Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

Kaposvári zöldfelületek Virágbemutató, szánkódomb Tglaîkôzâs a Sárigyep írónőjével Horváth Teri önálló estje Másfél évvel ezelőtt cikk­sorozatban foglalkoztunk a kaposvári parkok és egyéb zöldterületek helyzetével. Aikkor megállapítottuk, hogy a belvárosi parkok «■lerom­lása-“ gyorsan halad előre, s az utak menti zöld szegé­lyek, a város virágositása is kévés, karbantartásuk nem megfelelő. Történt-e azóta változás? — kérdeztük Ke­resztúri János városi ÉKV- osztály vezetőtől és Hartner Rudolf főkertésztőL — A múlt évben a ta­nács kiemelt figyelmet for­dított a zöldfelületekre — mondja az osztályvezetá — A végrehajtó bizottság is napirendre tűzte a kérdést. S azóta néhány területen mérhető a javulás. MindenekeLőtt egy- átfogó világosi tási program kezdő­dött Tavaly nyáron már «a hősök templomától“ a Szé­chenyi térig többfelé látha­tó volt az eredmény: a vi­rággal beültetett járdaszige­tek. A munkát nehezítette, hogy e helyekre nem rak­ható bármilyen virág: vi­szonylag kevés az olyan faj­ta. amelyik bírja a poros, szennyezett városi levegőt. Mindössze 2-3 ilyen egynyá­ri virág van. Ezeket —meg­felelő színkombinációkban — ültették ki a városgaz­dálkodási vállalat emberei. Az is bebizonyosodott, hogy ezt a munkát csak szerve­zetten, egységesen lehet vé­gezni. Korábban a lakosság egyszerű kérésre kapott akár 30—50 tő virágtövet is. Ez nem kívánatos tarkasághoz vezetett, és a tövek egy ré­szét is másutt (például a Balatonnál) rakták a föld­be. A lakosság — elsősor­ban a város külső területe­in, a Donner ban, Toponá- ron. Ka posfü reden — ma is termel és ültet a kiskert- 'ben, az út mentén virágokat, a- belső területek virágosítá- ‘/üát viszont a vállalat végzi. A tanács megpróbálta megszervezni a többszintes házak erkélyeipek virágosí- tását is. De ez mindjárt a kezdetén elakadt, mégpedig látszólag egyszerű ok — a virágtartó ládák — miatt. A Kemikál barcsi gyára vál­lalta a különböző színű, műanyag virágtartók gyártá­sát, darabját mintegy 30Ö— 350 forintért, IKV-lakásuk- ra való fölhelyezésük azon­ban elviselhetetlen anyagi terhet jelentene a vállalat­nak. Az egyes bérlők, lakás­szövetkezeti tagok és tulaj« donosok pénztárcája viszont könnyebben kibírná — er­kélytől függően — az egy vagy két műanyag virágtar­tó beszerzését, A város ké­pét ez sokban javítaná, és az egyes lakások hangulatát is. Azt hiszem, ilyen össze­gen nem múlhat a dolog, s a kaposváriak többsége is hajlandó «áldozni“ érte... A megyeszékhely parkjai- hak ai la pot a egyre inkább rekonstrukció után kialt. Kedvező . fejlemény, hogy már tavaly megkezdődtek a cseri parkban a munikak. Eh­hez támogatást adott a MÉM és a megyei tanács. Kialakult a cirkusz végle­ges helye, kitermelték az Erdősor felöl az akácfákat (az illeni akácerdő állomá­nya korhadt, s ez a fajta különben sem való parkba), s nemes fajtákkal pótolják. Elkészült a csapadékvíz-fel­vezető is. A munka tovább folyik az idén: sétautaikat alakítanak ki, s fölszerelik a parki berendezéseket. (Itt kell megjegyezni, hogy a park állapota erősen meg­sínyli a kényszerből ide át­helyezett havi vásárt Leg­utóbb ottjártunklkor sze­mélygépkocsik tucatjai és bútorszállító furgonok par­koltak a friss gyepen; a tö­meg kitördeli a kis fákat, szemetel, s gyorsan romlik, amit tavaly fáradságosan si­került átépíteni). Elkészültek a színházpark rekonstrukciójának tervei is. Eszerint megmarad a park kettős feladata: pihenő és zöldterület, amelyet az ál­lomás és a vásárcsarnok fe­lé vezető tranzitutak szelnek át. Vita van még arról, hogy a park központjában megmaradjon-e a rózsáikért A Hematológiai és Vér- tránszfúziós Intézet legfonto­sabb feladata a különböző vérkészítmények gyártása. Innen látják el a főváros kór házainak mintegy a fe­lét a műtétekhez szükséges vérrel, egyes készítmények­ből az egésiz országba seállí- tanak. Magyarországon har­mincéves a vératíómozgalom. Eí idő alatt a véradók srzá- ma megtízszereződött, s fej­lődött a vérellátás módszere is. Ma már minden beteg csak azt a véralkatrészt kap­ja, amire szüksége van. Egy véradó véréből az intézetben hétféle készítményt tudnak előállítani. Képünkön: a vér- készítményeket fagyasztva szárító berendezéssel v íz­ment esi tik. vagy helyére — a margit­szigeti szép, virágosított par­cellák mintájára — egysze­rűbb, könnyebben gondozható, de esztétikai értékében nem alábbvaló virágbemutató ke­rüljön. A jelenlegi játszótér­re szánkódomb építését ja­vasolják a tervezők. ötletes íönkvárral, csúszdával és játékokkal. A legsürgetőbb feladat : megoldani a csapa­dékvíz elvezetését. A karbantartást végző városgazdálkodási vállalat szervezeti és műszaki felté­telei is javultak tavaly. Lét­rejött a vállalatnál egy zöld­felület-tervezési export, s a munkák összehangolását 1979. február 1-töl a városi íőkertész segíti. A fönntar­tás dolgozóinak munkafelté­telei is számottevően javul­tak: • több hasznos kisgépet használhatnak munkájuk so­rán. — A parkok, zöldfelületek megóvása, gondozása hatósá­gi intézkedéseket is követel. Milyen eszközei vannak a tanácsnak a rongálok meg­fékezésére ? — Szigorúbb lett, a bírsá­golás. Tavaly 1500 forintra büntettünk egy tehergépko­csi vezetőt, aki többszöri figyelmeztetés ellenére is állandóan a Honvéd utca 1/5-ös ház előtt a zöldsávon parkolt. A városban gyakori, hogy parkoló személygépko­csik félkerékkel Cölállnak a zöldsávra, s tönkreteszik a gyepet. Ez is büntethető, 200- forintig. És mi élni is fogunk vele. C«. T. a. Életrajzi ihletésű, rendha­gyó önálló estet tartott hét­főn a megyei könyvtárban Horváth Teri ( Kossuth-díjas érdemes művész. A gyerek­kort és a korai palyaéveket idéző Sárigyöp című kötet lapjai elevenedtek meg mű­sorában. Egyszemélyes szín­háznak is beülő előadása — néhány teatráüs jelenettől eltekintve — hű arckép volt a népi tehetségek fölfedezé­sének nagy korszakában in­dult művésznőről. Azonban a keretszeiü játéknak is megvolt a varázslatos han­gulata: a kisalföldi Rabata- másá es minden magyar falu tiszta dalaival az őszinte em­beri hangot szólaltatta meg. A közönségről is szólni kell, mert ez az önállq est nem érhette volna el célját másképp, csak a nézők rész­vételével. Jóleső érzés volt, hogy nemcsak a Ludas Ma­tyi Pirosa, a Légy jó mind­halálig Nyilas Misije, a Szevasz, Vera! Terus nénije — és megannyi fiimszerep megformálója — ismerős a közönség előtt, hanem a színpadtól elfordult Horváth Teri művét is sokan olvas­ták. A művésznő számára fárasztó est után érdekLődve kérdezgettek tőle : lesz-e folytatása a Sárigyöpnek. A színpadtól tartózkodó mű­vésznő nem zárkózott el tel­jesen a viliágtól, s ezt nem­csak mostani önálló estsoro­zata bizonyítja, hanem regé­nyének készülő folytatás*! isi Horváth Teri a magyar színház és filmművészet egyedülálló alakja. Olyan elődökhöz hasonló, mint a «nemzet csalogánya«, Blaha Lujza. De ő elsősorban ma­Hétféle vérkészítmény A Kaposvári Szimfonikus Zenekar és, a Vikár Kórus hangversenye Antik szerelmek Az Országos Filharmónia hangversenysorozatának meglehetősen szerencsétlen összeállítása miatt egy esz­tendőt kellett várnunk arra, hogy ismét «hazai pályán « üdvözölhessük a Kaposvári Szimfonikus Zenekart. Föl- - lépését a jó szurkoló türel­metlenségével vártuk, kíván­csian arra: folytatódott-e az elmúlt egy-két évadban ta­pasztalt fejlődés, avagy — a létszámgondok és más okok miatt —'még mindig a «szinten tartás politikáját« kell folytatni. Kérdésünkre hétfőn este a Latinca Sán­dor Művelődési Központ színháztermében kaptunk választ. Bátorságban mindenesetre nem volt hiány:, ezt igazol­ta Gluck Iphigenia Aulis- ban című operanyitányának műsorra tűzése. Kár, hogy az önbizalom. túlzottnak bi­zonyult. A tartalmas, sú­lyos, gyönyörű darabot Ulú - ziörombolóan gyengén .adták elő Margittay Sándor ve­zényletével. Az elmosott dallamívek, a korai vagy kései belépések, a töménte­len hamis hang nyomán nem tudtunk szabadulni attól a kényszerképzettől, hogy jó néhány zenekari tagnak még a partitúra nyers tartalmá­nak eljátszása is megoldha­tatlan gondot okoz. Haydn G-dúr, úgynevezett Oxford-szimfóniájának in­terpretálását sem jellemezte a karmesteri koncepció ki­dolgozottsága. A kiváló or­gonaművészként megismert Margittay Sándor kézmoz­dulatai ugyan módfelett látványosak, olykor arliszti- kusak, a formálás plaszti- k usságá v al, pon toss ágáva l azonban nem nyűgözött le. A teljes mű sízuggesztív meg­szólaltatása helyett ily mó­don egy-egy részletszépség' árnyalt előadására kellett törekednie, s ez — hála az itt biztonsággal játszó vonó­soknak és néhány kitűnő fafúvós szólistának — a köl­tői második tételben, a me­nüettben és a zárórészben sikerült is. A produkció így sem volt több, mint tisztes­séges mestermunka: színvo­nala egy klasszissal maradt a zenekarnak egy esztende­je hallott Haydn-interpretá- ciója, a2 Üstdobszimfónia tolmacsoiasd mögött. Händel Aeis és Galathea című, eibűvöioen szép pász­torjátékának bemutatása kuriózumnak számított. A mű — mint afféle «kicsiny hegycsúcs« — zenei köztu­datunkban és az előadói gyakorlatban reges régen el­tűnt a haliéi mester gigan­tikus oratóriumainak . «or­mai« mögött. A ritkán ját­szott, bájos, mégis igen ne­héz darab fölele ven ítése a hangverseny csúcsát jelen­tette. A zenekarra — az el­ső rész megpróbáltatásai után — egyszerűen nem le­hetett ráismerni. Precíz, ér­zékeny, alkalmazkodó játéka valamennyi részletben meg­felelő » támaszkodás!« pontot jelentett a szólistáknak és az énekkarnak, a fafúvósok erejéből a szolisztiikus ré­szeli, a koloratúraigényes dallamok, melizmák .kiváló megszólaltatására is futotta. Méltó partner volt a «nar­rátor« szerepében a Kiszöv Zákányt Zsolt által betaní­tóit Vikár Béla vegyes kara. A puha hangzás, a dinami­kai érzékenység arra ulalt: az együttes jól ismeri, ér­zi a barokk muzsika köve­telményeit. Szövegkiejtésük tisztasága ugyancsak ritka- sagszamba megy. Gyakoribb l niai koptatásuk a Filharmó- oia koncertjein feltétlenül javára válna a megyeszék­hely zenei életének. Három operaénekes ven­dégünk közül — korántsem csupán udvariasságból — László Margitot kell első­ként említenünk. Recitatívót és áriát egyaránt hallatlan stílusbiztonsággal énekel, hangja csupán a forte ré­szekben élesedik némelyest, és hangsaidét is képes a drámai szituációhoz alkal­mazni, csicsergő kislánnyá vagy szerelmesének el­vesztése miatt bánatos asz- szonnyá válni. «Párja«, Fülöp Attila szép színű, ér­ces, a magasságokban is telt, egészséges, a középső re­giszterekben azonban kissé feminin tenorhang birtoko­sa, barokk oratóriumok Eu- rópa-szerte elismert specia­listája, aki ezúttal is igazol­ta hírnévét a nehéz, kolora- "túrákkal, «ugrásokkal« ala­posan megterhelt szólam hi­bátlan eléneklésével. A basszista Kovács Péter pro­dukciójának minősége meg­közelítően úgy viszonylik két társáéhoz, ahogyan a go­nosz Pólyphemos szólama Ariséhoz és Galatheáéhoz. A fél ig-m eddig elfelejtett Händel-mü fölelevenitésé- bez Horváth Anikó járult még hozzá cembalo contmDo- játékaval. gyair Jean D’Arc, az. akiben meglátta Somlai Artur (a színművészetire felvételiző copíos panasz tlany ban ) a te­hetseget. Bűvölő — ez a ra­gadványnév kisérte végig kora gyerekkorát, amikor szüleit, ismerőseit, gyermek­pajtásai a különböző »jelene-, leivel« elkápráztatta. Rend­kívüli tehetségének korai megmutatkozása arra adott alapot Horváth Terinek, hogy beleelő képességevei mind több ismeretet szerez­zen a világról, az emberek­ről. Egy sajátos korszak tük­röződik é drágaköbein Az ötvenes évek kék eget tisztí­tó, fényes szellőjére kell gon­dolnunk, majd a Soós Imre — a Soós Imrék — kiábrán­dulására. Horváth Teri tal­pon, maradt; éltetője a feled-' heteden örökség és annak tudata, amire az őrzők gon­dolnak. Az Űj filmlexikon szűkszavú ismertetőjét elkeli fogadnunk: «Játéka ember­séget sugárzó, minden moz­zanatában hiteles.« Első filmsikerét a Lúdas Matyi Pirosának alakításával aratta Soós Imre oldatán. Az Isten őszi csillaga szektás Oskónéja, majd a Húsz órá­ban nyújtott játéka — liosz- szú lenne fölsorolni pályájá­nak jelentősebb állomásait — igazolta, hogy nemcsak színpadon, hanem a felvevő­gép előtt is érzékletes . lég­kört teremt. Arra a csúcsra jutott el, amelyről már nem­csak Sárigyöp élete látható és alakítható, hanem az ál­talános emberi is megra­gadható: gondoljunk csak a Hemingway megírta Pillar alakjára! A sarigyöpi Kari­ka Kati néni — és ki tudja még hány emberről vett minta — alapján született meg ez a figura. Színpadi sikerei közül el­hozta magával a szegedi Dóm téren játszott Johan­nát is. »Előjátékként« meg­ismerhettük Horváth Teri racionális, a szerepre — eb­ben az esetben fogalmaz­zunk inkább így: önmaga kifejezésére — tudatosan ké­szülő énjét, amelyet Szerb Antal tanulmányának a meg­ismerése felé fordított. Az igazi drámai szerep megfor­málása pedig már az átélés szuggesatív varázsaival Ha­tódott át. A máglya lángjai mindannyiunkat megper­zseltek ... Horony! Ba.rn* Dühös” kislexikon John irden pénteken, I■ Dühös fiatalok Angry Young Men: angol színházi stílusirányzat, il­letve mozgalom, annak kép­viselői. A magyarban az el­nevezés szintén »dühös fia­talok« néven nyert polgár­jogot. Az angol drama új hullamának kezdetét John Osborne Dühöngő ifjúság című drámájának 1956. má­jus 8-i. Royal Court Thcatre- beli bemutatójához köti az irodalomtörténet. A mozga­lom az angol jóléti társa­dalmon belüli torzulások ta­lajából fakad, es a kivezető út, a megoldás felmutatása nélkül a lázadást tűzi ki céljául, ahogy Kolozsvári Papp László meglogalmazla 1970-ben. Az irányzat, ha teljesítményeiben nem is, gazdagságában az Erzsébet­kor! angol drámairodalomra emlékeztet. A mozgalom egvilc első irodalmi rendsze- rezője, összegzője J. R. Tay­lor a jelentősebb írókat így csoportosította: John Os­borne, John Arden, illetve a nálunk kevésbé ismert Simpson és Jellicoe — ők a Royal Court Színház szerzői voltuk A Theatre Workshop adott színpadot többek kö­zött 'Brendan Behan, Shelagh Delaney, valamint Kops és Living drámáinak. Vidéki színhazakban tűnt föl Arnold Wesker, a rádió és televízió fedezte föl Owent, John Mortimert és Peter Shaffert. Taylor a »dühösökhöz« csa­tolja, mintegy »magányos farkasként« az angol ab­szurd dráma kimagasló kép­viselője, Harold Pintért is. Bár a taylori »besorolás« nélkül, sorakoztassuk még a stílusirányzathoz a magyar színpadról is ismert Robert Boltot, a filmrendezőként nálunk is sikert aratott Lindsay Andersont és Da­vid Storeyt. Hatásukról a magyar drá­mairodalomra, eddig nem esett szó, noha fiatal szer­zők müveiben is erezzük megfogalmazódni azt, amit Osborne Jimmy Portere igy fejezett ki: »Nekünk már nem maradtak jó, igaz ügyek«. A kaposvári színhá­zi néző a »nincs mit keres­ni a jelenben« magatartás reprezentánsát Bereményi Géza Halmijaként ismerte meg nemrégiben. Az angol »dühösek« dühe időközben elpárolgott, a befutottaág komformizmusa kevésbé ke­mény, valóságfeltáró müve­ket eredményez, néhány ki­vételtől eltekintve. (Wes­ker, Arden st b.) —» John. Arden 1930 október 20-án szüle­tett Barn&ieybei'í. Építésze­tet, tanult Cambridge-ben és Edinburghbeh. 1957-ben mu­tatkozott be drámaíróként a Babilon vizei című színmű­vével. Pálfy István, az űj angol irodalom egyik hazai szaktekintélye így fogalma­zott róla: »Bonyolult és bi­zonytalan színpadi formákba öntött műveiben a kor nagy kérdéseit... veti fel, de nem tud egyértelmű választ ad­ni azokra. Művészetére Ber­tolt Brecht gyakorolt nagy határit.«' 1960-tól szabadriíszó íróként fölváltva él szűkebb hazájában Yorkshire-ben és felesége, Margarctla D’Arcy színésznő pátriájában, Íror­szágban. Gyakran rendeznek Al tién müveiből amatőr elő­adásokat; ezeknek a hétvégi produkcióknak nagy sikerük van. A »hivatalos« színházi előadások azonban — noha Peter Brook is rendezett Ar- oen-drámát — nem értek el harminc előadásszámnál magasabbat. Magyar színpa­don a Királyi kegy című müve volt latható 1975-ben, ifjúsági előadásként. Drá­máinak -egyik gyűjteményét 1'Hfl-ben az Európa Kiadó jelentette meg-. Ebben szere­pelt Gyöngyélet címmel az Éltlek, mint a disznók cí­mű műve, illetve a Mus- grave őrmester tánca, A do­logház szamara, az Arm­strong végbúcsúja és a Zsá­kos ember terhe.' 3. Élnek, mint. A kaposvári Csiky Ger­gely Színház pénteken mu­tatja be Arden Élnek, mint a disznók című 1958-ban írt tragikomédiáját B artos Ti­bor fordításában. Az elő­adást' Ascher Tamás rende­zi, a díszleteket, jelmezeket Erdélyi Miklós és Pauer Gyula tervezte vendégként. Az angol »dühös« nyers, trivialitásig szókimondó da­rabjában egy lakótelepre be­telepített, korábban bódé- életmódot folytató család és a komfortos életmódba már beleszokott, polgári . környe­zet konfliktusát ábrázolja. A több szerepeket Kun Vil­mos, OlsavsZky Éva, Rajho­na Adóm, Pásztor Erzsi — mint vendég —, Básti. Juli és Eperjes Károly főiskolai hallgatók, Kari Györgyi, Bal József, Csákányi Eszter, Lu- káts Andor, Czakó Klára és Tarján Györgyi formálják meg. Leskó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom