Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
;* ..i; PR. GRŰBL LÁSZLÓNÉ a marcali általános iskola igazgatója Segítsenek a nevelésben a munkahelyi közösségek Bevezetőben az iskola kivételes szerepéről és arról a szemléletváltozásról beszélt, amelynek során a nevelésügy fontos társadalompolitikai kérdéssé vált. A szülői ház, a családi nevelés szerepéről szólva hangsúlyozta: — A személyiség értékes erkölcsi tulajdonságainak kialakítása csak a család, az iskola és a társadalom céltudatos,. közös tevékenységével valósulhat meg.. A nevelésben az iskola nem vállalhatja magára , a családi nevelés felelősségét. Az iskolai nevelőhatásnak korlátái vannak, mi pedagógusok nem vagyunk ott a családi tűzhelyek mellett. De arra van lehetőségünk a szülőkkel való találkozások során, hogy őket tanácsokkal lássuk el, hogy jobban szervezhessék életüket, a gyerekük életét. Ezzel a lehetőséggel jobban kell élni testületeinknek, a családi közösség egészére ki kell terjesztenünk ez efajta kapcsolatot. Az iskola nevelési követelményeinek megismertetésére, elfogadtatására, nevelési eljárásaink, az értékrendek közelítésére kell törekednünk. Tapasztaljuk, hogy elég nehéz rávenni gyerekeinket az értékek tiszteletére, megbecsülésére, és ezt a hiányt éppen a családból hozzák magukkal. Kevés erőfeszítést kell tenniük azért, hogy mindenük meglegyen. Okait nem kell kibontani, szülöANDREJ KIRILENKO TAKÁCS, IMRE Felszólalásában elsősorban a fiatal • nemzedékhez fűződő viszonyunk kérdéseiről beszélt. — Az ifjúságot illetően ideje gyökeresen szakítanunk bizonyos torz szemiélettekböl fakadó megítélésekkel, magatartásformákkal. A párt ifjúságpolitikájával általában egyetértés tapasztalható. A napi életben jelentkező megítélés, magatartás azonban még á pár (közvéleményben is tarka, az általános közvéleményben pedig még erősebben az. Találjuk meg az ifjúság helyét ne csak akkor, ha hivatalosan beszélünk róla, hanem a mindennapi életben is. ként is mondom, nem elég okosan szeretj üli gyerekeinket. Sajnos vannak olyan családok is, amelyekben rossz á légkör. A társadalom és a közvélemény segítségével lehetne ezen változtatni, azonban ehhez morálisan igényesebb környezeti hatások szükségesek, hogy üzemi, munkahelyi közösségek ne nézzék tétlenül az alkoholizáló gyermekeiket elhanyagoló munkatársak magatartását. A változtatásban legyenek partnerei, segítői a pedagógusoknak. A Somogy megyei küldött után Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, Fejér megye küldötte szólalt fel. Mindjárt hozzáteszem azt is: a fiatalok ig találják meg a maguk helÿet a társadalomban. x — Attói pedig ne féltsük az ifjúságot, hogy a korunk szabta feladatokat nem fogják megoldani. Nem kisebbet, mint megteremtett alapúkon a fejlett szocialista társadalom felépítését — mondotta befejezésül Takács Imre. Ezután Gyenes András elnökletével folytatta munkáját a kongresszus. A résztvevők nagy tapsa közepette lépett az emelvényre Andrej Kirilenko, a Szovjetunió Komimunisita Pártja Politikai Bizottságának,, tagja, a Központi Bizottság titkára az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára A fiatalok felelőssége az SZKP KB PB tagja, a KB titkára Együttműködésükkel újabb, fontos sikereket értünk el Kedves Elvtársaik! Barátaim! Küldöttségünk az SZKP Központi Bizottsága nevében, kommunistáink és vaiameny- nyi szovjet ember nevében forrón köszönti önöket, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának küldötteit, s az önök személyében köszönt minden magyar kommunistát és minden magyar dolgozót örömmel adjuk át se MSZMP-nek, az egész magyar nép nagy barátjának, az Brezsnyev elvtársnak, a magyar nép nagy barátjának, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének saívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait Leonyid Iljics, aki már többször járt gyönyörű országukban, változatlan testvéri figyelemmel kíséri a magyar kommunisták munkáját és mindennapi gondjait Nagy érdeikiődésse! hallgattuk meg az MSZMP Központi Bizottságának beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs terjesztett elő, a magyar kommunisták tapasztalt vezetője, hazájának felvirágzásáért, a szocialista közösség országai egységének és együttműködésének, a kommunista viiágmozgalom ösz- szeforrot tsága megszilárdításáért tevékenyen küzdő barátunk és harcostársunk. Sokat beszélhetnénk arról, milyen mély benyomást tesz ránk az a nagy és sikeres munka, amelynek eredményeit pártkongresszusuk foglalja össze, valamint a jövőre kitűzött feladataik gazdagsága, amely sokoldalúan feltárul ebben a tartalmas, nagyszerű beszámolóban. Azt emelem Id belőle, ami a legfőbb — azt az optimizmust, amely áthatja kongresszusuk légkörét, a párt és az ország életét. Ennek az optimizmusnak biztos forrásai vannak. Ezek: az MSZMP marxista—leninista politikája, népük áldozatos munkája, a testvéri szocialista országok megbonthatatlan barátsága, kölcsö- rös támogatása és sokrétű együttműködése. A hetvenes években a szocialista Magyarország jelentős lépést tett a fejlődés útján. Az MSZMP programnyilatkozatában foglaltak megvalósulóban vannak. A mai Magyarországnak igen fejlett ipara és virágzó szövetkezeti mezőgazdasaga wn. Termékenyen fejlődik országukban a haladó kultúra és tudomány. A mai Magyarország olyan ország, ahol mindenki kibontakoztathatja tehetségét, gyümölcsözően dolgozhat es szabadon élhet. Éppen ez a létező szocializmus, amely maradéktalanul biztosítja a dolgozóknak az emberi jogokat és a szabadságot. Teljesen törvényszerű, hogy az önök pártja a nép általánosan elismert és nagy tekintélyű vezetője. Különösen nagy öröm ez most, amikor testvérnépeink az egész haladó emberiséggel együtt arra készülnek, hogy ünnepélyesen megemlékezzenek Vlagyimir Iljics Lenin, a forradalmi eszme és cselekvés géniusza születésének 110. évfordulójáról. Lenin neve az új, a szocialista világ jelképe, a lenini eszmék pedig a XX. század legnagyobb hatású eszméi. Elvtársak! Lenin nemegyszer hangsúlyozta, hogy a szocializmus, amikor majd a népek reális életformájává lesz, korántsem válik valamiféle megkövült társadalommá, hanem ellenkezőleg, dinamikusan fejlődik, egyre bonyolultabb feladatokat old meg, leküzdi azokat a fogyatékosságokat és nehézségeket, amelyek előfordulhatnak az olyan gigászi méretű új feladat megoldása során, mint a kommunista civilizáció megteremtése. Mi, kommunisták, következetesen a szocialista és a kommunista építés dialektikájának lenini értelmezéséből indulunk ki. Nem titok — és erről az,. Önök kongresszusán is szó esik —, hogy fejlődésük során a szocialista országok bonyolult problémákkal kerülnek szembe. Gazdasági területen különböző tényezők éreztetik hatásukat, nem utolsó sorban » kedveróöm vitó^wdasági folyamatok. Bizonyos neheasegek jelentek meg az egyes nyersanyag fájtaikból, különösen az energia hordozók txil jelentkező egyre növekvő szükségletek kielégítésében is. Nálunk, .a Szovjetunióban, Magyarországon és más testvéri országokban nagy figyelmet szentelnek e rendkívül fontos probléma megoldásának. Többek között intézkedéseket tesznek a fűtőanyag- és nyersanyagkészletek, valamint a villamos- energia ésszerűbb, gazdaságosabb felhasználására, széles körű tudományos kutatások folynak ezen a területen. A Szovjetunió megnöve- kedett nehézségei ellenére — amelyek azzal függnek össze, hogy a kőolaj és a földgáz kitermelése mindinkább az ország távoli, keleti körzeteibe tevődik át — gondot fordított és fordít a testvéri szocialista országok energiaszükségletének kielégítésére. Továbbra is magas szinten tartjuk a kő- olai, kőola j termékek, és földgáz szállítását ezekbe az országokba, köztük a Magyar Népköztársaságba. A világpiaci árakhoz viszonyítva továbbra is kedvezményes e fontos termékek ára. A gazdasági problémák megoldásában a szocialista tervgazdálkodás előnyeire támaszkodunk, ami lehetővé teszi a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlesztését hatalmas közösségünk egészében. Kipróbált úton haladunk. amelyet követve a szocialista országok újabb magaslatokat hódítanak meg, biztosíthatják sokoldalú fejlődésüket, Ez az út a szocialista gazdasági integráció. Hathatós eszközünk is van az összes testvéri ország es az egész közösség érdekeit szolgáló kollektív együttműködéshez: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Engedjék meg, hogy emlékeztessek azokra, a szavakra, amelyeket Brezsnyev elvtárs mondott - a Csepel Művekben 1972-ben: »... Ha egyesítjük erőfeszítéseinket, erőnk nem egyszerűen pálosul, hanem megsokszorozódik.-“ Ez a gondolat a szocialista országok . együttműködésének lényegét fejezi ki. Helyességét közös munkánk minden tapasztalata igazolja. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság éppen a napokban írta alá a hosz- szú távú gyártá&szakositasi és kooperációs programot az 1990-ig terjedő időszakra. Nagyszabású terv ez, amelynek megvalósításával országaink kétségtelenül nagy eredményekkel gazdagodnak. Miközben továbbfejlesztjük és elmélyítjük a szocialista gazdasági integrációt, természetesen nincs szándékunkban lemondani a tőkés államokkal fennálló üzleti kapcsolatokról. A szocialista országok a különböző társadalmi rendszerű államok egyenjogú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének hívei. A szocializmus, a kommunizmus felé haladásunk során felmerülő gazdasági feladatok megoldásának eszközét azonban a testvéri országok mindig saját lehetőségeik egyre teljesebb kihasználásában és a mind szorosabb együttműködésben találták és találják meg. Minden alapunk megvan arra, hogy megelégedéssel állapítsuk meg: az elmúlt évtizedben az együttműködés révén újabb fontos sikereket értünk el és — ami nem kevésbé lényeges — új értékes tapasztalatokat szereztünk ezen a téren. Az európai KGST-tagálIa- motk közös erőfeszítésével megépült a Szövetség gázvezeték. Közös erővel létesült a Viimyica—Albertire» villamos távvezeték. A Szovjetunió kösareműködé- sével épül Magyarországon a nagy teljesítményű paksi atomerőmű. Az érdekelt KGST-onszágok hamarosan megkezdik a hatalmas Hmd- nyickij-i atomerőmű építését Ukrajnában. Mind nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a villamosenergia atomerőmüvi előállításának, melynek szerepe a továbbiakban egyre nagyobb laas. A* «fomente* gefcöoa feflesabését cSro átfogó program reális bázisának megteremtése érdekében, mint önök is tudják, Voígodőnszk városában egy gyáróriás épül, az »Atom- mas“, amely a testvéri szocialista országokba is , szállít njajd atomerőmQvi berendezéseket. .F'ölöttébb időszerű a testvéri országok együttműködésének elmélyítése az ipar területén, különösen a gépgyártásban, mert mindenekelőtt ebbçn öltenek testet a tudományos-műszaki haladás vívmányai. A korszerű szerszámgépgyártás és az - egész gépipar. előtt. álló új feladatok annyira bonyolultak, hogy hatékony megoldásuk megköveteli a tudományos-műszaki és a termelési erőfeszítések kooperációját, és minden egyes testvéri ország legkiemelkedőbb, legtervszerűbb eredményeinek . alkalmazását. Csakis ezen az úton javíthatjuk meg számottevően a szerszámgépek, gépek, berendezések, műszerek és szerszámok műszaki színvonalát, Közös érdekünk, hogy magasabb követelményeket támasszunk az egymásnak szállított ipari termékek minőségével szemben. Nagy feladatok előtt állunk, elvtársak, amint ezt kongresszusuk is hangsúlyozza. Világos, hogy ezek megoldása hatalmas alkotó energiát kíván. De ha következetesen kitartunk a szocialista közösséghez tartozó országok nemzeti és nemzetközi érdekei összehangolásának irányvonala mellett, bizonyos, hogy sikerrel oldjuk meg ezeket a feladatokat. , Záloga ennek a szocialista országokban már létrehozott hatalmas gazdasági potenciál. Záloga a szocialista rendszer magas fokú demokratizmusa, amely minden dolgozót a történelmi folyamat tudatos résztvevőjének rangjára emeli. Záloga pártjaink internacionalista politikája. Pártjaink mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szocialista országok együttműködése évről-évre erősödjék és egyre hatékonyabbá váljék. Magabiztosan tekintünk a jövőbe és szilárd meggyőződésünk, hogy a 80-as éveket a népi Magyarország, a Szovjetunió és valamennyi testvéri szocialista ország további felemelkedése jellemzi majd. Hozzon az új évtized felvirágzást a testvéri Magyarországnak! Nagy alkotó sikereket kivá- • nunk önöknek, kedves elv- társaink, barátaink, eszmetársaink, az MSZMP kongresszusa által meghatározandó tervek megvalósításában. Engedjék meg. hogy most röviden szóljak a nemzetközi kérdésekről. A mai nemzetközi helyzet semmiképp sem nevezhető nyugodtnak. A különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok, amelyek a hetvenes években kétségtelenül kiegyensúlyozottabbá és sokoldalúbbá váltak, ismét jóval bonyolultabbak lettek. Az imperializmus, és mindenekelőtt az amerikai imperializmus harcias köreinek szemlátomást nincsenek ínyére az enyhülés mélyreható eredményei, és nem tetszik nekik a világban végbemenő haladó irányú társadalmi változások objektív folyamata. A szocialista országok nemzetközi pozícióinak megszilárdulása, a komimunisita és munkáspártok befolyásának megerősödése, az ázsiai, afrikai és latin» amerikai népek nemzeti felszabadító mozgalmának újabb sikerei riadalmat okoztak a nemzetközi reakció köreiben, amelyek elhatározták, hogy. felborítják az enyhülést, A reakció a fegyverkezési hajsza fokozásának, a feszültség élezésének, bonyodalmak és konfliktusok provokálásának útjára lépett a világ különböző körzeteiben. A mai pekingi vezetők, levetve álarcukat és nyíltan szövetkezve a legreakciósabb erőkkel, hegemonista, a béke és a szocializmus érdekei ellen irányuló politikájukkal az imperializmus kezére játszanak. Nyugaton egyesek ar'rs számítottak, hogy ha újabb nukleáris töltetű amerikai rakétákat telepítenek Európába és azokat a Szovjetunióra, Magyarországra és más szocialista országokra irányítják, ha újabb katonai támaszpontokat létesítenek a szocialista közösséghez tartozó országok közelében, ez engedékenyebbé tesz majd bennünket az imperialista nyomással szemben. Ez a lényege azoknak a döntéseknek, amelyeket az Egyesült Államok NATO-szövetsége- seire kényszerített, ez a lényege a Carter által meghirdetett militarista programnak. De bennünket már nem egyszer próbáltak ijesztgetni a múltbán is. Mindenki tudja, mi lett a vége ezeknek a próbálkozásoknak. A mi közösségünkkel szemben hatástalan a zsarolás és a fenyegetőzés. Az imperializmus ellentámadása nemcsak a szocialista, közösség ellen irányul, hanem a nemzeti felszabadító mozgalom ellen is. Korántsem véletlen, hogy a fegyverkezési hajsza fokozásával egyidejűleg Nyugaton megszaporodtak az imperializmusnak és szekértolóinak azon kísérletei, hogy arcátlanul beavatkozzanak más államok és népek belügyei- be. Az Egyesült Államok továbbra is durva nyomást gyakorol Iránra, arra törekszik, hogy stratégiai terveihez és gazdasági érdekeihez igazítsa a közel-keleti helyzetet, Emellett Izraelnek és Egyiptomnak a támaszpont szerepét szánja a térség más népei és országai elleni harcban. Izrael kormánya ' már régen az amerikai imperializmus szolgálatába szegődött. Most a Szadat-kor- mány, egyezségre lépve Izraellel, Washington arabellenes politikáját szolgálja. Az amerikai, angol és egyéb multinacionális korporációk csak a maguk korlátolt, önző érdekeit ismerik, és semmi egyebet. Semmibe sem veszik azoknak a népeknek " az érdekeit, amelyek nemzeti kincseit elrabolják. Ugyanez határozzá meg az Egyesült Államok és partnerei, mindenekelőtt Kína magatartását az afgán forradalommal szemben. E forradalom még rövid, kétéves történetének lapjaira nem kevés nehézséget jegyeztek fel. A belső gondokkal az Afgán Demokratikus Köztársaság természetesen önállóan is sikerrel megbirkózott volna. Az afgán nép azonban külső agresszióval került szembe, melyet az Egyesült Államok, Kína és Pakisztán szervezett ellene, hadüzenet nélküli háborúval, amely veszélybe sodorta Afganisztánnak, mint független szuverén államnak a létét. Ebben a veszélyes helyzetben a Szovjetunió eleget tett Afganisztán törvényes kormánya kérésének, és a velük szomszédos ország iránti szerződéses kötelezettségeinek, és az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek megfelelően, katonai segítséget nyújtott az afgán népnek. Álláspontunk ebben a kérdésben a lehető legvilágosabb és jól ismert. Erről az emelvényről ismételten szeretnénk hangsúlyozni: amint teljesen megszűnik az Afganisztán elleni agresszió, amint biztos garanciák lesznek az agresszió megújítása, és az afgán nép ügyeibe való mindennemű külső beavatkozás ellen, kivonjuk a szovjet katonai kontingenst Afganisztánból. Elvtársak! Az agresszív militarista erőknek az enyhülés ellen intézett támadásai képezik a mai világban fennálló feszültség forrását. , Tudjuk azonban, hogy hatalmas erők vannak, amelyek képesek szembeszegülni az újabb hidegháborús kísérletekkel, képesek megvédeni a népeket a forró háborútól. A szocialista közösségnek rendelkezésére áll minden eszköz ahhoz, hogy méltó választ adjon a militariz- musnak és a reakciónak. Békés vívmányaink védelmében hatalmas szerepet tolt be a szocialista orszá(Folytatás a 8. oldalon.)
