Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-31 / 25. szám

A SZABAD ■ü s t*-' ▼agy aádióripe*-’ ter. újságíró, író valakit a munkájánál szabad idejéről, azaz életviteléről faggat, n«*» maradhat el a jól is­mert kérdés : na és mi a hobbija? Ugyanígy tesznek azok a társadalomkutatók is, akik az emberek életmódját, szabad idejét vagy munká­ját vizsgálják, csak a kér­déseik rafináltabbak. Ta­pasztalat, hogy az interjú­alany erre a kérdésre adott válaszában gyakran többet elárul magáról, mint egyéb kérdések kapcsán, de leg­alábbis ««el teljesebb 1esz • kép. Mindenesetre tény, hogy koránk emberének arculata nem érthető meg anélkül, hogy ne vegyük saemügyre a tevékenységében megnyil­vánuló alapvető tendenciá­kat Szék közé tartozik az ón. hobbitevékenységek óriási méretű térhódítása, különösen azokban az orszá­gokban, amelyeket elért az ipari áviiízÁaó. Az embereik életére, köe- érzetére különös kisugárzá­suk van a munkahelyi vi­szonyoknak (szétdaraboitság, snoROkmaa, feszes beszabá- lyoaottság stb.), a lakásnak es a lakóhelyi viszonyoknak ( urbanizáció, lakótelepek zsúfoltsága, régi városrészek lebontása, kis méretű laká­sok stb.), valamámt a meg- növekedett szabad idő (kü­lönösen egyee rétegeknél és korosztályoknál}, hogy esak a legfontosabbakat cnolít- sem. Ügy velem, hogy azok áll­nak kössél az, igazsághoz, akik azt vallják, hogy itt a társadalmi fejlődésnek elke­rülhetetlen következményé­vei állunk szemben. Ami hzt jelenti, hogy az ipari eivüi- zádó kísérő jelensége, tar­tozéka, vagy azt is mond­hatnánk, hogy az »-ára-« a lét bizonyos fokú mechani- zalődása, amely kereszt.be- kasul átszövi az emberi tár­sadalom minden rétegét. Az ember természetes ösz­tönéből következik, hogy védelmet keres a veszéllyel szemben, es igyekszik ki­építeni a védekező mecha­nizmusokat, A társadalom" kutatók többsége a hobbíte- vékenységnek éppen a véde­kező funkcióját tartja a leg­erősebbnek, Ezen nem vál­toztat az sem, hogy közre­játszanak benne más szem­pontok is (pL gazdasági okok), A kutatások egybehangzó tapasztalata, hogy (külön­böző «szagokban és környe­zetekben) nagyon sok ember Igyekszik a szabad időben megvalósítani azokat a vá­gyakat, amelyeket hivatás­szerű munkájában nem tud kielégíteni. A »kenyérkereső« monta után sokan kutatják az olyan fajta aktív tevékenységet, amellyel kielégíthetik am­bícióikat, szükségleteiket, mint például: a munkaiéi- adat szabad választása, ter­vezés, befejezettség stb. Er­ről tanúskodik a dolgozók egyik leggyakoribb kommen­tárja a hobbijukról: ez va­lami olyasmi, amit »szere­tek«, amiben »szabadnak ér­zem magam« — szabadnak mindenekelőtt annak meg­választásában, hogy mit fo­gok rgmálni, híd és makor. Ez a magyarázata annak, hogy az Egyesült Államok­ban, vagyis a világ legipa- rosodottabb országában ta­láljuk a legkiterjedtebb hob- bitevékenyseget, de párhuza­mos jelenségeket találunk más, technikailag fejlett társadalmakban, például Angliában, Franciaország­ban vagy a szocialista or­szágok többségében. A »csi­náld magad« mozgalom mé­retétről sokat mond az az Egyesült Államokból szár­mazó kimutatás, amely sze­rint a legkülönbözőbb tár­sadalmi réteghez _ tartóz» számtalan barkácsoló éven­ként több mint 6 milliárd dollárért vásárol festéket, cementet. íumerlemezt, fű­részt. gyalut, fúrót es mas ügyes. ^élÁulöghetetlen­IDŐ HASZNOSÍTÁSA kénte «tudott gsAőgfftyt. À kutatások nemzetköz ta­pasztalatai megegyeznek ab­ban, hogy a hobbi valószí­nűleg jobban kifejezi a sze­mélyiség egészét, mint maga a munka, mert az emberek túlnyomó többsége szükség­ből dolgozik, míg a hobbi mö­gött választás is van. Az ismét­lődő feladatok elkerülhetetle­nek, de a hobbi melyben az embér megtalálja kielégülé­sét, képes némiképpen kom­penzálni egy túlságosan mec­hanikáit élet hatásait. Az emberek munkám kí­vüli magatartásukban, tevé­kenységük megválasztásá­ban eltérnek egymástól az életkor, képzettségi szint, társad almi foglalkozás, csa­ládi környezet, kulturáltság és értékmínták szerinti Meg kell jegyezni ezzel kapcso­latban, hogy a megnöveke­dett szabad idő távolról sem ösztönöz mindenkit arra, hogy teljesebb tevékenységet keressen. Szép számmal akadnak olyanok, akiknél bomlasztóan hat munkán kí­vüli életükre, agresszív meg­nyilatkozásokra ösztönöz, melyekben a személyiség brutális módon igyekszik ki­fejezni önmagát. Nemzetközi méretekben terjed az alko­holfogyasztás, az izgatósze­rek használata, a bűnözés stb. Amikor tehát arra kerek­sük a választ, hogy mit je­lent a hobbi a ma emberé­nek, nem szabad a fenti összefüggésről sem megfe­ledkezni. Ebből érthető meg igazán a szociológusok és pszichológusok többségének az a felfogása, hogy a .gyak­ran és indokolatlanul szidott hobbi korunk egyik egyér­telműen hasznosnak mond­ható terméke, mivel az önmegvalósítást szolgálja. Mint ár. Buda Bé­la pszichológus főorvos mondja: a hobbi tréningben ' tartja az embert és — iránt a munka általában — neme­sít, többre tesz képessé. Emellett a legtöbb hobbi — látszólag magányos is — valójában társas tevékeny­ség, hiszen csak akkor van érteimé, ha társak is akad ­nak hozzá, ha s szénvederé masokkal megosztható v»la- eruîye» teemmumkáesé ró­kán. íppen eaérí a hobbi m emberi kapcsolatok kristá­lyosodási pontja is; akinek hobbija van és abban el tud merülni, az igazán sohasem magányos, mint a nélküle élő ember. A hazai viszonyok tapasz­talatai is azt bizonyítják, hogy az iparosodás,, az urba­nizáció növekedése nyomán egyre több ember foglalko­zik szabad idejében valami­lyen hobbitevékenységgel. Talán legszembetűnőbb a kertészkedők számának a növekedése, elsősorban az üzemi munkások és az ér­telmiségiek körében. Ez a tendencia várhatóan tovább erősödik, ami teljesen ért­hető, hiszen a városi lót minden kényelmével és komfortjával együtt oly so­kat vesz el a természetiből hogy az emberekben él és növekszik a vágy a szabad természet után. A kutatók megfigyelték, hogy az ember életének második felében fordul nagyobb érdeklődés­sel a természet felé. Ebben a -korosztályban megnövek­szik a kertészkedők aránya, ekkorra az emberek többsé­ge belefárad a városi »nyüzsgésbe«, bajszába. Las­san olyan értékeket kezd preferálni, amelyekre addig nem sokat figyelt, például egészségének védelme. Így nő meg a saját környezeté­nek értéke, így válik a ter­mészet, a hobbikért egy kis­sé a menekülés, az önvéde­lem fontos színterévé. Végiggondolva a hobbite­vékenységek szociológiai, pszichológiai, közgazdasági összefüggéseit, meggyőződ­hetünk arról, hogy bennük nem valami egoista elfaju­lást, közösséggel szembeni magatartást kell feltetelzru, hanem nagyon is egészséges emberi törekvéseket Ebből az is következik, hogy a hobbitevékenységekhez szűk séges eszközöket nem luxus­cikkeknek kellene tekinteni, hanem nélkülözhetetlen fo­gyasztási cikkeknek, és en­nek kifejezésre kellene jut­nia a választékban és a mérsékeltebb árakban is. Módra Lakaié Növekedjen a tanácsok szerepe a honismeretben ) , ' ■ ' r Értékelték a mozgalom tevékenységét ülést tartott tegnap a Ha­zafias Népfront Somogy me­gyei Bizottsága mellett mű­kő honismereti bizottság. Ér­tékelték a mozgalom tevé­kenységét, ismertették az 1980. évi feladatokat. Az eredményekről és a tenniva­lókról beszélgettünk Jágcr Marta főelőadóval, a honis­mereti mozgalom szakmai irányítását segítő szakbizott­ság tagjával — Somogybán negyven- negyvenöt honismereti szak­kör és számos lalkes aktivista tevékenykedik. Miiyen volt belső életük, kisugárzó hatá­suk 1979-ben? — A korábbi évek tapasz­talataival összevetve elmond­hatjuk, hogy tavaly előbbre léptünk a honismereti szak­körök szakmai, módszertani irányításában, segítésében. A szakkörök közvetlen tá­mogatást is kaptak a megyei művelődési központ mellett működő szakbizottságtól to­vábbá a közművelődési intéz­ményektől. Jó együttműkö­dés alakult ki a megyei könyvtárral, a levéltárral, a múzeummal. Az utóbbi pá­lyázatai útján rendszeresen foglalkoztatja a szakköröket? Az intézmény munkatársai részt vesznek a továbbkép­zéseken ; előadásaikkal hoz­zájárulnak a tartalmasabb Szakköri munkához. A levél­tár már hosszú ideje példa­mutatóan támogatja a honis­meretet kiadványaival és az­zal, hogy lehetőséget nyújt a kutatóknak ismereteik gyara­pítására. A megyei — sót újabban valamennyi járási — könyvtár is fontos szolgálatot végez azzal, hogy a helytör­téneti gyűjteményt az érdek­lődök rendelkezésére bocsát­ja. A Hazafias Népfront első­sorban a szervezésben nyújt támogatást. Jó kapcsolat ala­kult ki a megyei KlSZ-bizott- sággal, amely tavaly például vállalta az ifjúsági honisme­reti tábor megszervezését Az úttörőmozgalommal to­vább kell javítani az együtt­működést. A pedagógiai inté­zet a pedagógus saakkorveze­fök továbbképzését «Adottá meg. Nemcsak a szakkörökben fo­lyik honismereti tevékenység, hanem néhány munkahelyen is foglalkoznak vele. Az SZMT támogatja ezt. A jövő­ben számítunk a TEBZÖV ilyen tevékenységére is. A megyei művelődési köz­pont mellett működő szakbi­zottság fontos feladatának tartotta' a szakkörvezetők to­vábbképzésének szemezését is. A szakköröktől a tanulok személyiségének alakítását is joggal várjuk. Ilyen hatásuk azonban meg nem mindenhol érvényesül. A jól működő szakkörök arról is igyekszenek gondos­kodni, hogy a helyi értékek közkinccsé, váljanak. Mesz- tegnyőn, Nagybajomban, Lá- bodon a gyűjtemény hozzá­férhető az iskolában. A szel­lemi kincsek feldolgozását nagyon fontosnak ítéljük. Me&ztegnyőn komplex honis­mereti gyűjtőmunka folyik, ezt példaként lehet állítani a megyében. Nagyhajóimban pedig összegyűjtötték a sum- másdalokat, bemutatásukkal sem maradtak adósok. Sőt a ' szomszédos településeket is fölkeresték műsorukkal A Pereg a film. Színes, szink­ronizált vígjátékot vetítenek. A nézők — csupa ráncos arc, átlagéletkoruk több mint het­ven év — tágra nyílt szem­mel figyelnek a vászonra. De nemcsak a közönség tér el a megszokottól, hanem a hely­szín is. Ez nem a jól ismert mozi belső, hanem egy szoba. A szoba pedig Kaposváron, az öregek Ezredév utcai nap­közi otthonában van. Ugyanis az otthon szerző­dést kötött a Somogy megyei Moziüzerru Vállalattal, mely­nek értelmében télen, két, nyájon pedig egy filmet ve­hely-í tanácsoknak a jbvSbea még több gondot keil fordíta­niuk arra, hogy igény el jele a honismereti mozgalom mun­káját, segítsék a gyűjtést, éa támogassák, hogy ezek a kin­csek minél szélesebb körben váljanak ismertekké. Szorgal­mazzuk, hog községi adatta-' rakat hozzanak létre, e tevé­kenység' sem ismeretlen a megyében, gondoljunk a ba­latonszentgyörgyi Képes Kró­nikára. — Milyen értékek vesznek el a kisebb, elnéptelenedő te-’ lepüléseken? — A körzeti tanácsok felJ adata, hogy semmi se vesz- szen el. Az egyéni gyűjtök segítségével ez, azt hiszem biztosítható is Megyénkben két járási szakbizottság mű­ködik, példás a siófoki, éa nagyszerű eredményeket vall­hat magának a barcsi. El kelj érnünk, hogy minden járás­ban megalakuljanak ezek * szakbizottságok, így a kis te­lepüléseit megmaradt értékei sem pusztulnának el. A honismereti bizottság tegnapi ülésén ismertették az idei programot. Eszerint ki­helyezett ülést tartanak Szen­nában és Baialonszemesen. H. B. títenek havonta az idős embe­reknek. A programot a ván­dormozi katalógusa alapján állították össze, figyelembe véve a kéréseket: legyen sok vígjáték, krimi, és — vissza­gondolva a fiatalkorra — ré­gi magyal- film. Szerepel a műsoron a Szent Péter eser­nyője, a Különös házasság, a Noszty fiú esete Tóth Mari­val. Mikszáth művei mellett külföldi alkotások találhatók, melyek kiválasztásánál fon­tos szempont volt, hogy a film szinkronizált legyen A tavaly kezdődött »mozi­akciót*« nemcsak az Ezredév utcai öregeit élvezhetik: a vá­ros többi otthonának lakóit is ide szállítja a külön erre a célra vásárolt mikrobusz. Ed­dig két filmet vetítettek — augusztusig majdnem húsz előadásra kerül sor. Olyán nagy az öröm és az érdeklő­dés. hogy ezt a számot — a lehetőségekhez mérten — to­vább növelik. A filmvetítés mellett ebben az évben, egészségügyi elő­adások is lesznek a napközi otthonban. Az öregkori prob­lémáikkal, a mozgással, a he­lyes táplálkozással, a magas vérnyomással, a túlzott gyógy­szerfogyasztás ártalmaival foglalkozó beszélgetések ve­zetői egyrészt a Kalinyiini vá­rosrész gyógyszertárának dol­gozói, másrészt a megyei egészségnevelési csoport elő­adói lesznek. Szerepei az éves programban — az idősek ja­vaslatára — egy Balaton kör­nyéki kirándulás is, melynek során találkoznak egy másik öregek napközi otthonának lakóival. Az egyedülálló, idős, beteg emberek, a hazigondo- zottaik sem maradnak le a programokról. Aki egy ki­csit könnyebben tud mozogni, az részt vesz a filmvetítése­ken, előadásokon, A város gyárainak, üzemei­nek szocialista brigádjai, az általános iskolák, diákjai a toponári termelőszövetkezet mar eddig is szép példát mu­tattak segítségnyújtásból. A kapcsolatot a napközi ottho­nok es a patronálok között az idén, tovább erősítik. Az anyagi támogatáson túl közös műsorok, beszélgetések for­májában is megnyilvánul a jő szándék, a törődés. Nagy az öröm Mozi az otthonban Budapest kétezer éve Nyomdagép a* egykori Heckenast nyomdából. AUasidó kiállítás ssyttt * varbedn T orten.ei Múzeumban »Budapest két évezrede- eim- meL A kiállítás a romai kortól a felszabad utasig mutatja be a város történetet, arra töre­kedve, hogy a társadalmak a társadalmak történetének útját követve a sajátságosán budapesti esemenyeket, jel- legzetessegeket emelje ki. Négy témakört ölel föl ». kiállítás: az itt élt népek po- latikatörtenetét, gazdaságát, életmódját es kultúrájának történetét, illetve ezek össze­függését mutatják be. Tizen­két korszakot különítenek el olyan korfordulók, esemé­nyek alapján, mint például a honfoglalás, a török hódolt­ság ideje, a reformkor, a bontakozó kapital i gratis, vagy ser, ellenforradalmi rendszer korszaka. A kiállítás szerke­zetében. ezek a korok nem különülnek el élesen: az ins­tallációk labirintusában az érdekességeket böngésző ven­dég ugyanúgy talál magának valót, minit a rendszerező hajlandóságú látogató. A be­szédes tárgyak, eszközök mel­lett kétóránkén.t a múzeum munkatársa i vezetik a néző­ket, az önállóan szemlélődök pec&g a sztTwomialas, ízléssel szerkeztett kiállításvezető könyvecskéből meríthetnek. Üj forma a négyóránkénti színes tv-bemutató, amelynek műsorán a témához kapcsoló­dó harminckilenc dokumen­tumfilm pereg. Tízmillióba került a kiállí­tás megrendezése, a gyűjtés es a feldolgozás. Könnyítette e feladatot a muzeum gazdag fotpdokumentum.gyűjtemé­nye, amely ma is gyarapszik : minden .lebontásra kerülő épületei jellegzetes műhelyt, üzemet stb. megörökítenek; archívumuk száznegyvenezer ilyen egységet őriz. Er miéiül huszonkilenc társmúzeum já­rult, hozzá kölcsönzésekkel az új kiállítás sikeréhez, köztük az isztambuli Topkapi Szeráj Múzeum vagy a New Yark-i Metropolitan. Tárgyi emlékek s fővárosi villamosközlekedés múltjából; a 13-es villamos modellje a hu­ssa« évek veget ideái.

Next

/
Oldalképek
Tartalom