Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentese (TatytaUi « í. oldalról) A *zort allst» Iparban fog­lalkoztatottak száma évei átlagban 1 660 600 fő volt, 26 900 fővel, 1,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. Az egy foglalkozta­tottra Jutó termelés 4,5 szá­zalékkal emelkedett Az egy­ségnyi állóeisaközre jutó ter­melés tovább csőikként Az Ipari beruházások kö­rében az 1979-re tervezett jelentős Ozembehelyezések megvalósultak. Elkészült a többi között a szovjet—ma­gyar földgázvezeték IIL szakaszának első üteme és ezzel a gázszállítási kapaci­tás évt 5,3 milliárd köbmé­terre nőtt A tervezettnél korábban megkezdte a ter­melést a deáki bauxitbánya. Termel az új bélapátfalvi cementgyár 313 ezer tonna kapacitású első kemenceso­ra. Munkába állt a Taurus Gumiipari Vállalat mező- gazdasági abroncsot gyártó új üzeme. A tiszai kőolaj- finomítóban elkezdődött a k őolajfeldolgozás. A cukor­répa-feldolgozási Idény ele­jén átadták a napi 6000 ton­na cukorrépa feldolgozására alkalmas Hajdúsági Cukor­gyárat, amelynek befejező munkálatai áthúzódnak 1980-na. Megkezdte « ter­melést a Kaposvári Húskom­binát új üzeme. Építőipar A* œsEzàjjns épflisl'aisæ lesi tevékenység 1 százalék­kal, ezen belül a kivitelező építőipar termelése 2,1 szá­zalékkal nőtt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 6000 fővel, 1,7 százalékkal keve­sebb volt az előző évinél. Az egyéb építkezéseken dol­gozók létszáma is számotte­vően csökkent Az egy fog­lal Icoztatottra jutó termelés a kivitelező építőiparban 3,9 százalékkal emelkedett Az építőipari termelés gé­pesítettsége fokozódott, ■ korszerű építési módok ter­jedésével a munkák szerve­zettsége javult Az építőipari kivitelezek 1979-ben lényegesen keve­sebb építmény kivitelezését kezd téli meg, mint 1978-ban, a kivitelezés alatt álló épít­mények átlagos nagysága azonban növekedett. Az épí­tési piac feszültségei enyhül­tek, a kivitelező építőipar az építési igényeket jobban ki­elégítette, mint a korábbi években. 1979-ben 88 300 la­kás épült fel, valamivel több, mint 1978-ban, a terv­ben számítottnál 1700-za! kev esebb. Az állami erőből épített lakások száma 34 200 voit, ez több, mint 3000 la­kással haladta meg az elő­irányzottat. Magánerőből mind az előző évinél, mind a tervezettnél kevesebb kv- kás épült. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás 1979-ben ■ wwaSgazdaségi termékek termelése, « ked­vezőtlen időjárás miatt —a tervtől eLteróem —■ nem • nőtt, hanem összességében el előző évi szinten, maradt, Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek közös gazdaságai együttesen 2—3 százalékkal többet, a kistermelők kb. 5 százalékkal kevesebbet ter­meltek, mint 1978-ban. Az össztermelés élésé évi szint­jét pótlólagos munka- «* eszközráfardítással — a fel­fagyott, illetve elöntött te­rületek újbóli bevetésével, az öntözés fokozásával és egyéb intézkedésekkel — le­hetett elérni. A növénytermelés, ■ ter­vezett növekedéssel szem­ben. közel 3 százalékkal csökkent. Az összes gabona- termés 12 millió tonna volt kb. 10 százalékkal kevesebb az előző évinél és az elő­irányzottnál. Búzából 3,7 millió tonna termett. A ter­mésátlag 3260 kg/ha volt, 24 százalékkal alacsonyabb mint 1978-ban. A búzater­més csökkenését némileg el­lensúlyozta, hogy kú koncá­ból — a vetésterület és s hozamok növekedése követ­keztében — 7,4 millió ton­nát takarítottak be, 0,8 mil­lió tonnával többet, mint 1978-ban. Mind a termés­mennyiség, mind a hektá­ronkénti 5420 kg-os termés­átlag meghaladta a korábbi évekét. Csökkent a ' termés egyes *zálas takarmányokból és gyümölcsfélékből, vala­mint burgonyából. Rizsből, a legtöbb zöld­ség!élőből és szőlőből több termett az 1978. évinél. A napraforgótermés — a ve­tésterület számottevő növe­kedése és a kiemelkedő ho­zamok következtéből — 87 százalékkal meghaladta az előző évit Az állattenyésztés ternie lésének növekedése a terv­nek megfelelő, kb. 2 száza­lék volt A szarvasmarha- állomány kismértékben csökkent, a sertésállomány kb. 4 százalékkal emelkedett és nőtt a juhállomány is. A vágóállattermelés 2 száza­lékkal, a kifejt tej mennyi­sége mintegy 5 százalékkal nőtt A tojástermelés a szá­mítottnak megfelelően csök­kent A megművelt mezőgazd a- ■ági terület tovább csök­kent Az állami mezőgazda­ságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban foglal­koztatottak átlagos létszáma 789 ezer fő volt, 0,4 száza­lékkal több, mint 1978-ban. A mezőgazdasági nagyüze­mekben a termelékenység javult A mezőgazdasági üzemek 4480 tehergépkocsit, 4560 traktort, 1460 gabona­kombájnt vásároltak. Csök­kent a mezőgazdaság mű­trágyafel használása, egy hektár mezőgazdasági terü­letre, hatóanyagban számol­va 218 kg műtrágya jutott Az erdőtelepítés és fásítás a terveknek megfelelően ha­ladt az erdőfelújítás kissé elmaradt attőL A fakiterme­lés megközelítette a számí­tottat A vízgazdálkodás 1 fC elő­irányzatai — a szennyvíz­tisztítás kivételével — meg­valósultak. A közüzemi víz­művek víztermelése csak­nem 3 százalékkal emelke­dett. A közműves vízellá­tásban részesülő lakosok száma 500 ezerrel, 7,9 mil­lióra növekedett Szállítás és hírközlés A kOzfafcedérf vállalatok az előző évinél 1,6 száza­lékkal * több árut szállítot­tak, árutonnakilométer tel­jesítményűk 2,8 «zázalékkal nőtt , A távolsági roemé#ysráTH- tátoarv 1,5 százalékkal, a helyt tömegközlekedésben 2,4 százalékkal több utast szállítottak. Mind az áru- szállításban, mind a rzc- méiyszállitásban tovább nőtt a közúti közlekedés aránya, A vasúti közlekedés fej­lesztésére 1979-ben 144 dízel mozdonyt, 38 motorkocsit, 258 személy- és 2967 teher­kocsit szereztek be. A kor­szerű vontatás aránya 94,5 százalékra nptt. A közúti .szállításban 18 000 új teher­gépkocsit helyezték őzembe. A tömegközlekedést 1027 autóbuaá, 25 trolibusz, 18 hév motor- es pótkocsi, va­lamint 20 metrókocsi forga­lomba állítása javította. A személygépkocsi állomány az év folyamán 81 ezerrel nőtt és év végén 920 ezer volt, ebből mintegy 875 ezer a lakosság tulajdonában. Az' országos közutakon mintegy 1100 km, a tanácsi közuta­« kon 706 km hosszúságban végeztek útbürkolat korszerű­sítést, illetve megerősítést Három új közúti hidat adtak át: Szegeden a Tisza-hidat, Győrött a Duna-hidat, Kö- rösladányban a Körös-hidat A telefon-főközpontok be­fogadóképessége 34 ezer, az alközpontoké 30 ezer állo­mással bővült. A települések közötti közvetlen 'összekötte­tésre az összes főállomás 74 százaléka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt köz­vetlen távhívása» kapcsola­tunk. Külkereskedelem Az ország gazdasági éle­tében fontos szerepet játszó nemzetközi gazdasági kap­csolatok tovább bővültek. A szocialista országokkal foly­tatott tervszerű együttműkö­dés mellett fokozódott az áruforgalom a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is. Növekedett a szerepe a szo­rosabb együttműködést fel­tételező termelési kooperá­ciós megállapodásoknak. Aa 1979. évben kivitt áruk mennyisége 13 száza­lékkal több, a behozott áru­ké 3 százalékkal kevesebb volt, mint 1978-ben. Azl97k évi nagymértékű anyagim­port, s készletnövekedés után 1979-ben számottevően mérséklődött az anyagok, félkész termékek és alkatré­szek behozatala. Nem érte el az egy évvel azelőtt} szin­tet a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek importja sem. A gépimport mérsé­kelten, az energiahordozók behozatala jelentősen nőtt. A kivitel legnagyobb mér­tékben egyes anyagokból, íélkészterméke kból és alkat­részekből, továbbá gépekből nőtt. Számottevően bővült a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek exportja. A rubel elszámolású kül­kereskedelmi forgalomban a behozatal mennyisége 4 szá­zalékkal, a kivitelé 9 száza­lékkal emelkedett. Az ener­giahordozók és a villamos- energia importja jelentősen nőtt, mivel megindultak a gáz- és a villamosenergia- szállítások a Szovjetunióból az Orenburg] gázvezetéken, illetve a Vinnyica—AJber- tirsa közötti 750 kV-os táv­vezetéken. Jelentősen foko­zódott a KGST-országokkal a gépék, szállítóeszközök és egyéb beruházási javak köl­csönös szállítása. Az árufor­galom bővülése mellett foly­tatódott a termelési, tudo­mányos és műszaki együtt­működés, valamint a közös beruházások megvalósítása. A rubel elszámolású pasz- szívum kisebb volt, mint 1978-ban és lényegében meg­egyezett az éves tervben számítottal. A nem robeS elszámolású forgalomban, a terv célkitű­zésének: megfelelően, a be­hozatal jelentősen mérsék­lődött a kivitel dinamiku­san, 15—16 százalékkal nőtt A világpiaci árak, különö­sen az energiahordozóknál és egyes anyagoknál 1979- ben ismét erőteljesen emel­kedtek, a cserearányromlás meghaladta a számítottat. Ennek ellenére a behozatali többlet számottevően csök­kent » a tervezettnél is ki­sebb volt Bernhizás Á naoeiáüsta szervezetek beruházásaira 203 milliárd forintot fizettek ki, keve­sebbet a tervben előirány­zott 204—206 milliárd fo­rintnál. A beruházások volu­mene lényegében megegye­zett az cey évvel azelőtti­vel. Központ! állam! beruhá­zásokra 92,5 milliárd forin­tot fordítottak, valamivel többet a tervben számított­nál. A tervnek megfelelően új állami nagyberuházást nem kezdtek meg. A vállalatok és szövetke­zetek beruházásra mind sa­ját, mind külső forrásból a tervezettnél kevesebbet hasosnÄltak fel. A hfteifel­használásom belül nőtt a konvertálható export áru­alapot bővítő beruházási hi­telek aránya. A vállalatok é» szövetkezetek 1979. évi beruházásai 110,5 milliárd forintot tettek ki. Ez az ősz- szeg .nem érte el az előző évit és a tervben számítot­tat. Az Baross beruházásom be­lül mind az építési, mind a gépberuházások összege el­maradt az előirányzatt-töl. A gépberuházások közül a ha­zai gyártású gépek beruhá­zása a számítottnál valami­vel több, az importgép-be­ruházások, különösen a nem szocialista importból szár­mazó gépek beruházása ke­vesebb volt. I A népgazdasági ágak kö­zül számottevően nőttek a szállítás'és hírközlés beru­házásai, míg az alapvető termelő ágak: az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság beruházásai nem érték el az egy évvel korábbi szín­vonalat. A népgazdasági tervnek az az előírása, hogy a beruhá­zási eszközöket a' folyamat­ban lévő beruházásokra kell összpontosítani, lényegében teljesült Emellett is a szá­mítottnál nagyobb mérték­ben növekedett a be/ejeket- len beruházások állománya és összegük a szocialista szektorban az ér végén 195 milliard forint volt II lakosság jövedelme és fogyasztása A lakosság életszínvonal*, életkörülményei a gazdasági lehetőségekkel összhangban alakultak. A munkajövedel­mek, a társadalmi juttatá­sok, valamint a júliusi fo­gyasztói árintézkedésekhez kapcsolódó bér- és jövede- lemkiegészítések összegének együttes növekedése és a fogyasztói árszínvonal emel­kedése kőnél azonos, mintegy 9 százalék volt így az egy lakosra jutó reáljövedelem megegyezett az előző évivel. Mivel a keresetek kisebb mértékben nőttek, mint az összes jövedelem, a reálbé­rek színvonala valamelyest elmaradt az 1978. érttől. A lakosság összes fogyasz­tása a tervezett mértékben, 2,5—3 százalékkal nőtt.' Ezt az tette lehetővé hogy.a la­kosság pénzjövedelmének a korábbinál nagyobb hánya­dát fordította fogyasztásra, és nőttek a természetbeni társadalmi juttatások is. Az év folyamán a takarékbe­tét-állomány az előző évinél mérsékeltebben, 10,9 milli­árd forinttal nőtt és decem­ber 31-én 135,8 milliárd fo­rintot tett Id. A lakosság ktekereskedé!­mi vásárlásainak mennyisé­ge 2,5—3 százalékkal nőtt, a közületeké csökkent. Az ösz- szes kiskereskedelmi forga­lom értéke 1979-ben 313 milliárd forint volt, össze­hasonlító áron 1,7 százalék­kal több az előző évinéL Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből lényegében az 1978. évivel azanœ mennyi­séget adtak el. A ruházati 'cikkek forgalma összehason­lító áron 1,6 százalékkal, á vegyes iparcikkeké több mint 4 százalékkal bővült. Az év során az áruellátás élelmiszerekből és élvezeti cikkekből nagyrészt ki­egyensúlyozott volt, egyes iparcikkekből ' esetenként mennyiségi, gyakrabban mi­nőségi, választéki hiányok voltak. A piacokra az előző évi­nél .5 százalékkal több áru érkezett. A zöldségféléket valamivel olcsóbban, a bur­gonyát és a gyümölcsöt drá­gábban lehetett megvásárol­ni. A lakosság részére vég­zett javító, karbantartó és egyéb szolgál tatások érteke — folyó áron — 10—11 szá­zalékkal nagyobb volt a* előző évinél. Népesség, társadalmi gondoskodás 1980. január 1-én — a népszámlálás előzetes adatai szerint — az ország né­pessége 10 710 000 fő volt, 23 ezerrel több, mint egy év­vel ezelőtt, és 388 ezer fő­vel több mint az előző — 1970. január 1-i — népszám­lálás időpontjában. 197 9-bei] az édveszületé­sek száma 160 000, a halálo­zásoké 137 000 volt. Ezer la­kosra 15,0 élveszületés és 12,8 halálozás jutott. Mind a születések, mind a halálo­zások szánva kevesebb volt az előző évinél. Az ezer la­kosra számított természetes szaporodás az 1978. évi 2,6- ról 2,2-re mérséklődött. A csecsemőhalandóság nem változott, ezer. élveszülöttre 24 egy éven aluli halálozás jutott. 1980. január 1-én a né­pesség 47,5 százaléka, 5 083 000 fő volt aktív kere­ső, lényegében ugyanannyi, mint egy évvél korábban. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökkent, a mezőgazdaság­ban, a szállításban, a keres­kedelemben és a többi ága­zatban kismértékben emel­kedett. CSsaládl pótlékra 1979-ben az állam 10,8 müliárd fo­rintot fordított, 2 milliárd forinttal, 23 százalékkal töb­bet az előző évinéL Az emelkedés a családi pótlék­ban részesülő családok szá­mának kb. 30 ezres növeke­déséből, a júliusi áremelés­sel egyidejűleg végrehajtott családi pótlék kiegészítésé­ből, illetve a kiegészítésnek az egy gyermekes családok­ra való ki terjesztéséből adó­dott. mekgondoaási szabadságon 264 000 anya veit, 13 000-rel kevesebb, mist egy évvel azelőtt. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forin­tot folyósítottak. A bölcsődei helyek szám* mintegy 3000-rel nőtt, és az év végén meghaladta a 61 ezret. A bölcsődékbe a 0—2 éves gyermekek 15 százalé­ka jár. Az ebbe a korcso­portba tartozó gyermekek mintegy 14 százaléka 20 hé­ten aluli, akiknek az any­ja szülési szabadságon van. A 0—2 évesek további 58 százalékáról a gyermekgon­dozási segélyt igénybevevő édesanyja gondoskodik. A nyugdíjasok szkma egy év alatt 44 ezerrel nőtt és 1980. január 1-én több, mint 2 millió volt. Nyugdíjakra 47,7 müliárd forintot folyó­sítottak, 1Ö százalékkal töb­bet, mint egy évvei azelőtt A saját jogú munkás—al­kalmazotti nyugdíjasok havi átlagos nyugdíja meghaladta a 2200 forintot. A nyugdíj- kifizetések növekedésében a nyugdíjasok számának és az átlag-nyugdíjaknak az emelkedése mellett szerepe volt az 1979. január 1-én végrehajtott differenciált nyugdíjemelésnek és a jú­lius 1-től folyósított havi 180 forint kiegészítésnek. Az év eleji nyugdíjemelés során 1,3 millió nyugdíjas járandósá­gát emelték, melynek éves költségkihatása 1,8 milliárd forint. Az év folyamán egészség­ügyi ellátásra az állami költ­ségvetésből mintegy 15 mil­liárd forintot fordítottak, 13 százalékkal többet, mint az efőzö évben, A 10 000 lakos­ra jutó orvosok szánná az 1978, évi 27,2-ről 27,7-re ) nőtt. Az egészségügyi alap­ellátást nyújtó orvosi körze­tekben egy orvosra valami­vel kevesebb lakos jutott mint 1978-ban. A körzeti orvosi állások 5.5 százaléka betöltetlen volt. Új kórház- átadások és átalakítások eredményeként a 16 606 ta­bws Jutó kórházi ágyak szám* 86,8-t* emelkedett. 1979-ben naponta átlago­san 243 000 doigoesó volt be­tegség. baleset, illetve gyer­mekápolás miatt táppénzen, az ősszlétszám 5,7 százalé­ka, lényegében annyi mint egy évvel azelőtt. Ezen be­lüt a gyermekápolási táp­pénzen lévők aránya az év folyamán tovább emelke­dett. Táppénzre 8,1 milliárd forintot folyósítottak 457 millió forinttal, 6 százalék­kal többel mint 1978-ban. Az állami költségvetés az oktatási intézményekre az év folyamán 23 milliárd fo­rintot fordított. 8 százalék­kal többet az előző évinél. Az óvodai helyek száma 1979-ben 364 500 volt, 19100 zal több, mint egy évvel az­előtt. Száz óvodás korú gyer­mekből 85 jár óvodába. Az oktatási intézmények­ben az 1979—80-as tanévben 1.8 millióan tanulnak. A munkájuk mellett tanuló felnőttek száma az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás­ban ' egyaránt csökkent. A nappali tagozatokon az ál­talános iskolákban többen, a közép- és felsőfokú oktatás­ban lényegében ugyanannyi­an -tanulnak, mint az előző oktatási évben. Az alsófokú oktatásban vesz részt a 6—13 évesek 98.8 százaléka, a szakmun­kásképzésben a 14—16 éve­sek 40,5 Százaléka, a közép­iskolákban tanul a 14—17 évesek 39,5 százaléka, a fel­sőfokú oktatásban a 18—22 évesek 8,8 százaléka. Száz általános Iskolai ta­nuló közül 37 napközis, di­ákotthonban lakik a .közép- iskolások 23.7 százaléka, az egyetemisták éa főiskolások 46,7 százaléka. 1979-ben nappali tagoza­ton 46 ezren, eső és leve­lező tagozaton 32 ezren érettségiztek. Az egyetemek és főiskolák napped i tago­zatán 15 300-an, az esti és levelező tagozatain 12 OOft-e* ■Béreztek oklevelet Közművelődébe rotnrf m állami költségvetés, mind ■ lakosság az előző évinél töb­bet fordított Számítások szerint a lakoesság közel 90 százaléka hallgat rádió* és kb. ugyanilyen arányban né­zik a televízió műsorát. A? elmúlt évben nőtt * színes televíziókészülékekké! ren­delkező háztartások száma, Viszonylag magas példány­számban jelentek meg a szépirodalmi művek, továb­bá nőtt a lakosság könyv- vásárlása. Idegenforgalom 1979-ben 15.1 millió kül­földi látogatott Magyaror­szágra, 1,8 millióval keve­sebb, mint az előző évben. Egy napnál hosszabb ideig 9,8 millió turista tartózko­dott hazánkban, csaknem annyi, mint 1078-ban. A szocialista országokból érkezők száma csökkent de arányuk így is 8ö százalé­kot tett ki. Elsősorban az átutazók és az egy napnál rövidebb ideig itt tartózko­dók száma mérséklődött. Tő­kés országokból 24 száza­lékkal több vendég érke­zett, mint 1978-ban. Az osztrák beutazók száma, a kötelező valutabeváltás és vízumkényszer megszűné­sének hatására számottevő­en, 51 százalékkal nőtt. Az idegenforgalmi' szálláshe­lyek befogadóképessége több, mint 13 százalékkal bővült, ami enyhítette az el­helyezési gondokat. Külföldre 5,1 millió ma­gyar utazott, 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, 92 százalékuk szo­cialista országokba látoga­tott. Az idegenforgalomból származó bevételek 17 szá­zalékkal, a kiadások 7 szá­zalékkal emelkedtek az elő- to évhez képest. Budapest, 1980. február 2. KÜ7í*ONTÍ STATISZTIKA! HIVATAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom