Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

R Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának HATÁROZATA ^ a párt munkájáról és a további feladatokról JÉÜF Rövidített szöveg A Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa jóváhagyja a Központi Bi­zottság beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett mun- itáról, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését a két kongresszus közötti te­vékenységéről. Megállapít­ja, hogy a társadalmi élet alapvető területein az el­múlt öt évben is érvényesült pártunk több mint két évti­zede töretlen, egész népünk érdekeit szolgáló politikája. Hazánk belpolitikai élete kiegyensúlyozott, a munkás­hatalom, a szocialista nem­zeti egység szilárd. A párt betölti vezető szerepét, élve­zi a dolgozók bizalmát, cse­lekvő támogatását Az el­ért eredmények számotte­vőek. A programnyilatkozat­ban megfogalmazott célok felé haladva előbbre jutot­tunk a fejlett szocialista tár­sadalom építésében. Fejlő­dött a népgazdaság, javultak népünk életkörülményei, erő­södött szocialista tudata, gya­rapodott műveltsége. Pártunk, kormányunk a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival, min­den haladó, békeszerető és együttműködésre kész erővel összefogva biztosította a ha­zai építőmunka külső félté­I. Korunkban az emberiség számára sorsdöntő a béke megőrzése, egy újabb világ­háború megakadályozása. Külpolitikánk hazánk ér­dekeivel összhangban, a pro­letár internacionalizmus el­vét követve segíti a szocia­lizmusért, a társadalmi ha­ladásért, a békéért vívott harcot Az elmúlt években tovább szilárdultak a szocializmus nemzetközi pozíciói. A szo­cialista országok nagy sike­reket értek el az új társa­dalom építésében, fejlődött két- és többoldalú együttmű­ködésük, politikájukkal, eredményeikkel jelentős _ ha­tást gyakorolnak a világra. A jelenlegi világhelyzetben növekszik annak szükséges­sége, hogy jobban összehan­golják erőfeszítéseiket. Kül­politikájuk egyeztetésében, vívmányaik és a béke védel­mében kiemelkedő szerepet tölt be a Varsói Szerződés Szervezete. Országaink gaz­dasági fejlődésének fontos támasza a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának ke­retében megvalósuló együtt­működés. A kapitalizmus általános válságának talaján tovább mélyültek a tőkésvilág el­lentmondásai. A reakciós kö­rök fokozzák támadásaikat a kommunista és munkásmoz­galommal s más haladó, de­mokratikus erőkkel szemben. A kapitalista világban a kommunista és munkáspár­tok, a szakszervezetek, a dolgozó tömegek tovább szé­lesítik és erősítik harcukat. Fellépnek a nemzetközi mo­nopóliumok gazdasági és po­litikai hatalmának korláto­zásáért, felszámolásáért, a fegyverkezés ellen. Kiállnak a demokratikus jogok vé­delméért, a gazdasági és szo­ciális helyzet javításáért, a gyökeres társadalmi változá­sokért. Pártunk, népünk tel­jes mértékben szolidáris küz­delmükkel. A gyarmati uralom alól teiMatoadult uepek fokozzak teleit, tevékenyen közremű­ködött a békéért vívott harc­ban. A párt a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egységének és az im­perialistaellenes erők össze­fogásának további szilárdítá­sán munkálkodott. A párt XII. kongresszusa hazánk felszabadulása 35. évfordulójának évében ült össze. A három és fél évti­zed alatt megtett út azt bi­zonyítja, hogy a magyar nép élni tudott a történelem, ad­ta lehetőséggel. Hazánk, a Magyar Népköztársaság, sza­bad és független szocialista ország, amelyben a nép éle­te gyökeresen megváltozott. A következő öt évben a fő feladat, hogy nagy vívmá­nyainkra támaszkodva erő­sítsük társadalmunk szocia­lista vonásait, megalapozzuk a r '■pgazdaság további fejlő­dését, megszilárdítsuk az életszínvonal területén elért eredményeket és javítsuk az életkörülményeket. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa megerősíti a párt eddigi po­litikai irányvonalát. A prog­ramnyilatkozatban kitűzött célokkal összhangban jelöli ki a fejlett szocialista társa­dalom építésének további tennivalóit erőfeszítéseiket a nemzeti függetlenség teljes kivívásá­ért és megszilárdításáért, az imperializmus gazdasági, po­litikai és katonai befolyásá­nak felszámolásáért, a hala­dásért. E küzdelem több or- ságban egybekapcsolódik a szocialista társadalom meg­teremtését célzó törekvések­kel. Az enyhülési folyamat kor­szakos jelentőségű állomása volt a Helsinkiben megtar­tott európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Az országok közötti kap­csolatok javulását az impe­rialista erők, a reakciós kö­rök, a fegyverkezésben ér­dekelt monopóliumok, a bé­ke és a társadalmi haladás ellenségei igyekeznek meg­akadályozni. Fokozzák táma­dásaikat a társadalmi hala­dás ellen, növelik a feszült­séget, mérgezik a nemzetkö­zi légkört. Arra törekszenek, hogy a maguk javára változ­tassák meg a katonai erő- egyensúlyt. Az emberiség számára kü­lönösen súlyos veszélyt je­lent a vezető tőkés országok reakciós katonai-ipari körei által az utóbbi években kü­lönös erővel szított fegyver­kezési hajsza. Ezt bizonyítja a NATO-országok washing­toni határozata a katonai ki­adások fokozott növeléséről és brüsszeli döntése újabb rakéták, telepítéséről egyes nyugat-európai országokba. Aggodalomra ad okot, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok halogatja a hadászati fegyverek korlátozásáról szó­ló második szovjet—ameri­kai megallapodas eletbe lép­tetését; ez akadályozza, hogy gátat lehessen emelni a fegyverkezési versenynek. A Magyar Népköztársaság, a szocialista közösség orszá­gai a nemzetközi helyzet éle­ződése ellenére sem térnek ■ le a békés egymás mellett élés útjáról. A hidegháborús irányzatokkal szemben újabb es újabb kezdeményezéseket tesznek az enyhülés eredmé­nyeinek megőrzésére, a béke delmükkel. Külpolitikánk alapvető célja továbbra is az, hogy szövetségeseinkkel szorosan együttműködve biztosítsa építőmunkánk megfelelő kül­ső feltételeit és hozzájárul­jon az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez, a szocializmus térhódításá­hoz. Meghatározó jelentőségű feladatunk, hogy erősítsük szövetségünket, barátságun­kat, együttműködésünket a Szovjetunióval, á szocialista közösség országaival, hozzá­járuljunk a Varsói Szerződés Szervezetének, védelmi ere­jének tökéletesítéséhez. El­ítéljük a kínai vezetés na­cionalista, szovjetellenes po­litikáját, délkelet-ázsiai és más népek biztonságát fe­nyegető akcióit, amelyek egy­beesnek a reálidős körök haladásellenes céljaival. Ugyanakkor továbbra is ké­szek vagyunk az államközi kapcsolatok fejlesztésére. Népünk baráti érzéseket táp­lál a kínai nép iránt. Azt kívánja, hogy a Kínai Nép­köztársaság ismét a haladá­sért és a békéért vívott harc fontos tényezője legyen. Szolidárisak vagyunk a nem­zeti felszabadító mozgalmak­kal és a gyarmati uralom alól felszabadult népek de­mokratikus* antiimperialis- ta törekvéseivel. A kölcsö­nös szolidaritás és érdekek alapján bővítjük kapcsola­tainkat, a fejlődő országok­kal. Támogatjuk az el nem kötelezett országok mozgal­mának imperialistaellenes politikáját, a nemzetközi fe­szültség csökkentésére irá­nyuló kezdeményezéseit. A békés egymás mellett élés elveiből, az enyhülés közős érdekéből kiindulva, az egyenjogúság és a kölcsö­nös előnyök alapján tovább építjük kapcsolatunkat a II. Társadalmi és politikai viszonyaink Előrehaladásunknak fontos feltétele, hogy tovább erősöd­jenek a szocialista társadalmi viszonyok és rendszerünk szi­lárd gazdasági alapja, a ter­melőeszközök szodalista — állami és szövetkezeti — tu­lajdona. Államunk elismeri és védi a munkával szerzett sze­mélyi tulajdont. A társadalom osztályainak és rétegeinek számaránya az utóbbi években nem módo­sult lényegesen, az egymáshoz való közeledés irányába ha- , tó minőségi változások voltak a meghatározóak. A jövőben is arra kell törekedni, hogy az osztályjellegű különbségek csökkenjenek. Ugyanakkor az eddiginél nagyobb figyelmet "kel! fordítani az egyes réte­geknek a munkamegosztás, az iskolázottság, a lakóhely es más tényezők szerint eltérő helyzetére. A munkásosztály az egész nép érdekében eredményesen tölti be vezető szerepét Dön­tő mértékben járul hozzá a nemzeti jövedelem termelésé­hez. Erősödött politikai öntu­data, fokozódott aktivitása és' kezdeményezőkészsége. A termelőszövetkezeti pa­rasztságot a munka, az elosz­tás es az életmód jellegében bekövetkezett változások Is közelítik a munkásosztályhoz. A munkásság és a paraszt­ság alapvető érdekei azonos­ságának, szoros együttműkö­désének,' közös helytállásának eredményeként tovább erősö­dött szocialista rendszerünk politikát alapja, a munkás— tőkés országokkal. Ezt előse­gítené, ha ezek az országok nem alkalmaznának hátrá­nyos megkülönböztetést a kereskedelemben, valamint megszüntetnék az indokolat­lan aránytalanságot a tájé­koztatásban és a kulturális értékek cseréjében. A Magyar Népköztársaság kormánya folyamatos mun­kát végez a helsinki záróok­mány elveinek érvényesíté­séért, az ajánlások megvaló­sításáért, a madridi találko­zó sikeres megtartásáért. Kész tevőlegesen hozzájárul­ni a közösen elért eredmé­nyek megvédéséhez, a kap­csolatok fejlesztéséhez. A Magyar Népköztársaság fonlösnak tartja, hogy foly­tatódjanak a leszerelési tár­gyalások az egyenlő bizton­ság elve alapján. Fellép a fegyverkezési hajsza fokozá­sa, a reakciós köröknek a katonai erőengyensúly meg­bontását célzó törekvései el­len. Elítéli a vezető impe­rialista hatalmak agresszív, hidegháborús lépéseit, a NATO legutóbbi határoza­tait. Támogatja a fegyverke­zési verseny megfékezését célzó szovjet javaslatokat és együtt küzd szövetségeseivel a Varsói Szerződés kezde­ményezéseinek megvalósítá­sáért. Síkraszáll olyan euró­pai értekezlet összehívásáért, amely erősítené az országok közötti bizalmat, el torlaszol­ná a hidegháború visszatéré­sének útját. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy lehető­ségeihez képest hozzájárul­jon az emberiség olyan egye­temes gondjainak megoldá­sához, mint a nyersanyag-, az energia- és az élelmiszerel­látás, a közlekedés fejleszté­se, a környezet védelme, to­vábbá a világ különböző tér­ségeiben a súlyos népbeteg­ségek, az éhínség és az írás­tudatlanság leküzdése. paraszt szövetség. E szövetség szorosabbra fűzése ege&z né­pünk érdeke. A társadalom fejlődéséből adódó lehetőség és egyben követelmény, hogy a munká­sok, a termelőszövetkezeti pa­rasztok folyamatosan gyara­pítsák politikai, szakmai és kulturális ismereteiket, s ez­által is csökkenjen a szellemi és a fizikai munka közti kü­lönbség. Az értelmiség tevékeny ré­szese a szocializmus építésé­nek, szorosan kötődik a mun­kásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz. Szerepe és lét­száma a társadalmi fejlődés­sel együtt növekszik. Az ér­telmiség — iskolai végzettsé­ge, munkahelye és'választott pályája alapján a sok irány­ban rétegeződött. Szellemi erőforrásainkat hasznosítsuk minden területen jobban, szervezetten és fokozottan igényeljük az értelmiség rész­vételét a szocialista építő­munkában, a közéletben. A termelésben és az igaz­gatásban foglalkoztatott al­kalmazottak nagyobb felelős­séggel és hozzáértéssel vég­zik munkájukat. Létszámuk a valóságos szükségletnél gyorsabban nőtt, az egyes szakterületek közti megoszlá­suk is aránytalan. Ezen a munka és a szervezetek ész- szerűsítésével, a társadalmi ellenőrzés fokozásával, a bü­rokrácia visszaszorításával kell változtatni. A nők a társadalmi élet. minden területén, a munka­fl nemzetközi helyzet, külpolitikánk ban, a családban, a közélet­ben becsülettel teljesítik fel­adataikat, ■ kötelezettségeiket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre jobban kiteljesedik, de még sok a megoldásra váró gond. Tovább kell javítani azokat a gazdasági, kulturális, tudati és jogi feltételeket, amelyek segítik a nők egyen­lő esélyeinek érvényesülését. Társadalmunk legkisebb, de a jelen és a jövő szempontjá­ból döntő jelentőségű közös­sége a» család. Stabilitása kü­lönösen fontos a gyermekne­velés szempontjából. Pártunk és államunk támogatja s védi a család intézményét. A párt megkülönböztetett figyelmet fordít az ifjúság helyzetére. Ismeri a fiatalok gondjait és a körükben ta­pasztalható negatív jelensége- ■ két is. Szükségesnek tartja, hogy javuljanak a fiatalok nevelésének, pályakezdésének, beilleszkedésének, családala­pításának a feltételei. Több lehetőséget kell nyújtani a felnövő . nemzedék kezde­ményezőkészségének, új irán­ti fogékonyságának, öntevé­kenységének kibontakoztatá­sára. Pártunk a lenini nemzetisé­gi politika érvényesítését vál­tozatlanul fontos feladatnak tekinti. A nemzetiségiek ha­zánk egyenjogú állampolgá­rai. A nemzetiségi szövetsé­gek fontos politikai és kultu­rális feladatot látnak el. A hazánkban élő nemzeti­ségek és a szomszédos or­szágokban élő magyarság je­lentős mértékben hozzájárul­hat népeink barátságának és együttműködésének elmélyí­téséhez. A nemzetiségi kér­dés intefnaeion'álísta megol­dásának fontos eleme a két­nyelvű, kettős kultúrájú ál­lampolgárok szabad fejlődé­se. Társadalmunk kiegyensú­lyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak rende­zett viszonya is. Az állam az alkotmány szellemében szavatolja a lelkiismereti sza­badságot és az egyházak autonóm működését. Az egy­házak tiszteletben tartják ál­lamunk törvényeit, támogat­ják az országépítő munkát. Társadalmi fejlődésünknek nélkülözhetetlen erőforrása szövetségi politikánk megfe­lelő érvényesülése. Rendsze­res eszmecserével és meg­győzéssel igyekszünk meg­nyerni mindenkit az együt­tes cselekvésnek. Szocialista céljaink a dolgozó osztályok­nak és rétegeknek, a pártta­goknak; és a pártonkívüliek- nek, a marxistáknak és más világnézetűeknek, az ateis­táknak ás a vallásos embe­reknek mind jobban szélese­dő összefogásával valósulnak meg. Javult az állami irányító- testületek, szervek és a taná­csok tevékenysége, korsze­rűsödött az államigazgatás. A megnövekedett követel­mények azonban szükségessé teszik, hogy tovább javítsák munkájukat, gondosabban elemezzék a belső és külső társadalmi, gazdasági folya­matokat és idejében intéz­kedjenek. Az országgyűlés széles kö­rű nyilvános vitákra támasz­kodva a társadalmi, gazda­sági fejlődést segítő számos törvényt alkotott. Fejlődjék tovább az országgyűlési bi­zottságok munkája. Fokozód­jék a képviselők aktivitása választókerületükben és az országos kérdések megoldá­sában, váljék szorosabbá kap" csolatuk választóikkal. Erősí­teni kell az államigazgatás népképviseleti ellenőrzését. Meg kell szüntetni az ál­lami és társadalmi szervek munkájában tapasztalható párhuzamosságokat, a túlsza­bályozást. Az ügyintézés váljék egyszerűbbé és gyor­sabbá, határozottan fel kell lepni a bürokrácia ellen. A tanácsok emeljék a ha­táskörükbe tartozó szervek irányításának színvonalát. Éljenek bátrabban a külön­böző intézmények és eszkö­zök közös hasznosításában, rejlő lehetőségekkel, fokoz­zák ezirányú szervező, koor­dináló tevékenységüket. For­dítsanak még nagyobb fi­gyelmet a lakosság ellátásá­nak javítására. Az állam- polgáix>k ügyeinek érdemi, gyors intézésével is szélesít­sék tömegkapcsolataikat. Az állami szervek szoro­sabban hangolják össze, el­lenőrző tevékenységüket. Fokozottabban támaszkod­janak a munkahelyi közös­ségekre, a népi ellenőrzési bizottságokra, a társadalmi ellenőrzés más formáira, és hasznosítsák jobban tapasz­talataikat. A XI. kongresszus hatá­rozatának megfelelően széle­sedett az üzemi demokrácia. Erősödött a szövetkezeti de­mokrácia, formái fokozato­san igazodnak a megnöve­kedett üzemi méretekhez. Az çlért eredmények el­lenére még nem kielégítő a szocialista demokrácia ed­digi szintje. A párt változat­lanul alapvető feladatnak tekinti a dolgozók szélesebb körű bevonását a közügyek­be; A demokratikus fóru­moknak fontos szerepük van a különböző érdekek feltárásában, egyeztetésé­ben, a nézetek megvitatásá­ban, az egész társadalom alapvető érdekeinek érvé­nyesítésében. Pontosabban kell .meghatározni a vezetőik beszámolási kötelezettségét. Az iparban és a népgazda­ság más területein az érvé­nyes rendelkezések alapján, illetve ezek továbbfejleszté­sével biztosítani kell a dol­gozók érdemibb beleszólását a vezetők kinevezésébe, .munkájának véleményezé­sébe és ellenőrzésébe. A szocialista demokrácia elmélyítésének fontos felté­tele a lazaságok felszámo­lása, az állampolgári fegye­lem erősítése, a jogok és a kötelességek együttes érvé­nyesítése. A felelős vezetők következetesen lépjenek ' fel a szocialista normákat sértő magatartás különböző meg­nyilvánulásaival szemben. E jelenségek megszüntetése a legtöbb esetben nem köz­ponti döntéseket igényel, hanfem azt, hogy a kollektí­vák, a becsületes dolgozóik — élve a szocialista demok­rácia adta lehetőséggel — határozottan elítéljék és visszautasítsák ezeket. Hazánkban szilárd a tör­vényesség. A párt-, állami és társadalmi- szervek őrködje­nek továbbra is a jogrend, a törvényes rendelkezések megtartásán, a közélet tisz­taságán, és lépjenek fel a hatalommal való visszaélés minden megnyilvánulásával szemben. Váljék egységeseb­bé a jogalkalmazás, csök­kenjen a szabályozások szá­ma. Fontos feladat a társa­dalomellenes magatartás visszaszorítása, a bűncselek­mények megelőzése, leleple­zése, a közvagyon gondosabb kezelése, a társadalmi és a személyi tulajdon védelme. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületet méltók népünk bizalmára. A dolgozó tömegekre támasz­kodva, szövetségi rendsze­rünk keretében megbízható­an védelmezik szocialista vívmányainkat, népünk bé­kéjét. Erősödjék tovább a fegyveres erők és testületek jó együttműködése. (Folytat&s a 4. oldalon.) SOMOGYI í NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom