Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-31 / 25. szám

Kényszerítés helyett meggyőzés Az egyszerűsítés bonyodalmai V an egy terjedelmes feladatterv a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának, amelynek em­lítése ugrásszerűen megeme­li a kérdezett tanácsi dolgo­zó vérnyomását, legyen az megyei osztályvezető, járási elnök, községi vezető. Ez pe­dig a tanácsi munka korsze­rűsítésének és az ügyvitel egyszerűsítésének szerteága­zó tenni valóit tartalmazza. Persze, a legtöbben igyekez­nek titkolni fenntartásukat, leplezni indulataikat, és megadón sorolják, mit tettek a végrehajtás érdekében. Mások szétválogatják a te­rületeket, a tennivalókat, mondván: ezekben tudnak valamit tenni, a többihez nincsenek meg a feltételek. De olyan régi szakemberrel is találkoztam, aki azt mondta : ' az egész nem más, mint bürokratikus maszlag, amelyben mindössze egyet­len terület — az intézményi gazdálkodás ésszerűsítését — érdemes komolyan venni. Az hiszem, azok járnak közel az igazsághoz, akik azt tartják és eszerint is igye­keznek eljárni: a tanácsi munka korszerűsítése min­den időben. és valamennyi területen alapvető igénye és kötelessége mindenkinek, az ügyintézőtől a legfelsőbb ve­zetőig. Az erre való törek­vés kell áthassa szemléletü­ket, minden intézkedésüket. Sajnos, az egészséges igye­kezet .gyakorta megfeneklik. Nézzük csak: hói és mikor? Mindenekelőtt a helyi, fő­képpen a községi, nagyköz­ségi tanácsoknál — de bizo­nyos mértékben a járási hi­vataloknál is —, ahol a kü­lönböző, sokszálú ágazati irányítás igencsak összesű- rüsödik. és írásos formájá­ban néhány testületi vezető, ügyintéző nyakába zúdul. Szakember legyen a talpán, aki ma a legkülönbözőbb rendelkezések és utasítások szövevényében megbízha­tóan el tud igazodni. Jól látják ám. — ezt azért sze­retném hangsúlyozni, mert sokan még mindig hajlamo­sak született bürokraták­nak minősíteni a tanácsi dolgozókat —, hogy az eljá­rásokban sok a fölösleges vagy tovább egyszerűsíthe­tő elem, mozzanat, de a jo­gi kötöttségekhez ragaszkod­niuk kell. Persze azért te­hetnek valamit, és akadnak akik nem is mulasztják el e lehetőséget Nevezetesen: összegyűjtik és felterjesztik a bizonyítottan módosítás­ra szoruló ügyintézési, eljá­rási formákat. E fontos munkában azonban csak azokra lehet számítani iga­zan, akikben erősebb a szak­mai igényesség és a felelős­ség a napi munka okozta fáradtságnál, és bíznak töp­rengő, elemző tevékenységük eredményében. Több módo­sítás igazolta már buzgalmu­kat a tanácsi munka legkü­lönbözőbb területén. M indezeknek a kedvező hatását azonban el­lensúlyozzák azok a változatlanul nagy — bár csökkenő — számban érke­ző adatgyűjtési kötelezett' segek, mélyeknek a teljesí­tése nemegyszer hetek mun­káját igényli egy-egy ügy­intézőtől. Néhány példa. Az Oktatási Minisztérium olyan eves statisztikai összegezést kar, amely például a siófo­ki járás 48 oktatási intéz­ményéről százezer adatot tartalmaz. (Érdekes módon megsem jutottunk el odáig, hogy megközelíthető pon­tossággal tudnánk előrejel­zést adni a várható gyer- mekintézményi igényekről.) A Kulturális ' Minisztérium 18 300 adatnyi kimutatást igényelt ugyancsak, e járás 28 közművelődési intézmé­nyéről. (Vajon mennyiben hasznosítják az illetékesek ezt 3tz elsősorban rendez­vényközpontú statisztikát?) Vagy említsük meg az egy­szerűsítéssel és korszerűsí­téssel foglalkozó • országos szervezéstudományi intéze­tet, mely a testületi tevé­kenységről kért tetemes munkát kívánó összegezést, nyilvántartás vezetését; ez a siófoki járásról 22 táblában 360 adatot tartalmaz. Félreértés ne essék: ada­tok, statisztikai összesítések nélkül elképzelhetetlen min­denféle irányító, értékelő, elemző és tervező munka. Az is tény, hogy az elmúlt években csökkent, egyes te­rületeken teljesen meg is szűnt az évközi adatszolgál­tatás kötelezettsége. Így például a gyámügyi igazga­tóságról vagy a szabálysér­tési, kisajátítási ügyintézés­ről a korábbi negyed-, majd félévenként szokásos statisz­tikai jelentésekből csak egy maradt. Igaz, az utóbbi még mindig 216 adatot tartalmaz, ám ez a szám feltehetően tovább csökkenthető. Sokat tett a megyei ta­nács a párhuzamos jelenté­sek megszüntetéséért, de nem sikerült teljesen kiik­tatni az irányítás gyakorla­tából. Tavaly még előfordult, hogy ugyanarról a témáról jelentést kellett küldeni a járási hivatalokból három megyei osztálynak is. Szóval, a kutya kergeti a farkát. Persze, azért néha eléri. Mert találkoztam ked­vező jelekkel is. Ilyen pél­dául több igazolási kötele­zettség megszüntetése, he­lyette az ügyfél személyi fe~ lelősségének állítása. (Ezt a gyakorlatot tovább javasol­ják szélesíteni a tanácsi szakemberek.) Vagy a szük­séges dokumentációk, iga­zolások közvetlen beszerzése a társhatóságoktól. És álta­lában elismeréssel szóltak a helyi tanácsok, járási hiva­talok képviselői a megyei tanács által kiadott mód­szertani útmutatóról, amely fontos segítséget nyújt a különböző gyakorlatok egy- segesítesében, ötletet, [ormia­kat ad a munkavégzéshez. Itt azonban nem hallgatha­tom el a bennem ágaskodó kérdést: miért nem a szer­vezéstudományi intézet fog­lalkozik az ilyen jellegű ki­adványok összeállításával? Jő néhány telefonáló, le­vélíró olvasónk tette szóvá tavaly — se sorok írója is hallotta nem egy tanácskozá­son — : vajon azok az embe­rek. akik Kaposváron a fák át­metszik, tisztában vannak-e azzaí, hogyan kell szafcalyo­lönbség a megyék sajátossá­gai között, hogy bármi gá­tolná a tapasztalatok orszá­gos általánosítását. A végére hagytam a ható­sági munka korszerűsítésé­nek, egyszerűsítésének leg­fontosabb — és legolcsóbb — lehetőségét: az ügyek ke­letkezésének megelőzését, to- vábhi bonyolódásának meg­akadályozását, a kikénysze­rítés helyett a meggyőzés hátrább alkalmazását. No nem úgy, hogy lebeszéljük az ügyfelet kérelme benyúj­tásáról, fellebbezése, pana­sza bonyolításáról. De ha a jogi eszközökkel dolgozó ügyintézők valamelyest több figyelmet fordítanának egy- egy kérelem — mondjuk építési engedély — körül­ményeinek megvizsgálásá­ra, alapos mérlegelésére, vagy arra, hogy az első fo­kú határozattal elégedetlen ügyfelet türelmes szóval, okos, emberséges érveléssel meggy’őzzék igényének telje- síthetetlenségéről, illetve az elintézés más módjáról; to­vábbá levelezés helyett ven­nék a fáradságot a szemé' lyes beszélgetésre — mindén bizonnyal kevesebb lenne az elégedetlen ügyfél és az ak­ta is. Az erre szánt idő megtérülne az ügyek szá­mának csökkentésében. A z sem mindegy, hogy az ilyen felfogással lefolytatott eljárás nő" véli a bizalmat a lakosság­ban a tanácsi testület, szer­vezet iránt. Ezt azért is érdemes szóvá tenni, mert változatlanul sok elrettentő esettel találkozunk, mely jog szerint ugyan támadhatatlan, de merevségről, lélektelen- ségról árulkodik. így az sem véletlen, hogy megyénkben is sok — sőt az elmúlt két év átlagában emelkedő — a panaszok, a felülvizsgálati kérelmek száma. Ezek csök­kentését aligha lehet csupán rendelkezésekkel elérni. Sok­kal inkább a közvetlenebb, a személyiség tiszteletére, bizalomra épülő — amennyi­ben lehet, személyes — kap- csolat erősítésével, az okok, a körülmények felelősség- teljes feltárásával. A kor­szerű ügyintézésnek, azt hi­szem, ez a legfontosabb ele­me. Paál László sár elvégezni ért a művele­tet'' A tél vegéhez közeledik egyre-niásra ’ megjelennek lalvainkban es városainkban az «öntevékeny" fametszők akik kozott akadnak, akik jobba»*, masok — ha nem is­Ügy vélem, nincs akkora kü­Az utca dísze — de szégyene is lehet.,. Nyesik a fákat A Indiáknak Barát Sándor erdész nyugdíjas ad követésre méltó példát. Kié oz udvar, és kJ használja ? Gyerekek játszótér nélkül Az elmúlt nyolc évben a különböző vállalatok, intéz­mények szocialista hrigádjai, a társadalmi szervezetek több mint hatmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a kaposvári Siketnéma Inté­zetben. Ez a segítség jelentős volt, mégis éppen csak elvi­selhetővé tette a körülménye­ket. A századforduló előtt épült iskola ma, internátus jelleggel működik. A zsúfolt­ság, a régi épület adottságai­ból fakadó kényelmetlenség sútja a hatéveseket és a na­gyobbakat. A korszerű, minden kényel­mi berendezéssel fölszerelt óvodából az általános iskolá­ba kerülő gyerekek sokkal rosszabb körülmények közé jutnak. Az intézet most egy univáz technológiával épített, modern, tizenhat tantermes iskolával bővül. Az átadás határideje 1981. szeptember. A beruházás költségeit az Ok­tatási Minisztérium vállalta. A kivitelező a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Az építkezés befeje­zése után kezdődhet meg a régi épület teljes rekonstruk­ciója. A tantermek, a szak­eíőwMk kíköjtözétevel a kol­légium is terjeszkedhet, és kisebb hálótermeket, ellátó helyiségeket lehet kialakítani. Addig azonban még sok tég­lát kell beépíteni az új iskola falaiba. A kivitelezőnek anyagellá­tási gondjai vannak. Az uné váz elemeket Alsózsolcáról szállítja a gyártó. Többszöri határidő-módosítás után — mindegyik legalább negyed­éves halasztást jelentett — végül is a múlt év végén kezdte meg az alsózsolcai gyár az elemek szállítását, a kivitelező pedig a betonele­mek szerelését. Az simán is ment addig, amíg a gyártó, valami furcsa véletlen foly­tán, a földszinti indító pillérek helyett nem a harmadik eme­let födémjeit küldte el. Ti­zenkét oszlop hiánya miatt áll a szerelés, illetve olyan munkát csinálnak, melyet a nyáron is ráértek volna elvé­gezni. A lényeg az, hogy vég­re megkezdődött az iskola építése az intézet belső ud­varán, a régi épület keleti szárnyához kapcsolva. Ezzel megszűnik az udvar, ahol a gyerekek sportoltak, játssot­taik. Néhány éve ígéret hangzott el arra, hogy a gyerekek használatba vehetik a régi if­júsági ház udvarát, amely ha táros az iskolaudvarral. Az ifjúsági ház azonban közben gazdát cserélt. Az MTESZ titkára azt mondja: — A szervezet nem járul hozzá a terület átadásához, mert az épület felújításánál szükség lesz rá: itt tárolják majd az építési anyagokat és eszközö­ket. Lőrinc Ferenc városi főépí­tész véleménye szerint együttműködési szerződésre volng szükség az MTE$Z és az iskola között. Hiszen az udvar az állam tulajdona, s csak a használati jogot enge­di át. A szervezet azonban el­utasítja ezt a megoldást. Az iskola legföljebb még a zene­iskola parkja felé terjeszked­hetne, ám a védett fáktól kezdve minden ellentmond ennek a javaslatnak. Alighanem baj volt az elő­relátással. A mulasztás azon­ban, még- orvosolható. r*. L Életeleme a mozgás A Somogy Áruház melletti parkolóban az érkező autók­hoz pillanatokon belül egy idős bácsi lép. Vállán kalauz­táska, kezében lyukasztó, s már »mintázza« is a négy­forintos parkolójegyet. Az egyik parkolóőr, a fürge moz­gású Király István, a Kapos­vári Városgazdálkodási Vál­lalat nyugdíjasa a parkolási díj bevezetése óta itt dolgo­zik, — Naponta többen vált­juk egymást: a munkaidő reggel nyolctól egyig vagy egytől este hatig tart. Leg­többször ketten, esetlen hár­man vagyunk. Ilyenkor télen a délelőtti órákban kicsi a forgalom, egyedül is el tudom látni a munkát. A társaim rokkantnyugdíjas, beteg em­berek, őket jobban megvise­li a hideg. Az én szervezetem szerencsére egeszsegesebb. Sokan kérdezik; nem fá­zom-e’ Hozok magammal forró citromos teát; rétege­sen, melegen felöltözöm, és mivel alig van megállás, gyorsan múlik az idő, fázni sem lehet. Van egy kis mele­tnerfk is el, de így van — ke­vésbe ellenei: ehhez a mun­kához: a»saép fakoronák ki­alakításához. Rumszauer Já­nos. a Mezőgazdasági es Élelmezésügyi Minisztérium kaposvári állami erdörende- zöségének osztályvezetője sokévi tapasztalat alapján összegezte megállapításait, amikor elmondta : hosszú időn át az igénytelenség jel­lemezte az utcák fáinak nye­sését, s természetesen nem maradt el a szomorú követ­kezményi miután a törzsről eltávolították a fiatal—egy­éves — hajtásokat. Gyakran láthatunk a tacskókon buzo- gányszerü képződményt, mely arra utal, hogy nem volt szakszerű a nyesés. Nem ritka látvány hogy a fák az, év nyolc-kilenc hó­napjában koronájuktól meg- fosztottan felkiáltójelként ek- teleiikednek az utcákban s helytelen tamelszéssel még ott is találkozni ahol ezt a munkát megfizetik azoknak, akik végzik. . Városainkban, faltainkban akadnak azonban olyan la­kók, akik megfelelő szak­mai hozzáértéssel nyesik az utcai fáikat, s ezzel másokat is esztétikai es környezetvé­delmi igényességre nevelnek. Az ily módon évről évre megfiatalított fakó rónál: nem zavarják a légvezetékeket, az egész vegetációs időben dí­szei az utcának, s az egész­séges korona meghosszabbít­ja a fák eletet. Jó példa bő­ven akad. erdemes követni őket gedőfuike, ez főleg esőben hasonos. Igaz, ritkán veszem igénybe. Gyakran előfordul, hogy szólnak az áruházból: menjek be melegedni. — Milyenek az emberek a parkolóban ? — Szép számmal akadnak furcsa viselkedésűek. Előfor­dul, hogy valaki megpróbál kibújni a fizetés alól. Nem valószínű, hogy azért ügyes­kednek mert nincs négy fo­rintja, hanem mert így ké­nyelmesebb, esetleg sajnálja a »kávé pénzt« kifizetni a parkolásra. Van, aki figyeli, hogy hol tartózkodom, és a parkoló legtávolabbi pontján áll meg, aztán gyorsan be­megy az áruházban. Az ilyen kocsikat órákon át figyelni kell. Mások különféle igazol­ványokat mutatnak, amelyek természetesen nem mentesí­tenek á fizetés alól. Néhá­ny an régi jeggyel próbálnák becsapni. Egy-két autósnak sikerül is kijátszania a fize­tést. Sokkal több az olyan ember, aki megkeres a pénz­zel, ha látja, hogy több hely­re kcÿil egyszerre menneim. Akinek csak százasa, ötszáza­sa van, annak »megelőlege­zem« a jegyet. Eddig minden esetben meghozták bevásár­lás után a tartozást. Megtör­ténik az is, hogy szól valaki : figyeljek az autójára, mert szerétne még hazamenni ve­le. Az ilyen megjegyzés na­gyon rosszul esik; az autókra vigyázni a munkához tartozik és erkölcsi kötelesség, j , — Miért vallatta ezt a munkát? — Azért, hogy keressek va­lamit a nyugdíj mellé. De a mozgásért is; a mai napig kerékpáron járok dolgozni. H J, A 1 ... . kártétele A vöröshagyma veszélyes betegsége a hagymaperonosz- pora, mely különösen csapa­dékos, nedves időjárás esetén jarványszerü méretekben fer­tőzi a növényeket, és azok néhány nap alatt eí is pusz­tulhatnak. A fertőzés első je­leként a hagymaleveleken ki­fakult, szürkészöld foltok je­lennek meg, melyeket hama­rosan befed a gomba lilás- szürke finom penészbevonata. A fertőzött, megbetegedett le­velek fonnyadnak, hervadnak, idő előtt elszáradnak. A zöld részek károsodása következ­tében a hagymatest kicsi ma­rad, nem érik be megfelelően, a levelek tökéletlen visszahú­zódása miatt a hagyma nyakl része vastag, nyitott marad, s ez különböző rothasztó kór­okozók megtelepedését segíti elő. A maghoző növények szára eltörik, ezáltal elmarad a kötődés es a magfogás is. A kórokozók átvitele a kö­vetkező évre a még ősszel fer­tőződött és szabadban áttele- lö hagymatöveken, az őszi veIesek leveleiben, gombaío- nalzatának segítségével törté­nik. Már kora tavasszal — ha párás, mérsékelten meleg az időjárás — kialakulhatnak a, fertőzött gocok, és a továb­biakban már az egész vege- tációs.idő alatt számolni kell a betegség ismételt fertőzésé­vel. Kártételének megelőzése, áttelelési lehetőségeinek csők-, terítése végett még a szedést követően meg leéli semmisí­teni- a fertőzött, növényma­radványokat, és a talajt mé­lyen, föl kell asm. Kertünkben úgy jelöljük ki a hagyma helyét, hogy lehető­leg minél távolabb kerüljön a tavalyi hagymaágyástól. Szellős, levegős, gyommentes állományra kell törekedni az ültetés során, ezért a túl sű­rű ültetést kerüljük. A dug- hagyma fertőzöttségét a hő­kezelés jelentős mértékben csökkenti. Egyenletesen me­leg helyiségben (30—40 C fo­kon 4—6 hétig tartva) a felle­velek alatt meghúzódó gom- bafonalzat jelentős része el­pusztul. Ha kertünkben átte­lelő hagyma van, mar tavasz- szal, áprilisban, az első kT- adósabb esőt követően meg kell kezdeni a betegség elle­ni védekezést, majd a lehul­lott csapadéktól függően 7—12 naponként szükséges megis­mételni. Védeni nemcsak az étkezési, vagy maghozo hagy­mát, hanem a zöldhagymát is erdemes. Ezeket ugyan korán fölszedjük, így a betegség - még nem tud teljes mérték­ben kifejlődni, de a kialaku­ló szaporítóképletek további fertőzés forrásai lehetnek. A betegség ellen eredményesen felhasználható a Zineb 0,3 százalékos, a Dithane M—43 0.2 százalékos, a Rézoxiiklorid 10 VTP 0,5 százalékos készít­mény valamelyike (a hagyma viaszos levelei miatt a per­medéhez nedves! töszer hos-­SZU

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom