Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-29 / 75. szám
! Ili. fl gazdasági építűmunka Á népgazdaság az V, ötéves terv időszakában tovább fejlődik. Bővülnek és korszerűsödnek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai. Gyarapodik a nemzeti vagyon. A nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelékenységének az emelkedéséből származik ; az ötödik ötéves terv főbb előirányzatait nem tudjuk teljesíteni, ennek ellenére az elért eredmények jelentősek. A külső gazdasági feltételek, a nemzetközi ár- és értékesítési viszonyok az utóbbi években a számítottnál is kedvezőtlenebbül alakulnak. Gazdasági nehézségeink nagyobbrészt ebből adódnak. Ugyanakkor nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a külső teltételekhez és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó belső folyamatok. A gazdaságirányítás nem elég következetes a gazdaságpolitikai célok a gazdasági feltételek és eszközök összehangolásában, a végrehajtás szervezésében. A szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korszerűsödik a termelési és a termékszerkezet, nem javul kielégítően a hatékonyság, a minőség. Mindezek együttes hatására a nemzeti jövedelem növekedésének és ennek következtében az életszínvonal emelkedésének az üteme kisebb a tervezettnél. A nemzeti jövedelem a VI. ötéves terv idején — 1981 és 1985 között — olyan mértékben növekedjék, hogy összhangban a . jiődés minőségi tényezőivel, a termelés mem- zetközj versenyképességével, segítse a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javítását. A növekedés tel jes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből, a hatékonyság javulásából származzék. A nemzeti jövedelem elosztása tegye lehetővé a termelés bővítéséhez és korszerűsítéséhez nélkülözhetetlen beruházásokat, az élért életszínvonal megszilárdítását,'. valamint a további fejlődésihez szükséges feltételek megteremtését. A VI. ötéves tervidőszak egyik legfontosabb feladata a külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának javítása. Ebben alapvető szerepe van a belső egyensúlyi tényezők megszilárdításának, s ez különös figyelmet érdemel. Következetesebben. keli folytatni a termelési és a termékszerkezetnek adottságainkhoz igazodó korszerűsítését, a költségek csökkentését, a minőség és a jövedelmezőség javítását. Mindebben nagyobb mértékben kell támaszkodni az egyre inkább termelőerővé váló tudományra. Tökéletesíteni kell a tudományos eredmények alkalmazásának gyakorlatát, gyorsítani az új, korszerű hazat és külföldi technológiák bevezetését. Az eddiginél határozottabban kell támogatni az újító kezdeményezéseket. A hazai szükségleteknek megfelelő és a nemzetközileg versenyképes, gazdaságos termelés dinamikusabban fejlődjék. A gazdaságtalan, tartósan veszteséges termelést a társadalmi érdekekkel összhangban., a munkaerő és az eszközök tervszerű átcsoportosításával gazdaságossá keli tenni, vagy fokozatosam meg kell szüntetni, gondoskodva azonban a lakosság megfelelő ellátásáról. A területfejlesztésben is jobban érvényesüljenek a hatékonyság követelményei. Az iparnak elsősorban azok az ágai fejlődjenek, amelyek gazdasági® exportnövelést, impKiritmegtakarítást, nagyobb népgazdasági jövedelmet tesznek lehetővé, illetve kevésbé anyag- és energiaigényesek. A szocialista országokkal együttműködve gazdaságunk fűtőanyag- és energiaellátása hosszabb távon is biztosiGhaSOMOGYI; NÉPLAP tó. Ennek feltétele a tudatosabb, határozottabb és takarékosabb energiagazdálkodás. Megépítjük a paksi atomerőművet. További erőfeszítéseket igényel a hazai energia- források — szán.vagy ónunk, kőolaj- és földgázkészletünk — feltárása, kiaknázása, gazdaságos hasznosítása. Folytatni kell a geológiai kutatásokat.. Az alapanyag-gyártásban fő feladat a megkezdett fejlesztések mielőbbi befejezése. A feldolgozóipar fejlesztését az eddiginél jobban alá kell rendelni a hatékonyság és a külgazdasági egyensúly követelményeinek. A gépiparon belül kapjanak nagyobb súlyt az elektronikai és. vákuumtechnikai termékek, az energetikai, mezőgazdasági, élelmiszeripari és szerszámgépek, a közúti járművek, az orvosi műszerek gyártásának egyes területei. Növekedjék a magasabb fokon feldolgozott alumíniumtermékek aránya, fokozódjék a gyógyszeripar versenyképessége. A könnyűipar növelje a jövedelmező, korszerű, jó minőségű, magasabb fokon feldolgozott áruk arányát. Kiemelten kell fejleszteni a gazdaságosan exportálható élelmiszerek termelését. Az építő- és építőanyag- iparnak, valamint ezek háttériparának termelése a népgazdaság előtt álló feladatokhoz és a lakosság igényeihez igazodva növekedjék. Hazánk természeti adottságai indokolttá és lehetővé teszik a mezőgazdaság kiemelt fejlesztését. A mező- gazdaság és az élelmiszeripar termelésének bővülése biztosítsa a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a gazdaságos export fokozását. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésiben a fő teendő a hatékonyság és a minőség javítása, a hozamok növelése, a költségek csökkentése, a természeti feltételek ésszerűbb kihasználása. Tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságunkban meghatározó jelentőségű gabona- és kukoricatermelést. Nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés növelésére, a takarmány takarékos felhasználásra, az anyagok és az melléktermékek jobb hasznosítására. Támogatjuk az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek gazdaságilag előnyös társulásait, a hatékonyan működő termelési rendszereket, az anyagi és szellemi erők ésszerű hasznosítását szolgáló együttműködési formákat. A kedvezőtlen természeti viszonyok közepette működő üzemeket továbbra is segíteni kell az adottságaiknak jobban megfelelő termelési szerkezet kialakításában. Támogatni kell a mezőgazdasági vállalatoknak, a szövetkezeteknek népgazdasági sízempontból is hasznos kiegészítő tevékenységét. Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Elő kell segíteni szorosabb együttműködésüket a nagyüzemekkel, valamint a felvásárló vállalatokkal és a fogyasztási szövetkezetekkel. Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövőben Í6 arra törekszünk, hogy a szövetkezetek fejlődjenek, eredményesen szolgálják tagságuk érdekeit, javítsák termelésük gazdaságosságát, szolgáltatásaik minőségét, kulturáltságát. A közlekedés különböző ágait összehangoltan kell fejleszteni. A távolsági áru- és személyszállításban növekedjék a vasút szerepe. A személyszállításban . a jövőben is a tömegközlekedés kapjon elsőbbséget. A hírközlés tovább korszerűsödjön, bővüljön a telefonhálózat; javuljanak a postai szolgáltatások. Nagyobb figyelmet keli fordítani a környezetvédelemre, a levegőszennyeződé® csökkentesére, a vízkészlet tisztaságának es minőségének megőrzésére, a lakosság egészséges ivóvízellátására. Váljék társadalmi üggyé természeti értékeink védelme, a rendezett, kulltunáltt lakó- és munkahelyi környezet kialakítása, megóvása. A népgazdaság termelő alapjainak műszaki fejlesztését a .beruházások mérsékeltebb növelése mellett is szükséges biztosítani. Fokozni kell a korszerű berendezések több műszakban történő kihasználását, a régi üzemek rekonstrukcióját. A népgazdasági érdek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beruházásokat egyértelműbben kell rangsorolni. Kapjanak elsőbbséget az olyan, gyorsan kivitelezhető és rövid idő alatt megtérülő központi és vállalati beruházások, amelyek a termelési és a termékszerkezet korszerűsítését szolgálják, az exportképességet javítják, és a hatékonyságot növelik. Szigorúan érvényesüljön az engedélyező, a tervező, a beruházó, a kivitelező felelőssége. Kormányzati és helyi intézkedésekkel — céljainknak és elveinknek megfelelően — nagyobb összhangot kell teremteni a munkahelyeik száma és a rendelkezésre álló munkaerő között. A termelési és a termékszerkezet átalakításával összhangban kell megvalósítani a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti körültekintő, szervezett átcsoportosítását, átképzését. A gazdasági vezetők mindenütt és minden beosztásban követeljék meg a munkaviszonnyal járó kötelezettségek teljesítését, a fegyelmezett és jó minőségű munkát. Ebben a párt- és társadalma szervek határozottan támogassák őket. Gazdasági fejlődésünknek alapvető feltétele, hogy bővítsük és elmélyítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában, a hosz- szú távú célprogramok megvalósításában. A nemzetközi gazdasági körülmények és a közös érdekek sürgetően követelik, hogy a KGST-orszá- gok gazdaságfejlesztési politikája összehangoltabbá, együttműködésük tervszerűbbé, hatékonyabbá váljék, a szocialista gazdasági integráció eredményesebb legyen. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük a gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkésor- szágokikal. Az áruforgalom bővítése mellett előtérbe helyezzük a piackutatásra és a korszerű termelésszervezésre is kiterjedő, hosszú távú termelési együttműködést. Tovább erősítjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat a fejlődő országokkal. Fontos, hogy szorosabbá váljék, a termelés és a külkereskedelmi tevékenység kapcsolata. Növelni kell az arra alkalmas termelővállalatok külkereskedelmi szerepét, erősíteni a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok közös érdekeltségét. Fejlesztjük a bevált gazdaságirányítási rendszerünket, a tervezést, a szabályozást, a gazdaságVeietés intézményeit és a gazdálkodó egységek szervezetét. Alapvető feladat mind. a központi irányításnak, mind a vállalatok, szövetkezetek önállóságának, kezdeményezőkészségének egyidejű erősítése. Az országos feladatok kialakításában és megoldásában is jobban kell építeni a vállalatokra, a szövetkezetekre, mert önálló munkájuktól, vállalkozó szellemüktől, gazdálkodásuk eredményességétől döntő módon függ előrehaladásunk. Korszerűsíteni kell belső irányítási és ösztönzési rendszerüket. A gazdasági munka -magasabb színvonalra emelésében, eredményességében meghatározó szerepük van a vállalatok, szövetkezetek vezetőinek. Teremtsék meg a feltételeket a munka megjavítását célzó törekvésekhez. Éljenek bátrabban hatáskörükkel. Az eddiginél jobban kell támogatni a kezdeményező, az új iránt fogékony, a felelőssége) és ésszerű kockázatot vállaló, a munka színvonalas rraegsasrvezesére es következetes ellenőrzésére képes vezetőket A fokozódó követelményekhez igazodva emeljék képzettségük színvonalát. A gazdasági fejlődésnek fontos feltétele, hogy az árrendszer célszerű gazdálkodásra, megalapozottabb dönr lésekre és ésszerű fogyasztásra késztessen. A termelői árak fejezzék ki jobban a világpiac árváltozásait, ösztönözzenek a hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására és a takarékosságra. A termelői árak mozgása a jövőben is hatással lesz a fogyasztói árak alakulására, tartósan nem szakadhatnak el egymástól. Az alapvető fogyasztási cikkek es szolgál tatasok árát — életszínvonal-politikánknak megfelelően — továbbra is központilag kell szabályozni. Az állami és a társadalmi ellenőrzés javításával meg kell akadályozni az indokolatlan áremeléseket, a fogyasztók bármilyen megkárosítását. A társadalmi tevékenység minden területén az eddiginél is fontosabb feladat a belső tartalékok feltárása és hasznosítása. Különösen fontos az önköltség, az energia- és anyaghányad csökkentése. Nagy tartalék rejlik az irányítás, az üzem- és munka- szervezés, a kooperáció javításában, a szerződéses fegyelem erősítésében, a munkaidő teljesebb kihasználásában, a fegyelmezettebb munkában. IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociális ellátás Az életszínvonal megszi- láirdításánaik, majd további szerény javításéinak alapvető fettétele, hogy jobban oldjuk meg a gazdaságii feladatokat. A VI. ötéves terv időszakában az életkörülmények javítását szolgáló eszközöket úgy kell felhasználni, hogy ösztönözzék a termelést és tegyék lehetővé a legfontosabb szociális igények kielégítését. Mindezt segítse elő a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítése. A társadalmi juttatások jobban igazodjanak a szociális körülményekhez, elsősorban az idősek, a többgyermekes családok és a csaLádalapító fiatalok helyzetét javítsák. Az életkörülményeket közvetlenül befolyásoló, beruházások továbbra Is növekedjenek. A keresetek nagyobb különbségeiben is tükröződjék a végzett munka. Határozott intézkedésekkel gátat kell emelni az olyan jövedelmeknek, amelyek spekulációból, visszaélésből erednek, amelyek mögött nincs tisztességes munka. Az életkörülmények alakításában fontos szerepe van a kiegyensúlyozott áruellátásnak. Az elért színvonal megtartására, a lehetőségekhez igazodó javítására és a választék bővítésére keli törekedni, ügyelve arra, hogy legyen elegendő olcsóbb tömegfogyasztási cikk is. Váljék kulturáltabbá a kereskedelmi munka. Fejlődjék, korszerűsödjék az állami és sízövetke- ziett üzlethálózat. Az életkörülmények javítása megköveteli a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítését. A magánkisipar és kiskereskedelem a valóságos, igényekkel összhangban járuljon hozzá a lakosság áruelló- tásámak kielégítéséhez, a szolgáltatások javításához. A dolgozók nagy hányada szabad idejében olyan munkát és keresőtevékenységet is végez, ami hasznos mind a népgazdaságnak, mind az egyénnek. E tevékenység gazdasági, jogi, irányítási, ellenőrzési felitételeit a társadalmi érdekkel összhangban kell szabályozni, és gondoskodni keld róla, hogy kapcsolódjék a szocialista üzemekhez. Szélesebb körben keli alkalmazni a bedolgozás módszerét. A törvénye^ munkaidő jobb kihasználásával, a munka szervezettségének javításával meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a VI. ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élőknél a jelenlegi munkaidőalap csökkenése nélkül át lehessen térni az ötnapos munkahétre. A VI. ötéves terv időszakában folytatódjék a második tizenöt éves . lakásépítési program megvalósítása. Nagyobb erőt kell fordítani a lakásvagyon megóvására, f lakások karbantartására, felújítására és korszerűsítésére. Határozottabban kell törekedni arra, hogy az új lakótelepekkel egyidejűleg készüljenek el a közművek, a kereskedelmi, egészségügy oktatási és kulturális létesítmények. Az allant! intezkedések a jövőben is ösztönözzék és segítsék a saját erőből történő építkezést. Figyelmet kell fordítani aura, hogy a lakás- építési terv keretében megfelelő számban épüljenek a fiatal házasok és az idős emberek szükségleteit kielégítő kisebb és olcsóbb lakások. Ugyanakkor növekedjék 3 többgyermekes családok és s több nemzedék együttélésére alkalmas nagyobb lakások száma. Mind az építésben, mind a fenntartásban jobban ki kell használni a szövetkezésben rejlő előnyöket. A lakásépítésben és fenntartásban arányosabbá kell tenni az anyagi teherviselési az állam és a lakosság, valamint a lakosság különböző rétegei között. A la-káselosz- tási rendszer jobban vegye figyelentbe a családok jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét. Változatlanul a legfontosabb feladat a munkások, a többgyermekes és a fiatal családok igényeinek kielégítése, lakáshoz jutásuk feltételeinek javítása. Erősíteni kell az ingatlanforgalom állami ellenőrzését. Szélesíteni kell a tanácsok szerepét a lakások szervezett cseréjében. A népesedés fontos társadalmi és nemzeti ügy, amelyre továbbra is nagy figyelmet kell fordítani. A népesség egyenletesebb gyarapodása érdekében javítani kell s gyermeknevelés feltételeit, fokozni kell a többgyermekes családok támogatását. Emelni kell a családi pótlékot — elsősorban a három- és több gyermekes családokét —, s bővíteni a bölcsődei helyek számát. Az óvodai hálózat fejlesztésével a VI. ’ ötéves tervidőszak végére közel kerülünk az igények kielégítéséhez. Gyors ütemben folytatódjék az általános iskolai tantermek építése, a napközi otthonok, a gyermekétkeztetés bővítése. A párt változatlanul fontos feladatnak tekinti a nyugdíjasok s általában az idősek helyzetének javítását. Államunk, társadalmunk sokoldalúan gondoskodik róluk. A velük való törődésben növekedjék a családok szerepe és felelőssége. Volt munkahelyük társadalmi szervei . is tartsanak velük rendszeres kapcsolatot. Arira törekszünk — elsősorban az alacsony nyugdíjak emelésével —, hogy az idős emberek anyagi biztonságban. éljenek. Támogatjuk a nyugdíjasok aktívabb részvételét a termelésben és a közéletben. Tapasztalataik hasznosítása szocialista fejlődésünk egyik fontos erőforrása rz élet minden területén. A VI. ötéves terv éveiben az eddiginél gyorsabban bővüljenek, korszerűsöd jenek az egészségügyi intézmények, javuljon fölszereltségük. Nagyobb figyelmet kell fordítani az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a munkahelyi, környezeti ártalmak kivédésére, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának fejlesztésére. Bővíteni kell a szociális otthonok hálózatát, emelni- a gondozás színvonalát. A testnevelési és sportmozgalom előrehaladásának kulcskérdése a tömegsport támogatása, különösen az iskolai testnevelésnek, és általában az ifjúság sportjának a fejlesztése. Ezen az alapon növelhetők az élsport eredményei is. Hatékonyabbá és összehangoltabbá kell tenni a sport állami és társadalmi irányítását, szélesíteni tömegbázisát, növelni a szakmai vezetés önállóságát és felelősségét. Fokozott gondot kell fordítani a művelődést/ a sport«»;' lásit, a szórakozást, a pihenést, az üdülést szolgáló- intézmé$ nyék jobb ’ kifiálánálására és bővítésére, a hazai turizmus feltételeinek javításéra, valamint a természetjárás támogatására. Figyelembe véve az idegen- forgalom jelentőségét, bővüljön a szállodai hálózat és a turizmussal összefüggő más szolgáltatás. Tömegessé vált a magyar állampolgárok utazása más országokba; ezt a lehetőségekkel összhangban a jövőben is támogatni kelt A párt következetes politikájának, ideológiai nevelő- és építőmunkánknak eredményeként a marxista—leninista világnézet a közgondolkodás meghatározó tényezője. Szélesebb körben tudatosultak a szocialista erkölcs és életmód normái. A tudományos szocializmus mellett ugyanakkor még hatnak, időnként felerősödnek más ideológiák, eszméinktől idegen nézetek is, amelyeket az ellenséges propaganda is táplál. Az elméleti és nevelő- munka jobban segítse elő a szocialista tudat, életmód és életeszmények térhódítását. A figyelmet a társadalom fejlődése szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosítani: a közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a munk^ becsületének növelésére, a kötelezettségek teljesítésére, a közösségi szellem erősítésére. Határozottabban küzdeni kell a kispolgári életfelfogás, az önzés, a jogtalan előnyszerzés, a közömbösség ellen. Még tüzetesebben kell tanulmányozni a gyakorlati műnk? tapasztalatait, általánosítani tanulságait. Szorosabbá kell tenni su elméiét es a gyakorlat kapcsolatát. Nevelőmunkánk mélyítse el a szocialista hazafiságot, annak tudatát, hogy a nemzeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy, elválaszthatatlan az internacionalizmustól, mint a haladás * nemzetközi ügyének előmozdítása hazánk, népünk érdekeinek szolgálatától. Határozottan küzdeni kell a még létező, esetenként felerősödő burzsoá ideológia, a nadanai. izmus és a kozmopolitizmus ellen. Pártunk — miként eddig is tette — következetesen védelmezi forradalmi eszméink tisztaságát mindenféle torzítással szemben, elsősorban tudományos elméletünk 'fejlesztésével, alkotó alkalmazásával, alapjainak megvédelmezésével küzdhet j ük le a dogmatizmus veszélyét, a marxizmus modernizálásának ürügyén jelentkező revizionista nézeteket s az elmélet lebecsülését. A világban végbemenő fejlődés, mozgalmunk új kérdései bonyolultabbá tették az ideológiai munkát. Ez azt követeli, hogy a kommunisták az eddiginél aktívabban képviseljék világnézetünket, a tőle idegen (Folytatás as 5, oldaloaJ V. Ideológia, tudomány, művelődés
