Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-02 / 27. szám

/

_w.r. ’ '• ifi - ■ ■ ' < . . .... . . .

A vallaiaí képviseltje ismerkedik a Műszerrel,

Kevesen,' a kelleténél ke- vesebben tudják, hogy Budapesten, a November 7. téri házasságkötő terem épületében a főbérlő a Magyar Tudományos Akadémia Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálata, amelynek fő tevékenysége a müszerkölcsön- zes, A műszer beszerzési nehézségek miatt a kózületek egyre szélesebb köre jegyzi el magát a kölcsönzéssel.

A bérlők 55 százaléka KLGM vállalatoktól, egytize- de a nehézipar területéről, körülbelül ugyanennyi akadémiái intézetekből érkezik. Fővároson kívüli intézmények viszonylag kevesbe veszik igénybe a szolgálatot. Talán a reklám lenne kevés? , • , _ .

Dr, Stokum Gyula igaaga- tó jellemzőnek tartja a propaganda éUentmonda&sut:

•— JŐ lenne mindenkit, valamennyi közületet tájékoztatni a kölcsönzés lehetőségéről, de a határt a műszer- állomány is megszabja. Mü- szereinknék mintegy 80 százaléka van a bérlőiknél, a fennmaradó húsz százalék — figyelembe véve a javításra varokat és az éppen visszahozoltakai — igen csekély raktárkészletet jelent, A bérleti díj kedvező: a mú- szerérték 2—4 százaléka havonta, fél év után a bérleti díj 50 százalékkal, egy év múltán a kétszeresére emelkedik, A szolgáltatás jelentősegére mutat, hogy a bérlők negyede még ezt a felárat is állja. Az igazi haszon mégsem a bevételben mutatkozik; fontosabb, hogy a

Műszerek a raktár polcain.

bérléssel «sete a drága esc- köedk folyamatosan hasma- lathan vannak, swiwüg ott, ahol szükség van rájuk; s így értékük megsokszorozódik. Az 1983-ra tervezett ötszázmilliós műszer vagyonná 1 számolva —- tíz bérlő esetén — a megtakarítás ennek ifca- lencszerese; egy vásárló, tíz használat.

ifőrinczy László kölcsönzési főosztályvezető mondja:

— Számunkra a legnagyobb kérdés, hogy milyen újdonságokat rendeljünk. Két év, vagy még több a beszerzések ideje a megrendeléstől a használatba vételig. De ki tudja, mit hoz a nyolcvankettes év műszerdivatja? Mi kell majd akkor leginkább?

A döntésiben wűsaerbizott- iság -működik közre, tagjai külső szakértők és az érdekelt felhasználók. Olvassuk, figyeljük a szakirodalmat kérdőívekkel, körlevelekkel informálódunk. Ügyfeleinkről rendszerezett adattárat vezetünk, azokról, is, akik nem találták meg nálunk, amit kerestek.

A főosztályvezető színes grafikont mutat.

— Egy amerikai szaklap háromezer kutatót kérdezett meg szerte a világon, a műszerfelhasználás várható irányairól, Az összesítés váratlan eredményeket is mutat: várható például, amit mi az élettani kutatásokhoz a mikroelemek kimutatására alkalmas eszközök kereslete sem hagyhatunk figyelmen kívül: nálunk eddig ilyesmi nem volt... Ma a rmkropre- cesszoros műszer, a folyadék kromatográf vezet, úgy is mondhatnám, ez a divat. De ez olyan divat, amely aligha tér, vissza nagyanyáinkéhoz. A hazai piacról a szükségesnek körülbelül egybatodát tudjuk beszerezni.

A ' szolgálat tizenhét év óta adja ki folyóiratát, a Műszerügyi és Méréstechnikai Közleményeket. Az egyik oldalon hirdetésük, melyen fo- totrükkel végtelenített polcon sorakoznak a műszerek. Sajnos, a valóságban a polc nem végtelen, de mindarról, ami rendelkezésre áll, jó tudni, legalább ott, ahol múlhatatlanul szükség van e műszerekre.

K. T.

Vita — politikai kérdésekről

Sokat tettek azért a Kaposvári, Ruhagyárban, hogy gyarapítsák a 'párttagok eszmei, politikai íölkészültsé- g.ét, széles körben magyarázzák a párt politikáját. Kiás Tiborral, a ruhagyár pártbizottságának titkárával e munkáról beszélgettünk.

— öt évvel ezelőtt határoztuk meg .azt a feladatot, hogy elmélyítsük az emberekben a marxista világnézetet, fejlesszük a szocialista tudatot, a közgondolkodást. E feladatok pártmunkánk irányvonalát is meghatározták. Elmondhatjuk,

hogy e fél évtizedben továbbfejlődött dolgozóink szocialista tudata, cselekvőén támogatták partunk politikájának gyakorlati megvalósítását,

Olcsóbban,

jobban

A korábbinál olcsóbb, jó hőszigetelő terméket gyárt a magánerőből építkezők szamára a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat. Az idén ennek jegyében, növelik a termelést, s újdonságokkal is jelentkeznek a piacon. A folyamatos korszerűsítés eredményeként a vállalat termékeinek 70 százaLéka már mérttel az energiatakarékosság szabta szigorúbb követelményeknek. Mivel a lakosoknak több mint a fele magánerőből épül hazánkban, mostani választékbővítésük elsősorban á lakossági igények kielégítését segíti.

Az Alfa nevű — nagy térfogatú — falazó tégla lyukacsos szerkezete révén jól szigetel. Emellett 12,30 forintos darabonkénti ára is megfelel a lakossági kívánalmaknak. Kevesebb elemből, így gyorsabban, könnyebbén építkezhetnek vele a felhasználók.

A budai vállalat a lakosságot szolgáló va lameninyj termékből fölkészült arra, hogy az év során felmerülő, esetleges többletigényeket is kielégítse.

— Mit állítottak e. tevékenység középpontjába?

— Ügyeltünk arra, hogy mindenekelőtt párttagjaink értsék meg és helyesen értelmezzék gazdaságirányítási rendszerünk adott helyzetét es közgazdasági összefüggéseit. Érmek hatasa több esetben ’ érződött.

— Előfordulnak-e azért úgynevezett »foghíjak«?

— Azt hiszem, hogy nem mehetünk el szó nélkül a vitatott' es néha tisztázatlan kérdések mellett sem, mint például a fogyasztói áremelések szükségessége, az iparág bérszintjének összehason- litasa más iparágéval. Ide- olófflai munkánkat nehezítette az a körülmény, hogy viszonylag nagy a vidékről bejáró dolgozok szama, 5 az ő munkássá válásuk ' folyamata, nevelésük lehetőségé lassú. Általában helyesen értelmezik a iónt és a munkásosztály vezető szerepét, elmondható, hogy nagy részük növelte a szakmai-politikai fölkészültségét. Az utazással jaró kötöttség miatt azonban nem tudnak rendszeresen részt vermi a rendezvényeken, a fórumokon, így önképzésük lehetősége, fejlesztése korlátozva van. Sok * tennivalónk még a velük való foglalkozást illetően ..,

— Mennyien képezik magukat politikai szempontból?

— Ügy ítéljük meg, hogy a tömegpolitikai munkánk hatékony, a párttagok politikai fölkészülésén alapuL Kiemelt feladatunknak tartottuk a párt- és a tömegszervezeti oktatások előkészítését, megtartását, a feladatok meghatározását, öt év alatt ötvénegy dolgozó szerzett politikai végzettséget, jeíehleg tizenegyen tanulnak. Évente nyolcvan- száz ember jár szemináriumra. Kiléncvenen a KISZ, csaknem négyszázötvenen a szakszervezet keretében ismerkednek a politikával. Az utóbbinál megjegyezném, hogy ez elsősorban a szocialista brigádok tudatformáló hatásának, egyéni vállalásainak .eredmenye.

— Sok függ azoktól, akik közvetítik a politikai ismereteket Mi a pártbizottság véleménye a kulcsszerepben levő propagandistákról ?

— Jó eredménynek tártjuk, hogy gondoskodunk megfelelő politikai felkészültségű, rátermett propagandistákról az oktatások megtartására. Minden évben kétszer mérlegre tesszük azt is, hogy milyen eredményt hoznak a szemináriumok. így többek között megállapítottuk, hogy ezek betöltőitek a hivatásukat. A hallgatók nagy része például szívesen vett részt a foglalkozásokon, s felkészülésével bizonyította, hogy érdekli a téma. A megelégedettség persze nem lehet teljes, hiszen esetenként előfordult igazolatlan hiányzás, sőt erdektelen- ség is.

A négy kaposvári propagandista közül Hódosi Ferenccel, a termelési osztály vezetőjével beszélgettem a topa&ztalatairóL Ö az 1. fa. pártszervezetben a nemzetközi politika kérdéséivé! foglalkozó tanfolyamot vezeti. Ebben az alapszervezetben többségeben munkások teve" kenykednek, s így gyorsan érzékeli a közhangulat alakulását. A propagandista esti egyetemet végzett, s ahogy elmondta, szükség is van a jó felkészültségre.

— Legutóbb például a kapitalizmus válságának jelenlegi időszakát vitattuk meg. Mint máskor, most is olyan húszperces előadással indítottam a foglalkozást, nagy vonalakban összefoglaltam áz anyagrészt... Tudjuk, hogy most sokkal bonyolultabb a nemzetközi helyzet, ez a vitában, a véleményekben is tükröződött. Különösen fontosnak tartom, hogy együtt alakítjuk ki a helyes állás* pontot. Jómagam már 1952 óta oktatok, s hosszú evek alatt kialakítottam a rrtód- sáeremet, fel tudom oldani a feszültségét is.

A többi propagandista ugyanezt mondta volna el, hiszen kisebb-nagyobb eltéréssel egyforma a tömegpolitikai munka mind a négy par ta lapszervezetben,. A ruhagyár partbizottsaga elsősorban a ,szinvorMl növelései tűzte célul, s erre minden lehetősége megvan.

Law Gém

\

À csütörtök csütörtököt mondott

Befektetés nélkül nincs eredmény

Piaci körkép

Szeplős alma S—10-ért

Zúg az éji bogár, neki- rnegy a falnak, / Nagyot .kop- pan álékor, azután elball- ' gat... Arany János ugyan még hírből sem ismerté a csütörtöki bevásárlónápot, de ezeket a sorokat' írhatta volna a meghosszabbított nyitvatartásitól is, mert a fenti idézet jól jellemzi a kaposvári üzletek helyzetét.

Kezdetben volt a kampány, a nagyszabású hírverés, amely tartott az első bevá- •sárlócsütörlöktőL a másodikig. Azután jött a mély csend. Ebbe a csendbe a legutóbbi csütörtökön megpróbáltunk »beiehaügatn i«. Segítőink három — egymástól nagyon különböző — kaposvári üzlet vezetői,

A Május 1. Ruhagyár Elegant mintaboltjában elmondtak:

— Ä december még eltelt valahogy, de most hat utóin csak a pultot támasztjuk. Ha netán mégis betéved valaki, csalk nézelődik a párok megbeszélik mit vennének, ha léimé kedvük..,

— Korábban meglepetés fogadta csütörtökön a hat után érkezőket.

•— Központunk megszán - »

tette: már nem adunk árengedményt a bevásáriónapon.

— Így hát semmi sem csábítja az embereket.

— Semmi. Meg is maradtak a korábbi. csúcsforgalmat hozó napjaink: a hétfő meg a péntek.

Az Ofotért vezetője:

— Nemrég a budapesti központ az elkészített fölmérés alapján levélben kérte, hogy szüntessük meg a hosz- szabbított nyitvatartási. Mi is ezt szeretnénk.

— Ennyire csütörtököt mondott a csütörtök?

— Ennyire. Fűtünk, világítunk, azért, hogy három dolgozónk egymással beszélgethessen.

— Mézesmadzag?

, — Talán használna,' de nem tőlünk függ, hogy csábítjuk-e valamivel á vevőket. Sajnos az az igazság, hogy ez a valami árengedmény vagy apró ajándék lehetne. Ügy valószínűleg többén jönnének. Ha .volna forgalom, mi szívesen vállalnánk a későbhi zárást, így azonban értelmetlennek tarfc- j uk. . .

Az illatszer boltban hasonlókat mondott a vezető;

— Hat-fél hét után az emberek -kintről nem á ki róka- -•! nezik. hanem raj tónk mosolyoglak, ahogy tétlenül acsorgunte.

— 'Áz első bevásárlónapon számitottak-e a későbbi pangásra?

— Bizony, sejtettük, hogy ez következik, mert az első nagy nekibuzdulás után.lelohadt a propaganda; nincs, ami arra ösztönözné az embereket, hogy változtassanak bevásárlási szokásaikon. A régebbi nagy forgalmú napok megmaradtak.

— Mi lehetne a megoldás?

— Egyedül az akció; mármint az árengedmény. Ha hiszi, ha -nem, az emberek, még a jómódúak is két-há- rom forin t megtakarításért, vagy valami filléres ajándékért is szívesen bejönnek. Enyhe túlzás, de akár éjfélkor is vásárolnának, ha akkor adnánk a kedvezményt.

Három különböző bolt, három azonos vélemény. Ez már nem lehet véletlen. Azt is érdemes hozzátenni: mindhárom boltvezető elmondta: figyelembe kellett volna venni, hogy Kaposvár nem Budapest, nem Debrecen, Miskolc vagy hasonló nagyobb város. Mindhárman tudják, hogy az áruházakban úgv- ahogy beválik a bevásárlónap. Budapesten szintén sikeres, csakhogy ott »meglepetésekkel-« támogatják.

A megoldás nálunk kétféle lehet: az egyik a hosszú ny i tva tár tás me gsz unie tose.

Ez‘ nem célszerű, mert a hét - fok # pentekek zsúfoltságán valahogy enyhíteni kellene. A bevásárlónap létrehozásakor azt hangoztatták, a kereskedelmi szakemberek, hogy alakítani kell a vásárlási szokásokat. Ezzel egyetértünk. Az is tény, hogy az emberek befolyásolhatók, tehát lehet is alakítani a szokásaikat. Csakhogy a befolyásoláshoz eszközök kellenek. És idő! Nem egy vagy két hét, hanem legalább fél év. Fél év reklám, kedvezmény, »bombázás«-, befektetés...

Ennyi tanulságot lehetett leszűrni a legutóbbi lanyha csütörtökből.

— Dóry János, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője elmondta, ők is hasonló következtetésre jutottak:

— Ismerjük a góndot, hogy a nappali forgalmat meg sem közelíti a »hosszabbításé«. Kétféle megoldás lehetséges: ott, ahol reklámmal sem megy — ilyen üzlet lehet például az Ofotért —, meggondolandó, hogy fönntartsuk-e a bevásárlónapot. Másutt ragaszkodni kell hozzá, mert bizony, sok helyütt hiányzik a figyelemfölkeltés. A kereskedelem nem használja ki eszközeit: a reklámot, a csábító árengedményt. Mi azt szeretnénk, ha »bedobnák« ezeket az ősi fogásokat.

A, tegnapi tevaszias szellő visszahozta az- emberek adok- veszek kedvét. Sajnos a tavasz első hírnöke rossz hírrel kezdte: 3 forint a hóvirág csokra. Kétszer ennyiért adnak három szál barkát.

Jóval eredetibb és olcsóbb figyelmesség egy csokor petrezselyem vagy zellerlevél 2 forintért. A zsenge zöldhagyma csokra 3 forint volt. Drága a lila hagyma: 19—20 forint kilója. Ezzel szemben a főzőhagyma 12 forintos reklámáron fogyott. Az árkülönbségek már-már hajme- resztőek: a Tisza partján 8- ért mérik miközben Komlón 18 (!) fórint. ^

A fokhagymaárakon sem lehet eligazodni : Békéscsabán 40—45 forint, mindössze 100 kilométerrel arrébb kétszer annyi! (Mellesleg: Somogybán még most sem drágább 50-nél.)

500 burgonyás ételt mutat be az MRT—Minerva új szakácskönyve. Kérdés, lesz-e ennyiféle fogáshoz burgonya. Tegnap ugyanis már nagy szeme volt — igaz, az országoshoz képest még mindig olcsón, 5 forintért kilónként.

A burgonya ára országszerte mérséklődött, de még' így is nálunk a legolcsóbb, Győrben ugyanis 8.50. Szegeden 8, Szolnokon 6.70, Komlón 7 fo- n«4 kilója, A karaktból tnar

nem darabra, hanem szeletre adják: egy negyed 2 forint. Alig volt káposzta a piacon. Többen még láttak valakit, aki látott néhány fejet, kilónként 10—11-ért.

Szép a 80 forintos sampinyon gomba, A töknek viszont csak 5 forintos ára emlékeztet a ress és ínycsiklan- ,/dó októberi csemegére.

Szeplps almát ezúttal' 8—10 forintért kínáltak. Az egyik termelőnél válogatni is lehetett, kilónként 2 forintos felárral. Az esztétikai örömet is nyújtó gyümölcsért 15 forintot kértek. Az alma java a fővárosban a legdrágább: 14—15 forint, ugyanakkor Kelet - Magyarországon a 10-et is sokallják érte. Az ország legolcsóbb körtéjét Békéscsabán 16-ért, a legdrágábbat Debrecenben adják 34 forintért.

A baromfipiacon rég volt már ekkora nyüzsgés és ilyen bőséges kínálat. Egy kotlósért 70 forintok próbáltak kérni, egy szép húsformákat mutató tyúkért viszont megadták a 80-at. Egy öreg kakas 120 forin Óért talált gazdára. Eny- nyi pénzért egy pár szép csirkét adtak.

A tojás most már 1,70. Nem úgy Komlón, ahol 2,30- >3 is felsrófolták az árát. Budapesten az Elmunkaíí torén 2 forint

Megvenni vagy

Műszerek kézről kézre...

Fölkészült pr8^gpiidi§ták

Ä közös véleményért