Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
PÁRTÉRTEKEZLETEKRŐL JELENTJÜK Valósághű helyzetelemzés Felelősség a városért A nagyatádi járás — amelynek pártértekezlete tegnap elemezte az elmúlt fél évtized során végbement jellemző változásokat — termelési, települési edotbsiá- gai meglehetősen szerények. Székhelye ugyan sok környékbeli Mamáik ad munkát üzemeiben, és szerepe folytán egyéb hatással is vám a tájegységre, de a járás ipara jóformán Csurgóra korlátozódik. Így fontos helyet foglal el a lakosság életviszonyainak fejlődésében a mezőgazdaság. Mivel mindkét alapágazat határozza meg elsősorban az egyéni jövedelmeket, az életmód alakulását, érthető, hogy mind az írásos beszámoló és az ezt kiegészítő szóbeli előterjesztés, mind pedig a szót kérők többsége nagy figyelmet fordított a járás gazdasági helyzetének elemzésére, az e téren végzett politikai munka módszereire, eredményeire és feladataira. Elégedetten állapították meg, hogy az öt évet egységnyi időnek tekintve — a pártértekezlet határozatának megfelelően — kiegyensúlyozottan és dinamikusan fejlődött a járás gazdasága; javult a termelés hatékonysága, bővültek az export- árualapok. Az ipari üzemekben és az állami gazdaságokban jelentősen erősödött és bővült az anyagi-technikai alap. Általában szervezettebb lett a munka, észszerűbben használták föl az anyagi eszközöket és a munkaidőt. Az elmúlt, években lezajlott beruházások, bővítési, felújítási munkák következtében az ipari'üzemek egyre- korszerúbb termelésre alkalmasak. E lehetőségeket kihasználva értek el évi kilencszázalékos termelésnövekedést, két-három százalékkal magasabbat az előirányzottnál. E kedvező arány értékét növeli, hogy kizárólag a termelékenység adta hozzá az alapot. Sajnos, a tsz-ek gazdálkodásában nem sikerült hasonló fejlődést elérni. Ennek oka elsősorban a beruházási lehetőségek csökkenése és az, hogy egyes szövetkezetekben állandósultak a pénzügyi nehézségek. Ráadásul a tsz-ek között számottevő különbségek vannak a gazdálkodás színvonalában és eredményességében. s ez természetesen életmódbeli feszültségeket is okoz. Bizonyos mértékben kiegyenlítik ezt a háztáji gazdaságok, amelyeknek árutermelő tevékenysége fontos szerepet tölt be mind az ellátásban, mind a családi jövedelmek alakulásában. A következő időszakban központi feladat a termelési szerkezet korszerűsítése. a minőségi tényezők figyelembe vétele. Fontos követelmény az adottságokhoz és az igényekhez való alkalmazkodás minden termelő ágazatban, így például kiemelt cél a járásban a faipar fejlesztése. A gazdaság általános fejlődéséből következik, hogy jelentősen javultak a lakosság életviszonyai. Ezt. nemcsak a jövedelem 5,2 százalékos emelkedése bizonyítja, hanem — sok egyéb tényező között — az is, hogy a járásban 650 családi ház és 105 tanácsi lakás épült; bővült, korszerűsödött az utak, járdák hálózata, jobb lett az áruellátás és kedvezőbb szociális feltételek között dolgoznak az üzemekben. Figyelmet érdemel azonban az a megállapítás, amely szerint a szolgáltatás a fejlődés ellenére sem elégíti ki a megnövekedett igényeket. Az életmódváltozáshoz tartozik, hogy két új óvoda épült, s az általános iskolákban — a fejlesztések, a körzetesítés eredményeképpen — teljessé vált a szak rendszerű oktatás. Könyvtárakat korszerűsítettek, bővítettek, gyarapodott az oivasók száma, újabb művészeti , csoportok alakultak. Jelentősen javult a lakosság egészségügyi ellátása. A pártértekezlet azonban őzintén feltárta, hogy a közgondolkodásban, a magatartásban tapasztalható kedvezőtlen jelenségek ellen nem tudott elég eredményesen föllépni a propaganda. E téren mind a pártszerveknek, mind a tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak sajátos eszközeikkel, lehetőségeikkel többet kell tenniük. A felvilágosító, meggyőző tevékenység foglalkozzon behatóbban a munkateljesítmény és az életmód összefüggéseivel, ennek tudatosításával — mondta ki a pártértekezlet. A vitában részt vett tizenhét felszólaló a járás politikai, gazdasági, kulturális életének sok területét érintette. Még a témák felsorolására sincs mód e helyen, ezért csak ízelítőül említünk néhányat. így többek között rámutattak azokra a kedvező környezeti változásokra, amelyek a hatékonyabb tanácsi munka következtében a községekben végbementek. Szóltak továbbá a munkafeltételek javulásáról, az üzemi demokrácia további fejlesztésének tennivalóiról, az apró falvak sokrétű gondjairól, a termelés megnövekedett követelményeiről, a fiatalok nevelésének tapasztalatairól, köz- életiségük megnyilvánulásairól, illetve az idős emberek gondozásának kötelezettségéiről, a járás törvényességi helyzetének alakulásáról, valamint a tömegszervezetek és a -mozgalmak módszertani munkájának javításáról. Részt vett a pártérbeíkez- let vitájában Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára, aíki átadta a KB es Kádár János üdvözletét és jókívánságait. Megjegyzést fűzött a hozzászólásokhoz, közvetlen hangnemben erősítette meg vagy vitatta véleményüket. Ennek sorain hangsúlyozta: a sízocialisfa társadalom építése egyetlen időszakban sem volt gondoktól mentes; a kommunistáik feladata, hogy ezeket őszintén, a toraim elvék, módszerek.saarirat tarjáik föl, és keressék megoldásuk módját. Bízunk abban, hogy most is megtaláljuk a számunkra legjárhaitóbb utat. E bizalom, amely nem egyenlő a/z illúziók kergetésével, a párt legnagyobb ereje. Igaz visiaurat, hogy a bizalom ' önmagában kevés. Alapját a kemény, fegyelmezett, ko- • vetkeaetesebb munka adja meg a gazdasága es a politikai élet minden területén. — Az emberek — mondotta — szilárdan támogatják a párt politikáját. Tudják, hogy gondjaink megoldása során nem tettük kockára a legfontosabbat: a létbiztonságunkat. A KB titkára fölhívta a figyelmet a kommunisták I felelőssegének további aowe- 1 lésére. Rámutatott, hogy a párt normájának érvényesítése fontos feltétele belső társadalmi rendünknek. Nem mindegy ugyanis, hogyan valósul meg politikánk a gyakorlatban. Nagyon fontos ennek során a kommunisták egymáshoz és a tömegekhez való helyes viszonyának kialakítása és fenntartása, továbbá az irányításban alkalmazott módszer és munkastílus. • Az utóbbiaknak egyik lényeges eleme a meggyőzés, amely fontos eszköze a politika közvetítésében. A belpolitikai helyzetről szólva hangsúlyozta: aiz országban szilárd a szocialista hatalom, amelynek alapja a munkás—panaszt szövetség. Nemzeti egységünk további erősítésének feltétele a nyílt, őszinte légkör, a tartalmas eszmecsere a párt és a tömegek között, '■— Ne féljünk feltárni az ellentmondásokat — mondotta —, de ezeknél ne ragadjunk meg, hanem ütköztessük is a folyamaitok, jelenségek eltoiratétes oldalait. Végül' Borbély Sándor elmondta: a KB azt kéri majd a kongresszustól, hogy erősítse meg a párt eddigi politikáját, segítse megszilárdítani vívmányainkat. E javaslatot erősítette meg a pártért&kezlet őszinte hangú, valósághű elemzése és a színvonalas vitában elhangzott sok helyes észrevétel, javaslat. , Barcson a várossá avatás óta tegnap gyűltek össze első alkalommal pártértekezletre a város és környék kommunistái. Ez a tény sok évi, következetes munka után a Barcson és környékén lakók összefogását, mindennapi tettekben kifejeződő felelősségét jelzi. A városi pártbizottság jelentése joggal állapította meg: »Az elmúlt öt évben minden eddigi időszakot meghatározó mértékben fejlődött Barcs és térsége, jelentős mennyiségi és minőségi változás következett be«. Az írásos jelentés és Süveges Sándor első titkár szóbeli kiegészítője a XI. kongresz- szus határozatainak végrehajtásáról, a városban és környékén kibontakozó kongresz- szusi, felszabadulási munka- versenyről, a kommunista műszakok szervezéséről szólt. A beszámoló részletesen elemezte a széles körű politikai, gazdasági várospolitikai tevékenységet, amely alapvetően megváltoztatta az emberek életkörülményeit. Négy új ipari üzem létesült. Az iparban, építőiparban csaknem 4000 ember dolgozik, s az ipari termelés 230 százalékkal növekedett. Az V. ötéves tervben 961 lakás épült — ebből 734 Barcson —, s a lakásépítés üteme meghaladja a megyei és az országos átlagot Is. Barcson és környékén hor- vát meg német ajkú nemzetiség is él, jelentős az idegen- forgalom. A politikai munkában tehát fontos helyet kapott és kap pártunk nemzetiségi politikája, az idegenforgalmi döntések megvalósítása. A jelentés, a szóbeli kiegészítés jól tükrözte mindezt. A határozati javaslatok körültekintően fogalmazták meg a párt- és tömegszervezetek feladatait. Felelősséggel Barcsért, a városért, a város környékéért, az itt élők életének további következetes változtatásáért — ezek csendültek ki a felszólaló küldöttek szavaiból. Társaik véleményét tolmácsolva nem a múltról, hanem arról szálltaik, hogy a további előrelépés igénye mit vár valamennyiüktőL Huszonhármán kaptak szót, tizenhat küldöttnek erre már nem jutott ideje, ök majd írásban fejtük ki véleményüket. A múltban is segítettek, a jövőben is készek a városért, a település fejlődéséért tevékenykedni — hangzott el a vélemény az Épgép, a Dráva Ipari Szövetkezet, a cso- konyavisontai gépjavító társulás. a Sefag. a Kemikál barcsi gyára és több más üzem, szövetkezet képviselői részéről. Elmondták, hogy valamennyi szocialista brigád elhatározta: csatlakoznak a kongresszusi, felszabadulási munkaversenyhez, s márciusban kommunista műszakot tartanak, keresetüket a gyermeki n tézmény ek fej lesztésére ajánlják föl. A szövetkezeteknek az eddigieknél jobban kell alkalmazniuk a tudományos eredményeket, hogy a kedvezőtlen talajadottságok megszűnjenek. Többet kell törődni a nők szakmai tudásának fejlesztésével jobban be kell vonni őket a vezetésbe. Szó volt arról, hogy a fiatalokat a feladatok kidolgozásába is voraiáik be. ne csak a végrehajtásba. A párt nemzetiség’ politikájának megvalósítása találkozott a délszláv és néa bátor kezdeményezés nélkülözhet et 1 enségét. — Elsősorban nem a látványos eredmények dicsérik a pártbizottság elmúlt években végzett munkáját, hanem a hétköznapi tettek. Támaszkod ianak Vnég jobban a közösségek véleményére, a szavak és tettek egységének megteremtésére, a párt- és a gazdasági vezetés összhangjának kialakítására, a pártcsoportok és a KISZ-szervezetek munkájának segítségére. A megyei pártbizottság titkára végül kérte, hogy az új pártbizottság munkásságában folytassa a megkezdett utat. A tartalmas jelentést és a gondokat is őszintés föltáró, a feladatokat világosan meghatározó felszólalásokat ismerte el dr. Latos István, a KB alosztályvezetője is. — Fokozni kell a politikai érettséget, erősíteni a cselekvési egyse- giet, az őszinte vélemény- nyilvánítást — hangsúlyozta. met ajkú lakosság egyetértésével, s ezt az utat á jövőben is folytatják. A szakmunkásképzés, a foglakoztatás, az egészségügy, a hátrányos helyzetű meg a cigánytanulókkal való foglalkozás szintén helyet kapott a vitában, csakúgy, mint a tanácsok, a népfront, a tömegszervezetek, a .tsz-ek feladata. Elismeréssel szólt a pártbizottság munkájáról, a jelentésről és a vitáról Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára. Hangsúlyozta a tervszerűség, a kövekezetesség és Arra hfvta föl a - figyelmet, hogy a pártmegbízatások kapcsolódjanak jobban a helyi feladatokhoz, fordítsanak nagyobb gondot a tervszerű párténítésre, a pártban folyó nevelőmunkára. S végül arra, hogy a termelőszövetkezetek munkájában szűnjön meg a hullámzás. Egyenletes, szilárd, nyereséges gazdálkodást kell kialakítani. Őszintén, nyíltan, az eredményeket tárgyilagosan értékelve, a feladatokat jól meghatározva tanácskoztak Barcson a város és a városkörnyék kommunistái. Á sokarcú járás feladatai A siófoki járási Rártértekez- let küldöttei — az elmúlt évek eredményeit, értékelve — méltán állapították meg, hogy a fejlődés minden téren a politikai, gazdasági és ideológiai célokkal összhangban valósult meg. A haladás azonban újabb és újabb követelményeket támaszt, sok és sokféle feladat vár a járás kommunistáira, dolgozó népére. Az ország egyik legnagyobb járása: színes, festői táj. folklórban gazdag vidék, dombjai-völgyei közt sok apró falucska él (és akar élni a jövőben is). Iparral izmosodott nagyközségeinek városias igényei, gondjai vámnak; Balaton-parti településein nyaranta sok ezer hazai és külföldi vendég pihen. A küldöttek — a beszámolóval egyetértve — hangsúlyozták: az utóbbi öt évben szűkebb hazájukban is tovább fejlődtek a szocialista termelési viszonyok. Az ipari termelés nőtt, akárcsak a munka szervezettsége, hatékonysága, termelékenysége az üzemekben. Fejlődött a mező- gazdaság is. Az iparban, a szolgáltatásban foglalkoztatottak száma növekedett, a mezőgazdaságban dolgozóké viszont csökkent. Javult a szakemberellátottság. A munkások szervezettsége erősödött, anyagi helyzetük és erkölcsi megbecsülésük javult: a politikai és gazdasági feladatok megvalósításában élen járnak. Felelősségtudatukat bizonyítja, hogy érzékenyen reagálnak a termeléssel ösz- szefüggő kérdésekre, a helyi és országos gondokra egyaránt. elvetik és elítélik a szocializmustól idegen megnyilvánulásokat, a hanyag, tessék-lássék munkát, a fegyelmezetlenséget, a jogtalan haszonszerzést, a korrupciót. Annak ellenére, hogy a szövetkezeti parasztság száma évről évre csökken, társadal- 1 mi és gazdasági szerepe — tekintettel a járás jellegére — jelentős. A korszerű munkafeltételek, a kereseti lehetőség vonzza már a fiatalokat Is a szövetkezetbe. Nőtt a szakmunkások és a szakkép zésben résztvevők száma. Az ipari termelés a tervben meghatározott mérték ben fejlődött. A . tabi Vide- Ion igazgatója például elmondta, hogy öt evvel ezelőtt (amikor épphogy átálltak a számítástechnikai alkatrészek gyártására) kétszázhatvan-millió forint értéket termeltek, a járás ipari termelésének körülbelül 38 százalékát. Jelenleg a járás ipari termelésének 47—48 százalékát adja a Videoton. Miközben egyre többféle és bonyolultabb szerelvényt kell gyártaniuk, termelésük csaknem a kétszeresére nőtt. Ezt főként a termelékenység növelésével érték el, bár a dolgozók létszáma az említett időszakban 43 százalékkal emelkedett. Az átlagbér 29 százalékkal nagyobb, mint öt évvel ezelőtt volt, az állóeszköz-állomány értéke pedig azóta megkétszereződött. A járás gépgyártól az anyagmozgató gépek és a tartályok készítése mellett áttértek a konténerek és már termékek előállítására. Változatlan létszámmal az utóbbi két évben 36 százalékkal nőtt a termelésük. A járás építőiparára továbbra is a kapacitás elaprózottsága a jellemző. A postai hírközlés helyenként elmaradott, s ez főként a telefonhálózat sanyarú állapotára vonatkozik. A szennyvíz(Folytatás a 4. oldalon)
