Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-16 / 39. szám

Garantált Jövedelem Szorosabb érdekközösség Alapítók két év után Munkában a Latinra Sándor brigád. »A mezőgazdasági ágazat előtt álló feladatok megoldá­sához az egész ágazat egybe­hangolt erőfeszítése szüksé­ges ... Elsősorban a terme­lési rendszerek aktívabb munkájára, megújulására gondolunk« — mondta Bor­bély Sándor, a Központi Bi­zottság titkára az ágazat ve­zetőinek ez év elején tartott gödöllői országos tanácsko­zásán. A Bajai Kukorica­termelési Rendszer a meg­újulás érdekében figyelem­re méltó lépést tett. Sándor Lajossal, a szentgáloskéri Béke Termelőszövetkezet él- nökével, a rendszer igazga­tósági tagjával beszélgetünk erről. ‘— Somogybán mindössze öt termelőszövetkezet tagja a BKh-nek, a szentgáloskéri az elsők között csatlakozott. Milyen meggondolásból dön­töttek így? — 1974-ben kötött szerző­dést a szövetkezet akkori vezetősége először a kukori­ca, majd a következő évtől a búza termelésére is. A döntésben nemcsak az ját­szott közre, hogy előzetes tájékozódásunk alapján je­lentős termelésnövekedést válaltunk, hanem az is, hogy tetszett a rendszer gépsora, olcsóbbnak tartottuk, mint például az iKR-t. — Szentgáloskéren hogyan vizsgázott ez a rendszer? — Pontos adatokat tudók mondani 1968—74-ig nálunk a gabonaátliag 30—35 mázsa, a kukorica 35—45 mázsa kö­zött mozgatt. 1975—79-ig a gabonaátlag 38—44, a kuko­rica 68—75 mázsára nőtt. Hozzáteszem azt is, hogy a költségek nem emelkedtek ilyen arányban; 1974-ben négy és fél millió, hetvenki­lencben kilencmillió forin­tos eredménnyel zárt a szö­vetkezet; a kukorica önkölt­sége például tavaly 170, a tavaszi árpáé százötven fo­rint volt. Döntően a rend­szer-■közreműködésének kö­szönhető ez. Mindezt elis­merve az a véleményem; nemcsak a BKR, hanem minden rendszer olyan, hely­zetbe került, hogy óhatatla­nul szükségessé 'vált a meg­újulásuk. A létrejöttükkor megfogalmazott celt, a ter­melés dinamikus növelését valójában teljesítették... — A mennyiség helyett a gazdaságosság került előtér­be. Mit tett ennek érdeké­ben a BKR? — Az igazgatóság olyan határozatot hozott, hogy je­lentősen növekedett a közös érdekeltség, a kockázatvál­lalás, az együttműködésben előtérbe került a »sír—ne­vet« alap. Az ez évi szerző­dések már úgy módosultak, hogy nemcsak az üzemnek, hanem a rendszernek is alapvető érdeke a jövedel­mező, nyereséges termelés, ellenkező esetben a rendszer éppúgy viseli a következmé­nyeket, mint az üzem. A rendszernek fizetendő díjat két részre osztottuk, alap­díjra és a jövedelem nagy­ságától függő kiegészítő díj­ra. Ha a szerződött növé­nyek területe nem éri el a nyolcszáz hektárt, akkor hektáronként százhúsz, nyolcszáz hektár felett pe­dig kilencven forint az alap­díj. Kukoricánál és búzánál a hektáronkénti jövedelem­től függően kétezer és hét­ezer forint között emelkedő százalékban kell fizetni a kiegészítő díjat. Ha a szűkí­tett önköltségen számított eredmény nem éri el a két­ezer forintot hektáronként, az alapdíjnak csak a felét fizeti az üzem. Említésre méltónak tartom, hogy az idén és jövőre a rendszer­nek kockázati alapot kell képeznie, és 1982-tól, ahol nem érik el, ott a rendszer köteles kiegészíteni kétezer forintig a hektáronkénti jö­vedelmet. Ez azért is jelen­tős, mert a rendszer kidol­gozta á homokos területekre is a technológiáját, és a ked­vezőtlenebb termelési körül­mények között ez a garan­cia fokozottan figyelemre méltó. — Az üzemi érdek és a rendszerérdek ezzel a szer­ződéssel azonossá vált: a termőhelyi viszonyoknak megfelelően minél nagyobb jövedelemmel termelni. — Bármennyire jelentős is ez, én még lényegesebb­nek tartom a most beveze­tett átalánydíjas javítási szerződést. Más rendszerek­nél is gyakorlat az, hogy a vezérgépek — a traktorok, a kombájnok — javítását a rendszerszervező végzi bizo­nyos térítés ellenében, a BKR azonban , kötelezettsé­gét vállal arra is, hogy ha a bejelentéstől számított hét napon belül a traktort, há­rom napon belül a betakarí­tógépet nem tudja kijavíta­ni, akkor cseregépet biztosít. — A rendszerekkel szem­ben támasztott új követel­mények szellemében a BKR jelentős lépést tett. Mint szövetkezeti elnök és mint igazgatósági tag, hogyan lát­ja a rendszer jövőjét? — Véleményem szerint a jövő kapcsolódik ehhez az új szerződéshez. A közös ér­dekeltséget, a kockázatválla­lást még élőbbé kell tenni. Nem lehet más út, mint az, hogy a termelés növekedése fokozódó jövedelmezőség­gel járjon. V. M. A Csepel Művek kaposvári nehézgépgyárának alapító tagjai közül legtöbben a La- tinca Sándor szocialista és a Horizont aranykoszorús bri­gádban dolgoznak. Gól Ádám, a Latinca bri­gád vezetője mondta: — Brigádunk 1978. január 1-én alakult. Az ezt megelő­ző félévben egy csoporttal továbbképzésen voltunk Bu­dapesten. Ennyi idő élég volt ahhoz, hogy alaposan megismerjük egymást; már ott összetartó közösséget ala­kítottunk ki. Sajnáljuk, de büszkék is vagyunk rá hogy tagjaink közül időközben so­kan újonnan alakult brigá­dok vezetői lettek vagy ma­gasabb beosztásba kerültek. Brigádunk a múlt évben ki­váló munkabrigádként szeré­peit, a szocialista címet ja­nuártól viselhetjük. Tíztagú közösségünk a termelési fel­adatok túlteljesítésére tett vállalását pótvállalásokkal erősítette meg. Társadami munkában sokszor éjszaka is itt maradtunk, ha szük­ség 'volt a gyártmánykibo­csátás meggyorsításához. Há­rom újítást nyújtottunk be az előző évben: mind a hár­mat elfogadták. Azt. céloz­zák, hogy a nyugati import alkatrészek számát csökkent­sük és növeljük a gép »-tu­dását". — Az összetartozás első­sorban a munkában nyilvá­nul meg — veszi át a szót a brigád egyik tagja, Esküdt István szakszervezeti főbi­zalmi. — Szemléltetésül csak egy példa: nálunk még nem volt olyan, hogy valakit ma­gára hagytunk volna, ha ne­hezen boldogult valamilyen feladattak Gyakran előfor­dul viszont, hogy személyes problémáink megoldásához i3 kérünk tanácsot a többiek­től. Szintén jól tükrözi az összetartozást, ha új tagot fogadunk magunk közé: leg­többször fiatal srácokról van szó, akik hajlanak a lazítás­ra. Ilyen esetben egy kicsit nevelni is kell az illetőt. A brigádban szinte min­denki tanul valamilyen is­kolában vagy tanfolyamon. Kiss György a tanuláson kí­vül több társadalmi megbíza­tást is vállalt: segélyező bi­zottsági tag, üzemi üdülőfe­lelős és — ahogy munkatár­sai megfogalmazták — szi­gorú munkavédelmi felelős. Bucsek András a KlSZ-alap- szervezet szervező titkára. Ü foglalkozik legtöbbet az újításokkal. — Nagyon érdekelnek a változtatási lehet ".égek; gyakran töröm a fejemet azon, hogy hogyan lehetne ésszerűen megkönnyíteni munkánkat. Ezért rajtam maradt a jelző: »ügyeletes újító". A múlt évben végez­tem a gépészeti szakközépis­kolában, most főiskolai elő­készítőre járok: a Báriki Do- nát Műszaki Főiskolára aka­rok jelentkezni. A Horizont aranykoszorús szocialista brigád tagjai már több mint két éve dolgoznak együtt, a mostani közösség­nek ugyanis mintegy a het­ven százaléka a Csepel Mű­vek kaposvári gyáregységé­nek megalakulása előtt ugyanannál a vállalatnál dolgozott, egy brigádban. Mivel a brigádmozgalomban elért eredmények hatvan százalékát magukkal vihet­ték az új munkahelyre, két év alatt elérték az arany­koszorús fokozatot. Két mű­szakban dolgoznak; tizenhá­rom tagú közösségből öten vesznek most részt a beszél­getésen: Kutropátz Nándor, Horváth Ferenc, Üjlág Ta' más. Esküdt Károly és Né­meth Tibor. — A brigádok kapcsola­táról érdemes elmondani két lényeges mozzanatot. Az egyik: a Latinca brigáddal közösen több jelentős újítást dolgoztunk ki, a másik — és ez a-leglényegesebb — ők szerelik össze az általunk gyártott alkatrészeket — mondja Kutrovátz Sándor brigádvezető-helvettes. Két­fajta speciális gépen dolgo­zunk; ezek a gyárban a legmodernebbek. Egyik nagy teljesítményű gépünk, a ho­rizontális esztergagép. Nevé­ből származik a mi nevünk is. Mire kötelez bennünket a most elért cím? Azt mond­ják: elsősorban mindennapi példamutatásra, a munká­ban és a magánéletben. Szá­munkra szinte íratlan tör­vény a legjobban, a legrö­videbb idő alatt elvégezni a legjelentéktelenebb felada­tot is. Horváth Ferenc szabad idejének jelentős részét kö­ti le a pártmegbízatás. Üj- lág Tamás a vállalati tömeg­sportmozgalom szervezője, Esküdt Károly szakszerveze­ti főbizalmi helyet les, ta­nácstag a Nagybereki Közös Községi Tanácsban, Németh Tibor szakszervezeti bizal­mi. A másik műszakban dolgozik Pék József brigád­vezető, a társadalombiztosí­tási tanács elnöke, az üzemi szakszervezeti bizottság tag­ja, Magyar Sándor műveze­tői beosztást cserélt föl azért, hogy horizontális esz­tergán dolgozhasson. Kutro­vátz Sándor brigádvezető­helyettes, szakszervezeti bi­zalmi, az ifjúsági és műve­lődési központ kulturális ve­zetőségének a tagja, a válla­lat kulturális életének aktív szervezője. Jónás Csaba. a vállalat munkaversenyfelelőse így summázta a két brigádnak a gyár életében elfoglalt he-, lyét: — ök viselték a termelés megindításának nagy fele­lősségét, s jól oldották meg azt a feladatot. Ebből a magból alakult ki a gyár je­lenlegi közössége. Újításaik segítenek a termékenyebb, pontosabb munkában. A gyár többi dolgozójához ha­sonlóan egyénileg és közö­sen is példamutató odaadás­sal végzik mindennapi ér­tékes munkájukat. Alapítókhoz ’ méltóan él­nek. Gombacsíragyártó laboratórium, a csepeli Duna Mg. Tsz gombacsíragyártó laboratóriumában — amely az országban egyetlen — évente több mint két­százezer termesztöhenger csiperkegomba-csirát készitenek. Új tömegközlekedési rend az év végén Fölkészülés Kaposváron a lépcsőzetes munkakezdésre Homyák Sándor Minisztériumi támogatással Korszerűbb „méhlakások“ A Kaposvári Városi Tanács építési, közlekedési és víz­ügyi osztálya, valamint a Volán tröszt megbízásából a Közúti Közlekedési . Tudo­mányos Kutatóintézet elké­szítette Kaposvár tömegköz­lekedésének ésszerűsítési tervét, és javaslatot tett a lépcsőzetes munkakezdés ki- szélesítésére. A javaslat kidolgozásakor negyvenhat közület hétezer dolgozójának munkarendjét vizsgálták meg, s a helyi já­ratú buszoknak új pályaud­var telepítéséie, valamint új buszvonalak kialakítására is javaslatot tettek. A megyeszékhely közleke­désének végleges rend j ét még sok körülmény befolyásolja. Például a Dunaföldvár és Letenye közötti út városi át­kelési szakaszának megépí­tésé. Forgalmi változások A tenet a napokban is­mertették az érdekeltekkel. Horváth László, a városi ta­nács általános elnökhelyette­se elmondta: szeptember­ben—októberben elkészül a 61-es út városi átkelési sza­kasza. Üj forgalmi csomó­pontot létesítenek a Béke— Füredi-lakótelep tőszom- szedsa^aLian, a úunaföldvari és a balatoniéitól út keresz­teződésében. Kialakítják a 67-es út új vonalát;, a Szé­chenyi tér házainak áttöré­sével vezetik a forgalmat az Achim András és a Zalka Máté utcán át a Hársfa ut­ca felé. Az év végéig tehát készülnie kell a lépcsőze­tes munkakezdés és az új forgalmi rend bevezetésére. így látják az utasok A hozzászólók nagyrészt a helyi menetrend hiányossá­gaival foglalkoztak; sok ész­revételt tettek a város ke­leti ipartelepének dolgozói. Az Egyesült Izzó, a Finom- mechanikai Vállalat és a Csepel munkásai szeretnék, ha módosítanák az M 8-as és a 8 Y járat indulási ide­jét — azért, hogy a kisgyer­mekesek az óvoda és böl­csőde után is elérjék a bu­szokat. Ezek a járatok egyéb­kent is zsúfoltak, szükség volna csuklós kocsik beállí­tására. Az M 8-ast meg kel­lene hosszabbítani, mert a Béke—Füredi és a Kinizsi- lakótelepről is 'sokan járnak dolgozni a Mező Imre utcá­ba. Szeretnék azt is, ha az M 8-as délután megállna az óvodák, bölcsődék - közelé­ben. Sokan szóvá tették, hogy flfuerl szüntettek meg a növényvédő állomás előtt a nÿolcas busz megállóját. A tejüzemben folyamatos a munkarend. Szombat—va­sárnap az éjszakai műszak után nem érik el sem a he­tes, sem a nyolcas járatot; egy órát kell várniuk a ké­sőbbiekre. A húskombinát dolgozói este mindenképpen lemaradnak a tíz óra tíz perckor induló buszról, a fél tizenegyes viszont nem éri el a távoisági járatokat. A textilművek dolgozóinak több mint kétharinada bejáró; a délutáni, illetve az esti mű­szakváltás után csak ákkor érik el a vidékre induló bu­szokat, ha gyorsjárat hozza be őket a városba. A Mezőgép dolgozói a tí­zes busz vonalának az Agro- kerig történő meghosszabbí­tását kérik, és a járatok sű­rítését javasolják. Az 503-as ipari szakmunkásképző kép­viselője a kilences menet - rendjének a módosítását kérte: a tanulók ugyanis nem érik el a vonatot és a távolsági buszokat. . ..és a vállalat Suri Sándor, a Volán igaz­gatója az észrevételekre vá­laszolva elmondta: a javas­latokat minden esetben meg- vizagálják. A megállók, * gyalogátkelőhelyek és a buszfordulók létesítése vi­szont hatósági feladat. A vá­rosban azonban elhúzódnak az építkezések, például a tüskevári sorompónál és a Bartók Béla utcában. Ilyen körülmények között a menet­rendet betartani szinte le­hetetlen. (A legtöbb reklamáció a keleti ipartelepről érkezett, és a tikes járat meghosszab­bítása sincs összefüggésben a városi közműépitéssekikel.) Horváth László a városi tanács általános elnökhelyet­tese a javaslatokat összefog­lalva elmondta: a város ter­melőüzemeinek és lakókörze­teinek tömegközlekedését alapjában véve megoldották. A vállalatoknak most feb­ruár végéig adtak időt arra, hogy egyeztessék elképzelé­seiket; a Volán március kö­zepéig írásban válaszol a ja­vaslatokra. A városi tanács építési osztálya a hatásköré­be tartozó kérdésekben rövid időn belül intézkedni fog. A megyeszékhely tömeg­közlekedésének ésszerűsíté­sét szolgáló terv hamarosan. a különböző fórumok elé kerül. A vállalatoknak ugyanúgy föl kell készülni a lépcsőzetes munkakezdés to- vábbfejeszlésére, mint a nyá­ri időszámítás bevezetésére Ca. L. A kaptárgyártó üzem előd­jét az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat 1964- ben vette át a tabi földmű­vesszövetkezettől. 1965-től folyamatosan bővítette, és most már majdnem százan dolgoznak itt. Nemcsak ja­vítanak: egyebek közt ra- kodórendszerü kaptárakat is jcészítenek, s két év óta pe­dig már fém méhészeti esz­közöket is. Tabon készül a méhészálarc, a röpnyílásszű- kítő, a távfcartókapocs és még sok más. A méhészek közt az egy­re kedveltebb rakodórend­szerű kaptár gyártásában, 1978—79-ben már elérték a több ezres darabszámot. A múlt év második felében pe- . dig — a MÉH. anyagi, támo­gatásával — elkészült az üj gyártmány, a méhesház pro­totípusa. A kaptárak kis lakói még téli álmukat alusszák, de az előrelátó méhészek már szorgoskodnak. Nekik szol­gál meglepetéssel a Hunga- ronektár tahi kaptárgyártó üzeme; Hazánkban jelenleg öf.ven-ötvenöt ' méhesház és méhészkocsi van használat­ban, a legváltozatosabb váz­szerkezetre építve. Az új gyártmányról Szabó István, az üzem vezetője a követke­zőket mondta: — A múlt évben kísérleti jelleggel elkészítettük az el­ső két mintadarabot; az idén még hét méhesházat kell építenünk a nagyüzemi gazdaságok részére. Ezek a további kísérletezést szolgál­ják. A sorozatgyártásra csak akkor kerülhet sor, ha a há­zak a gyakorlatban is kiáll­ják a próbát. Egy méhesházban 48 méh­család részére van hely. A munkát kényelmessé teszi a világos és szellős folyosó, a belső tér túlmelegedését a tető hungarocellszigetelése akadályozza meg. A gyors helyváltoztatás lehetőséget ad az akácerdő és az »ipa­ri legelők« jobb kihasználá­sára; olyan területeket is megközelíthetnek vele a méhészek, ahol eddig a kap­tár telepítésére helyhiány miatt nem volt lehetőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom