Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-16 / 39. szám
Használt gének miHiékért Zúg a malom ?5Ck§ wfBgy»^ ócskavas. Talán es tehetne egyik jelmondata a Műszaki Anyag- es Gépkereskedelmi Vállalatnak-, amely ország»/ san negyed százada foglalkozik a vállalatoknál fölöslegessé vált és elfekvő anyagok, gépek, berendezések löi tárásával, a gazdasági élet vérkeringésébe való visszajuttatásával. Hogy milyen jelentős ez a tevékenység, népgazdasági haszna mellett « vállaltat adatai is bizonyítják: tavaly 1730 millió forint értékű gépet, berendezést, anyagot — több ezer cikket — forgalmaztak, és a halálokon túlra is szállítottak. Ehhez az eredményhez a vállalat pécsi alközpontjához tartozó kaposvári fióküzlet is hozzájárult 6,8 millió forintos forgalmával, amely mintegy 1,3 millió forinttal volt több, mint az előző évi. A fióküzletet hat éve nyt- lották Kaposváron, s azóta a forgalma megtízszereződött. Elsősorban fémmegmunkáló gépeket vásárol a megye vállalataitól: olyan berendezéseket, amelyek használhatóak vagy kisebb munkával meg- javíthatóak. Az -áruskálára« jellemző, hogy a Berzsenyi utcai raktárban filmvetítőgép és úthenger egyaránt található, csakúgy, mint a kerti traktor. (Képünkön.) Használt gépeket., műszereket és berendezéseket csak a megyében vásárol a kaposvári fióküzlet, viszont az egész ország területére szállít Egyik legjelentősebb partnere a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat, amellyel nemrég kötött kétoldalú szerződést a Magév a kölcsönösen előnyös adásvételekről. Vizsgálatok és bejelentések A Kaposvári Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság 1969-ben jött létre. Az elmúlt több mint tíz év munkájáról beszélgettünk Németh Istvánnal, a NEB elnökével. — Az ide tartozó népi ellenőrök szálna alig nőtt, iskolai végzettségük azonban sokat változott. Nagy szükség volt erre a minőségi javulásra, hiszen a felada- ta-nk nőttek. Korábban elsősorban társadalmi tulajdonvédelmi feladata volt a NEB-nek, ma viszont — emellett — elsősorban a döntéselőkészítésben veszünk részt, egy-egy területre, jelenségre irányítva a figyelmet. — A város, a járás jellegéből adódnak , feladataink is. Sok a mezőgazdasági jellegű vizsgálat. A városban főleg az iskolák és az ipari szövetkezetek meg néhány tanácsi szakigazgatási szerv vizsgálata tartozik hozzánk. — Hány vizsgálatot tart évente a városi NEB? — Tavaly például tizenhatot tartottunk, ebből hármat terven felül. Az idén úgy ütemeztük a munkát, hogy a saját hatáskörű vizsgálatainkra főleg a második félévben kerül sor. Ezenkívül részt veszünk két központi és négy megyei vizsgálatban. — Mit ellenőriz a járásivárosi NBB saját hatáskörében? — Az ősszel hat községben és hat üzemben azt vizsgáljuk, hogy ,a gyermekintézményekben fizetendő térítési díjak alapjául szolgáló jövedelmet helyesen számítják-e ki. A tapasztalat szerint ugyanis néhány helyen nem a valós összeg kerül az igazolásba. Egy másik vizsgálat során arra keressük a választ, miként gondoskodnak a járásban és Kaposváron az idősekről. Lesz egy utóvizsgálat is. Azt nézzük meg, hogyan változott a tervszerű megelőző karbantartás mezőgazdasági üzemeinkben. — A mezőgazdasági üzemekben az energiagazdálkodás helyzetéről is képet kapnak az ellenőrök. — Minden évben beszámol valamelyik vállalatvezető a NEB előtt a munka - hely tevékenységéről. Az idén a kaposvári IKV igazgatója jön el hozzánk. Az ellenőrzés helyzetéről lesz szó. \ — Általában milyen jellegű bejelentéseket kap a járási -városi NEB ? — Az idén eddig mindössze egyet kaptunk. Tavaly a 18 bejelentésből 14 közérdekű volt és — sajnos — tíz névtelen. Bár a névtelenek között — épp az IKV- val kapcsolatban — is akadt olyan, amelyik megalapozottnak bizonyult, a többségnek itt nem volt alapja. — Minek tulajdonítható, bogy kevesebb a bejelentés? —« Talán annak, hogy ma már más szervek is komolyabban veszik a dolgozók panaszait, mint korábban, és igyekeznek intézkedni saját hatáskörükben. Néhányan azt állítják, hogy nem érdemes panaszkodni, úgysem történik semmi. Ez így nem igaz, hiszen minden ügyet megvizsgálunk vagy átadunk vizsgálatra más szervnek. Erről a panaszost minden esetben értesítjük, s tájékoztatjuk arról is, mi lett a bejelentés nyomán végzett ellenőrzés ered menye. Persze, ezt csak akkor tehetjük, ha nem névtelen bejelentésről van szó. I». T. Valamikor * Gyékényesre és a Zákányba vivő útnak itt, a porrogszentkirályi malom előtt nagy volt a forgalma. Ma csák néha téver erre egy-cgy jármű — a malomba gabonát hozó vagy innen lisztet szállító gépkocsik kivételével. Ez a megye legkorszerűbb és talán a legkevesebb munkáit foglalkoztató malma. Ide hozza a csurgói, a berzencei és a gyékényesi termelőszövetkezet a gabonát. — Mindössze húszán dolgoznak itt. S csupán egy a molnár, a többi betanított munkás. Három fiatal — Horváth János, Bogáti Ferenc és Horváth Ferenc — most tanul, s ha sikeresen elvégzi a szakmai tanfolyamét, gyarapszik a molnárok száma — mondja Bodó Rezső üzemvezető, aki egyúttal a főmolnári tisztséget is ellátja. Hat silójuk van: ezek egyenként 60 vagon gabona tárolására alkalmasak. A nyár kezdetéig 660 vagon búzát őrölnek. A lisztet Csurgóra szálút.iák a sütödébe vagy Siófokra és Nagykalusí ktS&Pósess fonto*. S megmutatkozik abban is, hogy brigádunk — noha két műszakban dolgozunk — egységesen csatlakozott a XII. pártkongresszus tiszteletére és a hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára indított munkaversenyhez: márciusban két szabad szombaton tartunk kommunista műszakot. A Kossuth brigád valóban jó közösség. Ezt mondják a vállalat vezetői és ezt bizonyítják az eredmények is. Ezüst-, és aranyplakettel ismerték el az 1966-ban alakult, Bogár János álltai vezetett brigád munkáját. A porrogi óvodának négyezer «yxy/f • .’I .j-iyy Ellenőrzik a gabona víztartalmát. Bodó Rezső főmolnár a liszt minőségét vizsgálja. nizsóra, de jut. Budapestre meg Gyermelyre is, a termelőszövetkezeti tésztagyárba. Eddig 180 vagon búzával végeztek, a hátralevő meny- nyiséggel a terv szerint el készülnek. — Ez annak a munfcaver- senynek az eredménye, amely nálunk is folyik. Ha kevesen vagyunk és távol esünk is a forgalmas utaktól, a munkaverseny, a szocialista- brigád-moagalom nálunk is élő — mondja az üzemvezető. — Egy malom: egy brigád! Ez az összetartozás néforintért vásároltak játékokat. Ezt a pénzt szabad szombatos keresetükből teremtették elő, noha a malom dolgozóinak nincs óvodáskoni gyermeke. A művelődési ház építésénél — ugyancsak Porrogon. — ötezer forint ér- teikü társadalmi munkát végeztek; a kommunista műszak után járó márciusi bérüket szántón gyermekintézmények támogatására ajánlották föl. Sokoldalú tevékenységet fejt ki az üzemvezetö-tőmoi- nár: gondoskodik a tervszerű őrlésről, a liszt kiváló minősé, géről — ennék megtartása a brigád egyik legfontosabb vállalása —, es arról, hogy a liszt időben eljusson a sütödékbe, a tésztagyáraikba. Huszonnyolc esztendeje szakmunkás, a vállalat kiváló dolgozója. Ezt az elismerést a brigád több tagja is kiérdemelte. Vágner József. — jelenleg az egyetlen molnár szakmunkás — és Jankovics János, illetve Dervalics Istvánná, aiki tizenhat esztendeje dolgozik már a malomban. Ö volt az első porrogszemtikirá- ]yi asszony, aki munkát vállalt, s ma már öt asszony dolgozik itt. Sz. L. Piaci körkép ARANYESŐVEL Az új szabályok jobban elősegítik Nyugdíjasok foglalkoztatása A nyugdíjasok foglalkoztatását alapvetően a munkaerő-gazdálkodás befolyásolja. E téren lényeges változások történtek ez év elején. Az új nyugdíjfolyósítási szabályok a nyugdíjasok fizikai munkakörben való foglalkoztatását az eddigieknél jobban elősegítik. A fizikai munkakörben dolgozó nyugdíjasok a jövőben is 840 órás, illetőleg 1260 órás éves keretben dolgozhatnak, a nyugdíjuk korlátlan folyósítása mellett. Indokolt esetben a munkáltató vagy a szövetkezet kérheti a fizikai munkakörben dolgozó nyugdíjasok további foglalkoztatását a rendelkezésre álló időkeret kimerítése után is. Más a helyzet a nem fizikai munkakörben dolgozó nyugdíjasoknál. Az 52/1979. KH. 30./MT sz. rendelet kimondja, hogy a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasnak a nyugdiját a reá irányadó foglalkoztatási kereten fpl. 848 óra, 1260 óra) belül addig keli folyósítani, amíg keresete a naptári év folyamán a 30 ezer forintot — de ezen belül is legfeljebb addig, amíg nyugdíja és keresete együttes összegének a naptári évre számított átlaga a 10 ezer forintot — nem haladja meg. Eszerint a foglalkoztatás időkeretének felhasználása mellett a kereset, illetőleg a kereset és a nyugdíj összegét is figyelemmel kell kísérni. Fontos tudni, hogy a nem teljes éven át folyósított nyugdíj esetén a 30 ezer forint éves keret annyiszor 2500 forinttal csökken, ahány teljes hónapra nyugdíjfolyósítás nem történt. Megfelelően kell ezt alkalmazni a nyugdíj es a kereset együttes összege havi átlagának számításánál is. Ha a nyugdí jas több mvtn- kaltatonal dolgozik, a foglalkoztatások idejét — a nem fiakai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjas keresetét — egybe kell számítani. A ne» fizikai munkakörök nseghataxosasanAl a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének (FEOR) felsorolása irányadó. Eltérés ettől csak any- nyiban van, hogy az ápolónő, ápoló, asszisztens és az egyéb egészségügyi szakképesítéshez kötött munkakör — a vizsgázott fogász munkakör kivételével — fizikai munkaliörnek minősül. A foglalkoztatási keret szempontjából f így elein be kell venni mindazt az időt, melyre a nyugdíjast kereset illeti meg. A táppénzes, betegségi segélyezési idő is beszámít az időkeretbe. A pedagógusként foglalkoztatott nyugdíjasnál a tanítási órákat kétszeresen kell számítani. A bedolgozóként foglalkoztatott nyugdíjasnál, vagy akinek a munkajogi szabályok kötelező munkaidőt nem határoznak meg a kifizetett kereset minden 14 forintját egy órai íoglaikoz- ta las kent kell számításba venni. A keretösszegekben — a rendelkezés szerint — a munkáért járó minden olyan nyugdíj járulekot (fizetési kötelesettseg ala «so Dem- bsfe ss fSEíaazetben! «itatást) figyelembe kell venni, amelyet a nyugdíjas munkaviszonya, szövetkezeti tagsági vagy bedolgozói jogviszonya alapján kapott. A másodállásban, mellékfoglalkozásban elért keresetet akkor is be kell számítani a keretösszegbe, ha nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség nincs. Az év végi részesedést (eredménytől függő részesedés) a kifizetés naptári évére kell beszámítani. A táppénzes baleseti táppénzes vagy betegségi segélyezési napokat úgy kell számításba venni, mintha a nyugdíjast kereset ellenében munkaszerződése, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonya szerint foglalkoztatták volna. A foglalkoztatós idejére és az ez alatt elért keresetre tekintet nélkül folyósítani keli a nyugdijat annak, aki vak; aki-t fizikai munkakörben foglalkozta tnak, és nyugdija 1930-ban az 1720 forintot nem éri el — s végül annak, aki olyan munkakörben dolgozik. amelyben a nyugdíjas korlátozás nélkül foglalkoztatható. ,§. 6y. A kaposvári hetipiac nem vett tudomást az ismét téliesve fordult időről: pezsgőbb és színesebb volt, mint az elmúlt .hetekben bármikor. Megjelent az első aranyeső is, melyért gazdája valóságos forintesőt remélt. 30-ért kínálta a három szálból álló «♦csokrot«. Már csupán forint a csokra a kosárszám hozott hóvirágnak. A barka ára is felére mérséklődött : három . fo- ! rintnál többet sehol sem kértek érte. A virágok mellett a piac másik kellemes meglepetése a tojás volt: 1,30— 1,50-ért fogyott. Az igazsághoz tartozik, hogy az olcsóbbak formája korántsem elégítette ki a luxusigényeket. így is örvendetes azonban ez azár a boltokban látható 2,10-hez képest. Ennyiért csak a fővárosban kapható tojás; Zalaegerszegen, valamint Győrben sem engednek a 2 forintból. A vöröshagyma 11—12 fövi n tért, azaz az országos árak átlagáért. kapható. Ugyanez Komlón a legdrágább: 18 forint, és Szegeden a legolcsóbb: 8. Zöldséget tegnap már nem adtak kilóra. Egy kis csomó (talán 25—30 deka) ara 5 forint volt. Továbbra is az ország legolcsóbb burgonyáját adják Kaposváron. Mindössze 5— 5,50 kilója, holott országszerte 6—7, sőt a fővárosban 7,50—3 forint. Az együk kaposvári ‘♦kistermelő« sajátos módon — piros műanyag halóban — ketküos »Idszere- ieshsn« adta «L amit « meglehet — nem sokkal előbb vett... Kápowc'tát nehezebb találni, mint négylevelű loheret. Aki mégis rábukkant, 14 forintért kapta kilóját. A fokhagyma ára Kaposváron nem változott: 50 forint körül van. Pápán már 100-at is elkérnek érte, de Szol n< kon sem adják 85 alatt. Ennél viszont épp egy ötvenessel olcsóbb Zalaegerszegen. A minőséggel aiányosan mérséklődött az alma ára: az idő barázdálta gyümölcs zömét 12—14 forintért mérték. A Zöldért standján volt o.öO-ért is. Hasonló árak csak a fő termőhely közelében a Tiszántúlon vannak, máshol az alma 13—15 forint. Körte nálunk mái- nincs, Komlón viszont még 15-ért kínálják. A télvégi körte Budapesten 26,50. A kaposvári hetipiacon előfordult még sampion gomba 80-ért. Sőt egy helyen már zöldpaprika is, de az árat senki sem merte megkérdezni... A baromfipiacon kitört az- ólcsóság: egy kakasról már 70 forint reményében is sok szépet elmondtak. Egy tyúkot a gazdája 80 forintért főnyereménynek próbált feltüntetni. Valamelyest drágult viszont a csirkehús kilója: a fehér 42, a vörös 50 forint. Ennél szembeszökően olcsóbb az élő csirke: Szegeden és Komlón 33, illetve 35 forint. Budapesten 45—50- ert mérik. *, F.
