Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

KÖZLEMÉNY A tábornok lemondása aa L akiatrét) * beds« xnieVSbW létrejöttét a helyzet sürgeti. Továbbra is előmozdítjuk a helsinki zá­róokmány ajánlásainak a megvalósítását, a madridi tanácskozás előkészítését. A Magyar Népiköztársaság to­vábbra is arra törekszik, hogy a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsö­nös előnyök alapján fejlőd­jenek kétoldalú kapcsolatai a tőkésorezágókkaL Azért tevékenykedik, hogy a poli­tikai, a gazdasági, a tudo­mányos-műszáki és a kultu­rális kapcsolatokban elért eredmények megőrzésével és fejlesztésével is hozzájá­ruljon a népek közötti bi­zalom és megértés erősíté­séhez. Hazánk, a Magyar., Nép- köztársaság a jövőben is megtesz mindent, ami tőle telik azért, hogy Európa, a világ népei tovább halad­hassanak előre az enyhülés, / a béke, a felemelkedés út­ján. II. A Központi Bizottság át­tekintette a párt XII. kong­resszusának előkészítését és megállapította, hogy az a szervezeti szabályzatnak megfelelően, rendben halad. A párt 24 ezer alapszer­vezetében megtartották a beszámoló és a vezetőségvá­lasztó taggyűléseket. Ered­ményesen zajlottak le az üzemi, az intézményi, a köz­ségi, a városi, a budapesti- kerületi, a járási és járási jogú, valamint -a városi - járási pártértekezletek. A párt szervezetei felelősség­teljesen adtak számot az öt­éves munkáról, s tárgyalták meg a kongresszusi irány­elveket. A társadalmi és tö­megszervezetek vezető tes­Az 1980-as év ismét a sztrájkmozgalmak fellendü­lésével köszöntött be Nagy- Britanniában : az új eszten­dő első munkanapján az ál­lami acélipar mintegy 100 ezer dolgozója szüntette be a munkát, bérköveteléseik teljesítését követelve. Hosz- szú hetek óta hidegek a ko­hók az üzemekben, sztrájk­őrségek akadályozzák meg — a vasutasok és, a dokkmunká­sok segítségével —, hogy külföldről acélszállítmány vagy kokszolható szén ér­kezzen az országba. A tavaly hatalomra jutott konzervatív vezetés" mégsem az elleni tétek áthidaláséira hanem azok kiélezésére tö­rekszik. Margaret Thatcher miniszterelnök többször hangsúlyozta: a kabinet nem szól bele az acélipar, az ál­lami tulajdonú British Steel Corporation (BSC) — úgy­mond — »bérvitájába-«, de elzárkózik az óriási veszte­séggel termelő iparág továb­bi támogatásátóL Tény, hogy a brit acél­gyártás gazdasági mutatói kiábrándítóak: termelékeny­sége messze elmarad ver­senytársaiétól, technológiai lemaradása jetonitősi, a ke­reslet fokozatos csökkenése az elmúlt években pedig csak súlyosbította a problé­mákat. A BSC már 7,5 mil­liárd dollárral tartozik a kormánynak, naponkénti vesztesége pedig 2 millió kö­rül jár. Az acélipar problé­máit mégsem lehet kizáró­lag gazdaságossági szemszög­ből nézni: 50—60 ezer em­ber tervezett felbocsátása egy év alatt már belpolitikai krí­zissel fenyeget Thatcher asszony a kor­mánytámogatás megvonását használja fegyverként. Azt akarja elérni, hogy az ipar­ág a munkahelyek jelentős leépítésével, s egyben a mun­kaintenzitás nagyfokú növe­lésével szerezze vissza ver­tälefeei is «aöe* bóráén meg ▼itattak a Központi Bizott­ság irányelveit. Mind a pártban, írnod a társadalmi és tömegseerve- zetekben aktív és érdemi vi­ta folyt; az eredmények számbavétele mellett nyíl­tan szóltak a hibákról, a társadalmunkat foglalkoz­tató gondokról, problémák­ról is. Sok hasznos észrevé­tel és kiegészítő javaslat ér­kezett a Központi Bizott­sághoz. Az irányelvekről folytatott vitában is meg­nyilvánult pártunk eszmei, politikai egysége. A megnyi­latkozásokban kifejezésre jutott népünk alapvető egyetértése a szocialista cé­lokban és tettrekészsége a feladatok megoldásában. Ez jól tükröződik a XII. kong­resszusnak és hazánk fel- szabadulása 35. évfordulójá­nak tiszteletére indított or­szágos munkave rsen y moz­galomban is, amely új len­dületet kapott a Vörös Csil­lag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának kong­resszusi műszakok szervezé­sére tett kezdeményezésével. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta a XII. kongresszus elé terjesztendő Teheránban teljes a zűr­zavar az ENSZ ténymegál- lapító bizottságának tagjai és az amerikai nagykövetsé­gen immár közel négy hó­napja fogva tartott túszok között tervezett találkozó kérdésében. Az iráni hír- ügynökség már csütörtökön hivatalosan bejelentette, hogy a találkozó még az­nap létrejön. Tegnap estig azonban nem történt semmi, csak egy újabb bejelentés arról, hogy a nemzetközi bi­zottság már a nagykövetsé­Az ácsmunkátok ereje — ol­vasható a transzparensen, amit az egyik sztrájkoló * kezében tart. senyképességét. Ezzel ugya­nis csapást mérhet a szak- szervezetekre is, amelyek »megrendszabályozása« már a Vas Lady választási Ígére­tei között előkelő helyen sze­repelt Az iparág válságát termé­szetesen a szakszervezetek sem tagadják. Sőt — éles tá­madásai ellenére — az ellen­zékbe szorult Munkáspárt sem javasolna más lépéseket, mint a korszerűsítést, a fe­lesleges kapacitások leépíté­sét A hangsúly inkább a ho­gyanon van. Thatcher asz- szony merev szembenállása (még a szakszervezetek kép­viselőit sem volt hajlandó fogadni) azt jeäzi, hogy a miniszterelnök első igazi erőpróbájának tekinti az acélsztrájR'ot. A tory kabi­net »példát akar statuálni«. Bár a sorozatos alkudozások nyomán a beígért és a köve­telt béremelés aránya lassan találkozik egymással, a kor­mány szándéka változatlan : jóval több dolgozót akarnak az utcára tenni, mint ami­lyen arányban a termelést c.söfcket&emék. bescaácncáójánafc és bateácogaói javas&aAánefc a tervezetét A Központi Bizottság meg- íángyaiita a kongresszusi fel­készülés további tennivalóit. Az alábbiak szerint véglege­sítette az 1980. március 24-én összeülő kongresszus napi­rendjére vonatkozó javasla­tát: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt fel­adatairól. Előadó: Kádár Já­nos elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellen­őrző Bizottságának beszámo­lója. Előadó: Brutyó János elvtárs. 3. A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: a fellebb- viteli bizottság elnöke. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjainak megválasztása. III. A Központi Bizottság meg­hallgatta és tudomásul vette a tájékoztatást a VI. ötéves népgazdasági terv előkészítési munkálatairól. gén tartózkodik. Ezt viszont a túszok fogva tartói cáfol­ták, s egyben közölték: majd ők jelentik be, hogy fogad­ják-e az ENSZ küldötteit, és ha igen, mikor. Az iráni fél álláspontjá­ban talán annyi változás ta­pasztalható, hogy a teherá- ni vezetés (Baniszadr elnök, Ghotbzadeh külügyminisz­ter) elismeri: a túszok meg­látogatása a nemzetközi bi­zottság teheráni programjá­nak szerves részét képezi. Ez a szándék beleillik- a kíméletlen konzervatív gaz­daságpolitikát folytató That- cher-kormány terveibe. Ugyanúgy, mint például a költségvetés szociális kiadá­sainak megnyirbálása, a ha­dikiadások növelése, számos állami vállalat magánkézbe adása, vagy a jövedelemadó- * nak a magasabb keresetű ré- j tegek számára kedvező re- | form ja. A toryk célja: a sza­badpiaci eszközök minden áron történő érvényesítése és a szakszervezetek törvény- szerű ellenállásának letörése új munkaügyi rendelkezések beterjesztésével. Az ellentétek kiélezése a szakszervezetekkel, tehát ve­szélyes játék. 1974-ben pél­dául a bányászok munkabe­szüntetése vezetett Heath konzervatív kormányának bukásához. A párhuzam szá­mos politikai megfigyelőt el­gondolkoztat : milyen kö­rülmények között fejezhető be az acélsztrájk? Átterjed­nek-e más szakmákra is a bérharcok? Megkockáztat-e a miniszterelnök egy vég­sőkig vitt konfrontációt a szakszervezetekkel ? Nem tudni. Egy dolog azonban bizonyos. Az, hogy még egy esetleges bérmegál­lapodás sem jelenti az ipar­ág válságának megoldását, s a konzervatív kormány je­lenlegi politikája elkerülhe­tetlenül a mostanihoz ha­sonló »erőpróbák« sorát hoz­za. Az ellenzék február vé­gén tárgyalt bizalmatlansági indítványa a tory képviselők egyelőre kényelmes többsége miatt inkább csak jelképes fenyegetés. Thatcher asszony elhibázott kül- és belpoliti­kai számításai miatt mégis kezd kétségessé válni, vajon kitöltheti-e a konzervatív kabinet az 1984-ig tartó hi­vatali idejét? A brit szak- szervezeti főtanács május 14-e egynapos országos sztrájkra szólította fel a 12 milliós tagságot, alig egy héttel előtte pedig tiltakozó felvonulást rendez London­ban a konzervatív kormány politikája ellen. H szovjet választások végleges eredménye A vasárnap rendezett vá­lasztások legfőbb eredménye­it mér korábbam közzétették a Szovjetunióban a köat-ársa» ságok választás« bizottságai A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöksége most ter­jedelmes közleményben ősz- szegei te a különböző szintű választások részletes eredmé­nyeit. Mint ismeretes; a sza­vazók vasárnap nemcsak az egyes szövetségi és autonóm köztársaságok legfelsőbb ta<- mácsámak tagjaira adták sza­vazataikat, hanem újraválasz­tották a különböző szintű he­lyi szovjeteket is: a területi, járási, városi, városi kerületi és falusi szovjeteket össze­sen több min* ötvenezer he­lyi szovjetet választottak meg. Összesen 176 590 512 vá­lasztásra jogosult állampolgár volt, közülük kevesebb, mint 25 ezer nem élt alkotmányos jógáival — így a részvevők átlag-aránya 99,99 százalék volt A köztársaságok leg­felsőbb tanácsainak jelöltjei­re valamivel kevesebben sza­vaztok, de a jelöltek így is a választók 99,93 százaléká­nak támogatását kapták meg. A 15 szövetséges köztársaság lekfelsőbb tanácsában össze­sen 6 728 küldöttet választot­tak meg. A húsz autonóm köztársaságban a több mint 13 600 000 szavazásra jogo­sult ugyancsak elsöprő több­séggel támogatta a jelölteket: a szavazatok 99,85 százalékát adták le rájuk, e köztársasá­gok legfelsőbb tanácsaiba 3540 küldöttet választottak. A legfelsőbb tanács elnök­sége összegezésében hangsú­lyozza, hogy a választások is­mét megmutatták a szovjet nép magas fokú tudatosságéit, politikai aktivitását, a párt és a nép egységét, a Szovjetunió Kommunista Pártjának poli­tikája iránti teljes és odaadó támogatást A választások a szoriaülsta demokrácia igazi győzelmét jelenítik — állapít­ja meg a legfelsőbb tanács elnöksége. Gyorslista A gépkocsi nyerem énybetét- könyvek 1980. február 28-án és 29-én megtartott sorsolá­sáról. Az Országú» Takarékpénztár a gépkocsi-nyeremény betétköny­vek 75. sorsolását február 28-án és 29-én Budapesten tartoita meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1979. október 31-ig váltottak és 1980. január 31-én még érvényben voltak. A budapesti és vidéki betét­könyvekre 978 db gépkocsit sorsoltak. Az 5000 forintos be­tétkönyvekre 675 db, a 10 000 fo­rintos betétkönyvekre 303 db gépkocsi jutott. A Jegyzékben szereplő rövidí­tések a következők: Zsiguli 2103 zs. 2103. Zsiguli 21011 zs. 21011. Skoda 120 1. s. Moszkvics 2140 m. Trabant spec. t. 10000 Ft 13 018 801 s 13 024 467 zs. 21011 13 028 637 m 13 033 011 8 13 037 806 8 13 040 941 t 5800 Ft 13 512 469 • 13 539 673 t 13 561 560 ZS. tton 13 561 782 ZS 21011 13 565 520 t 13 574 946 t 13 588 798 zs 21011 13 599 776 t 13 604 663 s 13 609 552 ra 13 612 812 t 13 614 757 zs 21011 13 614 757 zs 21011 13 616 860 m 13 621 440 t A gyorslista közvetlenül a hú­zás után készült, ezért az eset­leges számhibákért nem válla­lunk felelősséget ! A sorsolás eredményének pon­tos adatait a március 5-én meg­jelenő hivatalos nyereményjegy­zék tartalmazza« A jegyzék meg­tekinthető az OTP-fiókokbán, postahivatalokban és takarék- szövetkezetekben. A nyertes betétkönyveket, vagy az azt helyettesítő »igazolást-« a betétkönyvet kiállító takarék- pénztári fióknál. postahivatal­nál vagy takarékszövetkezetnél Mi bemutatná. Kriangszak Csamanand előrelátó volt: még mielőtt végképp leszavazták volna a parlamentben, bejelentette lemondását. A thaiföldi kor­mányfő kozmetikázott távo­zásának az volt az előzmé­nye, hogy országszerte nap- ról-napra nőtt az elégedet­lenség a kabinet, gazdaság- politikájával szemben. Az ellenzék ezt a helyzetet ki­használva kikényszerítette a parlament rendkívüli ülé­sének összehívását, amelyen bomekés alá vették a tabor- nok-korma nyfö gazdasági intézkedéseit és az ország egyéb szempontból sem ró- zás helyzetét. A bírálatok sortüzéből hétfőre valószí­nűsíthető bizalmatlansági indítványt — a bukást — a miniszterelnök azonban nem várta be: önként távozott posztjáról. A 45 millió lakosú Thai­föld az utóbbi évek gazda­sági eredményei ellenére ma is a világ legszegényebb ál­lamai közé tartozik. A had­sereg segítségével 1977 októ­berében hatalomra jutott Kriangszak Csamanand a külföldi tőke bevonásával a délkelet-ázsiai ország kapi­talista fejlődésének meg­gyorsítását. kívánta elérni. A kezdeti eredmények után azonban Thaiföld politikai és gazdasági stabilitása meg­rendült: az infláció soha nem látott iramban felgyor­sult, emelkedtek a megélhe­tési költségek stb. Az elé­gedetlenséget fokozta a tá­bornok-kormányfő kemény belpolitikai vonala, amellyel a baloldal szervezkedését szigorúan megtiltotta, a po­litikai pártok tevékenységét korlátozta. Ugyanakkor je­lentősen megnövelte a hadi­kiadásokat: a tavalyi 20 százalék után az idén újabb 17 százalékkal emelkedik a katonai költségvetés. Kriangszak Csamanand kormányzása idején Thai­föld ismét a nemzetközi ér­deklődés előterébe került. Eleinte úgy tűnt, hogy kül­politikájával rugalmasan al­kalmazkodik az indokínai realitásokhoz. Ellátogatott Moszkvába, s Bangkokban fogadta Pham Van Dong vi­etnami . miniszterelnököt. Ma viszont éppen ellenkező elő­jelű megnyilvánulásoknak lehetünk tanúi, a Pol Pot- rezsim tavaly januári buká­sától kezdve támogatja az újjászülető Kambodzsára tá­madó bandákat. Kriangszak Csamanand nak nem elha­nyagolható szerepe volt ab­ban, hogy felerősödhettek azok az amerikai—japán— kínai törekvések, amelyek * delkelet-ázsiai nemzetele szö­vetségét, az ASEAN-t kato­nai tömbbé kívánják átala­kítani — Vietnam, Laosz és Kambodzsa ellenében. Erre utal, hogÿ az utóbbi időben ismét megnövekedtek az amerikai fegyverszállítások Thaiföldre. Várható-e változás a dél­kelet-ázsiai ország külpoli­tikájában Kriandszak Csa­manand távoztával? Ma még nem tudni. Az mindenesetre tény, hogy a leköszönt tá­bornok-kormányfő kezdett külpolitikai törekvései hoz­zájárultak Indokína feszült légkörének enyhítéséhez, az utóbbi egy esztendőben meg­tett lépései viszont hátrál­tatták azt. ... A Phnom Penh-i kormány élesen bírálja Thaiföldet, mert az ország területét a kambodzsa elleni felforgató akciók előkészítésére és tá­mogatására engedi át Kíná­nak, az Egyesült Államok­nak és különböző, a Kam­bodzsai Népköztársasággal szembenálló khmer reakciós csoportosulásoknak. A kambodzsai külügymi­nisztérium szóvivője nyilat­kozatában visszautasította azokat a bangkoki vádasko­dásokat, amelyek szerint a kambodzsai katonák és a velük együttműködő vietna­mi erők sorozatban megsér­tették Thaiföld területét és légterét. Ezt rágalmazásnak minősítve a szóvivő azt mondta, hogy »Thaiföld az elmúlt évben a gyakorlat­ban nem tanúsított semieges magatartást, mert amíg a kambodzsai népi forradalmi hatóságok jószomszédságra, békés viszonyra törekedtek, addig a thaiföldi hatóságok hagyták, hogy Kína. az Egyesült Államok és más erők thaiföldi területen fegyvert, lőszert, élelmiszert és gyógyszert szállítsanak a Pol Pot-csapatoknak«. A Phnom Penh-i szóvivő azért is támadta Thaiföldet, mert a Pol Pot-isták, a khmer re­akciós erők thai területét használnák fel rejtekhelyük ott állították fel kiképzőbá­zisaikat, és e bázisaikon ké­szülnek fel a Kambodzsa el­leni szabotázsakciókra. DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI ES KÖZMŰÉPÍTŐ VÁLLALAT 41. SZ. VERTIKÁLIS Építésvezetősége 4 minősített vagy nagy gyakorlattal rendelkező villamos ívhegesztőt, és hegesztők mellé 4 segédmunkást vesz fel. Jelentkezés helye: Kaposvár, Szokola-telep Zsillé Péter építésvezetőnél. (44727) Áz ENSZ-bizottság Iránban Thatcher asszony erőpróbája Szegő Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom