Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

Ái Országos Anyag» és Árhivatal közleménye a fogyasztói árak 1980, évi változásáról Az 1980. évi népgazdasági terv előirányzataival és a termelői árak január 1-i módosításával összhangban egyes fogyasztói árak január 7-én, mások viszont ezt kö­vetően á kereskedelem új beszerzéseinek megfelelően ■— a különböző kereskedelmi vállalatok üzleteiben eltérő időpontban — változnak. A központi elhatározás alapján így a sorra kerülő fogyasz­tói árváltozások (áremelé­sek és árcsökkenések) ösz- szességében a fogyasztói ár­színvonalat mintegy 0,8 szá­zalékkal emelik. A főbb területeket érintő árváltozások : A textilruházati termékek fogyasztói árszínvonala csök­ken. Olcsóbbak lesznek a szintetikus kötöttáruk fkb. 20—22 százalékkal), a fésűs gyapjúszövetek és az ebből készült férfiöltönyök (kb. 30 százalékkal). a szintetikus függönyök fkb. 35 százalék­kal). A második negyedévben csökken a harisnyák, a ha­risnyanadrágok és a zoknik fogyasztói ára is. A kártolt gyapjúszövetek ára mintegy 18 százalékkal, a bőrkabáto­ké 20—30 százalékkal, a tré­ningruháké 4—12 százalékkal növekszik. Emelkedik a szö­vött és kötött alsóruházat! termékek árszínvonala. Mint­egy 14 százalékkal nő az ágytextíliák ára, csökken a műszőrmebélésű téli kabátok, ballonkabátok, valamint a rövidáruk árszintje. A vas—műszaki termékek árszínvonala 3—4 százalék­kal emelkedik. Növekszik a tartós vas—műszaki fogyasz­tási cikkek és a háztartási villamoskeszülékek — auto­mata mosógép, villanytűz­hely, bojler, hűtőgép —, csökken a fekete-fehér tv- készülékek ára. A vas—mű­szaki tömegcikkek körében jelentős áremelkedések es csökkenések is lesznek. A fém evőeszközök ára például mintegy 00 százalékkal, a/, alumínium edényeké kb 90 százalékkal emelkedik, átla­gosan 16 százalékos az ár­csökkenés a csavaráruknál és az épületszerelvényeknél. A háztartási vegyi cikkek és kozmetikai termékek na­gyobb részének az ára csök­ken. Egyes cikkcsoportok : például arc-, ajak-, köröm- és babaápoló szerek, vala­mint a borotvakrémek ára azonban emelkedik. A festé­kek ára mintegy 18 százalék-? kai nő. Emelkedik a gázolaj, a ke­nőanyagok, a műtrágyák, a növényvédő szerek, valamint a mezőgazdasági kisgépek ára. I A játékok ára átlagosan mintegy 10 százalékkal csök­ken. A sportszereknél jelen­tős eltérő irányú változások mellett az árszint valame­lyest csökken. A gyermekko­csik ára nem változik. Az egyéb vegyesiparcrkkek árszínvonala áremelkedés, il­letve csökkenés mellett kis mértékben növekszik. A ház­tartási műanyagáruk árszint- je például mintegy 9 száza­lékkal lesz alacsonyabb, a kőedények ára pedig 40 szá­zalékkal emelkedik. Az órák ára változatlan marad, az ébresztő órák árszint je azon­ban emelkedik. A divaték­szerek (bizsuk) ára 15 szá­zalékkal csökken. A papírok és írószerek árszint je viszonylag csekély mértékben emelkedik. Az optikai cikkek — ezen belül a szemüvegek — ár­szintje változatlan marad, nem változik a fényképező­gépek. ára. Az egyéb fotógé­pek ára általában csökken, emelkedik viszont a fotófil­mek, -papírok es vegysze­rek ára. A különféle javító szolgál- ! tatások árszínvonala — a lábbelijavítás kivételével, amelynek a díja változatlan marad — január 7-től átlag 20 százalékkal emelkedik. Nem nő a mosás, a vegytisz- titás árszínvonala. Emelke­dik ugyanakkor az árufuva­rozás díja (MÁV, Volán-áru­fuvarozás, bojszolgálat), to­vábbá az építőanyagok me­gyei átlagfuvardíja. Azokban a termékcsopor­tokban, ahol a fogyasztói árak 1979 nyarán emelked­tek, nem változnak az árak. Kivételek egyes felnőtt és gyermekcipők, illetve búto­rok. Ezeknél a fogyasztói árak emelkednek vagy csök­kennek, de az árváltozások a termékcsoportokon belül kiegyenlítődnek, vagyis az árszínvonal nem változik. Az 1980. januári fogyasz­tói árintézkedések tehát nem érintik az élelmiszerek, az élvezeti cikkek, a tüzelő- és üzemanyagok, a gyógyszerék, az alapvető építőanyagok, a mosószerek, a lakbérek, a személyszállítási díjak, a kulturális és közüzemi szol­gáltatások fogyasztói árát. « e • Az úgynevezett szabad­áras termékek ara. amely eddig is a kereslet és a kínálat hatására folyama­tosan változott, rugalmasan követik a belföldi piaci vi­szonyokat és a külpiaci ára­kat. Ennek következtében a fogyasztói árszínvonal 2,9 százalékkal növekszik. Az ismertetett fogyasztói árváltozások (0.8 százalék), továbbá a várható piaci ár­mozgások (2,9 százalék) a népgazdaság! tervvel össz­hangban 1980-ban együtte­sen mintegy 3,7 százalékkal növelik a fogyasztói árszín­vonalat. A HÁZTÁJI ÖRÖME — Hét hold földet, egy kis sovány tehenet hagyott ránk örökségül az aposom. A feleségemmel együtt nagyon szerettünk foglalkozni a földdel, állatokkal egyaránt. Amikor a szövetkezet meg­alakult, már tizenegy mar­hát és két gyönyörű lovat tudtunk adni a közösbe. De mellette változatlanul foly­tattuk a ház körüli gazdál­kodást, mindig olyan mér­tékben, amilyenre a rendel­kezések módot adtak —em­lékezik vissza Magyarica József, a karádi termelőszö­vetkezet ellenőrző bizottsá­gának függetlenített elnöke ő az, aki Kajádon, s va­lószínűleg a környéken is a legnagyobb háztáji állo­mánnyal rendelkezik Az idén tíz bikát és ugyancsak tíz sertést adott le, az átla­gosnál nagyobb súllyal és jobb minőségben. — Az állatokkal való fog­lalkozás, gondoskodás egy­szerűen hozzá tartozik az életemhez A hetvenes évek­től az ösztönzők határozták meg: a disznóól vagy a marhaistáillő népesebb-e. Két éve már elsősorban szarvasmarhával foglalko­zom, az állami támogatás és az egyéb kedvezmények kö­zül ezt tartom kedvezőbb­nek. Vettem egy fejogepet is, ez lényegesen lerövidíti a na»» gondozás amúgy is hosszú idejét. Ennek ellené­re hármunknak fejenként négy-négy órás elfoglaltsá­got adnak a ház körüli munkáik. Nagy előny, hogy a szövetkezet korlátlan mennyiségben biztosít ab­rakot és szálas takarmányt, de a régebbi tizennyolc hó­nap helyett ma mar tíz-ti- zenkét hónap alatt kell le­adni a jószágot, s ez nagy­ban megnehezíti a helyze­tünket. Hogyan lehet ezt csinálni? Rengeteg munká­val és természetesen szak­értelemmel. — Mihez kell értenie egy jó gazdának? — Ha bemegyek az álla­tókhoz, eleg körülnézni és inar látom, hogy melyik evett túl sokat. Mindezt egészen apró kis mozzana­tokból. Hogy sokat és jól dolgozzak, már gyerekko­romban belém rögződött. Ti­zenkét éves koromban rá­kényszerültem a férfimunka végzésére. Édesapám korai halála miatt a két fiúra maradt a csaiad fenntartá­sa. Az iskolából « ki kel­lett néha maradni, ha a munka ügy kívánta: meg kellett' szokni a létfenntar­táshoz szükséges munkatem­pót. Sohasem szégyelltem bárkitől megkérdezni vagy ellesni valamit. Kevesen tudjak elképzelni, hogy ezek után micsoda öröm volt meglett férfikorban eljutni odáig, hogy saját pár csikó­mat vezethettem. Egyszerű­en örülök a munkának sze­retek dolgozni; ezért élek. Sajnos úgy látom, nem na­gyon lesz folytatója annak, amit en csinálok. Feleségem inár a ruhagyárban dolgo­zik, bár szívesen foglalatos­kodik itthon is. A fiam a gépműhelyben szerelő, ben­ne már kevesebb kedv van az itthoni jószágokhoz. Az én alaptermészetem más, és amíg fizikailag bírom, min­dig lesznek állatok a ház körül. H. i. A Somogy lírája V Múlt évi összegezés Igazan nem vádolhatnék elfogódottsággal, hogy meg­különböztetően értékelem a lírát más műfajokkal sízem- ben. Mégérkezett a So­mogy 1979. évi negyedik szá­ma, mellékleteként pedig a tavalyi évfolyam összesített tartalomjegyzéke. Az év vé­gi szám önmagában is buz­dítást adott, hogy a Somogy lírájáról bővebben megem­lékezzem. Versekben — ki­emelkedő vertekben — bő­velkedik ismét a megye kulturális és társadalmi szemléje: rovatai közül ez a legfigyelemreméltóbb. Húsz verset közöl az évet zárva, köztük a legigényesebb vers- olvasó is talál egy tucatnyi maradandó értékűt. Illyés Gyula második al­kalommal jelentkezik a ro­vat élén. A Part s komp kö­zött című vers hártyavékony felületén megcsillan az öregség nosztalgiája. »Min­den elhaladt« — írja a reg­geli ébredés hangulatában. A délig tartó fekvés az öreg­ség jussa. De hallja a költő a hajnali harangot: »na­gyon messze — cseng még'« A versre folytatást talá­lunk: »A múlhatatlan gyűl körénk« — írja Tóikat s Gyula A múlhatatlan című költeményben. Kelemen La­jostól öt verset olvasha­tunk, ezenkívül Kárpáti Kamii, Oláh János, Csoóri Sándor, Czigány György gazdagítja a rovatot. És most lapozzunk bele a So­mogy múlt évi számai nak összesített tartalomjegyzé­kébe. Ha nem számítjuk az Égtájak versfordításokat, ak­kor is legalább húsz, orszá­gosán ismert, kibontakozó somogyi fiatal költő szere ­Leszámolás a hegyen Puskával érkezett, késtől halt meg Az igazi háborúskodás a két férfi között tavaly feb­ruár else jen kezdődött, Mindketten »hegyi embe­rek«, azaz idejük nagy ré­szét a szőlőhegyen töltik. Ott is veszitek össze. Még­hozzá a Som határában levő szőlőben, Varga Ernő pin­céjénél A perpatvar végén a gazda megütötte a hívat­lan vendég készét, az pedig alaposan helybenhagyta a gazdát. ,. A hívatlan vendég az 56 éves Kohl Ferenc nyírni nyugdíjas volt Róla el kell mondani, hogy beteg ember: két bottal jár, baja van a tüdejének, szívének, gyom­rának. Emellett rendkívül erős fizikumú, s ha egyszer valakit a keze közé kap, annak régen rossz. A februári eset óta tehát mindennaposak voltak a ve­szekedések. s állandóan, fe­nyegették egymást. Mindeh­hez tegyük hozzá hogy mindkét férfi szerette az italt Varga — a tanuk sze­rint — ha ivott agresszív volt, de bátorságáról akkor sem volt híres, mindig »meglepett«, mielőtt tettle- gességre került volna sor. Kohl szinten sokat ivott, és jó ideje csizmaszárba dú- gott késsel közlekedett. Ilyenkor ő sem volt kifeje­zetten szelíd. Egy ízben például az italbolt előtt verte meg élettársát, aztán amikor szóltak neki, kést rántott... A két férfi között dúló háború szeptember 22-én délután hat óra körül ért véget. Azon a napon Varga szüretelt, sokat ivott. Kohl aranyit, miirat máskor. Var­ga Ernő úgy érezte, ütött a leszámolás óra­ja. Magahoz vette tus nélküli kispuskáját, meg egy csomó lőszert, de a fegyvert nem töltötte meg. Azért vitte magával, hogy ráijesszen haragosára. Fegy­verviselési engedélye ter­mészetesén nem volt, a kör­nyékbeliek szerint eddig csak a fácánokra jelentett veszélyt. Amikor Kohlék pincéjé­hez ért, fölkiáltott : »Gyere ki, Kohl Ferenc, ütött a le­számolás órája!«. Kohl ép­pen vacsorázott. Meghallot­ta a kiabálást, és azonnal kiment. Élet társa próbálta esi ti tani, ám hiába. A gazda fölkapott egy nagykést, az­tán a ház mögé ment. ahol egy harapasra idomított né­metjuhász és egy puli ku­tya tépte a láncot: elenged­te a kutyákat, majd Varga felé indult. A kutyák a »vendégre« támadtak — az viszont ütésre emelte a pus­kacsövet. Kohl elhárította a csapást, és a kés élével két­szer fejbevágta Vargát. A puskás ember fejen két csúnya vérző seb keletke­zett, s erre hátrálni kez­dett. Ment vagy húsz mé­tert, akkor azonban hanyatt­esett. A kutyák belemartak. Közben odaért a felbőszült Kohl is, es nem tétovázott: tizeniketszer vágta Vargába a kést... Aztán mint aki jól végezte dolgát, visszament a hazba. A kést ledobta, kezet mosott; es nekilátott, hogy elköltse a félbehagyott va­csorát. Az élettarsa szaladt rendőrért, meg orvosért A tárgyaláson Kohl nem tanúsított megbánó maga­tartást — úgy érezte, jogo­san cselekedett. Ügyében a kaposvári Megyei Bíróság' dr. Üjkeri Csaba tanácsa hirdetett ítéletet. Enyhítő körülményként figyelembe vette Varga provokatív ma­gatartását, valamint azt, hogy Kohl rokkant, beteg ember,- akinek nagy próba­tétel a börtön, ezért hétévi börtönbüntetésre ítélte. tíz évre pedig eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlott és védője föllebbezett. D. T. Káros szenvedély * Ne dohányozzunk! Mosdóson, a tüdőgyógyin­tézetben pénteken bizottság alakult, és vállalta a do­hányzás elleni küzdelem megyei propagandáját. Az Egészségügyi V ilágszerv e­zet 1980-ban kiadott jelsza­va erre a karos szenvedély­re figyelmeztet Angolból fordítva így hangzik a fel­hívás: Dohány-ás vagy egészség, tiéd a választás. A megyei ailacióbizottság tagja a tüdőgyógyász, az onkológus főorvos, a műve­lődésügyi osztály helyettes vezetője, az országos do­ha nyzáseLlenes tarsasag két somogyi tagja, az egészség­nevelési osztály és a megyei V öröskereszt-szervezet Az év során a fetvilágosi- tó előadások középpontjá­ban a káros saeravedély ha­tásának bemutatása áll. A szakemberek különösen az ifjúság körében törekszenek hatékony propagandára: ar­ra fordítanak gondot, hogy az első cigaretta elszívásáról is lebeszéljék a tizenévese­ket. A felnőtt szervezetre sem kevésbé káros a do­hányzás. A szokás hatalmá­nak megtörésére sóik retten­tő példa, betegség inti a rai- koünelveaöket, ' pelt az Irodalom, művészet rovat hasábjaira. Fodor And­rás gondozza a versrovatot. A Somogy — változó szín­vonala ellenére — egyre többet emlegetett vidéki kiadvány, amelyben erőtel­jesen hangot kap a szülő­föld sze re te te. Amilyen gazdagon fonott a Somogy lírai koszorúja, olyan vérszegény — évről évre csak erről tudunk szá- tnot adni — a prózai ter­més, amelynek összesítése zavaró a számadó tartalom- jegyzékben, mert nem tesz különbséget novella es ta­nulmány között. A rovatok szerint — mivel nem műfa­ji rovatokról van szó — kö­zölt írásdkat veszi egy ka­lap alá a tartalomjegyzék szerkesztője a prózai művek sorában. Csűrös Miklós es Pomogáls Béla tanulmányai — az év végi számban is­mét jelentkeztek — a szem­lét gazdagították. Pomogats most Csoóri Sándor szerel­mi költészetét elemzi a dal- műfaj megújulása szem­pontjából. Kár, hogy az elemzett vers, az Elengedné­lek, visszahívnálak című nem olvasható a Somogy­bain, a Második születésem című kötetet keli hozzá elő­venni. Az Irodalom, művé­szet rovat Szíjártó Istvánnak Sípos Gyula költői indulásá­ról szóló tanulmányát mu­tatja be. Az irodalomtörté­neti kutatás Sípos fiatalkori arckepén gazdagítja a vo­násokat. A Somogy is megemléke­zett Móricz Zsigmond szü­letésének századik évfordu­lójáról. A Művelődés rovat tavalyi mérlege semmivel sem nyújt kielégítőbb képét, mirait a Társadalom es gázidaság ro­vat. Két-ket írás fűződik hozzájuk, s ebből arra. le­het csak következtetni, hogy a szerzők buzgalmát szor­galmazni kellene. A Figyelő rovat, tulajdonképpen be­tölthetne a szerepét, hiszen a művelődé» eseményeiről szól, de szinházcentrikus, kevés figyelőm jut képző­művészeti életünkre, a zene pedig teljesen hiányzik be­lőle. Az Irodalom, művészét rovattal egyenrangú a Fi­gyelő: eligazít az új köny­vek kozott. Nemcsak szín­vonalasabbak az elemzések, recenziók, hanem megfelelő arányerzékröl is tanúbizony­ságot tesz a szerkesztése. Horányi Barna Rekord­forgalom (Tudósitonktól.) 1977-ben határozta el a boglárlellei áfész, hogy vas- és epítőanyag-telepet léte­sít Boglárlellén, a nagyköz­ség Boglár és Lelle közötti részén, a 7-es út mellett. A telep 1978-ban kezdte meg működését. Már az első év­ben sok vásárló kereste föl — nemcsak a BaLatora-part- ról, hanem máshonnan is. Az 1979-es év rekord for­galmat hozott. A telepen 48 millió forint értékű áru ta­lált gazdára, s így tervüket jelentősen túlteljesítették, az 1978. évi forgalmat megkét­szerezték. Az áfész ezen te­lepén hengerelt és húzott vasárukat vízvezeték-szere­lési cikkeket, radiátorokat és mindenfajta építőanyagot árulnak. A Somogy megyei Sző vker-társuláson keresz­tül jelentős mennyiségű im­portárut is beszereztek a Szovjetunióból, Csehszlová­kiából, az NDK-bal és Bul­gáriából. Természetesen azért a múlt évben is adód­tak hiányok. A környék, a deli Bala» ton-pairt építkezőinek köré­ben jó híre van a boglárlel- lei telepnek. Az ottani doil- goaók továbbra Is azon fá­radoznak, hogy 1980-ban mi­nél kevesebb legyen azok­nak a vásárlóknak a száma, akik üres kézzel távoznak a vas- es epitőanyag-telepi'oL nun

Next

/
Oldalképek
Tartalom