Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-16 / 39. szám
Garantált Jövedelem Szorosabb érdekközösség Alapítók két év után Munkában a Latinra Sándor brigád. »A mezőgazdasági ágazat előtt álló feladatok megoldásához az egész ágazat egybehangolt erőfeszítése szükséges ... Elsősorban a termelési rendszerek aktívabb munkájára, megújulására gondolunk« — mondta Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára az ágazat vezetőinek ez év elején tartott gödöllői országos tanácskozásán. A Bajai Kukoricatermelési Rendszer a megújulás érdekében figyelemre méltó lépést tett. Sándor Lajossal, a szentgáloskéri Béke Termelőszövetkezet él- nökével, a rendszer igazgatósági tagjával beszélgetünk erről. ‘— Somogybán mindössze öt termelőszövetkezet tagja a BKh-nek, a szentgáloskéri az elsők között csatlakozott. Milyen meggondolásból döntöttek így? — 1974-ben kötött szerződést a szövetkezet akkori vezetősége először a kukorica, majd a következő évtől a búza termelésére is. A döntésben nemcsak az játszott közre, hogy előzetes tájékozódásunk alapján jelentős termelésnövekedést válaltunk, hanem az is, hogy tetszett a rendszer gépsora, olcsóbbnak tartottuk, mint például az iKR-t. — Szentgáloskéren hogyan vizsgázott ez a rendszer? — Pontos adatokat tudók mondani 1968—74-ig nálunk a gabonaátliag 30—35 mázsa, a kukorica 35—45 mázsa között mozgatt. 1975—79-ig a gabonaátlag 38—44, a kukorica 68—75 mázsára nőtt. Hozzáteszem azt is, hogy a költségek nem emelkedtek ilyen arányban; 1974-ben négy és fél millió, hetvenkilencben kilencmillió forintos eredménnyel zárt a szövetkezet; a kukorica önköltsége például tavaly 170, a tavaszi árpáé százötven forint volt. Döntően a rendszer-■közreműködésének köszönhető ez. Mindezt elismerve az a véleményem; nemcsak a BKR, hanem minden rendszer olyan, helyzetbe került, hogy óhatatlanul szükségessé 'vált a megújulásuk. A létrejöttükkor megfogalmazott celt, a termelés dinamikus növelését valójában teljesítették... — A mennyiség helyett a gazdaságosság került előtérbe. Mit tett ennek érdekében a BKR? — Az igazgatóság olyan határozatot hozott, hogy jelentősen növekedett a közös érdekeltség, a kockázatvállalás, az együttműködésben előtérbe került a »sír—nevet« alap. Az ez évi szerződések már úgy módosultak, hogy nemcsak az üzemnek, hanem a rendszernek is alapvető érdeke a jövedelmező, nyereséges termelés, ellenkező esetben a rendszer éppúgy viseli a következményeket, mint az üzem. A rendszernek fizetendő díjat két részre osztottuk, alapdíjra és a jövedelem nagyságától függő kiegészítő díjra. Ha a szerződött növények területe nem éri el a nyolcszáz hektárt, akkor hektáronként százhúsz, nyolcszáz hektár felett pedig kilencven forint az alapdíj. Kukoricánál és búzánál a hektáronkénti jövedelemtől függően kétezer és hétezer forint között emelkedő százalékban kell fizetni a kiegészítő díjat. Ha a szűkített önköltségen számított eredmény nem éri el a kétezer forintot hektáronként, az alapdíjnak csak a felét fizeti az üzem. Említésre méltónak tartom, hogy az idén és jövőre a rendszernek kockázati alapot kell képeznie, és 1982-tól, ahol nem érik el, ott a rendszer köteles kiegészíteni kétezer forintig a hektáronkénti jövedelmet. Ez azért is jelentős, mert a rendszer kidolgozta á homokos területekre is a technológiáját, és a kedvezőtlenebb termelési körülmények között ez a garancia fokozottan figyelemre méltó. — Az üzemi érdek és a rendszerérdek ezzel a szerződéssel azonossá vált: a termőhelyi viszonyoknak megfelelően minél nagyobb jövedelemmel termelni. — Bármennyire jelentős is ez, én még lényegesebbnek tartom a most bevezetett átalánydíjas javítási szerződést. Más rendszereknél is gyakorlat az, hogy a vezérgépek — a traktorok, a kombájnok — javítását a rendszerszervező végzi bizonyos térítés ellenében, a BKR azonban , kötelezettségét vállal arra is, hogy ha a bejelentéstől számított hét napon belül a traktort, három napon belül a betakarítógépet nem tudja kijavítani, akkor cseregépet biztosít. — A rendszerekkel szemben támasztott új követelmények szellemében a BKR jelentős lépést tett. Mint szövetkezeti elnök és mint igazgatósági tag, hogyan látja a rendszer jövőjét? — Véleményem szerint a jövő kapcsolódik ehhez az új szerződéshez. A közös érdekeltséget, a kockázatvállalást még élőbbé kell tenni. Nem lehet más út, mint az, hogy a termelés növekedése fokozódó jövedelmezőséggel járjon. V. M. A Csepel Művek kaposvári nehézgépgyárának alapító tagjai közül legtöbben a La- tinca Sándor szocialista és a Horizont aranykoszorús brigádban dolgoznak. Gól Ádám, a Latinca brigád vezetője mondta: — Brigádunk 1978. január 1-én alakult. Az ezt megelőző félévben egy csoporttal továbbképzésen voltunk Budapesten. Ennyi idő élég volt ahhoz, hogy alaposan megismerjük egymást; már ott összetartó közösséget alakítottunk ki. Sajnáljuk, de büszkék is vagyunk rá hogy tagjaink közül időközben sokan újonnan alakult brigádok vezetői lettek vagy magasabb beosztásba kerültek. Brigádunk a múlt évben kiváló munkabrigádként szerépeit, a szocialista címet januártól viselhetjük. Tíztagú közösségünk a termelési feladatok túlteljesítésére tett vállalását pótvállalásokkal erősítette meg. Társadami munkában sokszor éjszaka is itt maradtunk, ha szükség 'volt a gyártmánykibocsátás meggyorsításához. Három újítást nyújtottunk be az előző évben: mind a hármat elfogadták. Azt. célozzák, hogy a nyugati import alkatrészek számát csökkentsük és növeljük a gép »-tudását". — Az összetartozás elsősorban a munkában nyilvánul meg — veszi át a szót a brigád egyik tagja, Esküdt István szakszervezeti főbizalmi. — Szemléltetésül csak egy példa: nálunk még nem volt olyan, hogy valakit magára hagytunk volna, ha nehezen boldogult valamilyen feladattak Gyakran előfordul viszont, hogy személyes problémáink megoldásához i3 kérünk tanácsot a többiektől. Szintén jól tükrözi az összetartozást, ha új tagot fogadunk magunk közé: legtöbbször fiatal srácokról van szó, akik hajlanak a lazításra. Ilyen esetben egy kicsit nevelni is kell az illetőt. A brigádban szinte mindenki tanul valamilyen iskolában vagy tanfolyamon. Kiss György a tanuláson kívül több társadalmi megbízatást is vállalt: segélyező bizottsági tag, üzemi üdülőfelelős és — ahogy munkatársai megfogalmazták — szigorú munkavédelmi felelős. Bucsek András a KlSZ-alap- szervezet szervező titkára. Ü foglalkozik legtöbbet az újításokkal. — Nagyon érdekelnek a változtatási lehet ".égek; gyakran töröm a fejemet azon, hogy hogyan lehetne ésszerűen megkönnyíteni munkánkat. Ezért rajtam maradt a jelző: »ügyeletes újító". A múlt évben végeztem a gépészeti szakközépiskolában, most főiskolai előkészítőre járok: a Báriki Do- nát Műszaki Főiskolára akarok jelentkezni. A Horizont aranykoszorús szocialista brigád tagjai már több mint két éve dolgoznak együtt, a mostani közösségnek ugyanis mintegy a hetven százaléka a Csepel Művek kaposvári gyáregységének megalakulása előtt ugyanannál a vállalatnál dolgozott, egy brigádban. Mivel a brigádmozgalomban elért eredmények hatvan százalékát magukkal vihették az új munkahelyre, két év alatt elérték az aranykoszorús fokozatot. Két műszakban dolgoznak; tizenhárom tagú közösségből öten vesznek most részt a beszélgetésen: Kutropátz Nándor, Horváth Ferenc, Üjlág Ta' más. Esküdt Károly és Németh Tibor. — A brigádok kapcsolatáról érdemes elmondani két lényeges mozzanatot. Az egyik: a Latinca brigáddal közösen több jelentős újítást dolgoztunk ki, a másik — és ez a-leglényegesebb — ők szerelik össze az általunk gyártott alkatrészeket — mondja Kutrovátz Sándor brigádvezető-helvettes. Kétfajta speciális gépen dolgozunk; ezek a gyárban a legmodernebbek. Egyik nagy teljesítményű gépünk, a horizontális esztergagép. Nevéből származik a mi nevünk is. Mire kötelez bennünket a most elért cím? Azt mondják: elsősorban mindennapi példamutatásra, a munkában és a magánéletben. Számunkra szinte íratlan törvény a legjobban, a legrövidebb idő alatt elvégezni a legjelentéktelenebb feladatot is. Horváth Ferenc szabad idejének jelentős részét köti le a pártmegbízatás. Üj- lág Tamás a vállalati tömegsportmozgalom szervezője, Esküdt Károly szakszervezeti főbizalmi helyet les, tanácstag a Nagybereki Közös Községi Tanácsban, Németh Tibor szakszervezeti bizalmi. A másik műszakban dolgozik Pék József brigádvezető, a társadalombiztosítási tanács elnöke, az üzemi szakszervezeti bizottság tagja, Magyar Sándor művezetői beosztást cserélt föl azért, hogy horizontális esztergán dolgozhasson. Kutrovátz Sándor brigádvezetőhelyettes, szakszervezeti bizalmi, az ifjúsági és művelődési központ kulturális vezetőségének a tagja, a vállalat kulturális életének aktív szervezője. Jónás Csaba. a vállalat munkaversenyfelelőse így summázta a két brigádnak a gyár életében elfoglalt he-, lyét: — ök viselték a termelés megindításának nagy felelősségét, s jól oldották meg azt a feladatot. Ebből a magból alakult ki a gyár jelenlegi közössége. Újításaik segítenek a termékenyebb, pontosabb munkában. A gyár többi dolgozójához hasonlóan egyénileg és közösen is példamutató odaadással végzik mindennapi értékes munkájukat. Alapítókhoz ’ méltóan élnek. Gombacsíragyártó laboratórium, a csepeli Duna Mg. Tsz gombacsíragyártó laboratóriumában — amely az országban egyetlen — évente több mint kétszázezer termesztöhenger csiperkegomba-csirát készitenek. Új tömegközlekedési rend az év végén Fölkészülés Kaposváron a lépcsőzetes munkakezdésre Homyák Sándor Minisztériumi támogatással Korszerűbb „méhlakások“ A Kaposvári Városi Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya, valamint a Volán tröszt megbízásából a Közúti Közlekedési . Tudományos Kutatóintézet elkészítette Kaposvár tömegközlekedésének ésszerűsítési tervét, és javaslatot tett a lépcsőzetes munkakezdés ki- szélesítésére. A javaslat kidolgozásakor negyvenhat közület hétezer dolgozójának munkarendjét vizsgálták meg, s a helyi járatú buszoknak új pályaudvar telepítéséie, valamint új buszvonalak kialakítására is javaslatot tettek. A megyeszékhely közlekedésének végleges rend j ét még sok körülmény befolyásolja. Például a Dunaföldvár és Letenye közötti út városi átkelési szakaszának megépítésé. Forgalmi változások A tenet a napokban ismertették az érdekeltekkel. Horváth László, a városi tanács általános elnökhelyettese elmondta: szeptemberben—októberben elkészül a 61-es út városi átkelési szakasza. Üj forgalmi csomópontot létesítenek a Béke— Füredi-lakótelep tőszom- szedsa^aLian, a úunaföldvari és a balatoniéitól út kereszteződésében. Kialakítják a 67-es út új vonalát;, a Széchenyi tér házainak áttörésével vezetik a forgalmat az Achim András és a Zalka Máté utcán át a Hársfa utca felé. Az év végéig tehát készülnie kell a lépcsőzetes munkakezdés és az új forgalmi rend bevezetésére. így látják az utasok A hozzászólók nagyrészt a helyi menetrend hiányosságaival foglalkoztak; sok észrevételt tettek a város keleti ipartelepének dolgozói. Az Egyesült Izzó, a Finom- mechanikai Vállalat és a Csepel munkásai szeretnék, ha módosítanák az M 8-as és a 8 Y járat indulási idejét — azért, hogy a kisgyermekesek az óvoda és bölcsőde után is elérjék a buszokat. Ezek a járatok egyébkent is zsúfoltak, szükség volna csuklós kocsik beállítására. Az M 8-ast meg kellene hosszabbítani, mert a Béke—Füredi és a Kinizsi- lakótelepről is 'sokan járnak dolgozni a Mező Imre utcába. Szeretnék azt is, ha az M 8-as délután megállna az óvodák, bölcsődék - közelében. Sokan szóvá tették, hogy flfuerl szüntettek meg a növényvédő állomás előtt a nÿolcas busz megállóját. A tejüzemben folyamatos a munkarend. Szombat—vasárnap az éjszakai műszak után nem érik el sem a hetes, sem a nyolcas járatot; egy órát kell várniuk a későbbiekre. A húskombinát dolgozói este mindenképpen lemaradnak a tíz óra tíz perckor induló buszról, a fél tizenegyes viszont nem éri el a távoisági járatokat. A textilművek dolgozóinak több mint kétharinada bejáró; a délutáni, illetve az esti műszakváltás után csak ákkor érik el a vidékre induló buszokat, ha gyorsjárat hozza be őket a városba. A Mezőgép dolgozói a tízes busz vonalának az Agro- kerig történő meghosszabbítását kérik, és a járatok sűrítését javasolják. Az 503-as ipari szakmunkásképző képviselője a kilences menet - rendjének a módosítását kérte: a tanulók ugyanis nem érik el a vonatot és a távolsági buszokat. . ..és a vállalat Suri Sándor, a Volán igazgatója az észrevételekre válaszolva elmondta: a javaslatokat minden esetben meg- vizagálják. A megállók, * gyalogátkelőhelyek és a buszfordulók létesítése viszont hatósági feladat. A városban azonban elhúzódnak az építkezések, például a tüskevári sorompónál és a Bartók Béla utcában. Ilyen körülmények között a menetrendet betartani szinte lehetetlen. (A legtöbb reklamáció a keleti ipartelepről érkezett, és a tikes járat meghosszabbítása sincs összefüggésben a városi közműépitéssekikel.) Horváth László a városi tanács általános elnökhelyettese a javaslatokat összefoglalva elmondta: a város termelőüzemeinek és lakókörzeteinek tömegközlekedését alapjában véve megoldották. A vállalatoknak most február végéig adtak időt arra, hogy egyeztessék elképzeléseiket; a Volán március közepéig írásban válaszol a javaslatokra. A városi tanács építési osztálya a hatáskörébe tartozó kérdésekben rövid időn belül intézkedni fog. A megyeszékhely tömegközlekedésének ésszerűsítését szolgáló terv hamarosan. a különböző fórumok elé kerül. A vállalatoknak ugyanúgy föl kell készülni a lépcsőzetes munkakezdés to- vábbfejeszlésére, mint a nyári időszámítás bevezetésére Ca. L. A kaptárgyártó üzem elődjét az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat 1964- ben vette át a tabi földművesszövetkezettől. 1965-től folyamatosan bővítette, és most már majdnem százan dolgoznak itt. Nemcsak javítanak: egyebek közt ra- kodórendszerü kaptárakat is jcészítenek, s két év óta pedig már fém méhészeti eszközöket is. Tabon készül a méhészálarc, a röpnyílásszű- kítő, a távfcartókapocs és még sok más. A méhészek közt az egyre kedveltebb rakodórendszerű kaptár gyártásában, 1978—79-ben már elérték a több ezres darabszámot. A múlt év második felében pe- . dig — a MÉH. anyagi, támogatásával — elkészült az üj gyártmány, a méhesház prototípusa. A kaptárak kis lakói még téli álmukat alusszák, de az előrelátó méhészek már szorgoskodnak. Nekik szolgál meglepetéssel a Hunga- ronektár tahi kaptárgyártó üzeme; Hazánkban jelenleg öf.ven-ötvenöt ' méhesház és méhészkocsi van használatban, a legváltozatosabb vázszerkezetre építve. Az új gyártmányról Szabó István, az üzem vezetője a következőket mondta: — A múlt évben kísérleti jelleggel elkészítettük az első két mintadarabot; az idén még hét méhesházat kell építenünk a nagyüzemi gazdaságok részére. Ezek a további kísérletezést szolgálják. A sorozatgyártásra csak akkor kerülhet sor, ha a házak a gyakorlatban is kiállják a próbát. Egy méhesházban 48 méhcsalád részére van hely. A munkát kényelmessé teszi a világos és szellős folyosó, a belső tér túlmelegedését a tető hungarocellszigetelése akadályozza meg. A gyors helyváltoztatás lehetőséget ad az akácerdő és az »ipari legelők« jobb kihasználására; olyan területeket is megközelíthetnek vele a méhészek, ahol eddig a kaptár telepítésére helyhiány miatt nem volt lehetőség.
