Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
ffiÉgéeeté* «r S. ridrirtBJ hatáaám, valóságunkat eltorzíts»® iftttók. az eredményeket leldjCRinyelték, a hibákat eltúlozták. A továbbiakban hangsúlyosba: állandó feladat a párt ideológiai, politikai egységének megőrzése és további erősítése. Minden párttagnak kötelessége a párt eszméit, a párt politikáját, határozatait képviselni és védelmezni. Ez a követelmény nem zárja ki, hanem feltételezi, szükségessé teszi a kommunisták alkotó vitáját. De ennek a vitának helye és értelme csak addig van, amíg a döntés vagy határozat megszületik. Azután már csak a végrehajtás mód ján lehet és szabad vitatkozni. A pártfegyelem másik fontos eleme a cselekvési egység. Ez aizt jelenti, hogy a párt határozatait minden párttagnak egyaránt végre keli hajtania. A párttagok kötelessége az is, hogy ehhez megnyerjék környezetük támogatását. Egyesek még mindig nem látják, hogy helyzetünk kötelező erővel szabja meg a tennivalókat. Nincs idő várakozásra, tépelödésre — egységesen tenni keli! A többség így is cselekszik, de még további szemléletváltozásra és ha kell, felelősségre- vonásra is szükség van. A cselekvési egység erősítése számos tényezőtől függ, de mindenekelőtt az irányító tevékenység jellegétől, minőségétől. Ennek gyengeségei, ellentmondásai hátráltatják az egységes cselekvést. A cselekvési egység, a határozatok következetes végrehajtása megköveteli a vezetők példa- mutatását. A vehetők nagy többsége példásan helytáll, hozzáértéssel dolgozik, megfelel a követelményeknek. A vezetőkkel szembeni igények viszont egyre nagyobbak, és tovább növekednek, — Kötelességüink — mondotta a KEB elnöke — segíteni a politikailag szilárd, a szakmailag jól képzett, alko- t ólképes vezetőket, akik saót értenek a dolgozókkal, de megkövetelik a fegyelmet, a rendet is. Napjaink fontos politikai kérdése, hogy a vezetők hiánytalanul betartsák a párt- fegyelmet, a szocialista erkölcsi normákat. Legyenek igényesek önmagukkal szemben, mert csak így követelhetnek másoktól is fegyelmet, helytállást. A vezetők körében előforduló íegyelemsérteseikről szólva kifejtette, hogy a legsúlyosabb a funkcióval és a hatalommal való visszaélés. Ennek minden megnyilvánulása kárt okoz. A hatalmat — amelyet a párt, a társadalom, a nép javára kell gya- korolni — senki nem használhatja fel onös érdekei céljából A hatalommal visszaélni súlyos bűn, de az is hiba, ha valaki nem él a ráruházott hatalommal. Ma — mutatott rá — fontos tényező, hogy minden vezető bátra kezdeményezzen, felelősséggel éljen a hatalommal, megalapozottan és időben MÉHES LA/OS döntsön- A nagyobb önállóság. a több keademényezes egyben nagyobb felelősséget igényel nemcsak a vezetőktől, hanem a dolgozó kollektíváktól is. Minden vezető kisebb vagy nagyobb hatalommal van felruházva. Ez a hatalom azonban nem más, mint eszköz a nép szolgálatára. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ilyen címen vállalt és kapott megbízatás nem örökös. Aki érdemtelenné vagy alkalmatlanná vált, az nem maradhat vezető beosztásban. Különbséget kell azonban tenni azok között, akik becsületesen dolgoztak, de a nagyobb követelményeknek már nem tudnak megfelelni, és azok között, akik hibáik, mulasztásaik, esetleg visszaéléseik folytán váltak méltatlanná tisztségükre. Aki pedig erkölcsi, politikai, anyagi kárt okozott, annak a továbbiakban erre ne legyen lehetősége. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója rámutatott arra, hogy a pártfegyelem további erősítésében nagy szerepe van világnézetünk terjesztésének, a szocialista erkölcs és magatartás fejlesztésének. — Helyeseljük azt — mondotta Brutyó János —, hogy a Központi Bizottság erőteljesen fellép a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítéséért, a munka nélküli jövedelemszerzés, a munkával arápyban nem álló jövedelemforrások és az egyeniősdi ellen. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalatai is alátámasztják, hogy a munka nélküli vagy a munkával nem arányos jövedelemszerzésnek még nem sikerült teljesen gátat vetni, jóllehet számos rendelet, intézkedés korlátok közé szorította ezeket. Szemben áll az emberi tisztességgel a munkáért járó béren túli külön juttatás, csúszópénz és hálapénz igénye. Az egyén-közösség-társadalom érdekegységében a gyakorlatban olykor az egyén vagy a szűkebb kollektíva érdekei javára billen a mérleg. Egyes esetekben a népgazdasági érdek helyett a csoport vagy az egyéni érdek kerül előtérbe. Tűrhetetlen például, hogy az egyik vállalat a másiknak, vagy éppen « vásárlóknak kárt okozzon. Ezután az anyagiasság, a nagyobb lehetőségekkel való visszaélés okozta károkról, szólt, majd így folytatta: — A szerénytelenség, a nagy lábon élés idegen a párttól. E téren erősödik az egészséges szemlélet és gyakorlat. De akadnak még olyanok, akik pazarolnak — főleg akkor, ha nem a saját zsebükről van szó. A Központi Ellenőriző Bizottság beszámolója a továbbiakban hangsúlyozta: a párt élcsapat szerepéből fakad, hogy a kommunisták történelmi küldetése szocialista hazánk és népünk javát szolgálni. Ez önzetlenséget, ügyszeretetei, helytállást igényel a kommunistáktól. A nép odaadó szolgálata feltétele annak, hogy a nép is elkötelezetten támogassa a pártot. A párttagok azért élvezik a társadalom megbecsülését, mert erre nemcsak munkájukkal, hanem társadalmi tevékenységükkel, erkölcsi magatartásukkal is rászolgálnak. A kommunista példa- mutatásnak hatalmas vonzereje van, hiánya viszont árt ügyünknek. A pártfegyeLmi büntetéseik csaknem egyötödében az erkölcstelen magánélet, italozás játszik szerepet. A magánélet akkor válik közüggyé, ha az nem példás, ha kárt okoz a családnak, a közösségnek, a társadalomnak. Aki így viselkedik, az megsérti a párt normáit A továbbiakban a beszámoló az ellenőrzés fontosságáról szólt, ami nemcsak a pártfegyelem erősítésének, hanem minden társadalmi tevékenységnek lényeges feltétele. — E téren van bizonyos fejlődés — állapította meg —, de ezzel nem lehetünk elégedettek. Nem mindenütt látják, hogy ez a tevékenység elsősorban segítő szándékú, a jó módszerek terjesztését, a hibák feltárását és kijavítását szolgálja. Az ellenőrzés gyengéi között szerepel, hogy olykor nem elég tervszerű, összehangolt, nem eléggé segíti a végrehajtást, a feladatok, a munka számonkérését. Ezután a Központi Ellenőrző Bizottság jelentette, hogy a XI. kongresszustól kapott megbízatása alapján ellenőrizte a Központi Bizottság pénzgazdálkodását. Brutyó János hangsúlyozta, hogy a pártszervék a célszerűségi, a takarékossági előírásokat figyelembe véve gazdálkodtak, s ez a tevékenységük a pártnormáfcnak, az áLlami rendelkezéseknek is megfelélt. A párttagok fegyelmezetten teljesítették tagdíjfizetési kötelezettségüket. A Központi Ellenőrző Bizottság jteletnti a kongresszusnak — mondotta —, hogy a Központi Bizottság pénzgazdálkodása jól szolgálta a párt céljait. A pénzügyi és az elszámolási fegyelem szilárd, a párt vagyonának védelme megfele- ' lő.’"' «nr A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke a következőkkel fejezte be a beszámolóját: — Kemény munkával eltelt időszak van mögöttünk, és tudjuk, hogy még további nehéz küzdelmek várnak ránk. Ezért a Központi Ellenőrző Bizottság úgy látja, hogy a következő években még nagyobb szükség lesz a párttagok helytállására. Arra, hogy a kongresszus határozatainak megvalósításáért odaadással dolgozzanak, nyerjék meg hozzá a tömegeket, erkölcsi normáink szerint éljenek és dolgozzanak. Ezután — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — megkezdődött az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett. a budapesti pártbizottság első titkára Kiemelkedő eredményeket értünk el jp rr r r r m r r ■ a fovaros epiteseben — A főváros párttagsága a Központi Bizottság kongresszusi számadását az rimáit öt esztendőben végzett munkáról és az előttünk álló feladatokról egyetértéssel fogadta. A vitában részt vettek pártonkívüliek is. Véleményük egyezik a párttagságéval. Ezért bátram mondhatjuk: a párt politikája a nép akaratának kifejezése — kezdte felszólalásárt a budapesti pártbizottság első titkára. — A párttagok és a pártonkívüliek elismeréssel szóltak róla: pártunk, mi. közben következetes munkát végez azért, hogy a változó feltételekhez igazítsa tevékenységért, ragaszkodik politikai fő vonalához, munkastílusának kipróbált, elvi jelentőségű vonásaihoz. Őrködik a néphatalom szilárdságán, érvényesíti a párt vezető szerepét, erősíti a szocializmus építésének platformján a dolgozó nép összefogását. Fejleszti a szocialista társadalom termelőerőit, egész tevékenysége azt szolgálja, hogy a dolgozó emberek élete és munkakörülményei javuljanak, békében és biztonságban éljünk, gazdagodjék tartalmában és formájában a szocialista demokrácia, a tudomány és a kultúra eredményei minél szélesebb rétegekhez jussanak el. A főváros kommunistái — együtt a város egész lakosságával — helyeslik a párt és a kormány tevékenységét, melyet a külpolitikában, a nemzetközi munkásmozgalomban folytat. Ez a politika a magyar nép elemi érdekeire épül, a béke meg- orzeset szolgaija, következetesen ragaszkodik a proletá internacionalizm- hoz, hosz- szü távra szóló elvi politika. Tartópillérei: a magyar— A somogyi küldöttek egy csoportja a kongresszuson. szovjet barátság és együttműködés fejlesztése, a Varsói Szerződés Szervezetében és a KGST-ben tömörült szocialista országok kapcsolatainak erősítése. Ez a politika biztosította népünknek a szocializmus építésének békés feltételeit eddig, és ez fogja biztosítani a jövőben is. A budapesti kommunisták egyöntetű kívánsága, hogy a párt több mint két évtizede kipróbált politikájának útján haladjon tovább. Az elmúlt négy évben — folytatta — a budapesti ipar hetvenezres létszámcsökkenés mellett 16,6 százalékkal növelte termelését. A gazdaságos termelési és termékszerkezet alakításában — ha ütemével elégedetlenek vagyunk is — az előrelépés a jellemző. Tudatában vagyunk a budapesti pártszervezetek felelősségének az országos gondok megoldásáért, hiszen a fővárosi székhelyű ipar adja az ország ipari exportjának a felét A külkereskedelmi egyensúly javításában tehát meghatározó a budapesti dolgozók szerepe. Nagy öröm számunkra, hogy a világban, és hazánkban jelentkező és oly sokszor hangoztatott gondok közepette ebben az ötéves tervben a főváros építésében még kiemelkedőbb eredmé- nyeket értünk el, mint az előző tervidőszakban. Soha nem volt olyan öt esztendő Budapest történetében, amikor több lakás, óvoda, iskolai tanterem épült, mint most. Sok mindennel gazdagodott a főváros. Természetesen jól tudjuk, sok a gond is. Ismerve és nem felejtve ezeket, különös örömmel tölt el bennünket, hogy a város pereme, amelyről József Attila " oly megrázóan írt, már nem az, ami volt, és szüntelen változásban élnek ma is legnagyobb munkáskerületeink: Angyalföld, Csepel, Üjpest, Kőbánya. Folytatódik Kispest, Pestlőrinc, Pesterzsébet, Óbuda korszerűsítése is. Természetesen szeretnénk, ha a város dinamikus fejlődése folytatódna. Tudjuk, hogy Budapestnek vonzáskörzetével együtt, összehangoltan kell fejlődnie. Tudjuk azt is, hogy nekünk, budapestieknek az eddiginél többet kell letennünk a nemzet asztalára ahhoz, hogy városunk tovább gyarapodjon. Méhes Lajos ezután a nemzetközi politikai életben és a külgazdasági kapcsolatainkban bekövetkezett változásokat elemezte, majd rámutatott: — A pártunk kongresszusát előkészítő vitában a párt politikájával való egyetértés mellett a leggyakrabban e politika következetes folytatását szorgalmazták. Ezért volt pártértekezletünk központi gondolata, hogy mit kell tennünk e politika következetesebb végrehajtásáért. Amikor a végrehajtás következetességét hangsúlyozzuk, nem arról Van szó, hogy már nincs szükség tisztázó, építő vitára. Úgy vélem, éppen az egységes cselekvéshez kell világossá tenni, hogy meddig lohadhatunk «I miamit, meddig mehetünk a tűrésben, és hol kezdődik az, ami ellen már tiltakoznunk, harcolnunk kell. Most az elért gazdasági vívmányok, az elért életszínvonal megtartása és megszilárdítása a cél. Egész politikánk következetesebb végrehajtásában elvi és gyakorlati jelentőségű, hogy az elosztás szocialista elve jobban érvényesüljön. Ehhez világos mércére van szükség, ami nem lehet más, mint a valódi munkateljesítményt honoráló bér- és jövedelempolitika és az értékarányos árrendszer. Az éves bérfejlesztés többségének a hatékonyabb munkára ösztönzést kell szolgálnia. A minisztériumoktól, a főhatóságoktól azt kérjük, gyorsabban döntsenek • megérett kérdésekről. A budapesti kommunisták, a fővárosi munkások és értelmiségiek értik és helyeslik pártunknak a munkás— paraszt szövetség erősítését szolgáló politikáját. Hazánk 35 esztendős fejlődésére visszatekintve, az egyik legnagyobb változás: a falu és a város közötti különbségek csökkenése, a munkásosztály és a parasztság közeledése, összefonódása. Társadalmunk két alapvető osztálya egyaránt a szocializmust tekinti jelenének és jövőjének A párt agrárpolitikájának egésze: a termelési érdekeltség, az állami és szövetkezeti szektor meghatározó szerepe, a nagyüzemekre épülő háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeinek teljes kihasználása nemcsak vidéken, hanem a fővárosban is egyetértésre talált. Ez így van akkor is, ha kölcsönös árvitáink voltak és lesznek, ha zsörtölő- dés van olykor amiatt, hogy a tszrmelléküzemágakba elmegy a nagyiparból néhány szakember. Méhes Lajos a továbbiakban leszögezte: a vezetők többsége megfelel a rá váró feladatoknak. Mégis indokolt hangsúlyozni, hogy azoknak a kádereknek az előléptetését szorgalmazzuk, akik az átlagosnál többre vállalkoznak. S amikor vállalják a harcot, nem VESZPRÉMI ISTVÁN. tatabányai brigádvezető vájái személyes hiúságuk, saját hasznuk, hanem a közösség érdekei vezérlik. Továbbra is harcra kell nevelnünk önmagunkat, a párttagságot, az ifjúságot. A párttagság általánosnak tekinthető igénye, hogy hatásosabban küzdj ünk a szocialista társadalomtól Idegen jelenségek ellen, hogy mértéktartó szerénység és ésszerű takarékosság érvényesüljön a munkában, a magatartásban, az élet minden területén. Arra sarkallnák bennünket, hogy következetesebben harcoljunk a munka nélküli jövedelemszerzés, a pazarlás, a bürokratizmus, a protekció, a hatalmaskodás ellen. Kedves Elvtársak! A mai 50 évesek, az én nemzedékem volt a felszabadulás korszakának ifjúsága. A munkahelyeken főként ez a nemzedék köti össze az 1919-es és a két világháború közötti nemzedékeket a mai 40 évesnél fia- talabbakkal. Kötelességünk, hogy saját éle.utunk;,.fiuj,i>zánik es harcunk tapasztalataira építve, a nagy öregekhez fűződő személyes élményeinkkel a szívünkben, hittel és meggyőződéssel adjuk tovább a magÿar munkásmozgalom hagyományait, győzzük meg a nyomunkba lépő nemzedékeket, hogy érdemes volt küzdeni, érdemes volt a szocializmust társadalini eszménynek választani. És adjunk annyi bizalmat az ifjúságnak, mint amennyit mi kaptunk az idősebb nemzedéktől. A budapesti kommunisták nevében egyetértek a kongresszus elé terjesztett dokumentumokkal, Kádár János elvtárs előadói beszédével és Brutyó János elvtárs jelentésével. A kongresszust előkészítő viták bizonyították, hogy a főváros kommunistái nemcsak hozzászólni, hanem hozzátenni is akarnak a párt politikájához és annak végrehajtásához — mondotta befejezésül Méhes Lajos. Méhes Lajos után Veszprémi István, a Szocialista mun- ’<a hőse. a Tatabányai Szénbányák Vállalat brtgádvezető vájára, Komárom megye küldötte emelkedett szólásra. Hasznosítsuk szénvagyonunkat A felszólaló elsősorban a tatabányai szénbányászok helyzetét, gondjait elemezte. A XI. pártkongersszus egyértelmű határozatot hozott a hazai szénvagyon fokozottabb kiaknázására, majd állami intézkedések is történtek. Ez eocénprogram néven vált ismertté. Sajnos, az elmúlt év nem hozta meg a várt döntéseket, azt tapasztaljuk, hogy a kezdeti lendület megtor- oant. Tudjuk, hogy a jövő a szénhidrogéneké és az atomé. De amíg odáig eljutunk, addig Mi rm a nés la. Megyénk adottságaiból fakadóan is javasoljuk, hogy fokozzuk szénvagyonunk gazdaságos hasznosítását a vil- laimosenergia termelés és egyéb energiaszükségletek kielégítése,valamint az energiaimport csökkentése céljából. Nem akarom azt a látszatot kelteni, mintha nekünk csak gondjaink lennének. Ha lassan is, de épülnek az új bányák, és ez a legfontosabb. Ezután dr. Crübl Lászlóné, marcali általános iskolai igazgató, Somogy megyei küldött felszólalása következett.
