Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-02 / 27. szám

KÖZÖSSÉGTEREMTŐ MŰVELŐDÉS tekelésével és fejlesztésén«* feladataival foglalkoBott az amatőr színjátszók országos konferenciája, melyet a Kul­turális Minisztérium, a SZOT és a Népművelési Intézet rendezett Budapesten. A 60-as évek végén, a 70- es évek elején a mozgalom virágzásáról beszélhettünk, ügy tűnt, hogy a színjátszás megtalálta a helyet a köz­művelődésben, intézmé­nyeink fokozottabban törőd­tek ' a működési feltételek javításával, színvonalasabb produkciók születtek. Ma mar tudjuk, hogy az akkor elért szakmai. közösségi eredmények megőrzése is gondot jelenthet, s ebben nagy része van a működési, szervezeti feltételek elégte- lensegenek. A csoportok el­szigetelten tevékenykednek, hatásuk csupán a szűk kör­nyezetés! mérhető. Vitányi Iván, » Népműve­lési Intézet igazgatója a színjátszók új kiadványában többek között kifejtette: cé­lunk, hogy az amatör szín­játszás a jelenleginél szerve­sebb, megalapozottabb funk­ciót tölthessen be kultúrába es sanhasi ételünkbe®, A szói játszómorzgakim ér­tékelésére es a tennivalók meghatározására azért is nagy szükség volt, mert ál­talános társadalmi követel­ménykent megfogalmazódott, hogy belső tartalékaink van­nak meg a képessegek haté­konyabb kűxmtakaztatása- ra. Ez érvényes az amatőr­mozgalomra is. A közösség­teremtő művelődés lehetősé­gei különösen nagyok az amatőr színjátszásban : már a gyerekkorban a személyiség- fejlesztés eszköze lehet, a egészen a felnőttkorig elkí­sérheti az embert, a felkel­tett érdeklődés alapján. Somogybán számtalan pél­da mutatja, hogy ahol a f<3intartok — üzemek, intéz­mények. szövetkezetek — ínáfH közvetítik a társadalmi igénvt és feladatukénak ér- zik csoportjaik hasznos tevé­kenységét, ott általában szín­vonalas tevékenység folyik az amatóregyüttesekben, Az amatőrmozgalmon be­lüli es a rajta kívüli helyze­tet jól mutatja többek kö­zött az a statisztika, is, mely kimutatta, hogy az ország­ban működő — « fölmérés nem pontos, mert az együt­tesek egy része alkalmi sze­repléseket vállal csupán, il­letve nem folyamatosan te­vékenykedik — haiszázhat- vanhét rendező közül csu­pán háromszáznyolc van­nyolcnak van képesítése. Vessük ezt össze azzal, hogy 1979 januárjáig négyszázki - lencven érvényes működési engedélyt adott ki a Népmű­velési Intézet. Ügy hiszem, ebben nemcsak a színjátszó mozgalommal szakítok fele­lőssege keresendő, hanem a fenntartóké is. Tizenöt-húsz kiemelt együttest tartunk nyilván az országban, száz­hetven együttes a rendsze­res tevékenységevei alkotja a mozgalom hadát, mert az az ezer-ezerötszaz csoport, amely csak statisztikailag van nyilvántartva, rendszer- telenül működik. Hiányérzetünk van akher te. ha azt vizsgáljuk, a mun- kásöatalok, a diákok, a fő­iskolásak közül hányán vesz­nek reszt az amatőrszinjat- szásban. A szakmunkáskép­ző intézetekbe® folyó szin­Dérynével játszott együtt Abday Sándor Sok híres embert csak szü­letése vagy gyermekkora kö­ti megyénkhez, mégis ma­gunkénak valljuk; megőriz­zük és ápoljuk emléküket, akár tudósok, írók, művé­szek, akár színészek, mint Abday Sándor. Kevesen tudják, hogy a magyar nemzeti színjátszás egyik buzgó apostola és út­törő napszámosa 1800. feb­ruár 2-án Kaposváron szü­letett. Az 1815-ben Kecskeméten Kiienyi Kocsis Dávid adtai alapított «-Alföldi Nemzeti Szinjátszótársaság«-nál kezd­te színészi pályáját 1818-ban Debrecenben lépett először színpadra. Szép termetével, ügyes játékával hamarosan szép sikereket ért el. A társulat bejárta az eges* országot, szinte valamennyi nagyobb varosban fellepett. Játszást « mimkássOTijáhszás résaének kellene tekinte­nünk. Az intézet tevékeny­sége kapcsolódjon az üzem­hez! A diákszínjátszás, az egyetemi színjátszás elsat- nyulása, a hagyományok el­halása szintén figyelmeztet — arra, hogy a már egyszer kialakult formákat megtart­suk, illetve továbbfejlesszük. Az amatőr színjátszás szervezettségének, működési feltételeinek ' javítasa, a színvonal emelese érdekében fontos, hogy megyénként gondoskodjanak róla a szak­bizottságok. Cél, hogy a jó példák terjedjenek el. Ilyen a zalaegerszegi művelődési központ szinhazkultürara ne­velő programja. Az országos konferencia a mozgalom önvizsgálata mel­lett a tennivalók súlyosságá­nak megfelelően létrehozta az Amatőr Színjátszók Or­szágos Tanácsát. Ennek alap­vető feladata a mozgalom or­szágos méretű fejlesztésének támogatása, a szervező és irányító tevekenyseg sokol­dalú segítése. H, B. Változatos jatékrendjúkkel, kitűnő társulatukkal sorra kiszorították a német szín- társulatokat. Kilényi társula­tában Abday olyan kitűnő társakkal játszhatott együtt, mint Dáryné Széppataki Ró­za, Szentpéteri Zsigmond, Pá- ly Elek, Széppataki Johanna (Déryné húga, Kilényi felesé­ge) stb. A társulat a kor vi­szonyait ismerve viszonylag eléggé hosszú életű volt — 1820-ban oszlott föl —, majd Kilényi újabb társulata 1836 —1842-ig Kassáin játszott to­vább. Kilényi társulatának meg­szűnése után, húszevesen Abday Sándor 1820-ban ön­álló társulatot szervezett, s így mint az első magyar színigazgatók 1 egyike har­minckét éven át buzgólkodott a magyar nemzeti színját­szás érdekében. Filmszemle Pécsett Nevezetes kulturális ese­mény színhelye február el­ső napjaiban Pécs városa: itt rendezik meg a IL Ma­gyar játékfilmszemlét, ame­lyen bemutatják, értékelik az előző szemle óta készült valamennyi hazai játékfil­met. Olyan filmek is a kö­zönség elé kerülnek ez al­kalommal, amelyeket még nem vetítettek a mozikban. Dijak nélkül A filmszemlék rendezésé­nek ötlete a magyar film felfutásának idején, a hat­vanas évek közepén merült föl. Akkor határozta el a filmművészszövetség, hogy filmjeinket értékelendő, évente nemzeti szemlét tarta­nak azzal a céllal, hogy a kö­zönség figyelmét még egyszer fölhívják az elmúlt év ter­mésére, s a meghívott kül­földiek is megismerkedhes­senek a magyar filmtermés­sel. A rendezvény színhe­lyéül Pécset választották. Majd néhány évi szünet után a szemle rendezését átvette a filmfőigazgatóság, de a film­művészszövetségnek tovább­ra is kötelessége maradt a programra vonatkozó javas­lattétel. — Kezdetben csak az év legjobbnak ítélt film­jei szerepeltek . a szemlén, ami az alkotók körében nagy vitát váltott ki. S akkor dí­jakat is osztottuk. Később úgy határoztak, hogy a szem­len szerepeljen valamennyi ma£)<ü ülni, amely az előző szemle óta készült, s marad­jon el a díjazás is. A fil­mek értékelését a szemle .ke­retében megrendezett viták végezzék el. (Bár most újból fölmerült a díjazás gondola­ta.) ' Időszerű kérdések Az első szemlék színhe­lye Pécs volt. Aztán a szi­gorodó gazdasági körülmé­nyek, s az a kívánság, hogy a főváros se maradjon ki a szemlékből, kialakította a gyakorlatot, mely szerint évenként felváltva Pécsett és Budapesten rendezik meg. Az idén ötnapos a szemle, és a korlátozott költségvetés miatt kevesebb külföldi ven­déget hívtak meg, de így is 45—50 szocialista és nyugati országbeli kritikust, filmüj- ságirót, filmszakembert vár­nak. ' A szemle első napján, feb­ruár 4-én Pozsgay Imre kul­turális miniszter tart elő­adást Kulturális életünk idő­szerű kérdései és a film címmel. A következő négy nap a négy játékfilmműhe­lyé. E stúdiók vitákat ren­deznek, stúdiónapokat tarta­nak — azzal a céllal, hogy a közönség előtt is ismertté váljon tevékenységük, alko­tómódszerük; a stúdió sajá­tos-arculata. Február. 5-e az Objektív stúdió napja. Ezen a napon Milyen magyar filmekre van szükség a 80-ttS években? rímmel indítanak vitat.. A vitavezető Marx József, a stúdió vezetője. A Dialóg stúdió napjára február 6-án kerül sor. Vitatéma: szóra­kozás vagy munka? Mit vár az értelmiség a mozitól? A vitavezető Bogács Antal stú­dióvezető. A Budapest stúdió napját február 7-én rende­zik meg, »A jelen és a múlt valósága filmjeinkben« című vitával, NemesKürty István stúdióvezető bevezető előadá­sával. A Hunnia stúdió nap­ja február 8-a. Témájuk a magyar film helye és szere­pe kultúránkban, Köllö Mik~ lós stúdióvezető vitaindító­jával. Valamennyi moziban A vitákat a Pécsi Ifjúság Házában tartják. Mint e té­mákból is érezhető, elsősor­ban a pécsi értelmiség kép­viselőit várják, hívják vita­partnernek. A főiskola és egyetem tanári karát, a vá­ros művészeit, íróit, a ku­tatóintézetek tagjait. A szemle programjába tar­tozik a már korábban bemu­tatott filmek vetítése mellett a múlt évben készült, de ed­dig még nem forgalmazott ■filmek premierje. Így .kerül sor Rózsa János Vasárnapi szülők című filmjének be­mutatására. Dárday hierin Harcmodor című dukumen­Uj közművelődési - intézmény r Adám Jenő gyűjteménye A nemzeti kultúrát építő feladatok küldetése« vállalá­sában László Gyula arra je­lentkezett, hogy festés he­lyett a régészet problémáit tisztázza, Lyka Károly arra hogy rajzi munkáját iélre- tegye, és a XX század ma­Mínt a vándorszínészek, színigazgatok többségé, szín­darabok fordításával és írá­sával is foglalkozott. Né­metből fordította a »Cic he­gyek boszorkánya« című színművet, amelyet 1838-ban Désen mutattak be. önálló munkája a »Szatmár városa egy más világban« című bo­hózat: témáját az a város nyújtotta, ahol élete végén visszavonulva, a Nemzeti Színház kegydíjából élt. A bemutató is Szatanáron volt, négy évvel Abday Sándor ha­lála elölt. Küzdelmes, szép életet él­ve, magas kort megérve 1882. november 18-án halt meg Szatmáron. Egy fölkutathatatlan ka­posvári szülőház falán levő emléktábla helyett e néhány sor ébressze újra emleket. Kovács József terista hangvételű alkotása egy öregek otthonának épí­tése körüli huzavonáról szól. Bacsó Péter groteszk humorú játékot, mai fiatalok szerel­mi bonyodalmait fogalmazta filmmé, Ki beszél itt szere­lemről rímmel. Az ötvenes években játszódik és egy kommunista üzemi munkás lelkiismereti konfliktusa a té­mája Makk Károly Téglafal mögött című filmjének. Fe­jér Tumas filmje a Komoly játékok, Balázs Béla Peri a viharban című ifjúsági re­gényéből született NDK— magyar kooprodukcióban. Vitézy László játékfilmjé­nek, a »Békeidö«-nek előz­ményeit dokumentumf ihnen már láthattuk a televízióban egy kihalásra ítélt község megmentéséről. Rényi Tamás kalandfilmje az »Élve vagy halva« a múlt században ját­szódik. Amolyan fordított krimi, amelyben a nyomozó a jövendő áldozatot keresi, Dobray György Az áldozat című filmje. Grunwalsky Ferenc »Utolsó előtti ílélet«- egy kisiklott házasság tör­ténete. A városi cigányokról szól, és Balázs József írásá­ból készült Gyarrnathy Lí­via filmje, a »Koportos«. Elek Judit filmjének ríme: »Majd holnap«. Huszárik Zoltán Csontváryja nemcsak a zseniális festőről szól, ha­nem a színészről is, akinek a festő alakját meg kell sze­mélyesítenie. A filmszemle idején Pécs valamennyi- mozijában, az Ifjúság Házában és egy Uránvároái művelődési ház­ban Is magyar filmeket ját­szanak. K M, gyár képzőművészetének kritikai összegezését vegezze el. Öveges József is fonto­sabbnak tartotta a fizika megszerettetését annál, hogy kísérleti fizikus legyen. Ádárn Jenő is fölmérte te­endőit. Azt, hogy Bartók és Kodály revén megszületett századunk kontinenseknek üzenő klasszikus értékű ma­gyar zenéje, azt, hogy az ő hivatasa a századok ma­gyar népzeneien alapuló új muzsikánk szolgálata. Miben állt ez a küldetés? Abban, hogy az ifjúság­ban alapozza ezt a minősé­get, abban, hogy a világ megismerje 1 eredményein­két. Mindkét sugallatot meg­hallotta, teljesítette. Azzal, hogy az 1940-es évek elején a Kodály-módszer gyakor­lati kidolgozójaként meg­írta az Ifjúságnak szóló énektankönyveket a szol- tnizációs módszer alapján, azzal, hogy a magyar zene kimagasló eredményeit ame­rikai előadókörútján propa­gálta, azzal, hogy húsz évig tartó sorozatában elemezte muzsikánk értékeit a rádió­ban. Adám Jenő 1896-ban szü­letett Szigetszentmiklóson. Tanítói oklevelet szerzett, az első világháborúban hadi­fogságba került. Megtanult oroszul, Tatarszkban kine­velték zenei igazgatónak, de Szibériából hazavágyott, és elvégezte a Zeneakadémiát, melynek sok évtizedig taná­ra volt. Igazi polihisztorként végezte sok irányú munkás­ságát zeneszerzőként, kar­mesterként, énék-tankönyv- íróként, a Budai Dalárda ve­zetőjeként. Mindenre volt ideje, ma­radt energiája. 1933-ban Bá­zelban Félix Weingartnemél mesterdiplomát szerzett, ő mutatta be Purcell Dido és Aeneasát. az Operaházban. Több zeneművet írt, »Ma­gyar karácsony«-ának be­mutatóján Székely Mihály, Koréh Endre, BasMdes Má­ria, Orosz Júlia énekelte a A Trák művészet és kul­túra bolyár földön című ki­állítás világkörüli útján meg­hódította már Moszkva és Leningrad, Párizs és Bécs, Mexikó és Havanna közön­ségét. E gyűjtemény szebb - nél-szebb ezüst- és aranytár­gyai a Balkán-félszigeten két évezreddel ezelőtt élt nép­törzs emlékét hirdetik. A bolgár földön végzett ásatásak eredménye egyedül­álló kultúra létét bizonyítja: olyan civilizációét, amely a »Királyok völgyének« lele­teinél is régibb. A szakembe­reknek az a véleménye, hogy a trák művészet mesterei önállóságukat, eredetiségüket meg tudták őrizn-i olyan kor­ban is, amikor a rómaiak szabták meg az ízlést, a di­vatot Ibériától Babilonig, a Rajnától a Nílusig. A Bolgár Népköztársaság­ban a régészet, a műemlékvé­delem össznemzeti ügy. A bolgár régészek módszeres, pontos munkája lehetővé te­főszérepef.' Somogybán Í3 gyűjtötte a népdalokat, s kü­lön füzetben adta közre. Munkásságát Bartók és Ko­dály nagy figyelemmel kísér­te. Kossuth-díja és Érdemes művész kitüntetése mellett több érmet kapott Rómában, Londonban es Bulgáriában. Mindez nemcsak személyes sikere, hanem a magyar ze­ne iránti kontinentális elis­merést is jelenti. Az sem vé­letlen, s politikailag is mél­tánylandó, hogy 1940. május 13-án Belgradban a Szent Száva-renddel tüntették ki, mely humánumának bizony­sága. Adám Jenő végül ügy dön­tött, hogy a Nemzeti Muze­um zeneművészeti tara he­lyett szülőfalujának, Sziget- szentmiklósnak adományoz­za hagyatékát. 1979. október 5-én avatta föl Adám Jenő zenei gyűjteményét Sziget- szemtmiklóson — egykori szülőiházában — a tanítvá­nya, Szokolay Sándor Kcs- suth-dijas zeneszerző. A há­rom helyiséget magába fog­laló múzeumban találhatjuk Adám Jenő zongoráját, dol­gozószobájának berendezési tárgyait, műveinek első kot­táját, kéziratait, rajzait, a hozzá intézett Bartók és Ko­dály leveleket, kitüntetése­ket, — munkásságának rend­kívül gazdag dokumentáció­ját. I Jelenleg a gyűjtemény va­sárnaponként délután 14 es 17 ora között tekinthető meg, de hamarosan a múzeumi nyitvatartási alkalmazzak itt is. Közművelődésünk új in­tézményét érdemes figye­lemmel kísérni, s minden bizonnyal országos, és nem­zetközi közönség láttamoz- hatja itt zenei kultúránk rendkívüli teljesítményeit, Adám Jenő munkásságát, mely a tehetség, a szorga­lom és az önzetlenség együtt­hatóival építette föl a ma­gyar zene egészében a maga maradandónak megmaradt életművét, szí, hogy a már ismert felbe-' csülheletlen értékű teleteket évről évre újakkal egészít­sék ki s ezáltal gazdagítsák az embert kultúra történetét. A különböző ásatások ered­ményeiről folyamatosan be­számolnak idegen nyelven megjelentetett folyóiratokban és könyvekben is. A bolgár régészeti tanulmányok mel­lett külföldi kiadók számos kiadványa is foglalkozik a trák kultúra bulgáriai emlé­keivel, így többek között Ljudmila Sivakova monográ­fiája, A kazanlaki sírhely, illetve I. Geraszimov es /. Venedikov müve, a Trák mű­vészet. Ez évben is — az újabb városokból érkezett meghívásoknak eleget téve — folytatja világjáró »turnéját« a trák művészeti kiállítás, T., M. A trák művészet diadala

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom