Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-12 / 9. szám
Siófokon k ÓFmhanok Termékeiket maguk tervezik A siófoki Háziipari Szövetkezet két üzemiága, a textil- es a bútoripari részlég egyaránt eredményesen termel. A textilüzemből népművészeti hímzések és kon- fekciós termékek kerülnek a bel- és külföldi piacra. E részlégnél működik az úgynevezett méretes szabóság, s e műhelyekben készítik — stílszerűen — a szabók számára nélkülözhetetlen »szalagcentit-', amelyet sehol másutt az országban nem gyártanak. A másik ágazatban bútoripari termékeket készítenek (itt működik a lakatosipari részleg is) és ízléses fonott bútorokat De- mizsonfonatokat szállítanak a szesziparnak, valamint dísztárgyakat és úgynevezett ajándékárukat készítenek. (A múlt évben például 2 millió forint értékű dísz-, ilietve ajándéktárgyat értékesítették.) Az 1979. évi eredményekről és az idei tervekről beszélgettünk Széli Istvánnal, a Háziipari Szövetkezet elnökével. — A műit évben 38 millió forint értéket termeltünk, 5,6 százalékkal többet, mint 1978-ban — mondta. — A szocialista országokba kevesebb termieket küldtünk ugyan, mint az előző esztendőkben, .de a belföldi értékesítés és a tőkés exportnövekedése ellensúlyozta ezt (Tőkés országokba mintegy 18 százalékkal több árut szállítottunk, mint 1978-ban.) Belföldön az árukínálatunk hásonló összetételű és minőségű volt, mint az előző évben: bébi- és leánykaruhát készítettünk a belkereskedelem számára. Üj termékünk volt a munkaruha, ebből mintegy 30 ezret értékesítettünk. Az asztalosipari részleg magyaros étkezőgarnitúrákat készített. Angliába polcokat, Svédországba pedig nádbútorokat. Ugyancsak üj termékünk volt a vasvázas bútor, melyet a MÜÁRT révén értékesített a szövetkezet. A MÜÁRT-tal először működtünk együtt, remélhetőleg erősödik a kapcsolatunk, A népművészeti munkánk eredménye körülbelül a tavalyi szintet érte el, nyugati exportra ezekből a termékekből kevesebbet küldtünk, mint az előző években. Tavalyi gazdálkodásunkban lényeges eredmény (különösen, ha a jövőt nézzük) a figyelmesebb piackutatás és a termékváltoztatás gyorsasága. Továbbá, hogy a termékek nagy részét saját magunk tervezzük (1979-től tervező szakembert alkalmazunk), s mintáink egyediek. A termelő- és forgóeszköz-ellátottságunk megfelelő, műszaki adottságaink nemkülönben, következésképpen a termelési érték növelésére lehetőségünk van újabb beruházások néf-kül is. — Gondolom., e megállapítását az új szabályozók ismeretében tette? — Természetesem A termelési érték növelésére — tartalékaink feltárása, fel- használása révén — a megváltozott gazdasági körülmények között is lehetőségünk van. Tovább korszerűsítjük a termékösszetételt, meg nagyobb gondot fordítunk a piackutatásra. Az 1980-ra kötött szerződéseink 80 százaléka új termékeket kíván tőlünk. Ezek döntő többsége iparművészeti produktum. A mintadarabokról — örömmel mondhatom — a Népi Ipar- művészeti Tanács zsűrije igen kedvezően nyilatkozott. Termékeinkkel, érthető módon, még az eddigieknél is jobban kell alkalmazkodnunk a vásárlók igényeihez. Tekintettel arra, hogy nem úgynevezett alapvető árut kínálunk. összegezve : a megváltozott gazdasági körülmények között is legalább 7—8 százalékos ter- mélésiérték-növekedést kell elérnünk. Ez szerintem reális terv. Nyilvánvaló, hegy a tőkés exportot szükséges szorgalmaznunk. 1980-ban 15—20 százalékkal több terméket szeretnénk nyugati államokba szállítani — A. szövetkezet mun, kas létszámának 62 szazaA pénztárosnö Sokan gondolhatják, hogy pénztárosnak lenni unalmas, »száraz« dolog. Csak pénz és számok . . . Pedig a pénz és a számok mögött emberek állnak a pénztárpult másik oldalán. Ahányan, annyifélék:, közömbösek és türelmetlenek, idegesek és ásítozók, szórakozottak es sietősek. jóindulatúak és kötekedők... Mo&r Katalin, az OTP kaposvári pénztárosa öt éve, a közgazdasági szák- középiskola elvégzése óta dolgozik ebben a munkakörben. — Előfordult már, hogy elszámolta magat ? — Néha megtörténik, hogy néhány forint hiányzik a zárásnál. Eleinte ez gyakrabban megesett velem. A legnagyobb hiányom az öt év alatt hatszáz fo- linl volt. amit persze be is keűett fizetnem. £>e futottam már ezer forint után is: ez szerencsére megkerült. — Igaz-e. hogy hamarabb tévéd a pénztáros, ha kisebb a forgalom? — Iglen, mert amikor kevesebb az ügyfél, akkor szétszórta bb a figyelmünk. Gyorsabban- és pontosabban dolgozom, ha sokan vannak. Talán mert szeretném, ha mielőbb elfogyna a hosszú sor... — Nem zavarja a pénz? Az olykor meglehetősen nagy összegek látványa? — Akkor zavar, ha hirtelen úgy érzem munka kízben. h gv valamit ros".- s-Hil r ináltam. Ilyenkor elbizonytalanodom és csak akkor nyugszom meg, ha újra számolom a tételt. — Volt-e már komoly vitája ügyféllel? — Igen. hú°z forint miatt. Egy csekket befizető hölgy ügyeimét felhívtam, hogy f> ász forinttal kevesebbet adóit, ö viszont fel volt háborodva, és tőlem követelte vissza a húsz forintot fi ?( v naii pénztárlelíárt kértem. Természetesen »kiugrott«, hogy az ügyfél tényleg adós húsz forinttal, — Sokan veszik ki pénzüket a takarékból ezekben a nőnapokban ? — Igen, de ezt a betétek kiegyenlítik. Mostanában a kamatbeírások adnak sok munkát. Szerintem a betétkönyves ügyfeleink nincsenek eléggé felvilágosítva arról hogy akkor is automatikusan hozzáírjuk az eiöző évi kamatot a belét összegéhez, ha nem jönnek be ezért külön minden ev januárjában. — Szabadidő? Hobbi? — .Azelőtt rendszeresen úsztam de ezt abbahagytam. Hobbim nincs, viszont szeretek olvasni. Mindenfélét. Nagyon szeretem Moldovai, es néha szívesen elolvasok egy -egy krimit is I. a leka úgynevezett bedolgozó. — Igen. Bar ez a megállapítás nem egészen pontos. A szövetkezet létszáma 450 dolgozó, ennek 9 százaléka nem a termelőmunkában tevékenykedik. A bedolgozók létszáma a termelők 62 százaléka. Tevékenységük gazdaságos. Kevés eszközigénnyel jár, tehát előnyös a szövetkezetnék, ugyanakkor a bedolgozó is jól jár: otthon végezheti a munkáját, s természetesen, ha eléri a nyugdíjkorhatárt, nyugdijat fog kapni, akárcsak az üzemi dolgozó. Bedolgozóink körülbelül 100 kilométeres körzetben — Eny ingtől Buzsákdg — megtalálhatók. Hetenként egyszer keressük fel őket, hogy biztosítsuk számukra a munka feltételeit, s átvegyük termékeiket. Talán mondanom sem kell, hogy a dolgozók nagyrésze — 90 százaléka — nő. Tavaly 34 ezer forint volt az átlagkereset, s a nyereség 9—10 százalékkal több, mint 1978-ban, Említettem, hogy vannak tartalékaink. Ez úgy is értendő, hogy a munka hatékonysága az eddiginél nagyobb lehet, pontosabban' nagyobbnak kell lennie. Ez mindenkire vonatkozik. — Siofokon és aítalaban a Balaton partján eddig nem árusította termékeit a Háziipari Szövetkezet. Pedig minden bizonnyal igényli a vásárlóközönség, különösen a főidemyben. — Kétségtelenül. Örülök, hogy elmondhatom: az idén lesz üzletünk Siófokon. A megyei tanács segítségével ugyanis a Gelka régi helyiségét átalakítjuk, itt létesítünk egy bemutatótermet, valamint elárusítóhelyiseget. Elsősorban szövetkezetünk termékeit íkináljuk a vásárlóknak, de más, hasonló hivatása vállalatok, szövetkezetek produktumainak is helyt adunk üzletünkben. Szeretném hangsúlyozni, hogy a jövőben is megtartjuk szövetkezetünk kezmü- es háziipari jellegét, s tekintettel arra, hogy a megyében csupán két szövetkezet foglalkozik népművészeti, illetve népi iparművészeti termékekkel, pátriánk népi kultúráját továbbra is nagy becsben tartjuk, s mindent elkövetünk nészerűsí- tése végett. Sz. A. Bérmunka a csurgói szociális foglalkoztatóban Meghaladta a tizenkétmillió forintot a csurgói szociális foglalkoztató tavalyi bevétele. A dolgozók többsége szabó-varró munkát végez. Korábban sokfélével próbálkoztak, a síkkötéstől a faipari munkáig, de végül is a felsőruházati termékek gyártása bizonyult a leggazdaságosabbnak és a legköny- nyebben kivitelezhetőnek. A foglalkoztató rendszeresen együttműködik a Napsugár Ipari Szövetkezettel, az üvegipari Művek nagykanizsai gyárával, a budapesti Páva Ruhagyárral. Hamarosan tizenötezer, hazai farmeralapanyag ból készült bébisortot adnak él a Skála Coop szövetkezeti társulásnak. A másik nagy tétel ötezer női hálóing Lesz. ( A Napsugár Ipari Szövetkezetnek havonta ezer műbőr kabátot varrnak bakfisméret- ben, A foglalkoztató száznyolcvan—százküencven 8oJgozó- jának a fele Csurgón, á központi műhelyben munkálkodik. A többiek otthon varrják a kabátokat, sortokat A környező tizenöt községből is vannak munkásaik. A központi műhelyben a napi munkaidő hat óra. A foglalkoztatóban csökkent munkaképességűek, a nyugdíj- korhatárt elért emberek dolgoznak, vagy olyanok, akik egyéb körülmény miatt — például egyedülálló anyák, vagy fekvő beteget otthon ápoló személyek — nem vállalhatnak üzemi munkát — A rövidebb munkaidő ellenére a fizetések kétezer- ötszáz—háromezer forint között alakulnak — mondta Marek György, a szociális foglalkoztató igazgatója. — Van, aki otthoni munkával ennél többet is elér, de az bizonyára nem napi hat órát dolgozik. Ha a szociális foglalkoztatóban folytatott tevékenység veszteséges volna, akkor a tanácsnak kellene gondoskodnia a hiány kiegyenlítéséről. Szerencsére erre az utóbbi öt évben nem volt szükség — mondta az igazgató —, a foglalkoztató eltartja önmagát. Igények és lehetőségek Szövetkezeti üdülő épül Összefogással, társulásos formába« kétszázötven—háromszáz személyes termelőszövetkezeti üdülő épül Zamárdi ban, a vállalati üdülőit '^építésére fenntartott helyen. A Termelőszövetke- zseusk Országos. , Tanácsa megeLőlegezbe a telek költségét, a Somogy megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége-pedig magára vállalta a beruházás megszervezése t, segítését. A puszta tényköz- lesnéL jóval nagyobb figyel* met érdemel ez az elhatározás. Része és kézzel fogható bizonyítéka egy olyan kibontakozó törekvésnek, mely meglehetősen nagy elmaradást igyekszik pótolni. Nem kétséges, hogy a szövetkezetek megalakulása, a szövetkezeti mozgalom kibontakozása után jó darabig tartotta magát az a nézet: a mezőgazdaságban dolgozók nem igénylik a szervezett üdültetést, életmódjuk, szokásaik miatt még rábeszélésre sem hagyják el otthonukat egy-ikét hetre. Az erre vonatkozó példák sokaságát lehetne felidézni — mint ahogy ssóba is. .kerülnek egy- égy barati találkozó alkalmával. De már úgy, mint mosolyogná való anekdotáik, régmúlt »gyermekbetegségek-«, Mert a gazdasági, társadalmi fejlődés, a falusi életmód változása többek között magával hozta a hagyományos »röghözkötöttség« megszűnését is. A »már hogy mehetnék én el két hét szabadságra« helyett terjedt és nüjnd jellemzőbbe vált a »miért ne mehetnék en is el két hét szabadságra« szemlélet. Csakhogy, amíg a tsz- tagok és a más területen dolgozók helyzetében jelentős közeledés, sok tekintetben azonos színvonal valósult meg, az üdültetésben szembetűnő lemaradás maradt. Nem véletlen, hogy a termelőszövetkezetek III. PIACI KÖRKÉP „Tyúkpör” A nagykendőbe bújt asz- szonyságok a hóesésben percek alatt hóemberré váltak tegnap a kaposvári hetipiacon. Már csupán egy sárgarépát kellett volna az orrukhoz illeszteni, és megtévesztő lett volna a hasonlóság. Hogy senki sem tette ezt. arra más ok aligha lehetett, mint a sárgarépa borsus ára. Tisztán 10—13 kilója, vegyes zöldségként 14—16 forint. Aki keres, az (nem mindig) talál is. így módosíthatnánk a mondást a tegnapi káposztakínálat láttán. II—12 forintért marta, aki bírta. Néhány céklán hatért próbáltak túladni. A lila hagyma ma is 15 forint, a paprikás krumpliba való »csak« 10. Hogy üde volt, az talán túlzás^ viszont • el vitathatatlanul zöldes színben pompázott a 4-ért kínált fejes .saláta. Kell-e többet mondani annál, hogy a kelbimbó kupaca 5-ért is kellett. A burgonya még 5.20-ért is Somogybán a legolcsóbb, Tok- oől bőséges a választék. Eó ■alán féledtexi a darabon- kasé 5—6 tormsue okozta felháborodást. A spenót kupaca 3, a sóskáé 4 forint. Tetőz a tojáshullám, és végre megindult a sokáig befagyott árak zajlása. A hetek óta változatlan 2,20- as ár heiyett ez alkalommal már 1,70-ért is árulták a rántotténak valót. A BOV standja előtt egycsapásra megszűnt a sorállás az 1,90- ts tojásért... 20 forint a méregzöld körte. Méregzöldebb már csak az lesz, aki, u sk beletörik a foga. Az aima java 15-ért fogyott. Csincsi 7,60-ért árun, de hamar »bele is őszült« a hóesésben. Derűt fakasztott a naspolya 20 forintos ára. Nyilván a komód ai- ’ából került elő a gesztenye, amelyért 30 forintot igyekeztek kapni. Becsülendő a kitartása annak a kiskereskedőnek, aki — bár hetek óta egyetlen szem tisztított mogyorót sem ad ei — kitart a 200 forintos kilónkénti ár mellett. Fele ennyiért kelt el a dióbél. A baromfipíacon percek alatt lyukpór. azaz pontosabban kakaspör kerekedett, k-gy f&ü Ut) term tért mw, alkudott egy éltes kakasra, s mivel az eladó ötszázasból nem tudott visszaadni, megkért egy épp ott álió fiatalembert, hogy váltsa föl a csarnokban. Mikor az ifjú félóra múltán sem jött, a gyanú árnyéka lopózott a jámbor vevő szívébe. »Kártérítésként« legalább a kakast próbálta magának követelni. Az asszonyság azonban hallani sem akart erről, amíg újabb 120 forintot le nem számol. Az e tárgyban zajló szóváltás lapzártakor még tartott... Néma kacsát 150-ért sem vettek meg. A csirke kilójáért viszont némán számolták le a 42—45 forintot. Utóbbiért a budapesti Él- m unites tóretn. 5 4-et kértek, Békéscsabán viszont csak 38,70-et. A burgonya 8 forint a kecskeméti szabadpiacon, máshol többnyire 6 forint. A tojást csak Békéscsabán adták »kaposvári asan« olcsó áron. Máshol többnyire 2 forint, sőt Pápán 2,30 darabja. A gyümölcsárak miatt sincs okunk panaszra. Az alma országszerte 12—13 forint, Pápán 15. Érdekes módon a körte ez utóbbi helyen a legolcsóbb; 16—18 formt Debrecenben ugyanakkor 33 kilója í S. I, kongresszusa a szociáipobti— kai feladatok között már nagy hangsúlyt helyezett az üdültetés szervezésére, kitérj esz tesere. A jó példa akkor mar rendelkezésre állt: üzemelt Debrecenben a százhetven- három termelőszövetkezet társulásában felépített közös szövetkezeti üdülő, am sajnálatos módon hasonló nagyságú összefogás nem követte ezt a kezdemenye- zést. Természetesen igaztalan lenne ügy fogalmazni, hogy nem történt semmi. Egy-egy szövetkezet vagy szövetség az ország valamely pontján — főként a Balaton környékén — kisebb épületet bérelit; vagy vásárolt, külföldi kapcsolatokat épített ki, és Így próbálta-a saját üzemében jelentkező igényeket kielégíteni. Hogy ez mennyire nem általános, és az egyre feszítőbb gondokra csak átmeneti megoldást jelentett, azt jól bizonyítja egy adat: megyénk nyolcvankét termelőszövetkezete közül tavaly negyven üdüitette ösz- szesen haíszáznegyven dolgozóját. Ezt egészítette ki, hogy tizenkét szövetkezet — részben cserekapcsolatok alapján — lehetőséget teremtett külföldi pihenésre Önmagában nézve eredmény — az arányt tekintve azonban messze az igény alatt marad, »... « közeljövőben a termelőszövetkezeti tagokról való gondoskodásnak a legjárhatóbb útja a szociális intézkedések területe, köztük az üdülés kiterjesztése« — mondta ki a TOT elnöksége a műit év november végi ülésén'. A téli, nyári, családi üdültetésre is alkalmas zamárdi társasüdülő létesítésének szervezése megkezdődött. Elég sok bonyodalom és nehézség után ebben az évben átadják a kétszázötven személyes harkányi üdülőt, melynek több mint 150 »tulajdonosa« között több somogyi szövetkezet is van. A szervezett és intézményes üdültetés kiszélesítése termelőszövetkezeteinkben fontos szociálpolitikai feladat. Most a tervezés idején kell dönteni arról is, hogy milyen formában, hány részjegy vásárlásával teremtenek feltételt szövetkezeteinkben a. jelentős cd elér é&éshez. Vais» Stmt*
