életét S úgy Iát-; szik, baj volt az eddigi tervezési gyakorlatunkkal ja. A rendezési tervek gyorsan elavultak, több adatot tar- tálmaztak a szükségesnél. S ezek az adatok sem voltak a legjellemzőbbek, inkább

csak rész jelenségekről szóltak. A tervek álltalábain tükrözik a megrendelők kívánságait, de a kívánságok (részkoncepciók) is gyakran változnak. Ezért szerintem a hosszú távú tervprogramok- nak inkább alapvető irányokat kellene tartalmazniuk. S hogy a koncepció és a megvalósítás egységét megteremthessük, folyamatosan kell a még oly jó tervet is karbantartani. Ez is gyakran elmaradt a mai városfejlesztési gyakorlatban.

Tervezői szempontból a város rekonstrukcióban van egy sereg tisztázatlan döntésbeli, hatásköri gond. A terület gazdája — a tanács — rendszerint nehezen tudja eldönteni, kinek higgyen. Az a legrosszabb, ha egy ilyen számos szálon futó ügyben, mint a városrekonstrukció, a város gazdája nem tud messzebb látni az »egyszeri bekerülési költség* szemléleténél.

Kovács Ferenc: — Én úgy

látom, a tanácsnál, de tervezőknél sincs elszakítva a központ fejlődése az egész város ügyétől. S mivel a belváros hosszú távra megszabja egy város arculatát, nekünk is így kell gondolkodnunk. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az idén februárban elkészült a rekonstrukciós tanulmány, a következő lépés a részletes rendezési terv. Most folynak a fölmérések, a tervet jövőre készítik el. Bizonyos részmunkákat már beindítottunk, de az egész rekonstrukció várhatóan elhúzódik a VI—VII. ötéves tervidőszakra. Bátran mondhatom, hogy ennek a szervezeti-személyi föltételei is kialakultak. összeállt egy jó műszaki stáb, s vannak izgalmas pontok, ahol a munka folyik.

Somogyi Néplap: — Milyen a viszony a tanácsi vezetők és a tervezők között?

Kovács Ferenc: — Nem

rossz. Gyakori az őszinte véleménycsere a tanács és a tervezők között. S természetes a véleményütközés is. Javasoltuk, hogy a pécsi generáltervezők mellett a somogyiak is kapjanak rendszeresen feladatokat, hiszen ők a terület legjobb ismerői. Mi nemcsak a legjobb megoldásokat várjuk a tervezőktől — megrendelésre —, hanem az elképzelések megfogalmazásánál is számítunk rájuk.

Lőrinci Ferenc: — Azt a szemléletet tartom a valódi es eredményes városközpont rekonstrukció egyik legfőbb ellenségének, amely gyakran köt kompromisszumot az ideiglenes megoldások javára. A város belső élete gazdasági, jogi, szellemi és egyéb összefüggések bonyolult összessége szerint alakul, fejlődik. Az ideiglenes megoLdasok mindezt fölöslegese» aaegterbeSIc; fcégysaef-’ pályáz» terefik, « valójába*» a tervszerű éa harmonikus fejlesztést kérdőjelezik meg. Nyomatékosan aláhúznám a terv fontosságát, s az annak értelmében való rendszeres cselekvést. Nem lehet hagyni, hogy bizonyos kérdéseket elhanyagoljunk, s aztán a dolog sürgős lesz, a körmünkre ég, és a döntés kiéleződik. Ilyenkor a sürgősség szempontja minden más fölé kerül és a beavatkozás rendszerint szakszerűtlen lesz. Ezért a tervezést folyamatossá keli tenni. Bár az általános rendezési terv még nem készült el, máris el lehetne indítani a városközpont épület- és értékvizsgálatát, s a

telkek és közművek állapotának fölmérését, összehangolva az IKV felújítási programjával. Alaposan meg kellene vizsgálni az intézmények helyzetét, mérlegelve egyszersmind kitelepité-r süket, máshol történő elhelyezésüket is.

Szigetvári György; —

Nemcsak manapság születtek nem kívánatos kényszermegoldások. , Ilyen, kevésbé szerencsés volt a megyeháza telepítése és építése a múlt század elején. És később a vasút vonalvezetése

Erdélyi Zoltán: — így

van. Kaposvárnak az szerencséje, hogy nem érte el a más városokban tapasztalható gigantománia, s nem csúfítják el a központját oda nem illő hatalmas tömegű, sokemeletes épületek. Az ilyen nagyságrendű városnak van egy természetes léptéke; a központ lényegét nem az épületmagasság adja.

Somogyi Néplap: — Hogyan tudnánk jobban bevonni a lakosságot, a város- rekonstrukció

____mindannyiu

nkat érintő, fontos dönlé- setbc?

Kovács Ferenc: — Vannak fórumok, ahol a lakosság rendszeres tájékoztatást kap elképzeléseinkről, de ez csak a részvevők viszonylag szűk körét érinti.

Szigetvári György: — És

nem elég hatékonyak e fórumok.

Erdélyi Zoltán: — Mindenekelőtt széles körű információt kell adni a városközpont-rekonstrukció kérdéseiről. A rendezés terveit, főbb dokumentumait rendszeresen meg kellene ismertetni minden érdeklődővel. De hogyan? Fogas kér dés. Általában kiállítótermekben teszik közzé ezeket.

de oda - eaafc’ kevesen ju+ nak eL*! Szerintem jó értelemben vett agresszívebb módszerekre Tan szükség. Népes, forgalmas helyen, átjárókban vagy beállókban, ahol naponta rengeteg ember fordul meg, ott kiállítva kínálja magát a terv, a rajz.

Somogyi Nénlap; — Van-e megfelelő kivitelező a ró - rosre konstrukciós m vrf kokhoz?

Stadler József: — A jelenleg Kaposváron alkalmazott poligon technológia nem alkalmas a társasházi sarkok, foghíjak beépítésére.

Erdélyi Zoltán: — Az érdekeltség is más irányú. A nagy kivitelező vállalatoknak eddig a tömeges lakásépítés érte meg legjobban. A szabályozók arra orientálták, hogy mennyiért, mikorra s a legegyszerűbben. S ez a magatartásmód az építést leszűkíti, csak gazdálkodási kérdéssé fokozza le. Ez pedig a városközpontban nem járható út. A legújabb változások rákényszerítik a kivitelezőt is, hogy módosítva magatartását: jelenleg is keresik az utat technológiájuk más célú alkalmazására.

Kovács Ferenc: — Még a

mélyépítőknél is mindig utoljára maradtak a városi út- és közműépítések.

Somogyi Néplap: — Az

új évtized küszöbéri egész sor változásnak lehetünk tanúi. Mennyiben kedveznek, ezek a városközpont rekonstrukciójának?

Lórin ez Ferenc : — Kevesebb lakás épül, s ezzel megnő a meglevők értéke Így fokozódik az erőfeszítés a régiek megőrzésére, felújítására. MáSFélfil viszonyaink nyitottabbá váltak, több információt, gazdasági hatást kell beszámítani a tervezés és döntés folyamatába. A városközpont ügye azon áll vagy bukik, hogy a hosszú távú program eléggé nyitott lesz-e s magáb« tudja-e fogadni a tények»!

Stadler József: — Sole kritika éri és érte a várost, nem mindig megalapozottan. Kaposvár megőrizte karakterét, nem csúfítják el mo- dernkedő megoldások. A kővetkező években ezt kell továbbfejleszteni. Az épülő igazgatási központ tervei és környékének rendezése mész szemenően figyelembe vette a városközpont jellegét. A kialakuló új terek révén megmarad a tágasság és a rekonstrukciós elképzelések egyik lényeges eleme —, a belvárosi gyalogosforgalom korszerű kialakítása. Most már minden azon áll, hogy a következő években menynyire tudja a város következetesen megvalósítani a rekonstrukciós elképzelt- seket. A következetesség a jövendő évek magatartásának egyik legfontosabb követelménye.