Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

Mi lesz veled, Malomárok? 3,4 millió a munkálatokra Az átutazóból talán csak egy röpke fejcsóválást vált ki, a donneri lépcsős hídon áthaladókat és a strandra járó fürdőzőket már nap nap után bosszantja. Aki ott la­kik, és már háromszor ön­tötte ki otthonából a szeny- nyes áradat, lehet, hogy ál­mában is átkozza. Iszap, szenny, hulladék, döglött- ku­tya és használt autógumi, szúnyog és bűz. Egyszóval: gond. Ez a Malomárok. A város lakóit szintén foglal­koztatja; a legutóbbi tanács­ülésen interpelláció is el­hangzott. Egy kis ároktörténet A múlt századbeli terve­zők valószínűleg nem gon­doltak arra, hogy egy évszá­zad múltán, szinte megold­hatatlan feladat elé állítják a mai városrendezőket. Ak­kor ipar kellett a városnak, s Kaposvártól keletre — a Szarkavár környékén — azért vezették ki a Kapós folyóból ezt az oldalágat, hogy vízével malmokat hajt­sanak. Az árok vizét aztán az egykori közvágóhíd kör­nyékén — a mai húskombi­nát mellett— visszavezették a folyóba. Az árkot alacsony esésűre tervezték, hogy a földuzzasztott víztömeg öt­hat méter magasból lezúdul­va megfelelő energiával hajt­sa a gépeket. Most, hogy rég megszűntek a vízimalmok, s nem vezetik a Kapos vizét az árokba, épp ez a csekély lejtés okozza a legtöbb bosz- szúságot Az alján ugyanis — többnyire a hosszan tartó szárazságok idején — úgy­nevezett pangó'vizek, vagyis tócsák képződnek, amelyek- ' ben elszaporodnak az algák, a sekély viz . eliszaposodik, partját fölveri a gaz, s ki­alakulnak a bevezetőben vázolt áldatlan állapotok. Nem lehet betemetni Fölvetődik a kérdés: ha már nem folyik a Kapos vi­ze az árokba, akkor miért van rá szükség és honnan származik az a víz, amelyet időnként mégis látni benne. A válasz egyszerű, a megol­dás azonban kissé bonyolul­tabb. A Malomárokban ma kizá­rólag csapadékvíznek sza­badna lenni. (Hogy nem egé­szen így van, arról viszont nem az árok fenntartói te­hetnek.) Az árok tehát csapadékvíz- elvezető csatorna, betemeti es megszüntetni egyszerűen nem lehet. Az az elképzelés, hogy a vasúttól délre eső szakaszon három helyen át­vezetik a vizét a Kapósba. Az első átkötés már évek­kel ezelőtt megtörtént — a termálfürdő mögött — a má­sik kettőt az idén kellene el­Készuîôdés a Virág utcában M fonyődipartén, lény diák között végezni. Az egyiket a Gilice utca keleti felén, ahol az árok átmegy a vasút alatt, a másikat a vasúti felüljáró, mellett. Utána lehet csak az egész szakaszt kibetonozni, illetve befedni. A tervek készen vannak Mivel nem újkeletű prob­lémáról van szó, a rendezési tervek rágóta készen vannak. Az összes költség mintegy tizenöt millió forintra rúg. A városi tanácsnak azonban mindössze egymillió forint állt rendelkezésére a múlt évben, s ezt a pénzt is az Országos Vízügyi Hivatal ad­ta. Arra volt csak elég, hogy elkészítették a két átkötés kiviteli terveit «és kisajátítot­ták azt a telket, ahol az árok vizét át kell vezetni a Ka­pósba. Az idén ezeket az át­kötéseket kellene megvalósí­tani, s valószínűleg el is ké­szülnek vele. A városi ta­nács azonban önerőből nem képes ennyi pénzt áldozni az árokra, ezért a város és a megye kérvénye ott fekszik az Országos Vízügyi Hivatal vezetői előtt. Néhány nap­pal ezelőtt 3,4 millió forin­tot kaptak, hogy folytathas­sák a munkát. A fennmaradó összeget tanácsi pénzekből kellene »kigazdálkodni«. Erre azonban jelenleg nincs mód. Szinte biztos te­hát, hogy a Malomárok vég­leges rendezése áthúzódik a következő ötéves tervidő­szakra. L. J. Mintegy 1300 méter hosz- szú és 150 méter széles a Somogy megyei Tanács Út­törő- és Ifjúsági Üdülőtá­bora a fonyődi parton, a Vi­rág utcában. Hat úgyneve­zett altábort foglal magába. Egy-egy turnusban ezer út­törő és 150 felnőtt (pedagó­gusok, ifivezetők) táboroz­hatnak majd e fenyőkkel, nyírfákkal ékes üdülőhelyen. 1973-ban kezdte építtetni a megyei tanács (eddig 200 millió forintot költött rá), s a terv szerint az idén június 21-én megnyithatja kapuját a fiatalok előtt. Addig azon­ban még sok munka van hátra. Jelenleg két vállalat brigádjai építik a faházakat, s a már kész épületekben villanyt, vízvezetéket szerel­nek, egyéb szakipari munkát végeznek. A tábor 16 állan­dó dolgozója is a helyén van, s időnként egy-egy csapat fiatal érkezik, hogy társadalmi munkával segít­sen. — Nagyon szép, kényel­mes üdülőtáborban szeret­nénk fogadni az úttörőket — mondja Teremi József táborvezető. — De ahhoz, hogy minden az elképzelé­sünk szerint valósuljon meg. bizony, sok tevékeny kézre van szükség. Röviden, ker­telés nélkül kimondom: sok társadalmi munkát várunk még a megye fiataljaitól, úttörőitől. Természetesen nem azt kérjük tőlük, hogy faházakat építsenek vagy egyéb szakipari tevékenysé­get vállaljanak, arra itt vannak a felnőtt szakembe­rek, akik remélhetőleg idő­ben befejezik a munkát. A tábor csinosítását, parkosí­tását várjuk a gyerekektől. A bogiári kertészeti szakkö­zépiskolások például már eddig is sokat dolgoztak itt, s március 22-fen és 29-én is­mét eljönnek. A többi kö­zött vállalták, hogy a tábor fásítási tervét társadalmi munkában megvalósítják, együtt az intézet kertészeti szakembereivel, tanáraival. A fásításra 19 ezer forintot szánunk. Szeretnénk, ha a bogiárihoz hasonlóan a me­gye többi iskolái, úttörőcsa­patai, esetleg KlSZ-szerve- zetei is segítenének. Ápri­lisban és májusban minden vasárnap várjuk a társadal­mi munkára kész fiatalokat. A tábor a megyei úttörő­ké. A Balaíon-partiaké és a belső-somogyiaké egyaránt. Mégis: egy-egy zselici paj­tásnak minden bizonnyal nagyobb élményt adhat a ío- nyódi üdülés, mint például egy siófokinak. A Balaton- parti gyerekek viszont való­színűleg szívesen utaznának az ország más tájaira, mond­juk, hegyek közé, esetleg történelmi, művészettörté­neti emlékekben gazdagabb vidékekre. Erre Is lesz mód — csereüdültetés révén. Sőt külföldi gyerekeket is ffH gadnak majd a - laborban, hogy a somogyiak fis eljut­hassanak NDK-ba, Len­gyelországba. — Az idén öt turnust fo­gadunk, az ötödik lesz aa őrsvezetőképző-tábor — mondja Teremi József. — A következő években . valószí­nűleg egy turnussal több lesz, de még így is mindösz- sze két hónapig, tehát a fő­szezonban »üzemelhetünk«. Jó volna ezt az időt meg­hosszabbítani. Hiszen vonzó a Balaton-part tavasszal .és kora ősszel is, és a tapasz­talatok azt bizonyítják: a fiatalok szívesen utazgatnak, kirándulnak az említett év­szakokban. Ezért arra gon­doltunk, hogy az elő- és utó­szezonban országjáró diá­koknak, ifjúmunkásoknak adjuk ki a szálláshelyeket, így hat hónapig tarthatnánk nyitva, s némi haszonnal is járna a vállalkozás. A fia­tal turisták nedig örülnének az olcsó szállásnak. — Egy-egy gyermek tíz napig tartó üdültetése meny­nyibe fog kerülni? — 1060 forintba. Ehhez 160 forinttal járul hozzá a szülő. Remélhetőleg a következő években sokan fogják élvez­ni a Balaton örömeit a fo- nyódi táborban. Se. A. Vegyszerkeverő tartály Korszerű vegyszerkeverő tartályt készített a somogyiadi ter­melőszövetkezet műszaki gárdája Bózsa László műhelyvezető irányításával. A kétezer liter vegyszer feloldására, megkeve­résére és a K—700-as permetező tartályba való bejuttatására szolgáló berendezés révén sokkal gyorsabb és könnyebb lett a munka. Korszerűbb a szolgáltatás Nagyatádon Piaci korkép Retek — hóesésben À lakossági szolgáltatások helyzetéről és a továbbfej­lesztés lehe­tőségeiről tár­gyalt a na­pokban a nagyatádi városi párt-végrehajtó bizottság. A testület megállapította, hogy az elmúlt években az ipari szolgáltatás valamennyi ága­zatban dinamikusan fejlő­dött. A városban levő szol­gáltatóegységek korszerű­södtek: bővült a teljesítőké­pességük, , színvonalasabbá vált a munkájuk. A válla­latok, szövetkezetek új be­ruházásainak hatására 1980- ra megkétszereződött a tel­jesítmény. A magánkisipar — mintegy százan tevé­kenykednek itt — kiegészí­tő, de változatlanul fontos szerepet játszik a lakosság ellátásában. mm* A városban jelenleg 1300 gépkocsi van személyi tulaj­donban. Javításukat alapve­tően a Komfort Ipari Szö­vetkezet autószervize végzi. Kapacitása, a korábbi évi 60 ezer munkaóráról, 120 ezerre emelkedett. A karos­szériát javító részleg bőví­tésére azonban — a terve­zettől eltérően — csak a kö­vetkező tervidőszakban ke­rülhet sor. A szervizben ta­valy 17 545 gépkocsit javí­tották; kétszer annyit, mint öt évvel ezelőtt. Jól bevált a zárt rendszerű gépjármű­vizsgáztatás is. Szükség van viszont a szerviz belső el­lenőrzésének további fino­mítására, a szolgáltatások színvonalának emelésére. Tavaszból a hétvégi és a* ünnepnapi hibaelhárítást se­gíti majd az autóklub »sárga angyala«, az Atádon széke­lő siegélyszolgálati kocsi. Az elektromos háztartási gépek és elektroakusztikai eszkö­zök javítása iránt ugyancsak nőtt a kereslet; az új, kor­szerű Geika-szerviz lehető- ve teszi valamennyi ilyen cikk javítását, még a színes tévékészülékeket sem kell Kaposvárra szállítani. Meg­nőtt az átalánydíjas szolgál­tatást igénybe vevők szá­ma, a szerviznek azonban — mivel a munkája nem panaszmentes — a korábbi­nál színvonalasabb tevé­kenységet kell végeznie. Az építőipari szolgáltatás első számú gazdája a Kom­fort szövetkezet. Sajnos, a lakáskarbantartási igénye­ket — megfelelő kapacitás hiánya miatt — nem sike­rült kielégítenie. Ezen a területen továbbra is a kis­iparosokra hárul jelentős feladat. 1975-ben 18 volt, je­lenleg 29 főállású építőipa­ros van a városban. Mellet­tük jelentős még azoknak a száma is, akik éltek a mun­kaviszony melletti ipargya­korlás lehetőségével. Ennek ellenére sok a kontár. Jelentős szolgáltatási igényt elégít ki a Lady szö­vetkezet méretes szabósága és a cipőjavító-részieg, ahol viszonylag rövid a vaUalasi idő. Az év elejétől bevezet­ték a gyorsjavítási szolgál­tatást is. E szakmában azonban gondot okoz az utánpótlás biztosítása. A személyi szolgáltatások terén is jelentős változások következtek be az elmúlt években, elkészült a fod­rász-kozmetikai szalon, kor­szerűsítették a régi üzletet. Megnőtt az igény a textil- tisztítás iránt: a forgalom három- és félszeresére emel­kedett. A Patyolat-szalon megnyitásával a vállalási idő a korábbi 14-ről három napra csökkent. Javult és bővült a kereskedelmi szol­gáltatások színvonala és köre, a kölcsönzőbolt vá­lasztékát viszont az afész- nak bővítenie kelL A testület több fontos szolgáltatás fejlesztésével, a hiányszakmában jelentkező gondok megoldásával kap­csolatos feladatra hívta föl a figyelmet — azért, hogy Nagyatádon tovább javuljon a szolgáltató munka minő­sege, bővüljön kör*. Az utolsó februári napon a legkomorabb téli hangulat fogadta a kaposvári hetipiac vásárlóit. Ezúttal még né­hány száj. tízforintos tulipán és aranyeső sem tudott tava- szias hangulatokat ébreszteni. Megjelent az első hamvas hónaposretek. Az. emberek nem hittek a szemüknek — még kevésbé hittek volna, ha az áráit ki is merik írni... • Sajnos, nem csupán a pri­mőrök ára volt szembeszökő­en drága. A fejeskáposzta — amelyről egyébként már har­madik hónapja mondják, hogy »fogyóban van« — ezút­tal 16—18 forint volt kilón­ként. Mennyibe fog kerülni, ha valóban fogyóban lesz? A burgonya továbbra is a rokonszenves, 5,20-as jkilón- kónti áron kapható. Ennél országszerte egy tojás árával — 1,40—1,80-nal — több. Mindkét cikk a fővárosban a legdrágább: 7,10 a burgonya és 2 forint a tojás. Kaposvá­ron tojást 1,30-ért is lehet venni. Óvakodnék azonban e •legolcsóbb« portékának rek­lámot csinálni. A főzőhagyma országszerte — így nálunk is — 12 forint. Ennél csak Szolnokon ol­csóbb lényegesen: 8,50. A lila hagyma áremelkedé­se megállt, 16—18 forintnál. A kaposvári fokhagyma­árusok sajátos »fáziskésés­ben« vannak az országos árakhoz képest: hetekig öt­venért mérték, mikor másból 60—90 volt. Most viszont, hogy más városokban mér­séklődött vagy meáliapodott az ár, 80-ért kínálják. Pedig Budapesten is »csak« 70. A vegyes zöldség kilónként 16—20 forintba kerülne, ha adnák úgy. Többnyire csak csomónként kínálják öt fo­rintéit. Vaskosabb zöldhagymát szálanként adtak 1,50-ért. Csomója 3 forint. A sütőtök darabja nyolc forint. Aligha­nem ez minden idők eddigi legdrágább sütnivalója. Ugyanennyiért nem lát­szott drágának a karalábé. A cékla kilója öt forint. Föltűnést keltett a 80 fo­rintos sampinyon gomba. Az alma — valamint az ára — jól tartja magát: 13 forintért már szem-szájnak ingere. A két szélső ár: Za­laegerszegen 10, Békéscsabán 15 forint. Ismét föllelhető volt Ka­posváron a körte. Meglehetős minőségben negyedszáz fo­rintért adták. Ennyiért kap­ható Kecskeméten is. Vörös csirkét és fehér tyú­kot a korábbinál drágábban, kilónként 50 forintért kínál­nak Somogybán. Szegeden és Szolnokon ennél 15 forinttal kevesebbért is. A fővárosban 45 az élő csirke és 36 a tyúk kilója. B. P. A Vas-Müszaki és Hűtőgépjavító Ipari Szövetkezet 1980-ra még rendelkezik víz,- villanyszerelési szabad kapacitással Érdeklődni lehet: Buglárlelle, 10-35-ös telefonsz;! mon Ügyintézők: Hompola Gábor és Sági István. Címünk: 8630 Boglárlelle, Klapka u. 11. (53886)

Next

/
Oldalképek
Tartalom