Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-31 / 25. szám

MELLÉKÜZEMEK A fejlődés lehetőségei Folyamatos bevétel Somogy azok közé a me­gyék közé tartozik, melyek­ben a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben a ki­egészítő, melléküzemági te­vékenység jóval az országos átlag alatt van. A megyében kialakult helyzetről, az alap- tevékenység és a kiegészítő tevékenység összefüggései­ről dr. Győri Józseffel, a megyei tanács mezőgazdasá­gi s élelmezésügyi osztályá­nak vezetőjével beszélge­tett lapunk munkatársa. — A melléküzemági tevé­kenység megítélése bizonyos hullámzáson ment keresztül. Lényegében az utóbbi né­hány évben kristályosodott ki megyénkben, hogy hol, milyen körülmények között ésszerű és indokolt létesítő' ni. — Kétségtelen, hogy a ter­melőszövetkezetek kiegészítő tevékenységet illetően jó ideig ellentétes nézetek csaptak össze. Nemcsak ná­lunk, hanem másutt is — mondta dr. Győri József. — A vita a jól ismert »tétel­ből-« fakadt: egy mezőgazda­sági üzemnek nem az a dol­ga, hogy vasat öntsön vagy műanyag kupakot gyártson, hanem az, hogy búzát, ku­koricát, tejet, húst termel­jen. Ami lényegében igaz is, csakhogy a »képlet« még­sem ilyen egyszerű. À me­zőgazdasági termelés, a technika fejlődése, a szako­sodás munkaerőt szabadit fel a termelőszövetkezetben, és gondoskodni kell azok foglalkoztatásáról, akik a szövetkezetben kívánnak él­ni, dolgozni. Ez mindenkép­pen a kiegészítő tevékeny­ség szervezését indokolja. De __ elsősorban a kedvezőtlen a dottságú termelőszövetke­zeteknél — olyan szempont­ból is szerepe van, hogy, fo­lyamatos bevételi forrást je­lent, sőt nyereségével segít­heti az alaptevékenység fej­lesztését — Nem egg Pest, Komá­rom, Győr megyei tsz pél~ dója bizonyítja, hogy az ész­szerűen szervezett kiegészítő tevékenység hozzájárult a mezőgazdasági termelés di­namikus fejlesztéséhez. A kettő tehát szoros összefüg­gésben van, és nincs ellent' mondás a mezőgazdasági üzemtől alapvetően várt és a melléküzemági tevékeny­ség között. — Ez — úgy vélem —ma már kétségtelen. Kivált az utóbbi két évben nagy erő­feszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a kiegészí­tő tevékenységben rejlő le­hetőségeket jobban haszno­sítsuk. A megyei párt-vég­rehajtó bizottság 1978. augusztus 16-i határozata szellemében figyelemre mél­tó előrelépés következett be. Ma megyénkben kilenc ága­zatban — élelmiszeripari, faipari, építőipari, könnyű­ipari, nehézipari, kohó- és gépipari, belkereskedelmi, szolgáltató és egyéb ágazat­ban — ötvenötféle mellék­és kiegészítő tevékenységet folytatnak szövetkezeteink. A szövetkezeti dolgozók csak­nem tizenhárom százaléká­nak, megközelítően három- ezer-hatszáz embernek je­lent ez munkát. — A kiegészítő tevékeny­ségek bevétele hogyan járul hozzá a szövetkezetek tiszta árbevételéhez? — Az árbevétel 1975-től mérsékelten ugyan, de foko­zatosan emelkedik. 1975-ben a szövetkezetek nettó bevé­telének huszonhat, 1978-ban huszonhét százaléka szárma­zott a melléküzemági tevé­kenységből. 1979-ben, még nem végleges adat szerint, várhatóan ugyanez az arány marad. Országos átlagban ez az arány csaknem eléri a negyven százalékot, Pest me­gyében az árbevétel hetven (!), Komárom megyéven öt­ven százaléka származik a melléküzemági tevékeny­ségből. Ezek az adatok iga­zolják, hogy megyénk, a kiegészítő tevékenységet il­letően — sajnos, nem csu­pán ennél a mutatónál — a sorban meglehetősen hátul van. mostani, így a dolgozók önál­ló munkája, szakismerete na­gyobb szerepet kap. A mun­ka nehezebb, egyúttal érdeke' sebb, s várhatóan jövedelme­zőbb is lesz. Persze ehhez ta­nulni kell. Egy K G M -szervezésű szak­mai tanfolyam kezdődik, ímedyen 60 órában á további munkához nélkülözhetetlen ismereteket nyújtja a dolgo­zóknak. Aki sikeres vizsgát esz, az szakmunkás-képesí­tést nyer, s ez befolyásolja majd a boríték vastagságai is. — Bármilyen megközelí­tésben elemezzük a helyze­tet, arra a következtetésre kell jutni, hogy a kiegészítő, melléküzemági tevékenység fejlesztése — természetesen figyelembe véve az üzemi szerkezetet, a munkerö-ösz~ szetételt és az egyéb kör­nyezeti tényezőket — indo­kolt és szükséges megyénk' ben. — Elsősorban a különös befektetést nem igénylő, bér­munka jellegű tevékenység fejlesztését tartjuk célsze­rűnek. A szövetkezetekben a kellően ki nem használt munkaerőre — az úgyneve­zett rejtett vagy szórvány munkaerőre — alapozva in­dokolt kiegészítő tevékeny­séget szervezni és úgy üze­meltetni, hogy a mezőgazda- sági termelés szerkezetétől függően ez a munkaerő moz­gósítható legyen a csúcsidő- szakban. — A szabályozó rendszer a termelési adóból visszafi­zethető fejlesztési támoga­tást is biztosit a kedvezőt' len adottságú termelőszö­vetkezeteknek melléküzem­ág létesítésére. Az eddigi ta­pasztalatok szerint hogyan élnek ezzel a lehetőséggel megyénkben? — Mint említettem, az egész tevékenység fellendü­lőben van megyénkben. Ta­valy tizenhárom szövetkeze­tünk létesített melléküzem- ágat, közülük hat a kedve­zőtlen adottságnak közé tartozik. Az új szabályozó értelmében most kilenc szö­vetkezet nyújtott be igényt a termelési adóból visszafi­zetendő fejlesztési támoga­tásra, ez huszonnyolc millió nyolcszázezer forintot tesz ki. Fölméréseink szerint to­vábbi fűrészüzemek, fafel­dolgozók létesültek, nő a bérmunka aránya, és néhány szövetkezet homokbányát akar nyitni. Természetesen szükség van a már meglevő, de meglehetősen szétapró­zódott melléküzemágak kor­szerűsítésére, bővítésére is. Megítélésem szerint kedvező fejlődés indult meg; ennek kibontakoztatása a követke­ző évek egyik kiemelt fel­adata — fejezte be a beszél­getést dr. Győri József. Találós kérdés: „Hol nem megy sértésszámiba, ha azt mondják: — Beverek egy sze­get a koporsódba!” Megválaszolja a helyszint ez az adalék: — Benne voltunk a szil­veszteri tévéműsorban. A diszkóparódiában az egyik énekest V—1 koporsóban hoz­ták be a színre. Ez pedig a mi termékünk, hedrehelyi ko­porsó ... — így a Dél-Zselic Tsz elnöke, Jovánczai István ha Iá (komolyan. A fekete humor oldja a za­vart. Kényes kérdésekben olykor éppen a tapintatlanság — az életkedv szúrós bo­gáncstermése — birizgálhatja bennünk az álszemérmet. Ép­pen a vitalitás szülte a vir­tust — fityiszt a halálnak! — hajdanában, amikor a jó hed­rehelyi Sápi asztalosmester a kisiparosi időkben Szent Mi­hály lovára ültette a jó paj­tásokkal a pity ókás cimborát, s úgy vitték haza lógó orral, mintha gyászolnák. Hogy el­sápadt az asszony! Ha csak fantázia terméke az anekdo­ta, akkor is az életkedvről árulkodik! A megye melléküzemeinek egyik legrégibbje ez a „fe­dőnévvel” faiparinak nevezet' dél-zselici. Ágazattá nőtte k1 rpagát az évi '46 millió foriu termelési értéket produkáló létesítmény.' A hedrehelyi —■ —- Nemcsak a termelésben, a gazdálkodásban, a foglal­koztatásban van nagy szere­pe egy termelőszövetkezet­nek, emellett számos olyan kötelessége is van, aipiről rö­viden úgy szoktunk szólni: társadalmi gondoskodás — mondta Illés László, a böhö- nyei Szabadság Tsz elnöke. Utalt a közművelődési, if­júságpolitikai feladatokra és nem utolsósorban a helyi el­látás segítésére. A böhönyei szövetkezet azok közé a me­zőgazdasági nagyüzemek kö­zé tartozik, amelyek hosszú idő óta következetesén fára­doznak ez utóbbi cél eléré­séért. — Melléküzemági mun­kánkban — folytatta az el­nök — a vendéglátás, a hús- feldolgozó üzem fő rendelte­tése az itt élőkről való foko­zott gondoskodás. — Emellett azonban anya­gilag se mindegy a szövetke­zetnek ezeknek a melléküze­meiknek a fenntartása. — Két szempontból se mindegy. Bár a vendéglátás, a két büfé-falatozó fenntar­tása eddig sem hozott túlzot­tan nagy nyereséget, mégis folyamatos, állandó bevételi forrást jelent. Ez a pénzügyi gazdálkodásunkban igen nagy jelentőségű! Úgyszólván hitel nélkül lehet gazdálkodni. A kamatterhek miatt rendkívül előnyös ez. Így nem is a köz­vetlen nyereségben, hanem a kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodásban látom ennek a melléküzemági tevékeny­ségnek az előnyét. A másik: húsüzemünkben évente mint­egy kétezerháromszáz sertést dolgozunk fel. Gazdaságosan tudjuk itt hasznosítani az úgynevezett technológiai se­lejt sertéseket. Korábban egy megyei fej­lesztési, albizottság] ülésen, ahol erről a témáról tárgyal­tak, Illés László kifejtette, hogy hosszú távon is létjogo­sultsága van az alaptevé­kenységhez kapcsolódó mel­léküzemágnak, és úgy helyes, ha ezt a tevékenységet a ter­melés szerves részének te­kintik. Hosszú évek gyakor­lati tapasztalata támasztja alá ezt a megállapítást. Csakhogy a böhönyei termelőszövetke­zet nemcsak az alaptevékeny­ségre épített melléküzemág ésszerű szervezésére példa. Ahogy az elnök mondja : — Egy évtizede működik az orsózóüzemünik, bérmun­kát végzünk a Pamutfonó­ipari Vállalatnak. Egy régi épületből alakult ki a köz­ségben a legnagyobb létszá­mot foglalkoztató ipari üzem. Ez megold minden foglalkoz­tatási gondot. Ráadásul — és •ez (napjainkban egyre dön­tőbb szempont — ez a tévé­pajtákból, silókból, istállók­ból átalakított — üzem az or­szág temetőcikk-szükségleté­nek 40 százalékát gyártja, s ezzel biztosítja a gyönyörű, de a művelést illetően gyöt­rően nehéz vidék tsz-tagságá- nak jövedelmét. (Az alapte­vékenység termelési értéke 36 millió forint.) Százharminc fizikai dolgo­zót — hedrehelyit, hencseit, kőkútit, visnyeit, kadarkútit — foglalkoztat az ágazat, mely az 1000 hektárnyi er­dőn alapul. A nyolcfa.ita ko­porsón kívül számos más cikkféleséget is gyártanak itt. Jovánczai István elnök és dr. Márton István termelési fő­mérnök elmondja: — Gondjaink vannak: az alapanyag, illetve a termelés igényelte cikkek drágulása miatt néhány típusunk nem nyereséges ebben a közel­múltban nyolc-tiz millió fo­rinttal fejlesztett üzemben. A minőség csökentése nélkül a tölgyre és cserre épülő ter­mékszerkezetet égerrel egé­szítjük ki, s ez új prototípu­sokat jelent. Szinte az egész országba szállítunk. — Csak látszólag morbid a k érdes : beszélhetünk-e ko- wsódivatról? — Igen. Az' ÁLföldön a la­posabb, a Dunántúlon" altala- I kenység tíz év átlagában több mint tizenhét százalékos nye­reséget hozott. — Van-e összefüggés a jö­vedelmező melléküzemági te­vékenység és a böhönyei szö­vetkezet fokozatosan felfelé ívelő gazdálkodása, termelése között? — Feltétlenül! Mi az ötödik ötéves terv során csaknem Az év negyedik negyedében népszerűvé válik majd Vésén a Fonográf együttes szerze­ménye: „Lökd ide a sört!” Még az asszonyok is rázendí­tenek. De nem duhajos ked­vükben, hanem munka köz­ben, itt ugyanis munkadal lesz ez... Melléküzem létesítését ha­tározták el a vései Üj Élet Termelőszövetkezetben. Sör- ■ palackozó gépsor dolgozik majd a most még üres, átala­kítás előtt álló épületekben. A miért?-re Balogh Andor elnök adta meg a választ: — Szerződésünket a Nagy- kanizsai Sörgyárral a szükség diktálta. Munkaerőhelyzetük egyrészről, a sörfejtés mellék­termékeinek igénye részünk­ről. — Mire kell a tsz-nek a malátacsíra vagy a sörtör­köly? " — Ezek a sörgyári mellék­termékek kitünően alkalma­sak a szarvasmarhák „takar­mányozására”. S nekünk 2700 —2800-as az állományunk, ez a marcali járás tsz-eiben le­vőnek több mint egyharmada. Tavaly 2130 hízómarhát tud­tunk szállítani. A véseiek már a hatvanas években felhasználták a ta­karmányozásban a sörgyári ban a tornyosabb típusokat igénylik. Pap Sándor üzemág vezető­vel járjuk a kövesút végi la- üzamet. Egy technológiai fo­lyamat állomásai ezek: sza­bászat, csiszoló-, összeállító-, gérvágó-, szegező-, festőmű­hely. Mire a végére érünk — a raktárhelyiségekig —, a várt lehangolódás helyén va­lami magyarázhatatlan elége- déttségféle fészkel bennünk. A munkát látjuk a kész ter­mékben, s így csöppet sem csodálkozunk, amikor halljuk, hogy az új típusra a szakér­tők azt mondják: — Szép. hatvanmilliós beruházást va­lósítunk meg — száz hektár szőlőt telepítettünk, ez évben befejezzük szántóterületünk komplex meliorációs mun­káit, és lehelne sorolni to­vább. Ha nincs melléküzem, meggyőződésem, hogy az alaptevékenység ilyen mérté­kű fejlesztését nem tudtuk volna végrehajtani. melléktermékeket. Am a za­lai tsz-ek is ocsúdni kezdtek, és a beszerzési lehetőség a somogyi szövetkezet előtt „be­fagyott”. A döntést siettette a konkurrencia megjelenése. Az első lépés az volt, hogy har­mincöt-negyven vései asz- szony a nyári szezonban bese­gített a kanizsai sörgyárban. Megismerték,. megszerették a sorfejtést. De az oda-vissza utazás két órát rabolt el az asszonyok idejéből. Ez is mo­tiválta a döntést. — Ha megindul a sörpalac­kozó csehszlovák gépsor, ki szedi le a híres vései, nemes- dédi almát? — Erre is gondoltunk: mi­után éppen a betakarítás idő­szakában vizsgálják át a technológiát, elvégezve az évi karbantartást, melléküzemági dolgozóink is részt vehetnek majd az őszi munkákban. Balogh Andor és a tsz-ve- zetőség még arra is gondolt, hogy a szerződéstervezetbe, illetve a létrejött megállapo­dásba felvétesse: az almater- més egy részét a sörgyár dol­gozza fel rostos üdítő italnak. Ugyanis három-négy éven be­lül 800 vagonnyi terméssel számolhatnak, hét-nyolc év múlva pedig 1500 vagon al­mával! A vései asszonyok egyéb­ként képesek — ezt Nagyka­nizsán is bebizonyították — napi 1000 hektoliter sör lefej­tésére. Ott átlagban havi 2400 —2500 forintot kerestek, de ha megindul a vései sörpa­lackozó melléküzem, bérezé­sük még kedvezőbb lesz — ez a terv. Két műszakban dol­goznak majd. Próbaüzem de­cemberben ... —/Nem titok: segíteni sze­retnénk Somogy sörellátásá­ban. Barcstól Fonyódig gép­kocsijaink . szállítják a tik­kasztó nyári időkben különö­sen kelendő italt. Körülbelül ötven véseit foglalkoztat majd a sörpalac­kozó üzem, melynek működé­séhez technikust is ad a nagykanizsai gyár. A mellék- termékekre pedig elsőbbségi joga lesz az Üj Élet Tsz-nek! Vese nevezésének a mellék­üzemági tevékenységbe tehát többszörösen kell kifizetőd­nie! Somogybám, ahol a termelőszövetkezetek több mint egy­harmada kedvezőtlen természeti adottságok között gaz­dálkodik, kiemelt jelentősége van a melléküzemági tevé­kenység fejlesztésének. »0 kedvezőtlen természeti viszo­nyok között gazdálkodó szövetkezeteket — olvashatjuk a kongresszusi irányelvekben — továbbra is segíteni kell az adottságaiknak jobban megfelelő termelési szerkezet kialakításában, a szövetkezeteknek és a népgazdaságnak is hasznos kiegészítő tevékenység bővítésében.« Ami eddig történt ez ügyben megyénkben az bármeny­nyire elismerésre méltó is megelégedettségre mégsem ad­hat alapot. Az országos összehasonlítás éppúgy, mint a lehetőségek mérlegelése arra buzdít, hogy körültekintő elemzések alapján többet tegyünk a melléküzemági mun­ka fejlesztési érdekében. Tapasztalatok és számítások bi­zonyítják, hogy ez az egyik módja az alaptevékenysék, a mezögazdasagi termelés gyorsabb ütemű fejlesztéseitek. Bérmunka a géptelepen Egy esztendeje működik a szőlős- györöki termelő- szövetkezet mel­léküzeme a gazda­ság telepén. A múlt tél decembe­rében indult a munka 1 a kis üzemrészben, ahol a VBKM budapes­ti TranszvilL gyá­rának készítenek elektromos beren­dezéseket. Az első három hónap még a tanulással telt el, de már akkor is készültek a két­szintes tojóházak vezérlő automati­kai ; ezeket a Szovjetunióba ex­portálják. A bérmunka ér­téke csaknem há­rommillió forint volt tavaly, ennek 15 százalékát tervezték nye­reségnek. A gazdaság köny­velésén most alakulnak az év végi zárszámadás végső ada­tai, de egy mar bizony as: minden megrendelést időben és az elvárt minőségben szál­lított a melléküzem. Ez év tavaszától újabb és nehezeb­ben gyártható termék előállí tásába kezdenek a géptele pen. A háromszintes tojóházak vezérlő áutomatikájá mái nem készíthető olyan sablo­nok se&itse&ével,. műit a Ágazat az út végén Vése nevezése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom