Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

Á PÁRTÉRTEKEZLETEKRŐL JELENTTÖK Politizáló fiatalok Egy előadássorozaf nyomában Tanuljunk meg közlekedni! Rálépni a gázpedálra (Folytatás a 3. oldalon) csatorna-hálózat építését to­vább folytatták. Változatla­nul gond viszont, hogy pél­dául Balatonszárszón, e ked­ves nyaralóhelyen nincs szennyvízhálózat. A Balatonboglárt Állami Gazdaság az átlagnál maga­sabb szinten termelt, tevé­kenysége meghatározó a já­rásban. A termelési tapasz­talatok átadása, a korsze­rűbb technológiák kidolgo­zása, az együttműködés fej­lesztése révén hatékonyan segítette a többi mezőgaz­dasági üzemet. Az állami gazdaság igazgatója felszóla­lásában emlékeztetett a XI. kongresszus határozatára, mely szerint az iparszerű mezőgazdasági termelés kez­deményezése. elterjesztése az állami gazdaságok fel­adata. A járás üzemei közül azok, amelyek ültetvényes kultúrájukkal »érintkezé­si felületet« találtak az ál­lami gazdasággal, fölismer­ték az említettek jelentősé­gét és társulás révén segí­tették elő szőlészetük gyor­sabb fejlődését. A társulás megalakulásakor, 1977-ben a partnerek összes szőlőte­rülete 620 hektár volt, s je­lenleg 1200 hektáros az ül­tetvényük. A társulási rend­szerhez tartozó üzemek ter­mésátlaga kétszerese az or­szágosnak, és 20 százalékkal meghaladja az állami gaz­daságok átlagtermését is. — Mindezt: azonban nem sike­rült volna elérni — hangsú­lyozta a bogiári állami gaz­daság küldötte —, ha szín­vonalas politikai munkával nem készítik elő a döntése­ket, ha nem kapnak erköl­csi támogatást a megye, a járás politikai, állami szer­veitől. A termelőszövetkezetek gazdálkodási színvonala az elmúlt évekhez képest ja­vult. bár a terület 53 szá­zalékán gazdálkodó kedve­zőtlen adottságú tsz-ek egy része változatlanul alacsony termelési eredményt er el. A háztáji gazdálkodás a cél­kitűzéseknek megfelelően alakult A termelőszövetke­zetek többségében önálló ágazatot szerveztek; meg­teremtették a közös és a háztáji egységét Ipar. mezőgazdaság, Ide­genforgalom (ismeretes, hogy a déli part idegenfor­galmának 35—40 százalékát ebben a járásban bonyolít­ják le), kereskedelem, ven­déglátás, üdültetés, életszín­vonal, szocialista közgondol­kodás, közművelődés — mindezekről szó volt a ta­nácskozáson. A tömegszer­vezetek és -mozgalmak kép­viselői elmondták tapaszta­lataikat a pártirányítással kapcsolatban. A küldöttek felszólalásai általában reális képet adtak a járás pártéle­téről, elemzéseik, érveik fe­le ! ősség tudatot fejeztek tea, s elkötelezettséget, bizalmat a párt politikája iránt' A tanácskozás légköre azt su­gallta: a küldöttek és a küldők egyaránt megszok­ták, hogy megvitatják e po­litikát, hogy beleszólnak a politikába. Dr. Várkonyi Pé­ter, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke a többi között ez álla­pította meg felszólalásában, » hozzátette: jól tudják, hogy a párt politikája ép­pen abban változatlan, hogy az élethez, a körülmények­hez igazodva mindenkor kér pes változtatni, megújulni. Minden kommunistának a saját posztján, közösségében vállalnia kell ezt a politi­kát, s mindenekelőtt oly módon, hogy végrehajtja azokat a határozatokat, amelyeket a XII. pártkong­resszus fogalmaz meg majd ,— népünk jövője érdeké­ben. hét krónikájának élére a hétvége politikai tanácsko­zásai kívánkoznak. Tegnap kezdődtek es ma fejeződnek be a megyében a járási, vá­rosi pártértekezletek. A XI. kongresszus óta eltelt, öt év munkáját értékelő felelős­ségteljes számvetésről, a mai lapukban részletesen beszámoltak munkatársaink. Folytatódott » tsz-ek számvetése is: múlt, évet ér­tékelő közgyűléseket a gaz­daságok többségében meg­tartották már. Azt követően, hogy kihirdették a gazdálko­dás múlt évi eredményeit, hozzálátták az idei célok elérésének megalapozásához. A közgyűléseken szó volt már arról, hogy nehezebb feltétetek .Jsözött kell ered­ményes munkát végezni; a feladatok’ megoldása időben. Kezdett; jól szervezett pon­tos munkát " kíván. A' héten. —- kihasználva a tavaszt idéző tél végét J— megyeszer- tfe megkezdődött már az őszi kalászosok műtrágyázá­sa. Ebben a munkában év­ről évre nagyobb a szere­pük a növényvédelmi repü­lőgépeknek és helikopterek­nek. -A gyümölcs- és szőlő­termelő gazdaságokban foly­tatódott a metszés, az olt- ványikeszítes; árusítják már a gyökeres szőlővesszőt és folyik a telepítés is. A me­gye déli részén — a Nagy­atádi Konzervgyár termel­tetési körzetéhez tartozó gaz­daságokban — pedig meg­kezdték a zoldborao vetese­MSaiit már . hírt adtunk ró­la: a Kilián György Ifjúsági és Üttörő-müvelödésí Köz- ' pont a városi KlSZ-biaott- sággal és tizeinkét kaposvári vállalattal, szövetkezettel együttműködve külpolitikai előadássorozatot szervezett Kaposváron. A rendezvény­sorozat véget ért ; tapaszta­latairól Gulyás JánossáJ, az ifjúsági ház igazgatóhelyet­tesiével beszélgettünk. — Mi adta az ötletet a so­rozat megszervezéséhez? — Sokszor és sokak által fölvetett kérdés, hogy mi ér­dekli a fiatalokat. Mi úgy gondoltuk: sikeres, figyeLem- fiüikeitő lehet a napi politi­kával foglalkozó beszélgetés is, ha találunk megfelelő előadókat. Fölkerestük a Ma­gyar Külügyi Intézetet, s munkatársai : kutatók, ta­nácsadóit szívesen vállalkoz­tak egy-egy kaposvári »ki­rándulásra-“. Annál is in­kább, mert eddig nem na­gyon volt rá példa, hogy ilyen célból közreműködésü­ket kérjék. Nyolc alkalom­mal jöttek hozzánk. Vendé­günk, volt Balázs József, a külügyi intézet osztályveze­tője, dr. Tálas Barna igazga­tóhelyettes. Németh Iván és Tolnai László főmunfcatórs, valamint Avar János, a Ma­gyar Nemzet főmunkatársa. Valamennyien két-két elő­adást tartottak: egyet az if­júsági házban, egyet pedig valamelyik vállalatnál. — Müyen sikere volt ezek­nek a beszélgetéseknek? — Átlag százan vettek részt az előadásokon, de volt olyan rendezvény is, ahol kétszáz kíváncsiskodó gyűlt össze... Hogy minek köszönhető a nagy siker? Gulyás János azt mondta: elsősorban an­nak, hegy az előadók nem ragaszkodtak mereven a te­matikában szereplő anya­gokhoz, hanem választ ad­tak az egybegyűlteket érdek­lő kérdésekre is. Az első elő­adások után gyorsan híre' rád az idő hetek alatt föld­be kerül az első táblákon a vetőmag. Folyik me óa&eegezés a vafla la toknál is: megkezdőd­tek a termelési tanácskozá­sok, amelyeken — egyebek között — arról is szó esik, hogy a párt XII. kongres­szusa és a hazánk felszaba­dulásának évfordulója tisz­teletére indított munkaver­seny idei céljait miként le­het elérni minél pontosabb munkával. Erről egyébként a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalatnál a héten tartott brigádveaetöi tanácskozáson a megye több üzemének dolgozói is elmondták véleményüket, is­mertették módszereiket. Országos hatáskörű szer­vek vezetői is ellátogattak a héten megyénkbe. Az Orszá­gos Vízügyi Hivatal és a megye vezetőinek tanácsko­zván .' ' ' .» nemcsak" a vízről volb szó: összegezték az ötö­dik öteves terv eddigi víz­gazdálkodási eredményéit és mégállapítóttak : a közösen elhatározott nagy vízgaz­dálkodási feladatok megva­lósítása jó ütemben halad. Határidő előtt készül el a fonyod—kaposvári regioná­lis vízmű vezetéke, és a nyáron már enyhíti a me­gyeszékhely ellátási gond­ját. Döntöttek szervezeti kérdésekről is: megállapodás született, hogy a Somogy negyei Víz- és Csatornamű V 'lalatot — mérlegbeol­vasztással — a Dunántúli Regionális Vízmű- es Víz­terjedt e beszélgetéseknek; egyre többen érdeklődtek, s amikor a sorozat véget ért, afféle zárásként fórumot tartottak az előadók. S akkor maguk is lemérhették a sok-sok kérdésből, hányán kíváncsiak a véleményükre, tájékoztatásukra, hányán igénylik a felvilágosítást időszerű külpolitikai kérdé­sekben. Sikeres volt . tehát a külpo­litikai előadássorozat. Érdek­lődtek a fiatalok, és sokszor idősebb kollégáik is beültek az esti, késő délutáni véle­ménycserékre. — Lesz-e folytatás, hiszen nagy az érdeklődés? — A Magyar Külügyi In­tézet munkatársaival meg­egyeztünk egy, a diplomácia történetével foglalkozó elő­adássorozat megtartásában. Akkor kell amikor Csaknem négy vénén irhák alá azt a levelet, amelyet azerkesztäse-günfanölc és a2 IKV-naJk küldtek. Valamany- nyien a kaposvári Honvéd utca 30. sizámú ház lakói. El- painasaolitáik, hogy aiz épület­ben radiatorJyukadás miatt szinte naponta leemgedték a vizet, s amíg a csere tartott, a lakásokat se fűtötték. Ki­fogásolják egyrészt a szere­léssel járó tortúrát, az ismét­lődő fűtésűi evést, a lakásle- áaásokat — ezt is összefüg­gésbe hozták a radiátorcse­rével —, valamint azt, hogy az elmaradt szolgáltatásért nem kaphatnak díj mérséklésit. Az IKV-nal ismerik a gon­gaaaaikodasi Vállalathoz csatolják. A megyében folyó váaren.- «iazásüek, a tározók építése is közös megegyezés alapján történik. Ennék a munkának az ütemét ugyancsak meg­felelőnek ítélték. Először járt Somogybán a héten dr. G őrt da György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, s fontos környezet­és természetvédelmi kérdé­sekről tanácskozott a megye vezetőivel. Az országos hatáskörű szervek es a megye vezetői­nek év eleji konzultációi rendszeresek mar. Jól szol­gálják a helyi és országos érdekek összehangolását. Egy-egy ágazat felelős irá­nyítói munkájukhoz sok hasznos javaslatot kapnak ilyen alkalmakkor a megyé- bek, a megye vezetői pedig megismerkedhetnek az ága­zat törekvéseivel, lehetősé­geivel és á helyi feladatokat, országos összefüggésben vizsgálhatják. A közösen ki­alakított elképzelések vég­rehajtásának ellenőrzése is feladata e tanácskozásoknak. A feladatokról és a korábbi célkitűzések megvalósításá­ról tárgyalt csütörtöki ülé­sén a barcsi városi tanács végrehajtó bizottsága is. Je­lentés hangzott el egyebek között arról, hogy hol tarta­nak a járási székhely új ke­nyérgyárának építési előké­születeivel. Soha nem lelkesedem azért, ha statisztikai adatok­kal kell dolgozni. Nem sze­retem a számokat. Kényte­len vagyok viszont elismer­ni, hogy a számok bizonyító erejűek — nem lehet vitat­kozni velük. Épp ezért, ami­kor leírom, hogy tavaly me­gyénkben 722 személyi sé­rüléssel járó baleset tör­tént, azaz 38-cal kevesebb mint az előző évben, akkor tulajdonképpen ujjongani kellene: lám, csökkent a balesetek száma! Különösén annak kellene örülni, hogy »csak« 59 halálos kimenete­lű baleset volt, melynek során »mindössze« 64-en vesztettéi-; életüket, hiszen az előző évben a 83 baleset során 97-en haltak meg... Csökkenés ez mindenkép­pen, ám nem ad okot egy­értelmű lelkesedésre. Mert továbbra is emberek hal­nak meg az utakon. Van úgy, hogy egész családok vesztik életüket. A csökke­nés tehát soha nem lehet cserélni, van dot. Nemcsak oinmn, hogy hozzájuk is ejjutott az alá- írásos levél, hanem »tapasz­talat«-bál is. Hiszen o-tt dol­goznak a vállalat szerelői. Mint Németh Gyula igazga­tó tájékoztatott róla: nem ez az épület az egyedüli a vá­rosban, ahol a radiátorcsere hasonló gondokat okoz. Ez, persze nem gyógyír a lakók bajára, viszont ami történik, az a bérleményt használók ja­vát szolgálja, hiszen a radiá­torcserét nem odázhatják el, mert az csakis az ott élők­nek okoana kellemetlensége­ket. — Akkor kelt a «serét le­bonyolítani, amikor a baj je­lentkezik — tájékoztatott az igazgató. — Ebben az épü­letben tavaly még nem volt íüba, most viszont egyre- másra gyűlnek a munkák. (Ezt tanúsít ja a lakóik levele is. Ezek a lalaisok 12—13 éve lettek átadva, a lemezradiá­torok élettartama pedig 10— 11 év. Az történt, hogy a radiátorok sorra kilyukad­tak, és le-, illetve visszasze­relésük miatt a lakások £ű- teilenül maradtak...«) — Ebben az épületben nem lehet szakaszosan vé­gezni a munkát. Csak úgy dolgozhatnak a szerelői nk, ha egyszerre lezárják mind a negyven lakás fűtését; ilyen a beépített közmű műszaki megoldása. Hogy ez a meg­oldás ma már nem korszierü, és hogy a lemezradiátoJ’ok- nál jóval hosszabb az élet­tartama az alig valamivel drágább öntvényeknek, ez tény; de ennek ismerete sem változtat a gondon: a másfél évtizede beépített közmű hi­báján, mert akkor csak ilyen anyagból való fűtőtesteket, tudtak beszerezni, A vállalatnál a tervszerű megelőző karbantartás ütem­tervében az idei évre szőlő feladatok között négy épü­let radiátorcseréje szerepel, ezek egyike a szóban forgó ház, és a programnak meg­felelően folyik a munka. — Igyekszünk a cseréket gyorsan lebonyolítani és új­raindítani a fűtést — mond­ta az igazgató —, hiszen eh­hez vállalatunknak is anya­gi érdeke fűződik: a többszö­ri felfűtés, a lágyítás igen­csak növeli kiadásainkat. Arra törekszünk tehát, hogy mielőbb túl legyünk a mun­kán ... Ami a fűtési díjak jogosságát illeti, ezzel kap­csolatban szakembereink most végzik a szükséges vizs­gálatokat. Elképzelhető, hogy lesz mérséklés. Mikor erről döntenek, à nyújtott, illetve elmaradt sízolgáltatások mér­téke meg az erre vonatkozó rendelkezés Kerül mérlegre... a r. elég nagy! S tegyük hozzá; ez a »kevesebb« cs-ak az 1978-as adatokhoz képest kevesebb. Abban az évben ugyanis a baleseti statiszti­kát tekintve országosan a sor végén kullogott So­mogy ... Érdekes képet kapunk, ha azt vizsgáljuk, hogy miért történtek ezek a balesetek. Kiderül: nem az út, a kör­nyezeti tényező a felelősek, hanem a volánnál, a motor- kerékpáron ülő ember. A balesetek zömét a járműve­zetők okozzák. Sajnos egy­re növekszik a gyalogosok figyelmetlensége miatt be­következő szerencsétlensé­gek száma is. A járművezetőknél — bár a traffipax állandóan ott van az utakon és kiló­számra gyártja az ezreseket, jogosítványokat »érő« ké­peket — a leggyakoribb sza­bálysértés a gyorshajtás. Főleg az úgynevezett abszo- lút sebességtúllépés a sok: nem hatvannal, illetve la­kot területen kívül nem nyolcvannal , közlekednek, hanem ennél gyorsabban. Ugyanakkor gyakori a rela­tiv sebességtúllépés is: ilyenkor a következménvről szóló tudósítást általában úgy kezdjük, hogy »nem a látási és útviszonyoknak megfelelő sebességgel . ..« Az ittas járművezetők ke­vesebb balesetet okoztak ta­valy: »mindössze« -43-at (az előző évi 163-al szemben). Ám ez nem azt jelenti, hogy kevesebben ülnek ittasan a volánhoz. Az adatok sze­rint nőtt a számuk. Bár az is lehet, hogy a rendőri munka lett hatékonyabb, s ezért kevesebben ússzák meg az ilyesmit felelősség- revonás nélkül. Tavaly 946 esetben tettek följelentést a rendőrök ittas vezető ellen, szemben az előző évi 542- vel. Egyébként általában jellemző a balesetmegelőző munkára, hogy jóval több szabálysértést sikerült föl­deríteni, s több szabálysér­tőt vontak felelősségre, mint az előző évben. A munka hatékonyságá­nak a növelésiére magi' sfzük- ség van, hiszen jelenleg mintegy 29 ezer személygép­kocsi van megyénkben — nem szólva az átmenóforga- lomról —, és a járműveze­tők száma 73 ezer. Nincs közlekedési kultú­ránk, és valljuk be. vezetni is jobbára csak száraz, tisz­ta, egyenes úton tudunk. Nem ismerjük « vezetés­technikai fogásokat; nem is­merjük annak módját, ho­gyan kerülhetünk ki épség­ben egy-egy veszélyhelyzet­ből. S tulajdonképpen nem is nagyon törődünk vele, hogy továbbfejlesszük köz­lekedési ismereteinket... Természetesnek tartjuk, hogy az építész lépést tart a fejlődéssel; és tanulmá­nyozza a napi munkájához szükséges' folyóiratokat, könyveket, kiváncsi az újra, igyekszik elmélyíteni isme­reteit. De ugyanaz az épí­tész — tisztelet a kivétel­nek ! — megelégszik azzal, hogy tanfolyamra járt, jo­gosítványt szerzett, s aztán kocsiba ül, ismeri a KRESZ- iablákat, a jobbkéz-szabályt és még egy-két fontos dol­got — s többre nem is tö­rekszik. így aztán nem tud közlekedni: veszélyezteti saját magát, és veszélybe sodor másokat... A balesetek száma tehát csökkent, de nem megnyug­tatóan. Csaknem négy és félezer új vezetői engedélyt adtak ki tavaly, s az új ve­zetők tapasztalat és kellő közlekedési ismeret hiányá­ban félelmetesen gyors, erős kocsik volánjai mögé ülnek. Sokak számára a közlekedés csak annyit jelent, hogy rá­lépnek a gazpedálra, szá­guldanak, s aztán majd csak lesz valahogy... Pe­dig a statisztikai adatok fi­gyelmeztetnek. Érdemes okulni belőlük! És a volán mögé ülve elhatározni, hogy nem gyarapítjuk a szomorú számok sorát. SOMOGYI KRÓNIKÁJA mh üt? iMi-ftónóf- ha jé mä­hr. J. \ Azok a fránya radiátorok.,. Dr. Kercza Imre A. V-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom