Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

Beszédes József fagyoskodik

Meditáció a múzeumban

Siófok egyetlen múzeumát, & Beszédes Józsefről elnevezett vízgazdálkodás- történeti gyűjteményt főleg nyáron látogatják. Nyáron, de akkor is esős, borús napokon, amikor a fürdőzéstől ódzkodik a nyaraló. Az idei szezonban például 27 ezer látogatója volt a múzeumnak, körülbelül 9 ezerrel több, mint az előző évbán. Zömmé! külföldiek. A magyar vendég sajnos ritka, még inkább ■ a helybeli, nyáron és télen egyaránt. Télen? Egyáltalán jönnek-e télen múzeumnézők? Igen, jönnék. A SZOT Csepelből, a Bányászból, Balatonföld- várról, az üdülők kultúrfe- lelősei ugyanis minden turnusból szerveznek egy-egy csoportot. Érkeznek iskolákból is felső tagozatos diákok egy-egy tanár vezetésével, siófokiak és vidékiek egyaránt. Történelemórát is tartanak e gazdag és érdekes gyűjtemény képzeletsarkalló közegében.

Kétségtelen, Európa egyik legfiatalabb, ám legnagyobb sekély vizű taváról és környékéről igen sok hasznosat megtudhat ott az. ember. "Még nem volt magyar és e víz már itt vala« írja Baráti Szabó Dávid, s méltán, bár, ha magyar nem is, de az őskori, **ságvári« leletek bizonyítják, hogy partjain 17—18 évezreddel ezelőtt máj- éltek emberek. A hordákban élő népek itt nem szűkölködtek elemózsiában, vadhússal, hallal bőségesen ellátta őket a vidék. Az ókorban Róma kifinomult ízlésű urai vették észre — a történelem során először — a tónak (Lacus Pelso) és tájának esztétikumát, ők építik az első nyaralókat, s rabszolgáikkal a hegyek lankáira szőlőt telepíttettek. A vízjárás szeszélyéit zsilippel szabályozták: 292-ből maradt ránk az a régészeti lelet, mely minden bizonynyal a Galerius császár építtette első Balaton-zsilip töredéke. A Sió-csatorna őse • volt a kivezető kapu, nem egészen ott, ahol most van, hanem valamivel északabbra, Balatonszabadi irányában. A népvándorlás özöne elmosta a Pannónia provinciát, germánok, gótok, hunok, avarok érkeztek, hogy egy idő után ők is szétszóródjanak.

A honfoglaló magyarság a IX. század végén vette birtokába véglegesen Pannóniát. A két párti megye, Somogy és Veszprém fejedelmi törzsek szálláshelye volt. Az első magyar nyelvemlék töredékről híres Tihanyi Alapítólevél néhány helységet már a mai nevén említ Itt szerepel először a tó mai neve, a Balaton, s Fok néven Siófok is. Az Árpád-korban egyébként csak Somogy megyében 16 várat, 25 várost és 940 falut tartottak nyilván. A török hódoltság idején itt is valósággal megállt az élet; a megpróbáló századok után egy lelkes és tudós magyar, Bél Mátyás 1731 telén Ba- latonkeresztúron könyvet ír e vidékről. Siófokról például a következőket jegyzi meg: »...a török kivonulásával újra számosán seregeitek ide magyarok... bizony elég nyomorúságos és szorongatott sorsuk van.«

A XIX. század meglehetősen elvadult állapotban, találja a Balatont. Csökkenőben a vízfelület, mocsarai, lápjai egyre szélesebbek, s olyan rohamosan szaporodik a vízinövényzet, hogy a tavat az elsekélyesedés, a posványosodás fenyegeti. De a reformkor hajnalán jön egy -jobbágyszármazású- tudós mérnök, Beszédes József, s elkészíti a Balat önszabályozás első tervét Sajnos, nem az eredeti elgondolása valósult meg, mégis sokat tehetett a Balatonért Beszédes József, Széchenyi István műszaki tanácsadója, a kor egyik legkiválóbb szakembere. Az ő tevékenységének köszönhető, a többi között, hogy a somogyi partokon 60 ezer hektárnyi vízjárta terület termőfölddé változott.

Korunkban — a tudományos technikai forradalom korában — újra veszélyben a Balaton, a víz, a környezet. Ma is szükség van Bél Mátyásokra, Beszédes Józsefekre, olyan nagy tudású és felelős szakemberekre, akik éppen a fejlett technika eszközeivel képesek orvosolni a civilizáció okozta bajokat. A Balaton védelmére egyébként már Széchenyi István figyelmeztetett: ' »-Célszerű módosítás által a Balaton nemcsak megtartaná a természettől ajándékba nyert minden előnyeit, jó halait sem véve ki; de míg ezeket és azokat mód nélkül- nevelné, egy egészen új tényezőül is szolgálna nemzeti fejlődésünk sorában.«

Mindezt a múzieum jól fűtött pénztárfülkéjében gondolom végig, mert a gyűjtemény termeiben » farkasordító« a hideg. A gondnok, dr. Bihari Gyula (aki teremőr, pénztáros- is egy személyben) idős ember lévén, jól felöltözik, I mielőtt tárlatvezetésre indul. Elmondja, hogy a szezon előtt még átrendezik a kiállítást. A jelenlegi Beszédes József-teremben képző- művészeti tárlatot rendeznek a Balatonnal kapcsolatos műveidből, nagy ^

formkori mérnök munkásságát idéző dokumentumokai az első.terembe költöztetik át. Az átalakítást a téli hónapokban tervezték, de valószínű várnak még vele hiszen gémberedett újlakkal nem nagy élvezet tárlatol rendezni.

S*. A.

KABARÉ ■ •

Clifford

Bradsfiow

Berlinben

»A nap süt, és a városban Hitler az úr.«

(Christopher Ishervcood)

Hölgyeim és uraim! A Csiky Gergely Színház Ka- báré-bemutatójáról olvashatnak e hasábokon. Legyenek erősek!

Volt egyszer egy író, Christopher Ishertvood, aki 1904-ben látta meg a napvilágot — ha éppen nem volt köd — Angliában. A Joyce, Virginia Woolf utáni írónemzedék tagjaként rpvi- ■ debb, hosszabb prózai műveket publikált. Ismertető- jele, hogy általában Auden lírikussal mutatkozott. Szerzőnk könnyed hangvétellel, már-már tárca hangnemet idéző modorban írt, nagy írói érzékenységről, ugyanakkor praklicLzmusról tanúskodó műveket. Mindannyira jellemző a — hogy is mondjam választékosán, hölgyeim és uraim? —■ feminin lágyság. Ennek kulcsát életrajzi fogantatású regényeiben 'találja a nagyérdemű olvasó.

isten veled, Berlin címmel 1939-ben jelentette meg naplószerű noveílafűzérét berlini éveiről (1929—1933). Kisembereket, tétova dzsigo- lókat, ábrándos bárlepkéket, lötyögő öreg hölgyeket ábrázol. S nagyon finoman érzékelteti a fasizmus ideológiájának csírázódását a lejekben.

A világon végigsöprő musical-hurrikán magával sodorta Isherwood művét is. Először John Van Druten színművét írta. Ebből Joe Masteroff formált musical „gomedi/-szöveget. Nos, eb- bén, hölgyeim és uraim, a szülőatya, Isherwood aligha .ismerhetett az eredeti Sally Botuíes-novellára! John

Kander remek muzsikát komponált a szövegkönyvhöz. A zene megidézd a harmincas éveket, ugyanakkor originálisán hatvanas évekbeli is! Idézőjelbe foglalja a

Csákányi Eszter cs Lukáts Andor.

il József Attila Emlékbizottság felhívása

A Ma#! A«Ss BmMab*zottsag felhívást tett közéé a «MÜltő születése közelgő 75. evfoaxl utójának méltó megünneplésére.

Életműve — Petőfi Sándor, Ady Endre forradalmi, a világhaladás sodrában kiteljesedett örökségének szocialista folytatása — eleve- nan él társadalmunk, a magyar nép szívében, tudatában — hangsúlyozza a felhívás.

A közelgő évforduló alkalom arra, hogy még többen és mélyebben éljük át, értsük meg költészetének az idővel egyre gyarapodó tanulságát.

József Attila az imperializmus és a proletárforradalmak korában, a fasizmus előretörésének idején, egy levert és egy győztes szocialista forradalom közötti, ellenforradalmi korszakban vált a magyar lira, ezen belül a magyar szocialista költészet nemzetközi, jelentőségű klasszikusává.

Hazája és a nagyvilág társadalmi, történelmi ellentmondásait, feloldásuk forradalmi irányát a legelnyomot- tabb és legforradalmibb osztállyal, a proletariátussal azonosulva, személyes sorsként élte át és tette költőként mindenkor átélhetővé.

Művészetének népi, forradalmi egyetemessége abból fakadt, hogy a munkásosztályhoz, annak* sorsához, történelmi feladatához tudatosan es cselekvőén csatlakozott,

A munkásosztálynak, a korszakot meghatározó osztálynak életét, környezetét, mindennapjait, harcát és törekvéseit; elméletének és mozgalmának fogalmait az érthető művészet" világába vonta. Azonosulásának ez a rendkívüli mélysége tette lehetővé hogy ne a szó szőkébb, hanem lényegi értél- mfeben ieß'fcn a munkásosztály költője, azaz legyen egyszersmind a magyar falu, az egész dolgozó magyar nép, a nemzet, végső sorom minden gondolkodó, cselekvő, minden teljesebb életre vágyó ember, az emberiség költője.

Osztálya nevében kívánta a »hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetének« hatal- I mát; szolgálta tudatos jövőbelátással, költői és mozgalmi cselekvéssel a szabadság szülte rend egyetlen lehetséges emberi távlatát; osztálya nevében szállt szembe a világot és az egyes embert fenyegető, a népét elnyomó fasizmussal. Osztálya nevében fogalmazta meg a forradalmi hazaszeretet tartalmát és következményét, a szocializmus, az internacionalizmus, a Duna-völgyi népek összefogása jegyében.

Amiért harcolt, részben valóra vált. Társadalmunk fejlődése különösen időszerűvé teszi az élet minden oldalú, teljes, szocialista szellemiségű, művészeti birtokbavételét.

József Attila költészete itthon — és egyre inkább a nagyvilágban — nemcsak emlékeztető tanulság, hanem történelmi feladataink megoldásának erőteljes művészi * ösztönzője; a szocializmus által formált, gyarapodó ember — köztük a mindenkori fiatalok — egyik legközvetlenebb művészi nevelője; ars poétikájával líránk, egész művészeti életünk eleven ha gyemanya, éló példakepe.

Az emlékbizottság azzal a felhívással fordul a magyar társadalomhoz, a magyar költészet határainkon túli barátaihoz: elsősorban művének széles körű és mélyebb megismerésével, megismertetésével, valóban méltó módon emlékezzünk meg József Attila születésének 75. évfordulójáról.

kuplés, jódlis, sramlis meló- diáviláigot dixieland ütemben folytatja — micsoda charleston szólókat figurázhatnánk! —. himniikus kórussá erősíti.

Harold Prince rendezte a

Brodway-produkciót, Bob Fosse pedig sikert szimatolva filmre vitte a musicalt. Ezt a magyar mozinézők is láthatták: Liza Minelli,

Michael'York és Joel Grey főszereplésével. Magyarországon 1976-ban Szlnetár Miklós fordításában és rendezésében a színművészeti főiskolások játszották, majd egy "rózsaszín« operettszínházi bemutató következett, aztán Kecskemét, Debrecen, Miskolc, a múlt hónapban pedig Veszprém és most: Kaposvár.

Rendhagyó módon, először a zenekarról. Néhány évad alatt a színház zenészeit

egészen kitűnő együttesssé sikerült' kovácsolnia Hevesi András zenei vezetőnek.

Azért "mondjuk el ezt itt és most, mert a Kabaré az adottságok miatt nem szólalhat meg olyan tömören, erős hatást gyakorolva, mint

ahogy a lemezfelvételeken és a filmben. Még nincs is teli

Ipari és mezőgazdasági műemlékeink

Somogybán csak egy?

Az országos műszaki múzeum vándorkiállítása pénteken érkezett Kaposvárra. A megyei tervezővállala: KISZ-klubjában Szigetvári György, a vállalat igazgatója nyitotta meg a számunkra különösen hasznos kiállítást. Somogybán — a térkép szerint — csupán egy ipari műemléket tartanák nyúlván. Az országban először Bala- tonföldvaron épült több támasza, vasbeton híd. Tervezője az a neves építész, aki Budapesten a Margit-szigei egyik nevezetes épületét alkotta, a fényképekről is jól ismert víztornyot. Zielinszky Szilard te-vei akipHn épü'i a ' balalonfóldvari híd., mely 5 feoraban uttóro jelentőségűnek számított, s ma mint történeti emléket becsüljük.

Megbécsüljük-e eléggé ipari, mezőgazdasági műemlékeinket, épülete'n két, az egykoron használt gépeket, berendezéseket? Nem — mondta Szigetvári György, amikor megnyitójában kiemelte;

— A műemlékvedelérnbert a háttérbe szorult az ipari es mezőgazdasagi műemlékek foi térképezése. megóvása. Somogvban nemcsak a már említett bálatoníöldvári hír! 'artozik a védettségre szoruló ipari, mezőgazdaság; m iemlékek közé. hanem ennél j '»vei több. Tavaly átadtak ' Szántódon a harminchárom épületből aJJó- gyűjteményt, mely országosan is kiemelkedő fontosságú. A kaposváriak talán még emlékeznek a Haideklter Bál- tele szappangyárra; országosan először alkalmazták itt a vasbetont az 1800-as évek végén. Takáts Gyula is felhívta a figyelmet a Balaton- Nagyberek,re. Meg kell védeni ezt a tájat! Szenyérben megismertünk egy olyan gőzmalmot, amelyik működőképes, csak el kellene indítani. A Dráva partján talán még nem pusztultak el teljesen a vízimalmok. Kötésén tizenkét udvarház érdemes műemlékvédelemre. Boglárlellén egy kovácsmu- hclyt találtunk, ennek a megóvása, védetté nyilvánítása is fontos. Számításba jöhet a csokonyavisontai magtar épülete. Barcson, múzeumot rendeztek be a volt magtárépületben.

— Sajnos —'mint a kastélyok — az ipari és mezőgazdasági műemlékek zöme is tönkrement, sok elpusztult. Ezek közé tartozik a tere- cscnypusztai üveghuta, melynek csupán a nyoma maradt meg. Január 1-től megszűnt a Kaposvár—Barcs közötti vonatközlekedés. A vasútállomásokon bizonyára őriznek számtalan régi berendezést, nem engedhetjük, hoigy ezek eltűnjenek, elpusztuljanak — t hívta föl a figyelmet Sziget vari György,

A tervezővállalat KISZ- [ klubjában rendezett kiállítás | megyénket az ipari és mező- !

faadasági műemlékekben '»szegényebb területnek | mutatja be. Sok a kallódó

'»•lék, érdemes lenne erre ■)ifigyelni. A vándorkiállítás legfőbb tanulsága ez. i

a B.

jesen együtt a zenekari árok és a színpad. Ezúttal, noha célszerűek, nehezen mozdulnak Donáth Péter díszletelemei is, melyek csehót, sivár szobabelsőt, szürke tűzfalakat festenek: a berlini szegénynegyed ilyen kiábrándító lehetett. Ha önálló munkának tekintem Gazdag Gyula rendezését, jónak kell ítélnem. Ha azonban a Candide-'aoi viszonyítom: abba több energiát fektetett, így érzékelem ezt a nézőtérről. Vitatha^jllan ' érdeme, hogv a művet megfosztotta fölösleges sallangjaitól, rendkívül diszkrét, szinte "leheletfinom« rendezői ötletekkel ellenpontozott.

A vérszegény cselekmé- nyű politikai love story több jó színészi alakítással örvendeztette meg a nézőket. Csákányi Eszter ezúttal főszerepben bizonyíthatta tehetségét, s noha az átdolgozok erősen semizálták Sally személyét — eredetileg ösz- szetettebb figura ez a "kony- nyű lány« —, a színésznőnek sikerült a novellabell Sallyt is érzékeltetnie. Igazi musical-színésznő: egyaránt jól játszik, táncol, énekel. Spindler Béla "szervezö-ren- dező-kommentáló« Konferansziévá megérti emelt, nagy sikert arat. Alakítása nem foglalható szavakba, látni kell: egy-egy gesztusa, mimikája is »beszél«. Nagyon tetszett Lukáts Andor és Rajhona Adám szinte esz- köztelen alázatot érzékeltető játéka. (Az első igazi nagv színpadi pillanat — elég sokat várat magára —, amikor Ludwig—Rajhona leveti kabátját, éá a karján ott. a horogkeresztes karszalag. Megfagy a levegő.) Dicséretre méltót produkál Gőz István és Czakó Klára, noha éppen alakításáaik döbbentik rá a nézőt: a Csiky Gergely Színházból “eltűnt« egy színészi ' korosztályi Nagy Anikó loncsos kis szajhája szintén jó színészt munka, én azonban azt a pillanatot tartom döbbenetesen emlékezetesnek, amikor énekelni kezdi a "Rajna- dalt«. Akkor hangot hallunk a színpadról! Egyébként az előadás egyik forrpontja ez a rész; működésbe lép a fasiszta indulók hatásmechanizmusa: még azt is "egységbe forrasztja«, aki az ellenkező oldalon áll. (Nem véletlenül státusizá.l.táik a "Harmadik, birodalomban« az i>udvari« induló-komponistákat!) Egy-egy villanásnyi lehetőségét jól használja ki Beregszászi Olga, Kari Györgyi, Krum Adám, Stett- ner Ottó, ifj. Somló Ferenc, Hunyadkürti György. Vágó Nelly kort idézően Ízléstelen jelmezeket tervezett a KIT I KÁT Klub tánckaranak, Sally Bowlesnek pedig ege- Szen pazarokat. À ken-eög- I ráfus Qesler György munkáját némileg akadályozta a ! körpódium.

Leskó László