Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

> HORVÁTH JÓZSEF, a Csepel Autógyár szakmunkása Nem könnyű az átállás Pest megye küldötte el­mondotta, hogy 1975-ben szűkebb kollektívájuk új gyártó bázist vett birtokába. Ebben az üzemben ma már olyan hatékony a termelés, hogy átlagosan 11 percen­ként gördülnek le a szerelő- szalagról az önjáró autóbusz- fenékvázak. Az átállás nem volt könnyű. — A legtöbb esetben veze­tési, együttműködési problé­mák idézték elő gondjainkat. F eloldásuknál kommunis­táink azon voltak, hogy a központi határozatokkal össz­hangban megértessék mind a kollektívával, mind a veze­BUDA ISTVÁN, államtitkár, az OTSH elnöke tőkkel — többek között — az egyenlősdire való törek­vés helytelenségét. Megval­lom azt is : eddig sajnos nem értünk el valami nagy ered­ményt ezen a területen. Ma még nincs kellő rang­ja annak, hogy valaki kizá­rólag azért kapjon többet, mert kiemelkedően jó szak­munkás. Így aztán az sem érvényesül, hogy a rosszabb munkát végzők lényegesen ' kevesebbet keressenek: A je­lentős fejlődés ellenére még megoldatlan az üzem- és mű­vezetők bérezése; munkájuk alapján a jelenleginél is töb­bet érdemelnek. Sportolóink lelkesen készülnek az olimpiára Rámutatott: a párt mun­kájáról és a további felada­tokról szóló központi bizott­sági javaslat a testnevelési és sportmozgalom előreha­ladásának fontos kérdése­ként a tőmfegsport támoga­tását, különösen az iskolai testnevelésnek és általában az ifjúságunk sportjának fejlesztését jelöli meg. E célkitűzéssel a sportmozga­lomban dolgozó kommunis­ták teljes mértékben egyet­értenek. Tenni fogunk en­nek megvalósításáért, mert tudjuk, hogy az iskolai test­nevelés, az ifjúság rendsze­res testedzése, az iskolában a versenyszellem erősítése elősegíti, hogy a felnövekvő ifjúság egészséges, fizikailag edzettebb és akaratilag erő­sebb legyen. A testnevelés és a sport is csak akkor fejlődhet dina­mikusan, ha biztosított a rend és a fegyelem. E té­ren sok nálunk még a ten­nivaló. Mindenekelőtt köte­lességünknek tartjuk azt, hogy az irányító tevékeny­ség minden szintjén bizto­sítsuk az egységes szemlé­leten alapuló, következetes végrehajtást. Ezután az OTSH elnöke K. PAPP JÓZSEF. beszámolt arról, hogy a ki­jelölt magyar sportolók és szakvezetők szervezette^ és lelkesen készülnek a moszk­vai olimpiára. Sportolóink ünnepélyes fogadalmat tet­tek, hogy mindent megtesz­nek az eredményes szerep­lés érdekében. Ezután hangsúlyozta: A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a nemzeti olim­piai bizottságokkal és a a sport világszövetségekkel összhangban azon munkál­kodunk, hogy a moszkvai olimpia bojkottja ugyanúgy kudarcot valljon, mint ahogy már kudarcba fulladt az el­lenolimpia halva született gondolata is. A magyar sportvezetők és sportolók azért dolgoznak, hogy erősödjön a magasztos olimpiai eszme, s hogy ma­gatartásukkal. eredmé­nyeikkel minél több örömöt szerezzenek a magyar dol­gozóknak — fejezte be fel­szólalását Buda István. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag- ■ ja vette át az elnöki tisztet, s szót adott K. Papp Jó­zsefnek, a Tolna megyei párbizottság első titkárának, Tolna megye küldöttének. a Tolna megyei Pártbizottság első titkára Szocialista együttműködés az atomerőmű építésében Felszólalását szinte teljes egészében a jelenlegi legna­gyobb magyar beruházás, a Paksi Atomerőmű építésé­nek szentelte, amely termé­szetesen a helyszín, Tolna megye életében, gazdasági, társadalmi és politikai fej­lődésében is kiemelkedő je­lentőségű. — Számos nehézséget kel­lett és kell sokszor még ma is leküzdeni a beruházás so­rán — mutatott rá. — Ezek a feladat nagyságából, új­szerűségéből, részben pedig a vállalati felkészültség és együttműködés hiányossá­gaiból adódtak. E nehézsé­gek leküzdésére számos in­tézkedést kezdeményez­tünk. ' Több ízben kaptunk segítséget a Központi Bi­zottság és a kormány illeté­kes szerveitől, vezetőitől. Mindennek eredményekép­pen az építkezés üteme meg­gyorsult, egységes tenniaka- rás és cselekvés alakult ki. Felszólalása befejező ré­szében a beruházáson meg­valósuló szocialista együtt­működés jelentőségét hang­súlyozta. — A szocialista országok e szoros együttműködéséről, annak addigi eredményeiről csak tisztelettel, elismerés­sel beszélhetünk. De azt is tudjuk, hogy ilyen nagy építkezést csak akkor lehet sikeresen befejezni, ha a nemzetközi kooperációban vállaltakat a továbbiakban is mindig teljesítjük. BEKE IMRE, termelőszövetkezeti elnök Megszűnt a vízhiány Hangsúlyozta: az, hogy a Központi Bizottság beszá­molójában a mezőgazdaság eredményeiről nagy elisme­réssel esett szó, nem elbi­zakodottságot, hanem első­sorban nagyobb felelősséget vált ki bennünk, és az ered­ményesség további növelé­sére, hatékonyabb munkára kötelez valamennyiünket. A továbbiakban részlete­sen ismertette a kiskörei főmű és a kapcsolódó léte­sítmények hatására kiala­kult helyzetet. A térségben a vízhiány megszűnt, de ez­zel együtt a tározó tó men­tén megnehezült, egyes- te­rületeken lehetetlenné vált a mezőgazdasági tevékeny­ség. A megváltozott viszo­nyokhoz igyekezett a te? alkalmazkodni. Átalakítot­ták a termelésszerkezetet/ megváltoztattak a talajmű­velés módszereit és növel­ték a nem mezőgazdasági tevékenységet is. Mindezek az erőfeszítések azonban csak rövid távon és korláto­zottan mérsékelték gondjai­kat. önerőből nem képesek nehézségeik leküzdésére. Mi, a térség dolgozói, PE/ÁK EMIL, azonban nem akarunk a nép­gazdaság eltartottjai lenni — folytatta. — Az előrelé­pést a népgazdasági felada­tokból való részvállalással kívánjuk elérni most, ami­kor újabb tiszai vízlépcső építéséről haliunk, úgy ítél­jük meg, hogy sürgetőbbnek látszik a Tisza—H. befeje­zése. a XVIII. kerületi Pártbizottság első titkára Kapjon nagyobb támogatást az eredményes vezető Baráti szóváltás Kádár János és Andrej Kirflenko között. A budapesti küldött1 meg­állapította: nagy tartaléka­ink vannak az értelmes cé­lok érdekében erőfeszítések­re képes, lelkesedni tudó és akaró, á jó szóra és elisme­résre igényt tartó emberek­ben. Tömegpolitikai munkánk egyik gyengéjét többek kö­zött abban látom — mon­dotta —, hogy a gondok kö­zepette, amikor az ember­hez vagy róla szólunk, nem tudunk megfelelően diffe­renciálni. Elszomorítónak tartom például azt a mó­dot, amikor általában elma­rasztaljuk a dolgozó em­bert. Mintha ebben az or­szágban vagy akár egyetlen GULYÁS SÁNDOR. a hevesi Rákóczi Tsz elnöke Arról szólt, hogy a me­gye mezőgazdasága és élel­miszeripara az elmúlt évek­ben célkitűzéseinkkel össz­hangban, a megyére jellem­ző fontosabb ágazatokban pedig az országos átlagot is meghaladó ütemben fejlő­dött. — Sajnos — mondotta —, néhány területen céljaink­kal ellentétes tendenciák is érvényesültek. A kenyérga­bona- és- a tejtermelésben mi is adósai vagyunk a népgazdaságnak. Szövetkezetünk zöldség­termesztési modellgazdaság. PÁL LÉNÁRD, akadémikus A budapesti küldött ki­emelte: — Túlzás nélkül állíthat­juk, hogy soha ilyen, nagy szükség nem volt a gazda­sági építömunkában a mű­szaki fejlesztésre és az ezt megalapozó kutatásra, mint éppen most. Ezt műszaki ér­telmiségünk jelentős része felismerte, és ennek megfe­lelően azon tevékenykedett, hogy a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás terén elért hazai és külföldi ered­mények minél több hasznot hozzanak. Voltak ebben si­kerek, de jóval többre lett volna és még többre lesz szükség. Néha megengedhetetlenül lassúak és körülményeske- dök vagyunk döntéseink­ben, ragaszkodunk a régi formákhoz és idegenkedünk az újtól. Mindez fékezheti a kerületben vagy üzemben ia a lógás és a dologkerülés uralkodna. így gyakran a tervezéssel, szervezéssel, a végrehajtás feltételeinek biztosításával megbízott kü­lönböző szintű vezető embe­rünk kap felmentést saját hibája alól. Ügy tűnik, túl nagy ná­lunk a vezetésre, az .irányí­tásra gyengén felkészült em­berek védettsége. Mint ahogy más esetekben az el­lenkezője is igaz. A Határo­zott, célratörő, eredményes vezető nagyobb politikai tá­mogatást kell kapjon a párt- és társadalmi szerveinktől, de a felettes állami irányí­tó szervektől is. Teljes joggal várják el tő­lünk a jó minőséget, a ha­tékony gazdálkodást. A ter­melés koncentráltságából adódóan a munkacsúcsok e térségben, sokkal élesebben jelentkeznek. A felvásár­lásban mutatkozó legkisebb fennakadás jelentős károkat okozhat. Sajnos, erre bősé­gesen volt példa. Végül azt hangsúlyozta, hogy a hatodik ötéves terv­ben több kezdeményezésre, bátrabb kockázatvállalásra lesz szükség a feladatok tel­jesítéséhez. műszaki értelmiség — nyu­godtan mondhatom, az egész értelmiség — legjobbjainak alkotókedvét. A továbbiakban arról szólt, hogy az energia-fel­használásban a gazdaságos­ságot elsősorban regionális árpolitikával lehet ugyan elősegíteni, de asz is vilá­gos, hogy szükség van az energetika •műszaki-tudo­mányos tényezőinek alapos újragondolására. — Ügy hiszem, ahhoz nem férhet kétség — folytatta —, hogy a magyar műszaki értelmiség döntő része érti. magáénak vallja és Végre­hajtja a szocialista gazdasá­gi építőmunka kis és nagy, de nehéz feladatait. A való­ságban azonban ennél több­ről van szó: a feladatokat maga is alkotó módon ala­adatokat fogalmaz meg, hogy szellemi erőforrásain­kat minden területen job­PUJA FRIGYES. külügyminiszter Az elmúlt években a nemzetközi helyzet úgy ala­kult, hogy a legerősebb tő- ‘ kés országban nagyobb be­folyást kezdett gyakorolni a külpolitikára a monopolka­pitalista csoportosulások­nak az a része, amely el­lensége az enyhülésnek, a biztonság megszilárdításá­nak, a békés együttműkö­désnek. Ezek a körök a hi­degháború valamilyen új változatát — egyesek talán a forró háborút — szeretnék rászabadítani a világra. ■ A szélsőséges amerikai ve­zető köröket már régóta nyugtalanítja mindaz, ami a világban 1969—70 óta tör­tént; új stratégiájuk meg­nyilvánul a Szovjetunió és más szocialista országok el­leni nyugati hecckampá­nyokban, a gazdasági em­bargós intézkedésekben, a moszkvai olimpiai játékok bojkottálására irányuló ak­ciókban és más hasonló je­lenségekben is. A NATO-országok — a már jóval korábban elhatá­rozott — agresszív lépései­ket most Afganisztánnal ma­gyarázzák, azt állítván, hogy a nemzetközi helyzetet a szovjet katonai kontingen­sek afganisztáni megjelenése élezte ki. Az imperializmus nagy lármája e kérdés kö­rül a valóságban ürügy arra, hogy a szélsőséges im­perialista körök a helyzetet élező mesterkedésekről- el­tereljék a figyelmet. Az elmúlt öt évben a Ma­gyar Népköztársaság külpo­litikai fő irányvonala nem változott. Továbbra is alap­vető feladatunk, hogy ösz- szehívásra kerüljön a kato­nai enyhülés és a leszerelés ügyeivel foglalkozó politi­kai szintű tanácskozás, amelynek a javaslatát a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottsága budapesti és berlini ülésén dolgozták ki. Itt meg lehetne vitatni minden résztvevő ország le-y' ANDRÁSFI GYULA. nyugdíjas A párt és a munkásmoz­galom régi harcosa szemé­lyes visszaemlékezéssel kezd­te felszólalását: első ízben ban, gazdaságosabban, gyor­sabban és szervezettebben hasznosíthassuk. kitja, továbbfejleszti, új fel­A Magyar Néphadsereg képviselői a kongresszuson. Külpolitikai irányvonalunk változatlan Mindenütt a párt ügyét szolgálom szerelést célzó javaslatait. Sajnáljuk, hogy a vezető NATO-államok részéről eny­hén szólva nem mutatnak lelkesedést javaslatunk iránt. A másik, előttünk álló Eeladat a madridi találkozó eredményes megrendezése. A fejlődő országokkal épí­tett kapcsolatokról szólva rámutatott : e munka foko­zását már csak nagy számuk •is indokolja, de az is, hogy egy1 részükre az imperialis­ták és • mások minden esz­közzel igyekeznek növelni befolyásúkat, őszinte barát­juknak tüntetve fel magu­kat, megpróbálják szembe­állítani őket a szocializmus, a haladás erőivel. Most már joggal mond­hatjuk — hangsúlyozta a továbbiakban —, hogy kap­csolataink minden fejlett tőkés országgal rendezettek, egyesekkel pedig — mint például Ausztriával —- to­vább fejlődtek. Továbbra is szélesíteni akarjuk hazánk és a fejlett tőkés országok kapcsolatait a békés egy­más mellett élés elve alap­ján. S hogy ez így legyei, természetesen nem csak rajtunk, hanem tőkés part­nereinken is múlik. A nemzetközi erőviszo­nyok változását a szocializ­mus, a haladás javára sem­mi sem tartóztathatja fel és fordíthatja vissza. De hogy előrehaladást érjünk el s béke és a biztonság megszi­lárdításában, az enyhülés el­mélyítésében, határozott küz­delmet kell folytatni, s to­vábbra is vissza kell utasí­tani a szélsőséges imperia­lista körök — és a kínai ve­zetők — zavartkeltő, béke­bontó kísérleteit. Szűcs Józsefnének, az egri Szilágyi Erzsébet Gimná­zium tanárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. A következő felszólaló And- rásfi Gyula nyugdíjas, Bu­dapest küldötte volt. 1932-ben vett részt njagas szintű, pártfórumon: az ille­gális KMP bécsi plénumán. — A párt megbízásából sokféle funkciót töltöttem bé az előző évtizedekben — mondotta ezután. — Vol­tam főispán is, nagykövet is, most pedig körzeti párt­titkár vagyok, és örömmel végzem ezt is, mert egyet nézek: azt, hogy hol és ho­gyan , tudom szolgálni az ügyet. Felszólalása második felé­ben a fiatalokról beszélt. Állítom, hogy őszinte, nyílt beszédre, bizalomra az ifjúság is bizalommal és nyílt közeledéssel válaszol. A mai ifjúság jóval művel­tebb, képzettebb, mint az én ifjúságom volt. Ehhez a kép­zettséghez, műveltséghez • magam generációja legszí­vesebben a kommunista- hi­tet adná át számukra,, mert úgy érzem, ebből a hitből nekünk van több. Bátrabb kockázatvállalásra lesz szükség Gyorsabban hasznosítsuk szellemi erőforrásainkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom