Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-06 / 55. szám
A blokktégláé a jövő Még az idén döntenek az új kaposvári téglagyárról Ezen a héten Magyarország hagyományos technológiával működő téglagyáraiban ''is megkezdődik a termelés. A kilenc téglaipari vállalat 130 gyárában csaknem kétmilliárd tégla késaül 1980-ban. Andrasovszky György, a Tégla- és Cserépipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója adott tájékoztatást lapunknak a termelésről és a magánépítők ellátásáról — Egyre több téglára van szükség, a 130 téglagyár közül azonban 80 már nem korszerű, s néhányat kénytelenek lesznek bezárni. Mi a biztosíték arra, hogy az ellátás nem romlik? — Valóban több apró, régi légiagyár megszűnt vagy megszűnik a közeli jövőben. De ez nem jelenti azt, hogy eleve lemondunk a »-vén jószágokról-«. Sok öreg gyárban érdemes folytatni a termelést, sőt néhány a korábbinál többre is képes. Elsősorban a selejt mennyiségét kell csökkenteni, s már nagy eredményeket produkálhatunk. Ha csak egy százalékkal kevesebb selejtet csinálnak a téglagyáraik, az is sok milliós többletet jelent. A megszűnő régiek helyett sokkal többre képes új téglagyárak kezdik meg a termelést. Egyet említek: a mezőtúri gyár már termel, pedig csak a második negyedévre kellett volna elkészülnie — Somogybán is leállt néhány gyár. Az igények itt sem csökkennek, tehát a kiesést valahogyan pótolni kellene __ — Kaposvár térségéiben egy új téglagyárat kell építenünk: ez ellátja majd a várost és a megye egy részét. Nehezíti a helyzetet, hogy ezen a környéken nincs jó anyag. A tröszt bányaföldtani részlege tavasszal alapos fölmérést készít, s még az idén eldöntjük, mi legyen a végleges megoldás. Egy biztos: Somogy nem marad tégla nélküL Van megyénkben egy új téglagyár, amely már a kezdet kezdetén kisebb- nagyobb huzavonákkal épült, s még ma is sok gond vám vele ... — A barcsi mészhomoktéglára gondol? Bizony, meg kellett fizetni a tanulópénzt Ez az első és még sokáig az egyetlen korszerű mészhomok tégla-gyárunk; a hozzá hasonlók Lengyelországban kiválóan dolgoznak, csakhogy nem folyami homokot dolgoznak föl. A Drávából bányászóc homok jó ugyan, de sokkal élesebb szemcséjű, mint amilyenre szükség van. Így gyorsabban kopnak a gépek, több a hiba. Gondjaink voltak a technológiát szállító lengyel céggel is; az idén újra eljönnék a szakemberek, még egyszer mindent átvizsgálnak, s megszüntetjük a hibákat. A« tárgyaláson elmondták: számukra presztízskérdés, hogy a barcsi gyár jól működjék. És a jóról se feledkezzünk meg: tavaly tizenöt millió téglát gyártottak Barcson, az idén húszmilliót fognak készíteni. Ez a »fölfutás« talán kicsit lassúbb a vártnál, de az ötmilliós többlet azért szép teljesítmény lesz. — Hogyan fogadja « nagyközönség « mészhomoktéglát? — Eleinte, miitó minden újtól, etől is féltek. Érdekes, I hogy Kiskunhalason majdnem száz éve működik egy mészhomoktégia-gyár, és ott szívesen használják az emberek ezt a téglát. A barcsi termék — mivel korszerűbb gyárban készül — jobb az alföldinek Ma már szépen terjed, hiszen mindemre alkalmas, kivéve a kéményépítést. Magyarország agyagban gazdag ezért nem terjedt el nálunk a mészhomoktégla. Gondolom, nemsokára elfogadják az emberek. — Mos, korszerű termékeik is vannak, a kisépít- kezök azonban mégis a. kisméretű, hagyományos téglát kedvelik, ahhoz ragaszkodnak. Mit tesznek azért, hogy a korszerűbb falazóanyagok vegyék át az -uralmat«? — Húsz éve még egyeduralkodó volt a kisméretű tégla. Ma már jobb a helyzet, de még nem eléggé jó. Pedig a kis tégla termelése és föl- használása is jóval gazdaság- talanabb, mint a nagyobb Sárga overaüosok Paks. Aligha van olyan ember hazánkban, aló e város nevéhez ne kapcsolna egy fogalmat: atomerőmű. Több mint tíz éve, hogy az első munkások megjelentek az építkezés területén. A nagy hajda azonban 1978- ban kezdődött. Minden hatalmas itt: a beton falak, a vasállványok — és a számok is. Tízezer-egyszázán — köztük katonák, KISZ- tagok — dolgoznak az erőműnél, tavaly hétmilliárd forint értékű anyagot építettek be. A helyszínen hatvan, a háttérben száznál több vállalat -működik. Az elsőként fölépült épületblokkban botorkálunk. Amulva nézünk körül, s törpének érezzük magunkat az óriások országában. Az építésvezető magyarázatára bólogatunk, s próbáljuk összehasonlítani az előbb látott rajzot a valósággal. A papíron minden olyan érthető, de itt... Az épület tetejéről belátni a területet. A kiszolgálóegységek egész gyártelepet alkotnak. Tőlük jobbra a kikötő és a vízkivételi mű, a távolban, balra, pedig új lakóházak erdeje magasodik. És egyre több a lakóház, ahová az építkezés befejez- tevel családok százai költöznek. Ma még a munkásoknak adnak otthont. Ilyenben laknak a K1SZ- es épitőbrigád somogyi fiataljái is. 1978 januárjában öten jöttek ide a marcali ta néptől. A brigád vezetőjük Pakson Horváth János. Vékony, nyúlánk legény, 21 éves. Sárga overallján nagy betűk: »KlSZ-építőbrigád*. — Megszoktam ezt a munkát; a harmadik évet kezdjük már. Sokat jelent, hogy ismerősökkel jöttem Paksra. A bevonulásig itt maradok, s majd katonaként is szeretnék visszajönni. — Hogyan szokták meg a -tíz plusz négyes« munkarendet? — Tíz napot dolgozunk, négyet otthon töltünk. Kezdetben nagyon fárasztó volt, ráadásul mi nem nyolc órát dolgozunk. A négy nap azonban jól jön. — Huszonegy évesen brigádvezető. Ez nagy felelősség ... — Nálam idősebbek is dolgoznak a brigádban, s néha előfordul egy kis ösz- szezördülés; de nem a kor miatt. A munkát mindenki rendesen elvégzi, jó közösség ez. A másik sárga overallos munkás Göblös László. Ö is böhönyei. Nemcsak barátja, hanem szomszédja is Horváth Jánosnak. — Milyen az ellátás? — Az ebédet már szóvá tettük: nem elég tartalmas, és így három órakor újra éhesek vagyunk. A kőművesmunka sok energiát kivan. Nem nagv öröm a hosszú MH'Bdcillcts »em. Ai blokktégláké. Elég, ha csak azt említem, hogy kis téglából mondjuk 8—10 nap alatt húsnak föl egy házat, blokktéglából ugyanakkorát 3—4 nap alatt lehet fölfalazni. A számítások szeriont egy-egy épületbe 20 százaléknyi kis tégla mindenképpen kell, mert például pinceboltozatot csak ebből lehet készíteni. Ezt a húsz százalékot megtermeljük. A tüzéppal közös reklámtevékenységünkkel pedig el akarjuk érni, hogy az emberek a korszerűbb téglát vásárolják meg Könnyíti a helyzetet, hogy hamarosan életbe lép az új hőtechnikaá szabvány, amelynek előírásait be kell tartani, s ez rákényszeríti majd az építőket, hogy a jobb hőszigetelő tulajdonságú blokktéglából készítsék a házakat. — A téglaipari tröszt gyártmányainak 80 százalékát a lakosság veszi meg,. Az igények ma még sokszor nagyobbak, mint a lehetőségek, s feszített tempóban dolgoznak a gyárak, hogy egyenletesebb legyen az ellátás. Hogyan hat ez a minőségre? — A minőség nem romlik attól, hogy sokat kell termelnünk. Egészen egyszerű a bizonyítók: jó téglát könnyebb gyártani, mint rosszat. Kevesebb energia és kevesebb emberi erő kell a jóhoz. Egyre több a korszerű téglagyár, és a jobb technológia jobb minőséget eredményez. — Sokáig építkezünk még téglából. Lesz-e belátható időn belül valmilyen versenytársa a téglának a maga nház -építkezés ben ? — Téglás vagyok jó ideje, de nem állítom, hogy az egyedül üdvözítő építőanyag a tégla. Lehet jó, szép családi házat készíteni elemes eljárásokkal is. De ezekből ma még igen kevés van, és gyors terjedésükre nem számíthatunk. Olyan hatalmas meny- nyiséget, amilyen Magyarországon ma szükséges, csak mi tudunk gyártani. Vannak és lesznek más módszerek. De még több évtized kell ahhoz. hogy igazi vetélytársra találjunk. k. P. Pakson elhelyezésre nem panaszkodhatunk: kényelmes, és mi jól megvagyunk egymással. — Kihez fordulhatnak a gondokkal? — Akár az építésvezetőhöz, akár a KISZ-hez megyünk, mindenütt törődnek velünk. Kissé türelmetlenül ülnek már a széken, a »tíz plusz négyes« munkarend utolsó munkanapja ez. Gyors a búcsúzkodás — nehogy lekéssék a buszt, amellyel délután háromkor otthon lehetnek. A magasból apró labdáknak látszanak a piros es fehér sisakok. Szinte hihetetlen, hogy a lent mozgó emberek állították össze ezt a monumentális építményt. Ott, a közvetlen közelben erezni csak az erőfeszítést... Arról beszélgetünk, hogy vajon ötven év múlva milyen szemmel nézi az akkori ember az atomerőművet. Pöl sem tudja majd fogni, milyen munka volt itt valamikor. Ámuldozásomat Herendi Lajos építésvezető megmosolyogja: — Nekem ez az építkezés nem is olyan nagy. Három évet töltöttem Uszty-Ilimszk- ben, s az valóban monumentális. Persze ez csak a méretekre vonatkozik. — Miért jött ide? Mindig a »nehéz« helyekre vándorol? — Én ezt természetesnek érzem: most itt van szükség ránk. Uszty-Uimszkben nehezebb«!* vaiuit » lelteKanász bácsi, a kovács jsH műhellyel esepiógeppeL Hamm évig inaskod- tan nála, így lettem gépész és kovács. Lengyeltótiban vizsgáztam, s megkaptam a segédlevelet. Azután még három évig voltam facér. — Az mit jelent? — Mentem munka után. De gyalog! Ide is, oda is benéztem a mesterekhez, s mondtam : facér vagyok. Volt, aki adott egy koronát vagy ebédet, s aztán azt mondta: »Nézze, nem használhatom«, avval továbberesztett. Akárhogyan, de ezt az időt is munkával kellett eltölteni ... Aztán bejelentettem magam Marcaliba az iparegyletbe, mestervizsgára. Sikerült. — Mi volt a vizsgadarab akkor, ötvenkét éve? lett patkóink szekeret vasalni. Ugyanott tették erős próbánk mesterségbek tudását — ErdélyWl hozatta« az intéző negyven ökröt; mind patkóit volt Búzát szállítottak Somogyvárra. Esős idő járta, és szakadt le róluk a patkó. Olyan volt a lábuk, mint a pecsenye. Kiadtál? a munkát: »Mester, csinálja a patkókat ökröt patkolunk!« Sohase, csináltam azelőtt ilyet. »Hát hogy megy ez — mondom —, doktor úr?-« Merthogy volt ott egy állatorvos is az ökrökkel. »Majd éra megmutatom« — mondta. — »Adjon lemezt másfél milliméterest mérje meg ennek az ökörnek a körmit! Ilyet kettőt csináljon ; borítsa rá, vágja ki!« Még máma is megpatkolnám az ökröt... — A kovácsmesterség mellett gépész is volt Milyen gépeket kellett régen javítani? — Gőzgépeket. A motort a villanyt nem ismer**-*, nem nyúltam hozzá soha. A gőzgépet? Mint a tenyeremet Tíz éve még itt dolgoztam az útépítőknél Kaposváron : 1906-beli Hofteer gőzgéppel. Az volt ám a gép! Onnét, az útépítőktől ment nyugdíjba 1970-ben. — Az iparengedélyemet már nem adják, ki — panaszolja —, mert »korhaladott« vagyok. De a szerszámaim ma jis -megvannak, és az üllő is, amit 1923-ban vettem Resicabányán. Magamnak azért dolgozgatok. Egyszer valaki megkérdezte tőlem, ugyan mi a kovácsmesterség. Elfutott a méreg, mint a jádi asszonyt. Mit jelképez a mesterség? Amikor megcsináltam egy új kocsit, olyat, hogy hét nyelven beszélt, az volt a mindenem: már messziről meghallottam, ha az én kocsim gurult az úton. A zenéjéből fölismertem a kezem munkáját! Fekete Gábor Amikor fölkerestük Kaposváron az Erkel Ferenc utcában a 81 éves Kanász Lászlót, épp a műhelyében dolgozott. Izzott a parázs a villanymotorral hajtott fújtató alatt, tüzesedet! benne a patkóvég. Kikovácsolta, majd egy szépen formált kerítésbetétet tett az üllőre s értő szemmel méregette. — Mindig sapka nélkül dolgoztam — mondja. — Kék kabát, zöld kötény: olyan volt a kovács, mint a harkály... — Mióta kovács? — Ha az maséveket is számítom, 1914 óta. Tizenhárom éves koromban mentem inasnak... Marcali mellett Gombán születtem. Amikor 1906-ban Niklára költöztek a szüleim, apám átvett egy kocsmát, 5600 korona adóssággal ; három elemit és három ismétlőt jártam, de tovább nem tanulhattam, mert apám nem bírt az adóssággal, s a kocsma dobra került. Akkor egyik nagybátyámhoz mentem inasnak, Kazsokba. ö gépész és kovács voit: **telek: de az idegen nyelv, a szokatlan kiima ellenére is szívesen dolgoztam-, ott. Paks a mienk, és én szeretem a nem mindennapi feladatokat. — Három évet töltött kint. Itt mennyi ideig marad? — Októberben jöttem, meghatározatlan időre. Ez az építkezés még jó ideig ad munkát. — Milyenek a feltételek a munka utáni idő eltöltésére? — Nekem tökéletesen megfelel: nyugodtan tudok tanúink A Szovjetunióba járok műszaki egyetemre. A fiataloknak a KISZ szervez programokat Unalomról nem beszélhetünk. Egy valami azonban feltűnő: Uszty- Ilimszkben jó baráti kapcsolatok alakultak ki, főként a lengyelekkel. Közös esteket is szerveztünk. Paks szinte nemzetközi építkezés, hiszen dolgoznak itt lengyelek, szovjetek, időnként csehszlovákok is, de a velük való ismeretség nagyon felszínes. A látogatás végén tűnik csak föl, hogy egész idő alatt nem láttunk nőket. !herendi Lajos nevetve válaszol : — Hát igen, nekünk is hiányoznak. A busz ablakából még egyszer megpróbálom átfogni tekintetemmel az egészet, de innen csak a tömör betonfalak látszanak. Néhány perc, és már a Duna mellett vagyunk, ahol minden nyugodt és csendes. A parthoz kopott halászcsónakok simulnak. A víz lassan folyik lefelé. Ha az erőmű beindul, ez lesz egyik alapja a működésének. ■menyi Sv« — Mindent meg kellett csírái nom, amit a műhelybe hoztak: nyolc órán át. A bizottság ott ült, az asztaluk tele volt borral, sörrel. Ettek, ittak, nem néztek engem. Amikor elkészültem, a bizottság megnézte a munkát, s megbeszélték... Hu- szinnégy éves voltam. Tizenöt napra rá megkaptam az 1 iparengedélyt. Tibola nevű nagybátyám Kölkeden élt. s ennek volt tizenöt konvenciós cselédje. Ö csináltatott nekem vert falból egy műhelyt, s neki dolgoztam egy esztendeig. Akkor lettem önálló. Két esztendeig űzte ott a mesterségét Kanász László kovács. A háromezerholdas birtokon húsz pár lovat kelGyomirtás a zöldségeskertekben A sikeres zöldségtermesztés egyik feltétele a gyommentesítés. Tájékoztatónkban most a házikeitekben végzendő feladatokról szólunk. Az ajánlott szerek mindegyike száz négyzetméter területre vonatkozik. A zöldségfélék vetése előtt Gramoxone-t 0,4 dl vagy Gomexet használhatunk 0,5— 0,75 dl adagolásban, 7 liter vízben kijuttatva. E készítmények akkor hatnak, ha a gyomnövények fejlődése lombleveles stádiumban van. Ha a vetés után, de még a zöldségnövények kelése előtt gyomosodást észlelünk, szintén Gramoxone, illetve Gomex használható — kivéve a retket, a salátát és a gyökérzöldségeket —, ám az előbbinél kisebb mennyiségben (0,2 dl, illetve 0.2—0,3 dl, ugyancsak 7 liter vízben kijuttatva). Sárgarépa, petrezselyem vetését követően — de még a kelés előtt — használhatjuk a Merkazint 2 dkg-os adagban, 5 liter vízben kijuttatva, Ha az állomány 10—15 centis permetezhetünk a Merkaain 2,3 dkg-os vagy a Maloran 1,7 dkg-os készítményével, 2,0 liter víz föl - használásával. A dúghagy- máról termesztett hagymánál gyomirtásra a talajtípustól függetlenül használható a Satecid 65 WP vagy a Niticid 65 WP 6,5—7,0 dkg adagolásban, 5 liter vízben — a dúghagyma ültetése után, de még kelése előtt. A hagyma 8—10 centis fejlettségénél permetezésre a Satecid vagy a Niticid használható 7 dekás adagolásban, 7 liter vízben, A magról vetett hagyma gyomirtására is használhatjuk a Satecidet és Ni tieidet, a magvetés után azonnal permetezve (6,5—7 dekás adagban, 7 liter vízben). A 10— 12 centis hagymát is lehet kezelni a fenti készítmények valamelyikével. A kétszeri kezelést » hagyma minden károsodás nélkül elviseli. védelem Bür gern y agyam irtására » Maloran 3,5 dkg vagy az Aresin 3,5 dekás készítmény használható, 5 liter vízben kipermetezve. A kezelést az ültetést és a töltogetést kővetően, de még a burgonya kelése előtt kell végezni. A gyomirtó szerek használata ui-án ne feledkezzünk meg a permetező gép azonnali alapos átmosásáról, (langyos, trisós vízzel) majd tiszta vizes átöblítéséről —, hogy elejét vegyük a gyom- irtószer-maradvány káros utóhatásának. Takarékosabbak lettünk Az energiatakarékosság az élet minden területén egyre inkább közüggyé válik — ezt bizonyítja az Ásványolaj- forgalmi Vállalat elmúlt évi mérlege is. Ezek szerint 1979-ben 9 millió 462 ezer tonna kőolajtermék fogyott, csaknem félmillió tonnával kevesebb a tervezettnél. A közlekedési célú motorbenzinekből 1 millió 380 ezer tonnát használtunk fel az elmúlt esztendőben. Ennek 76 százaléka volt a normál benzin. Szuperbenzinből 10 százalékkal, extra szuper benzinből pedig 18 százalékkal fogyasztott a közlekedés kevesebbet, mint a megélőié évben.