Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

V II A P K n IM4KI4I, V <-, Y it ! M Itit Kl A*??- 1 .£/• bt /* jOORN, 2§, s*ôm t*W. Mjruér 3„ rosémop . . I 'il - ■■■ ■ ————-.■ ■ .....wtsmam—— ■ - aga ■< I~"i xmms — ■> f « À Központi Statisztikai Hivatal jelentése Az 1979. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről l-ffTO-ben « gazdasági fej­lődés iránya alap vetően megfelelt a népgazdasági tervben előirt követelmé­nyeknek. A gazdasági mun­ka fő feladata, a gazdasági egyensúly javítása megvaló­sult, ezen belül elsősorban a nem rubel elszámolású kül­kereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkenté­se alakult a tervezettnél kedvezőbben. A külső egyen­súly javulásához hozzájá­rult, hogy a belföldi végső felhasználás — az előző évi­nél sokkal kisebb készlet- felhalmozás amiatt — csök­kent Mind a lakosság fo­gyasztása, mind a beruhá­zások a tervezettnek meg­felelően alakultak. A gazda­sági növekedés üteme mér­séklődött A termelés meny- nyiságe és összetétele több területen a gazdaságosság követelményeivel és az érté­kesítési lehetőségekkel össz- 1 lang ban változott, a kivitel dinamikusan nőtt A nép­gazdaság egészében a ter­melési szerkezet átalakítása arr. indokoltnál lassabban ha­ladt előre. Kedvező irányú változások kezdődtek amttn- kaeró-gaadálkodásbain. Az élőmunka termelékenysége emelkedett azonban a gaz­dálkodás hatékonyságának javulása nem volt kielégí­tő, Az eredmények elérésé­hez hozzájárult, hogy a gaz­dálkodó szervezetek jobban alkalmazkodtak a szigorúbb feltételekhez és követelmé- nyekhfla, . . . . . ’ 1979-ben a megtermel t nemzeti jövedelem, az elő­zetes adatok szerint megha­ladta az 550 milliárd forin­tot. Összehasonlító áron a növekedés 1—1.5 százalék volt, kisebb a tervben szá­mítottnál. A tervezettnél mérsékeltebb növekedés nagyrészt abból adódott, hogy — főleg természeti okok miatt — a mezőgaoda- ság termelése nem nőtt és a nemzeti jövedelemhez va­ló hozzájárulása csökkent Emellett a számítottnál ke­vésbé emelkedett néhány más ágazat termelése is. A termelés növekedése, a tervnek megfelelően, első­sorban az export árualapot bővítette. A belföldi felhasz­náláson belül a lakosság fo­gyasztása az előző évinél mérsékeltebben, lényegében a tervezett ütemben, 2,5—3 százalékkal növekedett A beruházások volumene azo­nos volt az előző évivel, a készletek alig emelkedtek, a ez hozzájárult ahhoz, hogy a belföldi felhasználás ne ha­ladja meg a tervezettet, a gazdasági egyensúly javul­jon. Az előző évinél számot­tevően kisebb készletfelhal­mozás következtében a bel­földi felhasználás 1978-hoz képest összességében kb, fi százalékkal csökkent Értéke ennek ellenére 1979-ben is nagyobb volt a termelésénél. A behozatali többlet azon­ban az előző évihez képest számottevően, a tervezettnél is jobban mérséklődött A NÊFGAZDASAG 1». BV1 PEJLÖDCSCNBK FŐBB MOTATÔSZAMAI nemzeti jövedelem ipari termelés országos épitési-**erelê»l tevékenység mezőgazdasági termékek termelése egy lakosra jutó reAJjSv*- detem a lakosság Sawws fogyasedó»* a szocialista szervezetek beruházásai, milliárd Ft Ipar A népgazdasági terv «* ipari termelés 1978. évinél mérsékeltebb, 4 százalékos növelését Irányozta elő. A szociálist^ ipar bruttó ter­melése 2,8 százalékkal emel- \ kedett. A teamelés alakula­tát befolyásolta az, hogy — a lehetőségekkel összhang­ban — elsősorban a kivitelt gyorsan növelő és a belföl­di kereslethez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok és szövetkezetek fokozták ter­melésüket. Több területen korlátozta a termelés bőví­tését az igényeknek nem megfelelő termékszerkezet és minőség az időnként akado­zó anyag — főleg import anyag — ellátás a nem elég hatékor«'an működő kooperá­ciós rendszer. A vegyipar 4.S százalék­kal növelte termeleeet. A_2 építőanyag-ipar, a gépipar íz élelmiszeri per termeié*? 3—3,5 -isazslekka! nőtt r<­Terv Tény •w 1978, év százalékába* 103—101 101—101.3 101 102,8 1M 101 103—103,5 190 195 109 197.3—1 pl 192,5—193 291—79« 293 «wonylag mérséSret+en emel­kedett a kohászat termelése, a könnyűiparé alig haladta meg az előző évi szintet. A gépipari ágazatok fejlődése differenciált volt. Jelentő­sebben a gépek és gépi be­rendezések gyártása, a hír­adás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar ter­melése bővült (6—8 száza­lékkal). Az ipari termékek export értékesítése jelentősen, 11,9 százalékkal fokozódott. A vállalatok és szövetkezetek mind rubel, mind nem nibel elszámolású viszonylatok­ban növelték eladásaikat. A nem rubel viszony la tű ex­port átlagosnál jóval na­gyobb növelését segítette, hogy a kohászati és a vegy­ipari termékek piacán élénk volt a kereslet és e termé­kekből növekvő áron lehe- hetett bővíteni a kivitelt /Számottevően nőtt as élel­miszeri pari termékek dollar viszonylattá kivitele is. A. belföldi .felhasználáson belit! a termelőágazatok; vásárlá­sai lényegében a múlt évi szintem maradtak, a nagy- és kiskereskedelem részére ér­tékesített termékmennyi­ség 2,7 százalékkal, a beru­házási célú értékesítés 4,6 százalékkal emelkedett. Néhány fontosabb termék termelése vOTamosencrgia, milliárd kW© szén, millió tonna kőolaj, millió tonna földgáz, milliárd köbméter accl, millió tonna hengerelt accl, millió tonna bauxit, millió tonna timföld, ezer tonna alumínium-fél gyártmány ezer tonna tégla, milliárd darab cement, millió tonna műtrágya, hatóanyagban ezer tonna növényvédő szer, hatóanyagban ezer tonna műanyagok, ezer tonna vegyi szálak, ezer tonna autóbusz, ezer darab számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd forint televízió, ezer darab ebből: színes televízió ezer db magnetofon, ezer darab hűtőszekrény, ezer darab mosógép, ezer darab háztartási villamos forróvi*- tároló, ezer darab háztartási edény, ezer tonna bútor, folyó áron, milliárd Ft pamutszővet. millió négyzei- méter gyapjúsaövet, ínfűié négy­zetméter cipő, millió pár csontos nyershús. ezer tonna fogyasztói tej, millió liter vágott baromfi, ezer tonna napraforgóolaj, ezer tonna sör, millió hektoliter liszt, millió tonna kenyér, millió tonna cukor, ezer tonna az 1979. évi AZ 1979. év termelés az 1978. év mennyisége százalékában 24.5 96,0 35,7 100.0 2,0 92,2 6,5 88,7 3.9 100,8 3,2 101,6 3,9 102,7 793,4 101,0 145,3 96,3 1,9 98,6 4,9 102,0 194Z.5 191.» 63,1 102,1 891.0 138.3 27,3 96,3 13,4 192,1 5.2 115,4 <31,0 96.8 26,7 82,1 344,3 127,4 458.6 106.1 218,8 98,0 168.0 01,5 8.1 90,9 10,8 107,8 3*8,8 95,5 41,0 99.3 44,8 97,fi 593.1 108,6 797,7 101,9 180,7 102,7 83,8 116,5 7,4 192,2 1,3 100.1 0.9 9fl.fi 491,4 100.3 fFofyfettdr a 2, oUhalcmJ Van víz, de nincs nyomás (jyaker! a vízhiány Ka­posváron, a magasabban fekvő területeken és a fel­sőbb »emeleteken. — Mi az oka ennek? — kérdeztük Keresztúri Jánost, a városi tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának veze-' tőjét. — A kutak mennyiségileg kielégítik az igényeket; a termelés átlag napi 21 ezer köbméter, a felhasználás en­nél kevesebb. Bizonyíték az, hogy a legnagyobb fogyasz­tás idején is v'an tartalék víz a Kecel-hegyi tárolóban. Most, a hét közepén áram­szünet okozott átmeneti hi­ányt két vizműtelepen is; több panasz érkezett hoz­zánk. — A tartalék víz ellenére is gyakori, hogy a felsőbb emeleteken nem gyújt be a bojler vagy nem folyik a csap, Hh? a gond nem a mermyiségge! függ ö&s’se, ha­nem ,37-^.a'i lioífv s Kecel- hegyi tározó alacsonyan fek­szik «s a varos magasabb területeire nem lehitt mér­tedéin vH-aycmast biztosíta­ni. T-eggyakrabbasi «5 &­redév, a Beloiannisz, vala­mint a Bajcsy-Zsilinszky ut­ca által határolt területről érkezik panasz. Panaszkod­nak a Május 1. utca 88. sz. alatti új épület lakói is. Ök úgy kaptak engedélyt az építésre, hogy hidrofort is telepítenek, ezt azonban csak az egyik épületben tették meg. Pedig nyomásfokozó nélkül nem biztonságos a vízellátás. / — Mi hát a megoldás? — Egy hét múlva a jelen­leginél is több vize lesz Ka­posvárnak. Az úgynevezett sántosi kis regionális vízmű első ütemét elkészítette a Délviép: a vezetékről teg­nap engedték le a fertőtle­nítést szolgáló ktoros vizet. A köjál kedden vesz min­tát, s ha megfelelő a minő­ség, akkor rá lehet kapcsol­ni a hálózatra es naponta » 1600—1800 köbméterrel több vizet kap a város. Ez azon­ban nem csökkenti a nyo- másveszteságet. amely a magasabb területek és a tá­rozó közötti csekély szánt- különbség miatt «*«. Érlelik 3 dohányt. A gazdaságok november közepe óta szállítják a dohányt a nagyatádi bcváJtóba; az egész or­szágban csak itt tárolják és érlelik a havannát, amelyből szi- varborító lesz. Ebben a szezonban 1800 mázsái vesznek át M érlelnek a raktárakban. Csatlakoztak a felhíváshoz A gyermekintézményekért Az ország gyermek intéz­ményei terven felüli fejlesz­tésének elősegítésére fölhí­vással fordult a szocialista brigádokhoz a Magyar Va­gon- és Gépgyár Budapesti Vörös Csillag Gépgyárának Sziklai Sándor vasöntő szo­cialista brigádja. Csatlako­zott a február 1-i felhívás- hős a siófoki DRW felszíni vtamú Széchenyi István há­romszoros aranyérmes san­dal ista brigádja. Btró Ti­bori a szocialista brigád vezetője a gyűlésen felhí­vást intézett a város többi üzemének, gazdaságának ^brigádjaihoz, hogy vegyenek részt a . kongresszusi mű­szakok felajánlásában, a négy százhúsz perc alatt vég­zett munkával segítsék eî6 a siófoki • gyermekiíitezme- nyek fejlesztését. A medve barlangjánál Barna medvékkel többet nem tárgyalok. Nehéz «se­ték. Az egyik vagy félóráig tanakodott velem, hogy hol beszélgessünk. Ajánlotta a barlangját. De nem kértem belőle! Nem azért, mert al­tiól féltem, hogy ha nem jön ki a barlangjából; hosszú lesz a tél, hanem azért, mert a medve barlangját! jobb el­kerülni. Soha nem tudhat­ja az ember, hogy kiben mi — pardon: miben ki — , la­kozik. Ajánlottam neki a napsütötte sziklakat.’ Erre ő prüszkölt. Végül megegyez­tünk: a barlang ajtajában’ találkoztunk. Kissé beme­részkedtem, ő egy kissé ki­mérései edett. — Tisztel barna medve úr! önnek mi a foglalkozása? — Barna medve vagyok, — Szóval nem meteoroló­gus? t — A foglalkozásomat kér­dezte, nem ? — Csak ..csak, szóval azt mondják, hogy maga a megmondhatója: meddig tart a tél. — Ami azt illeti, fogas kérdés... Inkább a gazda­sági sza bályozórendszerünk- roí szólnék .,. — Azt inkább hagyjuk! Engem a te! érdekel. — Mármint a tél? Nézze: én sem tudok többet, mint ■amit magúk írtak, az vi­szont nem bittes, hog/ igaz De ftUsm'étélhetem, ha akár- 13 : , — Drags « időm t ála •".úté»t Kíjd»-F vágy w?! VILLÁM INTERJÚ —• Éppenséggel ki mehe­tek, ha annyira akarja.., — Kint it, marad? Rövid lesz a tél? ■ — - Azt nem tudom, de ha kicammogok, elkísérhetem a me,teorpiógiai állomásig. —* Inkább hívjuk föl tele­fonon a kollégáit! Ember, hol él maga ? 1 Telefonon? Ilyen letefonin- séges ülőkben? — Jó. akkor menjünk. Elmentünk. S hogy mit tudtunk meg? Mondja el in­kább a medve,' jóbb, ha oi szidják, mint minket! — A hó olvad Már csak a .magasabb helyeken talál­ható egy vékonyabb réteg, de sportolásra alkalmatlan. Felhőátvonulás, zápor vár­ható. A napi átlag hőmér­séklet plusz egy és öt fok körül lesz — itthon. Skan­dináviában . viszont hideg xfán: tizennégy fokkal hide­gebb, mint a sok évi átlag. Ha betör a hidegfront a Kárpát-medencébe, akkor itt. is hideg lesz, ha nem, hát marad a melegebb idő... Majdnem 'elfelejtettem: a következő huszonnégy órá­ról van szó! — És holnapután? — Azt honnan tudjam? Érv barna medve sem tud­hat mindent. w. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom