Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-13 / 36. szám
Subamínta PÉg’!»* és fajvédő tunk be. amelyet nagylynfaS mdsséâas kopgréra, vastag fonállal és subaéechoïka- val lehet etkésaíteni. À bemutatott érdekes minta kS SBik. modern lakásba, modern tatárok fcöaé. Leghatásosabb két színből variálva, mutatós például a piros—fekete, fekete—sárga, vajszín—négerbarna sanösszeállitás. A kongrét egy fonna négyzetekre osztjuk, aztán előbb grafitceruzával felvázoljuk a motívumot, majd ha jól sikerült, fifctollal erősen utánahúzzuk. A mozgás orvosságot holy ott esit Tanácsok télutón Bizony még soká lesz tavasz. Ember a talpán, aki a tél kellemetlenségeit köhögés vagy legjobb esetbe» nátha nélkül megússza! Mert namcsenék felkészülve a hőmérséklebvál tozás ártalmaira, mert a nyári és őszi napokon — amikor su edzésit kezdeni kellene — vonogatják a váltakat és azt mondják: majd lesz valahogy, ahogy esik, úgy puffan. Pedig a seerveaet hoK- znállitása, az edzés elengedhetetlenül szükséges. Mert nemósak a testet erősíti, hanem az élet átalakítását, átszervezését, hogy szók ja meg a változásokat, a megpróbáltatásokat és bírja a váratlan megterheléseket. Az edzés tehát az ellenéi lóképesség és a teljesítő erő párhuzamos építése, folyamatos fokozása. — Hát ez az, amiről már lemaradtunk... — húzza össze magán a téli gúnyát az elpuhult és már önmagában sem bízó ember. Pedig nincs igaza! Aki bízik önmagában, aki tudja, hogy eHeo- állóképességének a tartaléka még mozgósítható, az. talpraállítja akaratát és a kettőbe vetett hite át fogja segítem' a tél még hátralevő gorombaságain. Át...! És tálán meglesz még az a haszna is, hogy a jövő esztendőben nem fog mosolyogni azon, ha a hozzáértő, a rendszeres, a kiszámított, a szakszerű mozgással, vízkárával és természetes essaközökkei kapcsolatos edzés fontosságát ernleMost még a hideg belemar az ember fülébe, lábába; ha nem öltösiik rétegesen, ha eiszoaTtja a vérkeringést, ha nem keni be az arcát védőkenőccsel, sport- krémmel. Mert a szánkózás, a csúszkálás, a korcsolyázás, a levegőn tartózkodással egybekötött mozgás fontos, szinte elengedhetetlen. A levegőn tartózkodók, a szabadban dolgozók, furcsa, de igaz, hogy sokkal könnyebben legyőzik még a felsőlégúti hurutokat — a tél kellemetlenkedő cimboráit — is. A téli mozgás szükségességéről azt.még feltétlenül el A TÉL A ZENEBEN I |2 3 4 5 m 6 7 8 9 HT in \ ■ 11 12 m 13 14 1 i 15 m\ , !— P 16 111 18 22 19 2« , «21 23 124 125 I 26 27’ 28 m !í 1 30 31 32 a 33 ! m 34 1 a 1 z > VÍZSZINTES: 1.' Asóttam, 6. Kiváltóját. 10. A Balatonba ömlő folyón. 11. Országos Rendező -Iroda. 12. Átkelőhelyek a folyón. 13. Szovjet nép. 14. Vigyáz rá. 15. A kender hulladéka. 19. Tagadás. 20. Idős rövidítése. 21. Cselekvést kiváltó. 23. E napon. 24. Félig villám. 27. Írásaiból él. 29. Befal. 31. A »Karácsonyfa« zongoramü- cikitís szerzője. 33. Személyénél. 34. Nehéz fém. FÜGGŐLEGES: 2. Odaadó. 3. Vártad fele. 4. Nyelvtani fogalom. 5. Hintetek a tósztan. 7. Waldteufel kerin- gójének címe. 8. Eladásra készítik. 9. Kerek számra. 12. Rimszkij-Korszakon operája. 13. Csomópont. 15. Hangulata. 16. Letisztító. 17. Hármazva nevetés. 18. Azonos mássalhangzók. 22. Nem enged. 25. Folyó, a Dunába Ömlik. 26. Forma, 28. Sír. 29. Tol betűi keverve. 30. Lelóg közepe. 32. Zolnay LászlóK. J. Beküldési határidő: 1980. február 25., hétfő. Kérjük, hogy a megfejtést levelezőlapon .küldjétek be, s írjátok rá : »Gyermekkeresztrejtvény-« ! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Rippl-Ró- nai, Bernálh, Gulacsy, Sző- nyi. Jonathan Steift Gulliver utazása Lilliputban című könyvét nyerte: _ Angyal Gyöngyi (Nagyatád), Buko- vics Csaba (Kaposmérő), Papp Marianna és Balázs Eulcsu (Kaposvár). A könyveket postán fcüldátkeli mondani, hogy az élettan tudósai kimutatták, hogy mozgás melleti a szervezet anyagcseréje fokozódik, a szív és a vérkeringés szervei erősödnek, és a zsír, illetve a szénhidrát felhasználása biztosabb, általánosabb7 tesz. Egyszeiűen szólva még az elfogyasztott táplálék sem hizlalja, nem növeli a testsúlyt, nem gyarapítja a zsírt, hanem a szervezet hasznára válik. Az ember téli kalóriaigénye bizonyos fokig megváltozik. mert a hideg feltétlenül megemeli a kalóriaszükségletet, de ugyanakkor megnöveli az emésztés ütemét is, és a fel használ ódás lehetőségét is. Főleg akkor, ha valaki nemcsak a tűz mellett üldögél, hanem dolgozik, sportol, egyszóval mozog. Mit is mondott az egyik régi orvos a mozgásról? »A mozgás orvosságot helyettesit, de a gyógyszer nem helyettesíti a mozgást!« Sőt egyesek azt állítják, hogy a mozgás még a szellemi munkát, a gondolkozást és gondolattársítást is meggyorsítja. Jogf szekértőnk írja A főálláson kívüli foglalkoztatás OTTHON ÉS CSALÁD Az etettünk álló gazdasági feladatok megoldásának elősegítése. a társadalmi termelés hatékonyságának a növelése, valamint a korábbi jogszabályok végrehajtása során szerzett tapasztalatok tették időszerűvé az egyes munkajogi szabályok módosítását. * A munkaügyi miniszter 1980. január 1-i hatállyal a másodállás, mellé'^foglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló 1/1976. (I. 31.) MüM. számú rendeletet módosította. A dolgozfjk második vagy további munka viszonyt és — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — munka végzéséi-e irányuló egyéb jogviszonyt (megbízás, vállalkozás) csak . munkáltatója előzetes írásbeli engedélyével létesíthet. Ha a dolgozó munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos időtartamra esik, a második munkaviszony : másodállás ; ha pedig a munkaidők nem esnek azonos időtartamra, a második és további munkaviszony: mellékfoglalkozás. Ameny- nyiben a munkaidők részben esnek azonos időtartamra, a munkaviszony csak e reszben minősül másodállásnak. A munkáltató korábban a dolgozójával másodállást, mellékfoglalkozást nem létesíthetett. A jelenlegi szabályok ezt a merev tilalmat feloldjak és a munkáltató a vele munkaviszonyban álló dolgozóval másodállást, mellék- foglalkozást vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak a munkakörébe tartozó feladatok elvégzésére nem létesíthet. A változtatást a célszerűség, a gyakorlati tapasztalatok is indokolják, hiszen egy reszt a dolgozó jelentős időt takarít azzal meg, hogy helyben dolgozhat tovább, nem kell másik munkahelyre utaznia, a törvényes munkaideje lejártavai nyömbán munkába állhat, de a munkáitatónák is. előnyös, hiszen saját dolgozóját, annak munkához való viszonyát, képességeit ismeri, munkáját jobban tudja megszervezni, j-eszére adminisztrációs könnyebbséget jelent foglalkoztatása stb. Az a jelenlegi korlát, hogy a dolgozó munkakörébe tartozó feladatokban nem foglalkoztatható, a dolgozó érdekest szolgálja, ugyanis a munkakörében való továbbfoglalkoztatása túlmunkának minősül és ezért a munkajogi szabályoknak megfelelően a fizikai dolgozók részére magasabb díjazás jár. A második munkaviszonyban az említett korlát nélküli foglalkoztatása lehetőséget nyújtana a munkáltatónak a túlmunkára vonatkozó szabályok kijátszására. A munkajogi szabályok értelmében csalt egy másodállás és csak olyan munkakörben és munkakörre létesíthető, amelyben a munka jellegéből adódóan a feladatok elvégzése nem kívánja meg a munkahelyen való állandó jelenlétet. Á megváltozott rendelkezések szerint másodállást — ha jogszabály másként nem rendelkezik — csak tíz egészségügyi, a tudományos, az oktatók a művészeti, a tömegkommunikációs, valamint a sportedzői munkák végzésére tehet létesíteni. A vonatkozó szabály meghatározza azon dolgozók körét is, akik másodállásban foglalkoztathatók- Éspedig olyan dolgozóik, akiknek a munkájuk természeténél fogva 'a munkaidejük egy része felkészüléssel, előkészítéssel telik el, amelyet nem szükséges a munkahelyen elvégezni, feltéve ha a miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben engedélyezte. hogy a dolgozó a munkaidőnek csak egy részét töltse a részére kijelölt munkahelyen. Ezeken túlmenően másodállásban foglalkoztathatók a vezető állású dolgozók, valamint a kollektív szerződésben megh'atározott azon dolgozók, akik munkaidejük beosztását, felhasználását maguk határozzák meg. A főállású dolgozó más munkál tatónál történő foglalkoztatásához szükséges engedély a foglalkoztatni kívánó munkáltatónak csak abban az esetben adható meg, ha — a munka elvégzése nem tartozik az engedélyt adó munkáltató tevékenységi kőiébe (azonban a munkáltató kivételesen ettől eltérhet és tevékenységi körébe tartozó munka, vállalását is engedélyezheti a dolgozó- részéle, ha az a munkáltató érdekeit nem sérti), — a főálláson kívüli foglalkoztatás nem összeférhetetlen a dolgozó főállás szerinti munkájával; — az engedélyt adó munkáltató hem ftogt^ïkœtat más munkáltató dolgozóját hasonló munkával; — a dolgozó a munkáltatójánál legalább két éve munkaviszonyban áil (azonban ezt a szabályt nem kell alkalmazni mellékfoglalkozás vagy a főállás munkaidejét nem érintői munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony engedélyezésénél, továbbá, ha a dolgozó másodállása, a főállás munkaidejére eső munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya a főállását megelőzően létesült, vagy ha a dolgozót lakásszövetkezet választott tisztségviselőjeként kívánjál'; foglalkoztatni) ; — a dolgozó munkaideje a másodállásban, a mellék- foglalkozásban és a munkavégzésre irányuló — engedélyezés alá eső — egyéb jogviszonyban nem haladhatja meg havonta együttvéve a törvényes munkaideje (191 óra) egyharrmadát 164 órát); fizikai tevékenység esetén annak felét (96 órát). A fenti általános engedélyezési feltételeken a másodállás vonatkozásában — a már említett különös feltételén (milyen munkakörben és milyen munkakörre létesíthető — túlmenően. még további feltétel az is. hogy a dolgozó a másodállással érintett munkaterületen az előírt végzettséggel és gyakorlattal, illetőleg kiemelkedő szakismeretekkel rendelkezzék és főállásában munkáját kiváló eredménnyel, példamutatóan végezze. A mellékfoglalkozás engedélyezésének is feltétele az, hogy a dolgozó a főállásában a munkáját kifogástalanul végezze. Annak a dolgozónak, akinek másodállása van, mellékfoglalkozás nem engedélyezhető. A főállás szerinti munkáltató engedélyére van szükség a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszon^'Té- tesiléséhez is. Ez.alól — csak a főállás munkaidején kívül történő foglalkoztatás esetében — van kivétel. A kivételeket a rendelet taxatív felsorolja. A korábbi rendelkezésekhez viszonyítva mindössze egy változás van. A fizikai vagy egyszerű ügyviteli jellegű munka végzéséhez a.korábbi hat nap helyett most már a 48 órát meghaladó munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez is kejl engedély. Dr. Kecskés Rezsi, a megyei munkajogi bizottság tagja Kiss Benedek Korong Matyi álma Mess Kovács Margit kerámiáira Boldogan énekeltek a Iá- i nyok, a rengeteg millió levele muzsikált, muzsikált a fény is, s mit látott, aki lál- ta? Két vad oroszlánt, ahogy táncra perdültek. ölelték egymás nyakát. hatalmas mancsaikkal, úgy döngölték a csűrt, vagyis a földet — merthogy, csürdöngölőt jártak örömükben, csak hát az egész rengeteg szolgált nekik csűr gyanánt. Az egyik tulipánfarkú volt. a másik morcos képű — mintha lett volna véjük már találkozásunk, s a Matyi gyereknek is! Úgy igaz: fik voltak azok, az elvarázsolt perzsa feje- delemfiak, akik szintén a Világrontó Banya, hataífria ellen indultak föl egykor, de mert meg akarták kerülni a rengeteget, pórul jártaié. Hát, ahogy vidáman tappogva járták a csárdást, lassan vedleni kezdett ám róluk az oroszlánbőr, 's mire a legtü- zesebb ritmusokhoz értek: két ragyogó'fejedelemíi ugrott tó a lecsusszant orosz- lánbőr-gatyából, fényesen, teljes fegyverzetben, paripában. Lovaikkal együtt folytatták a fergetegest, de táncolt biz még a Legenda- Hasú Ember is, akitől senki sem várta volna! Miket tgr jól kimulatták magukat, megköszönték Matyinek, amit értük is tett,, s ki-ki hazafelé vette útját. A perzsa fejedelmfiak fényes kardjukkal intettek búcsút, majd elvágtattak rég látott keleti hazájukba-, s vitték boldogan a gránátalmavi- rág-szépségű menyasszonyt is, tó szintén megszabadult: a Vasárnapot. Csilingelt a napsugár, ahogy a lombok közt berez- gett a rengetegbe, Matyi meg a doigavégezettség jóérzésével poroszkált a sűrűből kifelé, hazafelé. Az' erdőség szélén egy holdvilág- képű, megtört-megroskadt, csuparáne koidusasszony- nyal találkozott, aki egy rönkön ült, pihegett, kifosztott kézéit térdén nyugtatta, s szemeinek eszelős kéksége a semmibe révedt. Matyi meghúzta a kantárt, a táltos megállt, — Hát maga de kivirág- zott itt a csalánból, öreg- anyám! — szólott neki vidáman. — Erős a lovam: ha ■arrafelé tart öreganyám is, mint én, megülhet egy darabon mögöttem. Látom, fáradt. — légyottéi. Matyi, ' legyőzted a sárkányomat, de tiens bánom’ — szólt visa v a rénasszony. Most ismert csak Matyi a Világrontó Banyára a csenevész, semmi koldusban. — Koldussá lettem, de nem bánom: engem is megszabadítottál. Mert tudd meg: minden erőmet elvesztettem, mikor a madarad a kígyót lenyelte, mikor az én madaram meg fölfordult: elszállt belőlem minden akarat. Elvesztettem minden erőmet, minden hatalmamat, de jobb így: nagy-nagy megkönnyebbülést érzek. — Hát, ha így: ég áldjon öreganyám! — kiáltotta Matyi, s megsarkontyúz- ta a táltost. Ö sem érzett már egy csöpp haragot sem a Banya iránt, különösen, hogy ilyen nyomorúságos mivoltjában látta — De ne játsszon megint a tűzzel, mert megégeti magát! — kurjantott még hetyke jókedvvel, amikor átfogta valaki hatalmasan a vállát, s ő felnézett. — Ki játszott itt a tűssel, hé? És te nem égetted meg magad? — édesapja volt az, 6 ébreszthette. — Édesapám ! Legyőztem a sárkányt! A vad-tüzet! — ’ ■v’arta apjának, felugorva, — A sárkányt? Miféle sarKovács Margit: Nefelejcs- szemű kolílusasszony. kányt? Ja, persze, úgy. Hát fiam, hogy legyőzzék őket a sárkányok arra vannak, — válaszolta apja, aki megértette ennyiből is, hányadán áll a dolog. — Menj feküdni, fsam, sokat dolgoztál az utóbbi napokban. Majd én örködé a sárkány fölött tovább. Így Matyi megszabadott « mentegetőzés szégyenét®, amiért elaludt, jót nyújtózott hat, s kilépett a hűvös éjszaka udvarába, hogy eny- nyi kaland utón valóban nyugovóra térjen.
