Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

Carter: „Nem akarunk konfrontációt” f Erélyes intézkedések Kabulban Janus arcú bonni politika De kész „védelmeznin Carter amerikai elnök hét­főn a F ehér Házban tameri­kai újságíróik: előtt elhang­zott nyilatkozatában kijelen­tette: »Nem akarunk vissza­térni a hidegháborúhoz, és nem akarunk konfrontációt a Szovjetunióval, de — tette hozzá nyomatokkal — meg kell védenünk az amerikai érdekeket Délnyugat-Ázsiá- ban«. Az ismert tényekkel szem­ben az elnök azt állította, hogy »az Egyesült Államok sem most, sem a múltban nem játszott szerepet az af­ganisztáni események alakí­tásában és hogy a Szovjet­uniónak nincs oka aggoda­lomra«. Nyilatkozatában Carter •összegezte jelenlegi külpoliti­kájának lényegét, amelynek fontos mozzanata, hogy az Egyesült Államok érdekei védelmében — az állítólagos szovjet fenyegetéssel szem­ben — kész akár fegyvere­sen is »védelmezni« a Per­zsa-öböl térségét. Szavaiból kitűnt: Washington most kü­lönös figyelmet fordít Tö­rökország, Irán és Pakisztán helyzetére. Az amerikai ér­dekek védelmében számít a térség amerikabarát arab rendszereinek közreműkö­désére, továbbá azoknak az Miamoto Kendzsi elnök beszédével megkezdődött a japán kommunista párt XV. kongresszusa. A politikai pártok életében mindig nagy esemény a legmagasabb fó­rumnak minősülő kongresz- szus, amely egyszerre mssza- pillantás és előretekintés: úgy ad programot, hogy az a tapasztalatok összegezésén alapuljon. A beszámolóból egyértel­műen kitűnik a japan párt tömegbej olyasának, tekinté­lyének növekedése. Soha annyi testvérpárt nem kép­viseltette magát a Japán Kommunista Párt tanácsko­zásán, mint most. (A magyar pártküldöttség dr. Berecz Já­nossal, az MSZMP külügyi osztályának vezetőjével az élen vesz részt a kongres­szuson.) Az érdeklődés a ta­nácskozás iránt nemcsak a terem falán, de a szigetor­szág határán is messze túl­nő. Hiszen a világ gazdasá­gilag egyik legerősebb or­szágának kommunista pártja tanácskozik. Érthető figye­lem kíséri, milyen alternatí­vát kínál ez a párt a bel- és a külpolitika nagy kérdései­ben. A jelenlegi helyzet miatt ezúttal a külpolitikai vonatkozások tűnnek fonto­sabbaknak. A Japán Kommunista Pártnak — mint ez a Mia- moto-beszámolóbái is kiv*- láglott — bánnák ugyan fenntartásai az Afganisztán­nak nyújtott szovjet segít­séggel kapcsolatban, de ez — a párt elnöke nyomaté­kosan hangsúlyozta — nem országoknak a támogatásá­ra, amelyek szintén érdekel­tek Délnyugat-Ázsia »biz­tonságának« megőrzésében. Az elnök kijelentette: »Tö­rökország, Irán és Pakisztán tudomására hoztuk, hogy ha szükségük van segítségünk­re, rendelkezésükre állunk«. Az iráni válsággal kapcso­latosan Carter továbbra is óvatosan fogalmazott, és re­ményét fejezte ki, hogy a legutóbbi események elősegí­tik a túszok szabadon bocsá­tását. Carter elnök hétfőn el­hangzott és kedden közzé­tett nyilatkozatával egyide­jűleg üzenetet küldött Tito jugoszláv elnöknek, amely­ben lényegében elutasította Brezsnyev pénteki javasla­tát A szovjet vezető, mint ismeretes, kijelentette: a Szovjetunió kész arra, hogy megkezdje csapatainak ki­vonását Afganisztánból, amint teljesen megszűnik az afgán kormány és nép ellen irányuló külső beavatkozás minden formája. Carter üze­netében elsődleges feltétel­nek azt szabta, hogy vonják ki a szovjet csapatokat Af­ganisztánból, és — mint ki­fejtette — Washington csak azután hajlandó közremű­ködni Afganisztán »semle­változtat két alapvető té­nyen: 1. A JKP elismeréssel te­kint vissza az SZKP veze­tőivel, személyesen L eonyid Brezsnyewel közelmúltban folytatott moszkvai tanács­kozásra és méltatja a két párt normális kapcsolatainak helyreállítását. A JKP ugyanakkor határozottan el­ítéli a kínai kommunista párt sorozatos beavatkozási kísérleteit a japán párt ügyeibe, valamint azt a sze­repet, amelyet a KKP vál­lalt az ország nagyhatalmi- hegemonista politikájának kialakításában és megvaló­sításában. 2. A Japán Kommunista Párt továbbra is egyértel­műen elítéli a Japánnal kap­csolatos, az ország létérde­keit fenyegető amerikai stra­tégiai és politikai terveket, a Carter-doktrina csendes­óceáni alkalmazásának gát­lástalan kísérleteit, az ame­rikai—kínai—japán—dél­koreai katonapolitikai »ten­gely*» megteremtésére irá­nyuló próbálkozásokat, A jelenlegi kiélezett hely­zetben különös jelentősége van annak, merre tart Ja­pán, levonja-e múltjának történelmi konzekvenciáit Az útirány kijelölése nyil­vánvalóan harc kérdése és ebben a küzdelemben a ko­rábbinál is nagyobb felada­tok megoldása vár • Japán Kommunista Pártra, a bal­oldal legkövetkezetesebb ere­jére a felkelő nap országá­ban. ff E. Kabulban a szerdai nap viszonylagos nyugalomban telt el, jóllehet az ellenfor­radalmi banditák változat­lanul terrorista akciókkal próbálják megfélemlíteni a lakosságot, s a jelek sze­rint a maguk részéről még nem tekintik teljesen befe­jezettnek a múlt hét máso­dik felében kikényszerített erőpróbát. Ennek ellenére a hatóságok erélyes intézkedé­sei nyomán a város élete lassan visszatér a megszo­kott kerékvágásba. Néhány kivételtől elte­kintve szerdán már vala­mennyi üzlet és kézműves- műhely felújította munká­ját. Mint illetékes helyen közölték, a biztonsági szer­vek adatai szerint az elmúlt hetekben Pakisztánból több mint 30 ezer kiképzett ter­roristát dobtak át és juttat­tak be Kabulba, akiket dön­tő felelősség terhel az utób­bi napokban lejátszódott eseményekért. Ghotbzadeh iráni külügy- t miniszter kedden szüksé- ' gesnek látta cáfolni, hogy lemondott posztjáról; holott mértékadó körökben senki sem állította, hogy távozott volna a külügyminisztérium éléről. Ghotbzadehhez ha­sonlóan Moinfar kőolajipari miniszter irodája is cáfola­tot tesz közzé, amelyben visszautasította a miniszter távozásáról szóló híreket. Moinfar lemondását az irá­ni sajtószolgálat jelentette Tüntetés Teheránban be, majd első oldalán közöl­te a Tehran Times, az egyet­len nem perzsa nyelvű lap is. Eszerint az ellenőrizhe­tetlen hírek nemcsak a köz­vélemény széles köreiben terjednek el, de nem kímé­lik a hivatalos tömegtájé­koztatási eszközöket sem. • * • A volt iráni sah bűneit vizsgáló öttagú nemzetközi bizottság a keddi nap folya­mán több, mint száznegyven olyan személyt hallgatott meg, akit a sah idején fi­zikailag megkínoztak. Az öt nemzetközi hírű jogász ké­sőbb nyilatkozatában na­gyon megrázónak mondot­ta a kínzások megcsonkított túlélőinek látványát és be­számolóikat. Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter kedden es­te kijelentette: az ENSZ- bízottsággal es az amerikai A rendőrség tisztogató ak­ciói során sok külföldi di- verzánst elfogott, ügyükben forradalmi bíróság hoz majd ítéletet. Ugyanakkor a közbiztonság teljes helyreál­lítására irányuló erőfeszíté­sekből a város lakossága Is részt vállal. Kabul minden kerületében megalakultak az úgynevezett forradalmi önvédelmi osztagok, ame­lyek egyebek között a nyit- vatartó boltokat is védelme­zik az esetleges merénylet­kísérletektől. Mint Khalil Kühistani, a városi pártbizottság titkára elmondta, az utóbbi néhány nap során az egyes kerületi bizottságok mintegy ezer párttagnak adtaik ideiglenes megbízatásként a biztonsági szervek munkájának segíté­sét. A fölfegyverzett pártta­gok egyebek között üzemek, gyárak, kórházak, gyógy­szertárak és pékségek védel­mét biztosítják. nagykövetséget őrző diákok­kal megvitatja annak lehe­tőségét, hogy a bizottság tagjai meglátogathassák a követségen lógva tartott tú­szokat. Hasszán Habibi, az iszlám forradalmi tanács szóvivője, kedden este közölte: visz- szatérhetnek Iránba azok az amerikai újságírók, akiknek tárgyilagosságát, megjelent írásaik alapján, az Egyesült Államokban működő iráni diplomaták igazolják. A for­radalmi tanács január 14-én döntött úgy, hogy kiutasítja az országból az amerikai sajtósaerveknek dolgozó amerikai és más külföldi újságírókat, mert cikkeik­ben rendszeresen hamis színben tüntették föl az iráni eseményeket. Az amerikai nagykövet­séget megszállva tartó isz­lám diákok kedden bejelen­tették: újabb iratokat ta­láltak az épületben a C1A- nak a forradalom győzelme utáni iráni tevékenységéről. A diákok a nagykövetségen olyan jelentést mutattak be az újságíróknak, amely sze­rint a CIA kiképzett egy iráni ügynököt az ország olajiparával kapcsolatos adatok gyűjtésére, és segí­tett külföldre juttatni az egyirori rettegett Savak tit­kosrendőrség egyik magas­rangú vezetőjét. Egyes kommentátorok az­zal ijesztgetik a nyugat­európaiakat, hogy ha nem sorakoznak föl egyértelműen az amerikaiak mögé, az Egyesült Államok hatat for­dít nekik, sorsaikra hagyja őket. A háború utáni kor­szak tanulságai alapján azonban megállapítható, hogy ez a »veszély« nagy távlatokban sem fenyeget. Vance amerikai külügymi­niszter nyugat-európai kör­útja is erre utalt: a francia elutasítás miatt nem jöhe­tett létre a nyugati hatal­mak külügyminiszterei­nek »Afganisztán-értekez- lete«, így Carter emberének kellett sorra járnia a szó- banforgó fővárosokat. Igaz, nem Nyugat-Európa az erő­sebb fél ebben a játszmá­ban, de mint látni, az ame­rikaiak házhoz mentek meg­győzni szövetségeseiket. 1. Az együttműködésnek és a vitának ebben az összefo­nódásában kulcsszerepe van az NSZK-nak. Megmutat­kozott ez már a decemberi, a dicsőségesnek nem mond­ható szerepben, amelyet Bonn a középhatósugarú ra­kétákról szóló határozat kö­rül játszott. Kötötte az ebet a karhoz, rábeszélte a rész­vételre a kisebb nyugat­európai államokat, — ahe­lyett, hogy segített volna megragadni azt a kitűnő le­hetőséget, amelyet a berlini Brezsny ev-beszéd ben fog­lalt tárgyalási ajánlat nyúj­tott. Több tekintetben más jellegű volt a nemrég kelt közös francia—nyugatné­met nyilatkozat. Mindketten szolidaritásukról biztosítot­ták az Egyesült Államokat Afganisztánnal kapcsolat­ban, de elhatárolták magu­kat a konkrét lépésektől, a bojkottól Ugyanez történt Vance bonni látogatásakor is. Mindebből nem szabad el­hamarkodott következteté­seket levonni. Sok erős szál köti össze az NSZK-t az Egyesült Államokkal, szinte függetlenül attól, hogy mi­lyen párt van hatalmon Bonnban. Mintegy három­százezer amerikai katona ál­lomásozik az országban, és ezt a nyugatnémet állam biztonságpolitikája. katonai felfogása, stratégiája részé­nek tekinti. Az a — törté­nelmi távlatokban remélt, de mégiscsak szóbakerülő el­gondolás, hogy a két német állam egyszer majd nyugati égisz alatt egyesül, ugyan­csak elképzelhetetlen — még elvileg is — a tenge­rentúli nagyhatalom támo­gatása nélkül. S végül, az NSZK csakúgy, mint az Egyesült Államok, a Nyu­gat fő rendszerének, az At­lanti Szövetségnek a tagja, alapvető érdekek kötik ösz- sze őket. 2. Bizonyos tényezők azon­ban el is választják a két országot egymástól. 'Willy Brandt mondta nemrég: a szövetséges! hűség nem kö­veteli megt hogy mindig ugyanazt mondjuk, mint a másik. Az NSZK nem szu­perhatalom, és közelebb is fekszik a Varsói Szerződés határaihoz, mint Amerika, Bármilyen feltételezett ka­tonai összecsapás esetén elsősorban ennek a térség­nek az államai pusztulná­nak el. Ám más, pozitív ol­dalról is közeledhetünk a kérdéshez: az NSZK az enyhülés közvetlen haszon- élvezője volt és marad. Gon­doljunk csak a két német állam kapcsolatainak javu­lásága, a sokmillió látogató­ra, a többi szocialista or­szággal kötött szerződések­re, az előnyös gazdasági cse­rére a Nyugat-Berlinről szo­ló megállapodásra. Az NSZK-nak a helyzet rom­lásával több vesztenivalója lenne, mint tengerentúli szövetségesének. 3. Mindez megmagyarázza Bonn kétarcú magatartását az »Afganisztán utáni« helyzetben. Álláspontjának lényege: folytatódjék az enyhülési folyamat, az a párbeszéd, amely a hetve­nes években megindult Európában. Ezt fejtették ki a múlt héten Vance kül­ügyminiszternek, s amit mondtak, jól beleillik a fenti képbe. A nyugatné­met kormány nem határol­ja el magát teljesen az amerikai fellépéstől; nem akar kockáztatni. Ezért ajánlotta föl, hogy hozzájá­rul az Afganisztán környé­kén elterülő államok segé­lyezéséhez és felfegyverzé­séhez. Sőt — ez már bo­nyodalmakat okozhat az európai tárgyalásokon, főleg Bécsoen — kész tovább erő­síteni a Bundeswehrt, a nyugatnémet hadsereget; át­vállalni a Nyugat-Európá- ban állomásozó -*■ amerikai erők feladatainak egy ré­szét, ha az Egyesült Álla­mok csapatokat helyez át a Közép-Keletre. De ez az ajánlat is azt mutatja, hogy Bonn a Közép-Keletre akar­ja korlátozni a válságot; azon van, hogy ne hozzák át az amerikaiak a feszült­séget Európába. Tíz év ke­let—nyugarii együttműködé­se nagyon sok előnnyel járt, különösen nekünk néme­telmek — mondta Schmidt kancellár Vance-nak. Az NSZK szociáldemok­rata—szabaddemokrata kor­mánya igyekszik hatást gya­korolni Carter elnökre; eny­híteni Washington lépéseit. Kérdés, mennyire sikerülhet megőrizni az együttműkö­dést az amerikaiakkal és egyúttal érvényesíteni a nyugat-európai érdekeket olyan körülmények között, amikor az Egÿesült Álla­mok általánosan — földré­szünkön is — lehűti a kap­csolatok hőfokát. T. I. Tradiko hidegindítóval -40 foknál is biztos a gyújtás! Csak négyütemű gépkocsikhoz. Ára: 647 Ft. Kapható a KERAVILL szaküzleteiben: Budapest VII., Thököly út 2, Budapest VI., Lenin krt. 99., Budapest XX., Helsinki út X. Vidékre utánvétellel szállít: Budapest, VI., Lisat Ferenc tér 2. 1-064 (M91») A VBKM Kaposvári Villamossági Gyára felvételre keres 1 villamos tervező, szerkesztő 1 gépírói állás betöltésére munkavállalókat. .Jelentkezni lehet a gyár személyzeti osztályán, Kaposvár, Mező Imre u. (044816 Az Igái községi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága pénzügyi csoportvezetői munkakörbe számviteli főiskolai végzettségű dolgozót keres lehetőleg tanácsi gyakorlattal 1980. március 1-től. Jelentkezés a tanács elnökénél. (42711) gességenek szavatolásában«. Kongresszus a felkelő nap országában Cáfolatok Iránból Újabb iratok a CIA tevékenységéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom