Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

Aranydiplomás orvos Együttműködési tanácsülés a kórházban ♦ Gondoskodás egymásról Fehér holló Siófok és a járás gazda- *ági vezetői, párttitkárai, együttműködési tanácsülé­sen találkoztak a napokban a siófoki kórház-rendelőinté­zet vezetőivel, szakemberei­vel. Az immár hagyományos találkozón dr. Varga Ferenc kórházigazgató főorvos szá­molt be az intézmény múlt évi tevékenységéről, majd a gazdasági vezetők nyilvání­tottak véleményt, s tettek ja­vaslatokat az együttműködés további fejlesztésére. Mint ismeretes, 1968 óta betegágy és 17 munka­helyes rendelőintézet szol­gálja Eszak-Somogy e sűrűn lakott és látogatott területé­nek egészségügyét. A kor­szerű gyógyítás feltételeinek megteremtése mellett olyan szervezeti rendszer első kép­viselője is az intézmény, mely a kórház és a rendelő- intézet egységét megvalósít­ja. A múlt évben tovább fej­lődött az intézményrendszer, melynek munkája a Bala­ton-parti speciális feladatok miatt sajátos. A múlt nyá­ron például összesen 29 103 üdülő beteget ápoltak a kórházban, illetve a rendelő­in jézetben. A sebészeti, traumatológiai és intenzív ellátás, a sürgős orvosi be­avatkozások száma ugyan­csak a nyári időszakban a legmagasabb. A város közle­kedési gondjai á területi or­vosi munkát is akadályoz­zák. Eddig nem sikerült el­érniük, hogy a körzeti orvo­sok megkülönböztető jelzést kapjanak gépkocsijaikra. Az idén változás várható: az országos rendőr-főkapitany- ság engedélyezte a megkü­lönböztető fény- és hangjel­zés felszerelését. 1978-ban 2 388 (kW fo­rintot ko&töttek a kórház épületének felújítására. Je­lentős energiatakarékossági intézkedéseket valósítottak meg, korszerű műszereket szereztek be. A tüdőgondozó épületét kívül és belül fel­újították. Jobb elhelyezést kaptak a gyermékkörzetek, a gyermek fogászai, a gyermek­szemészet, a nővédelmi ta­nácsadó, a közegészségügyi szolgálat, a stabil ernyőkép- szűrő és a tüdőgondozó in­tézet dolgozói, s ezért jelen­tős munkát végzett a kór­ház műszaki gárdája. A So­mogyi úti nővérszállás kül­ső-belső felújítása, gázkom- vektoros fűtése 495 ezer fo­rintba került. Megkezdődött a Bállá-szálló felújítása is. A múlt évben átadott fizi­koterápiás centrum mintegy 700 ezer forint költséggel épült fel, azóta jelentősen javultak a reumás betegek és más betegségben szenve­dők utókezelésének körül­ményei. Az intézmény részt vesz az orvostanhallgatók kép­zésében is. Nyáron kórházi gyakorlatra fogadnak orvos­jelölteket. A múlt évben <is kb. ötven egyetemista, illet­ve szigorló orvos dolgozott a siófoki kórházban. A város és környéke üzemeivel, vál­lalataival. intézményeivel egyre gyümölcsözőbb az egészségügyiek együttmű­ködése. Többek között terü­leti rákszűrő vizsgálatokat tartanak, üzemlátogatáso­kon vesznek részt stb. Az intéamény sok segítséget ka­pott például a Siófoki Épí­tőipari Szövetkezettől, a Ba­laton bogiári Állami Gazda­ságtól, a Ma hart-tói, a Vi­deoton tabi gyáregységéből, a Gáz- és Olajszállító Vál­lalattól stb. A vállalatok, üzemek, in­tézmények képviselői felszó­lalásaikban javaslatokat, észrevételeket tettek az egészségügyi hálózat tovább­fejlesztésével kapcsolatban. Pintér Lajos, az 523-as szá­mú Szakmunkásképző Inté­zet igazgatója például az is­kolaorvosi feladat jelentősé­gét hangsúlyozta. Elmondta, hogy a kórház és rendelő- intézet orvosai rendszeresen tartanak előadásokat a szak­munkásjelölteknek. Pince­helyi Károly, a Mahart ba­latoni üzemigazgatóságának igazgatóhelyettese az üzem- egészségügy fontosságáról szólt. Elmondta, hogy az 500 tagú hajózó állományból 270-en szervezett egészség- ügyi kiképzésben részesül­tek. Ezután a résztvevők a fiatal kórház első aranydip­lomás orvosát, dr. Abádi Fe­rencet köszöntötték. Dr. Abá­di. Ferenc 1904-ben született, orvosi diplomáját 1929 ok­tóberében kapta Budapesten. Volt körzeti orvos, foglalko­zott közegészségüggyel, egészségneveléssel, majd a háborúban megsérült, s hal­lása megromlott. Emiatt olyan szakterületet kellett választania, ahol fogyatékos­sága nem akadályozta a munkáját. így lett fogorvos. 1950-től Tabon, majd 1953- tól Siófokon működött. Az aranydiplomát dr. Varga Ferenc igazgató főorvos ad­Nemrég kifogásoltuk, hogy a szövetkezetek nem támo­gatják úgy megfáradt, nyug­díjas tagjaikat, ahogy az megilletné őket. Ez sajnos így van sok helyütt. Akad­nak azonban kivételek, igen szép számmal, példái az em­berségnek. Követendő pél­dák. Ilyet találhatunk a nagy­bajomi tsz-ben. Itt 1976 má­jusában gondozónőt fogad­tak az idősek támogatására. A gondoskodást bármelyik nyugdíjas szövetkezeti dol­gozó kérheti. Vass Jánosné jelenleg öt öreget istápol rendszeresen, minden más­nap meglátogatja őket, mos, főz, takarít rájuk. — Mikor kezdtem, nyolcán voltak — mondja. — Három­Jufka meghozta a gyógyszert. lyen, bevásárolok, elkészí­tem az ebédet, befutok, ta­karítok, mosok ; felíratom, kiváltom a gyógyszert, ha szükség van rá. Ügyes ba­jos dolgaikat is elintézem a tanácsnál, a tsz-irodán. Ha beteg valamelyikük, még jobban odafigyelek rá, ápo­lom, szükség esetén orvost hívok. Előfordult, hogy egyi­kük nem tudott megmozdul­ni sem: a kislányomat tet­tem be ar. aMakrm, (togs' I#- nyissa az ajtót. — Korábban is ilye« terü­leten dolgozott? — Nem, régen a növény­termesztésben dolgoztam, a tsz-ben. Később elmentem gyes-re — a fiam most ki­lencéves, a lányom nyolca­dikos —, és egy darabig az­után is otthon máradtam. Rövid ideig dolgoztam a ru­hagyárban, de hallottam, hogy a tsz gondozónőt ke­res. Gondoltam, elvállalói». Szeretem az embereket. — Miiyenek a gondottai? — Egyik néni, sajnos, idegbeteg, többször volt zárt osztálypn, van, hogy engem sem enged be. Nem törődik magával, a nyugdíját is én kezelem. A többiek nagyon kedvesek, örülnek, ha jövök Szívesen segítek nekik, azt is megcsinálom, ami nem lenne »kötelességem-. El­végzem a kerti mifnkákal, fát aprítok. No és beszélge­tek velük,.. Gyakran úgy érzem, nem is az a legfon­tosabb, hogy ellássam őket, hanem az, hogy ott legyek... Olyan árvák tudnak lenni.. Roskatag szobába lépünk, fejünk az alacsony, barna csomagolópapírba burkolt gerendába ütközik. -A kis ta át idős kollégájának. Szapndi András Somogyi kezdeményezés A lelieíséges Kerekek pontozása négy órát töltök egy-egy he­■ Megújuló oktatásunk fo­lyamatában megkülönböz­tetett figyelem övezi a tan­kötelezettségi törvény végre­hajtásai, s a bukások csök­kentesének a lehetőségeit is keressük. 'Ugyanakkor nem téveszthetjük szem elől azo­kat a kiemelkedő tehetségű tanulókat, akiknek a gondo­zása sajátos feladatot ró az iskolákra. Somogy megye helyzetére mutatott rá Sofo­rt yi Sándor, a megyei műve­lődésügyi osztály helyettes vezetője azon a tegnapi ta­nácskozáson, melyen a te­hetséges gyerekek gondozá­sának útkereső kezdemenye- zéseröl esett szó. Általános iskolai és gímnazdumá igaz­gatók kaptáik kézhez a na­pokban azt a meghívót, melyből azt olvashatták ki, hogy a pályaválasztási ta­nácsadó intézet és a megyei művelődésügyi osztály fel­adatául tűzte ki: felkutatják a megyében a tehetseget diákokat. — A tankötelezettségi tör­vény végrehajtása mellett fontos üggyé vált megyénk­ben a tehetséges tanulókkal való foglalkozás — állapí­totta meg a megyei műve­lődésügyi osztály helyettes vezetője, maid néhány pél­dával érzékeltette: mi tette fontossá- a jobb .képességű gyerekek felkarolását. Na- r.yon kevés megyénkben a felsőfokú — egyetemi, főis­kolai — végzettségű szakem­ber, a többi megyéhez ké­pest (különösen szembetűnő ez az arány. A középisko­lákban zömmel lányok ta­nulnak tovább. (A diákok hatvan százaléka.) A tehet­séges gyerekek általában nem kapnak megfelelő in­díttatást « továbbtanulásra. Á pályaválasztási tevékeny­séggel sem lehelünk elége­dettek: a pedagógusok nem ismerik eléggé tanítványai­kat. A szakkörök, sajnos, item töltik be a tehetségfej­lesztés funkcióját. Az egye­temi előkészítők fogyatékos­ságai is saembetűnőek. Dr. Harsá-nyi István tehet­ségkutató pszichológus meg­nyerő lelkesedéssel és' gaz­dag ismeretanyaggal mutat­ta be a tehetséges gyerekek fölismerésének és gondozá­sának a lehetőségeit és szük­ségességét. Hazánkban a ku­tatások 1906-ban kezdődtek, a Tanácsköztársaság meg­döntése után ezek a kezde­ményezések is elhaltak. A harmincas évek közepén Sá­rospatakon gyűjtötték össze a tehetséges gyerekeket, 1941-tői 43-ig az oktatásügy egyik (kiemelt programja volt a jobb képességű tanu­lók hatékony segítése. Dr. Harsányi István egy újabb korszak előjeleként beszélt a mostani somogyi kezdemé­nyezésről, ! melyet a Szovjet- unióbeli és szlovákiai pél­dákkal támasztott alá. A Szovjetunióban 1974/75-ben kezdtek eL rendszeresebben és módszeresen foglalkozni a tehetséges tanulókkal. Spe­ciális iskolákat szerveztek számukra. Két évvel később Szlovákiában indítottak kí­sérleti iskolákat Tavaly óta az UNESCO kezdeményezé­sére negyedevente megjelenő folyóirat foglalkozik, a te­hetséges gyerekek oktatásá­nak és nevelésének pedagó­giai kérdéseivel. A íjagy érdeklődéssel kí­sért előadás hallgatói fél­tették az egyik legfontosabb kérdést : miről lehet, fölis­merni a gyerekekben a te­hetséget? És: mikor? A te­hetségkutató pszichológus megnyugtató válasz!: adott. Mar óvodás korban fölis- - merhető tulajdonságokkal rendelkeznek a kiemelkedő képességű gyerekek, aikuket korántsem képzeljünk máris »könyvmolyoknak* ... Na­gyon fontos a tehetséges gye­rekeknél is a testi., idegrend­szeri fejlettség. Jó! működő érzékszervekkel kell rendel­kezniük , különösen fontos a Utas e& bahas Bzergpe. h tehetséges gyermek érdeklő­dő 1,ipus, jó megfigyelő, jó memóriáju. s kritikai érzéke kifejlett. Már az óvodában megfigyelhetők ezek a tu­lajdonságok, es az iskola- érettségi , vizsgálatokkal együtt jelezhetek az általá­nos iskolának, ahol figye­lembe kell venni ezeket » tapasztalatokat. Sótonyi Sándor a megyei kísérletről elmondta : né­hány általános és középisko­lában megszerveznek tehet­séggondozó osztályokat. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson dr. Bárdos Deák Béláné, az Oktatási Minisztérium általános isko­lai főosztályának, a munka­társa is, aki elmondta, hogy a minisztérium támogatja Somogy kezdeményezését. Különösen fontosnak tart­ják, hogy valamennyi isko­lában az eddiginél többet törődjenek a tehetséggondo­zással. , Berták László szerzői estje Pécsen-1935-ben születtem Vé­sőn, Belsó-Somogyban. Ha letezne egy hatalmas körző — amellyel harminc kilomé­ter sugarú kört lehetne húz­ni — s annak egyik szárát a vései templomtorony mel­lett leszúrnák, & meghúznák azt a kört, elmondhatnám, hogy az ifjúságom, országá­nak a határa. Majdnem har­minc évig éltem ott. Csur­gó, Marcali, Nagyatád, a gimnázium, az első munka­hely, a felnőtté érés kemény színhelyei mind a körön be­lül. S ott az első -költői sikerek és kudarcok. A nagy szerelmek és a nagy csaló­dások, De mindez régen.“ — Így vall indulásáról Berták László költő, akit a művészi beéi'és, az igazi sikerek már egy más vidékhez, más vá­roshoz, Pécshez kötnek. A városi művelődési köz­pont rendezte Bérlők László szerzői estjét, a pécsi ifjú­sági házban. A rendezvény méltó módon elevenítette föl azt a költői magatartást, amelyet Bertók versei és költői életrajzai képviselnek. A pécsi Nemzeti Színház es a pécsi Amatőr Színpad tag­jai szinte esontvázszerüen A zöldségmagvak vetés előtti csávázása A zöldségfélék biztonságos termesztésének egyik alap­vető feltétele a fertőzésmen­tes. egészséges vetőmag. A vetőmaggal terjedő vírusok, baktéri um ok es a gombás betegségek ellen szükséges a vetőmagcsávázás, különösen abban az esetben, ha a ve­tőmag saját■ szedésből szár­mazik. Vírusos betegségek ellen a paprika, a paradi­csom és a tojasgyümölcs (padlizsán) magját nátron - lúgban csávázzuk. A csá­vázol é töménysége l—1,5 százalékos. A magokat a csá- vázólében 10 percig áztas­suk, majd bőséges folyóvíz­zel azonnal mossuk le A meg nedves magra kel! a bakteniasncÉ! a Búmba? meg­betegedések elleni csávázó­szert rájjittatni. Baktériumos betegség (baktériumos lagyrothadás, baktériumos hervadás) ellen az eddig használatos hígany- tartalmú csavázőszerek he­lyet az Orthocid alkalmazá­sát javasoljuk. Uborka, spe­nót, sárgarépa, kelkáposzta, paradicsom eseteben l kg maghoz 5 gramm, illetve 10 deka maghoz 0,5 gramm, a többi maghoz 0.3 gramm Orthocidot használhatunk porcsávázás formájában. Zöldborsó és a későbbiekben a bab vetése előtt ugynacsak a baktériumos betegségek megelőzésére az Orthocid 3 g, vagy a TMTD 4—3 g adagolásban történő haszná­latát javasoljuk vetőmag Ki­logrammonként. A korai káposztafélék, va­lamint. a hónapos retek mag­úmnak csávazásához — a fekete eres szarazrothadás, valamint a palántadőlés megelőzése érdekeben — a Chinoin Fundazol 50 WP 1,5 g 4- Dithane M—45 2 g ada- golásu kombináció Haszná­latát javasoljuk vetőmag ki­logrammonként. Felhívjuk azonban a kistermelők fi­gyelmét, hogy a csávázott zöldségmagvakat a továb­biakban csak vetésre szabad ie! használati Mariska néni emlékezik. fény, amely beszűrődik az apró ablakon, reszketeg ho­mályt terít szét az ódon bú­torokon. Hajlott, hátú, ezer- ráncú asszony fogad: Nlnkó Mihályné, Mariska néni. Örül nekünk. Nyolcvanegy éves. Negyvenhét esztendei«! étt kint a pusztán, eszmélése óta csak dolgozott. A nagy­bajomi szövetkezetből ment nyugdíjba, öreg, beteg, el­esett. Ráfér a gondoskodás. Gyermekei nincsenek, férje majd húsz éve halott. Nap­jai egyformán telnek. Míg beszélgetünk a gon­dozónő, Jutka vizet hoz, ta­karít, lesz-vesz. Mariska néni szeretettel nézi sürgő-forgó alakját­— Már mennek? — kérdi ijedten, s nem akar elen­gedni semmiképp sem. Horváth Lajos bácsi szin­tén a tsz nyugdíjasa, éjjeli­őr volt. Évtizedekkel ezelőtt elvesztette fél lábát, s a má­sik megóvása érdekében le­százalékolták. Nem tudott hosszú ideig dolgozni, így csak járadékot kap. 1228 forintból él. Feleségétől nagyon régen elvált, nem nősült újra. Het­venegy éves. Jutka jelenlétével megint betölti a szobát, keze alatt megelevenednek a tárgyak. Lajos bácsi is tartóztat­ná... M. F„ lecsupaszított pódiumon, né­hány jelzésszerű díszlet kö­zött élték, játszottak végig Bagossy László rendezése­ben azokat a gondolati es érzelmi hullámzásokat, ame­lyek Bertók Lászlót az el­lentétek költőjévé teszik. A repülésre ihlető tágas­ság. a mekiiramodó nagy' gesztusok és a mindennapi élettől szűkre szabott lehe­tőségek adják verseinek szél­ső pólusait — jelezte beve­zetőjében Csűrös Miklós irodalomtörténész. Bertók László sámsoni pillanatokat ragad meg, melyek a megha­tározó kereteket, falakat szétronitva a magasba vi­szik gondolatait. Helyzete a városi értelmiségé, aki fa­lak között, fotelban próbál »sárkányt eregetni". Költői magatartásának legfőbb ér­téke, hogy ebből a szituáció­ból nem menekül a cinizmus­ba, a lemondásba vagy a ta­gadásba, hanem nevén ne­vezte a dolgokat, fölfedve az ellentmondásokat teljesíti költői feladatat. Ebből a szituációból ered mindunta­lan mégcsillanó szatirikus kedve, iróniája, amely ugyan­csak az ellentmondásokat ál­lítja reflektorfénybe, es egy kicsit tükröt tart mindnyá­junk ele. A versösszeálíítást Bánky József zongoraművész átélt játéka tette teljessé, s végül a költő áltál felolvasott vers' — a Dédapám, március —, mely a nemzedékek, törté­nelmi sorsfordulók, eszten­dők és ősök megidézésével egyszerre adta a vallomasos I önéletrajzi es az epikus, tör-. I lenelrni költészet élményét L ■ ' ' CtdJloe UtsaUa

Next

/
Oldalképek
Tartalom