Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

NEVELESROl

Budapest szebb, mint valaha!

________ ____... ........... , .• .... ......• .........•• 4„*#w

1

945-1980

Hogyan segítsük gyermekeink tanulását?

hogy Szabó Éva óvónő vezetésével játékokat, hímzéseket, fonott kosarakat, rajzokat késizitsenek. A tizen ha' tagot számláló ügyes ke/.ek szakköri; egyre több kisdiák keres, fők A művelődéi háztól kapott színes anyagokból kedvükre dolgozhatnak. »-Éva néni-» tanácsot a< segít: akik ügyesebbek, azo kát hagyja, hogy dolgozza nak a saját elképzelésük sac ríni,

Lga& as idá Hetenséggiél rajzolják, tervezik,

ragasztják a figurákat. Játék ez nekik — de igen ;asanos játék.

Az elkészült bábok nem tarosodnak a polcokon, hárem az óvodásokat szórakoztatják előadáson. A szaktör tagjai most épp egy »fer- eteges« népi lakodalom be- lutatására készülnek. Meg ■ tavassá városi seregsaem- ére is, ahol Marcali apraja- nagj'ja megismerkedhet, velük, .

Nemreg a kisiskolások és nagy diákok egyaránt megkapták féléves munkájuk értékelését. Ki több, ki kevesebb sikerrel zárta az eltelt időszakot. A még eredményesebb tanulás érdekében szóljunk néhány szót a szülői ház tanulást segítő feladatairól, tevékenységéről.

A tanórákon folyó feldolgozó munka mellett iskoláinkban nagyon • jelentős szerepe van az otthoni tanulásnak az ismeretek elsajátításában. Megszervezése és segítése nehéz feladatok elé állítja a szülőket. Nemcsak a felnőttek tevékenysége, munkája fontos, hanem a gyermekek fő tevékenysége, a tanulás is az. Eredményességéhez jórészt azok a feltételek szükségesek, mint a mi munkánkhoz. Sokszor bosszankodunk azon, hogy nem hagynak bennünket nyugodtan dolgozni. Vajon mi, szülök,’ biztosítjuk-e gyermekeink tanulásához a családi élet harmóniáját, az ' otthon derűs, nyugodt, lég- korét? A segítés első alapélve, hogy rendezett, kiegyensúlyozott legyen * családi élet.

A másik alapelv, hogy jól kell ismernünk gyermekeink fejlettségét, értelmi, erkölcsi akarati tulajdonságait. Mert különben könnyen teljesíthetetlen követelményeket támaszthatunk velük szemben. Akár lebecsüljük, akár túlbecsüljük gyermekeinket: káros hatása lehet, nemcsak; a tanulásban, hanem a viselkedésükben, a ieflemfejlódésükben. A helytelen szülői értékelés következtében egyesek zseniális, rendkívüli gyermeknek, ifjúnak tartják majd magukat, és túl sokat megengednek önmaguknak. Másokban

kialakulhat 3 kisebbrendűségi érzés, gátlásosak lesznek a tanulásban is, hiszen eleve úgy ülnek le a könyv mellé, hogy ezt ők úgysem tudják megtanulni.

Szükséges, hogy a gyengébb képességű, nehezebb felfogású gyermeket bátorítsuk, biztassuk, emlékeztetve őt az eddigi sikerekre, jó eredményekre. Ez lehetséges is, mert az egyenlőtlen fejlődés törvénye szerint minden kisgyerek vagy ifjú valamilyen területen, tantárgyban képes jó eredményeket elérni. Elérhető célt tűzzünk gyermekeink elé. A közepes, átlagos képességű gyermektől ne várjunk jő vagy jeles eredményeket, és értékeljük dicsérettel a közepeset náluk. Az iskolai munkát »éppen hogy* elvégző gyermeket sokszor »jó szándékú» szülők is megterhelik a zene, a nyelv, a balett-tanulás kötelezettségével, abból a »nemes törekvésből«, hadd fejlőd Léik a gyerek sokoldalúan. Hogy mit jelent mindez 'együtte-. sen, azt nem gondolják végig, így azután sok tanuló többet dolgozik, tanul, mint egy felnőtt ember, A káros hatás egyrészt a testi és lelki fejlődésben mutatkozik meg — nincs ideje pihenni, játszani, saját érdeklődésének megfelelően foglalatoskodni. Másik: az iskolát, a tanulást egyszerűen megutálja. (»-Ha egyszer végzek, nem tanulok többet...«)

Közismert tény, hogy gyermekeink nem pihennek, nem alszanak eleget Okai között a túlterhelést éppúgy megtaláljuk, mint a rendszertelen napirendet, a rossz szokásokat. A tanulást túl későn kezdő, a könyvei mellé csak este ülő gyermek hiába fekszik le, nem tud gyorsan elaludni, mert akaratlanul is »tovább tanul«, sok minden eszébe jut az előzőleg olvasott anyagból. A ki- alvatlan gyermek nem tud eléggé figyelni, gondolkodni az órákon, majd tanulni otthon, így napról napra viszi tovább a fáradtságát.

A tanulás megszervezése fontos felietek Legyen egy nyugodt sarok vagy szoba a lakásban, ahol tanulhat a gyerek, persze nem tévénézés vagy rádió-, magnó hallgatás közben, a felnőttek beszélgetése mellett. Ugyanis a figyelemelterelő ingereik mellett nehezebb a tanulás, és gyorsabban elfárad a gyermek. Az is fontos, hogy tanulás közbeniegyem egy kis pihenő. Mindegy, hogy milyen módszerrel tanul, akár elolvassa egyszerre az egesz leckét, es úgy próbálja felmondani, akár kisebb részekre bontva végzi ugyanazt. Lényeges: minden esetben értse meg, amit elolvasott, addig ne /menjen tovább, míg nem érti azt a reszt. Értelmesen tanuljon, ne mechanikusan !

Sok tapasztalat, fölmérés szerint gyermekeink egy vésze nem tud ésszerűen, logikus emlékezetre támaszkodva tanulni, hanem a sokszori elolvasás, ismétlés után próbálja felmondani az anyagot, anélkül, hogy értemé az egyes fogalmak, szavak jelentését, a szabályt, az összefüggést. JKö- zösen kell ránevélnünk őket, hogy ha nem értenek valamit, nem szabad továbbhaladniuk. Az órám kérdezze meg a nevelőt, míg otthon nézze meg a tankönyv más részét, a lexikont, a szótárakat, de jusson el a dolog megértéséig.

Az is fontos, hogyne

csak olvassa gyermekünk az anyagot, hanem próbálja felmondani tanulás közben. Vizsgálatok szerint, ha két- három elolvasás után egyszer felmondja a leckét, akkor lesz kellő hatása a tanulásának. Ha még kisebb a gyermek vagy nincs elég gazdag szókincse, akkor nem .képes saját szavaival -elmondani a tanultakat. Ebben az esetben nem baj az, ha szó szerint is megtanul bizonyos részeket, ha érti is a szavakat, fogalmakat. De még a nagy diák, a felnőtt is jól teszi, ha fontos törvényeket, szabályokat, meghatározásokat pontosan megtanul, feltéve, ha előbb megértette azokat. Általában azonban arra neveljük gyermekeinket, hogy saját szavaikkal, kifejezéseikkel

próbálják^ elmondani a tanultakat.

I>r. Szel éné i Gábor

Táncot járó tarka bábok

Akár egy bábsrfnház raktára. olyan a Marcali Művelődé« Központ egyik helyisége Mintha föllépésre várnának a bábok. Tarka forgataguk a játékos előadások hangulatát idézi... Készítőik a legfiatalabb korosztály tagjai: második—negyedik osztályos tanulók. Hetente egyszer, egy órára gyűrnek össze itt a gyerekek,

te egy óra nem sok. de sae- reh cséré egy-két foglalkozás is-elég ahhoz, hogy egy-egy bonyolultabb kivitelezést igénylő báb elkészüljön. A szakkör vezetője az újonnan érkezőket először a bábrajzolás alapjaival ismerteti meg, aztán a próbabábuk elkészítésére kerül sor. Akik régebben tagjai a szakkörnek, mái’ egészen kis segítA királyi vár a Gellérthegyről nézve.

Somogyi Tükör 1980

Négy brigád továbbjutott

Szinte nem múlik el év, hogy egy-egy nagyobb vetélkedősorozat ne mozgatná meg a megye üzemeinek, intézményeinek dolgozóit. A kívülállók gyakran kérdezik: tulajdonképpen mire jó ez? A résztvevők nagy száma viszont azt bizonyítja, hogy szeretjük az agytornákat. Majdnem minden üzemben találhatók rutinos versenyzőbrigádok, s ők szívesen jelentkeznek a felhívásokra, sőt maguk is kezde-i ményeznek. Legutóbb a Mezőgép Vállalat kaposvári gyárának Bánki Donát szocialista brigádja indította el a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére az újabb vetélkedőt, melyet a Szakszervezetek Megyei Tanácsa karolt fel. Ennél; egyik elődöntőjét tartottá’ meg a kaposvári elektron

(

csőgyárban. Az ötlet dicsé rendé, az izzósok a legjobb caeca Lókat akarjak elküldeni a Somogyi Tükör 1980

nevű vetélkedősorozatra, melyen a 35 év, a testvér- városok történetéből »vizsgáznak«.

Nyolc négytagú csapat gyűlt össye a gyár ebédlőiében. Szinte minden korosztály képviseltette magát. A legfiatalabbak a rádiócső

IV. üzem Németh István KISZ-alapszervezetének tagjai voltak, valamennyien 14 és 18 év közöttiek.

— Gyenge, elég rosszul működő alapszervezet voltunk, most. kezd feléledni a KISZ-munka — mondta Horváth Mária. — Már az is újság, hogy részt veszünk egy vetélkedőn,

— Milyen segítséget kaptak a felkészüléshez?

— Egy listát állítottak össze a szervezők, mely az ’jánlott irodalmat tartal- nazta. Mivel sokan készültünk, így nem tarthattuk magunknál hetekig. Elosztottuk «j&ymas fcóssö. m

anyagot, s amennyire eg- hét alatt lehetett, átnéztük.

— Ismerve a többieket, milyen helyezésre számítanak?

— Sok jót nem várunk,

hisz mind a négyen általános iskolát végeztünk, a többi csapatban pedig szakmunkások is vannak.

A Kilián brigád nem először élte át a verseny előtti izgalmakat. Tavaly például kiválóan szerepeltek a Ki tud többet a Szovjetunióról ? vetélkedőn, szombathelyi kirándulás volt a jutalom. Miriest Istvánná már gyakorlott versenyző, most azonban nem sok önbizalom csendült ki a szavaiból.

— Sajnos, csak a régebbi tudásunkra támaszkodhatunk. A leleményesebbel: már kikölcsönözték a könyveket, még a megyei könyvtárban sem találtuk meg a - ajánlott irodaimat. Szinte valamennyien családosok vagyunk, srr» neansess volt

időnk, hogy órákat töltsünk a csak bent használható anyag jegyzetelésével.

— Én az utolsó pillanatban tudtam megszerezni ismerőseim révén egy példányt — mutatta az előtte "ekvő vastag könyvet Víg János. — így hát most próba, szerencse !

Persze senki sem maradt vesztés a vetélkedőn, értékes könyvet kapott valamennyi szereplő. Nem volt könnyű dolguk a versenyzőknek, a sok évszám, az aprólékos adatok nagyon alapos felkészülést kívántak.

Az első négy helyezett a II. Rákóczi. Ferenc, a Bródy Imre, a Korvin Ottó szocialista brigád, valamint a tmk-műhely KISZ-es csapata lett. 0k képviselik majd az üzemet a március elsejei vasas területi döntőn. A. tovább jutás mellett pénzjutalommal díjazták szereplésüket.

L E,

»Gyufaszálként széttört gerendák, szilánkokká szaggatót!. nehéz kapuk, kiégett lakások, omló falak ... Rengeteg változattal aratott itt a halál, s oly közeli az iszonyat, hogy alig mer még örülni, aki él...

Nézem a romokat, a ledőlt házakat, a felszaggatott úttestet, a tönkrement üzleteket: a nagy változás jeleit ennek a sokat szenvedett városnak az arcan. S már nemcsak a pusztulást látom bennük és nemcsak az elkerülhetetlen ítélet beteljesedését, hanem egy új és szabad emberi közösség ígéretét is. Valami elmúlt, s valami elkezdődik.« — Darvas József sorai megrendítő hitelességgel idézik a Budapest ötvénnapos ostroma utáni pillanatokat, amikor a körülzárt hitleristák értelmetlen ellenállását megtörték a szovjet csapatok, és elnémultak a fegyverek, a sokat szenvedett lakosság végre kimerészkedett dohos pincebörtönéből a szabad ég alá.

Dunába omlott, tört gerincű hidak, romokban a város lakásainak harmada, tönkrement közművek, roncs villamosok, felborult, kiégett autóbuszok... — 1945. február 13-án a pusztulás képe fogadta az eleiben maradottakat, kikből a sok csapás, nélkülözés sem tudta kiölni a jövőbe vetett hitet: a budapesti munkásokkal az élen ezrek és ezrek fogtak hozzá a gyors újjáépítéshez, a ma már közhelyként hangzó »napi tányér levesen«.

Azóta 35 év telt el. s Budapest szebb, mint valaha. Ötszázhuszonöt négyzetkilométeres . területével Európa egyik legnagyobb városa. A háborús pusztulásnak álig maradtak nyomai: nem egészen. húsz év alatt nyolc híd

A pesti oldal látképe az Crasébet-híddal.

épült újjá, korhűen helyreállították a műemlékeket. Metróvonalak átlói nyújtóznak a főváros alatt Gyárak százai, lakások százezrei, kórházak, iskolák születtek újjá, korszerűbben a réginél — új lakónegyedek, városrészek nőttek fel. Csak az elmúlt húsz évben negyed- ímillió új lakásba .költözhettek a budapestiek.

A kétmilliós nagyváros életkedve töretlen. Ez lemérhető sokarcúságán is;

Budapest ipari város. A szerszámgépgyártás, híradástechnika, elektronika, járműipar, gyógyszeripar termékeivel a nemzetközi élvonalban áll. A budapesti munkásosztály csaknem egymilliós táborának tradíciói mindenki előtt ismertek.

Budapest " kereskedelmi város. Itt bonyolódik, le az ország belkereskedelmének egyharmada és a magyar külkereskedelem szinte egésze. Évenként a budapesti nemzetközi vásárokra a világ minőén tájáról érkeznek kiállítók, üzletemberek.

De elmondhatjuk azt is, hogy Budapest iskolaváros. Sőt, a tudomány, a kultúrái a művészet városa, mert mindezeket az értékeket maH gaban hordozza.

Szeretjük fővárosunkat, nemcsak Budapest lakói érzik magukénak, hanem az egész ország népe. Büszkék vagyunk rá. s szívből örülünk, ha a külföldiek csodálva dicsérik.

És féltjük. Mert, újjászö-’ letése nekünk a békét is jelenti. Napjainkban a fegyverkezési hajsza, a hidegháború híveinek erőfeszítései fantomként idézik fel a 35 évvel ezelőtti pusztulást, azt a veszedelmet, melyre Nagy Lajos Pincenaplójának 1945, január 18-i bejegyzése ennyi idő után is figyelmezteti »... nem nyugalom következik, hanem további harc. Szakadatlanul résen. kell lenni. Hosszú ideig, talán egész életünkön át.«

Hogy megőrizhessük a bé-i kei...

H. A.