Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-26 / 21. szám
\ Laboratóriumi vizsgálatok Szigorúan ellenőrzik a termékek. minőségét a Kapós-vári Tejipari Vállalatnál. A kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok mellett naponta 400 mennyiségi és minőségi vizsgálatot végesnek. A* autoklávban végzett mikrobiológiai vizsgálat előkészítése. Ellenőrzik az iskolatcj minőségét. Férfiak a kozmetikában H " I •« f ff ff „Fölösleges szór, bajuszpótlás A szépség női tulajdonság, a gyengébb nem törődik igazán sokat vele. A férfiak türelmetlenebbek a fodrásznál, és nem mennek el a kozmelikashoz. Vagy mégis? Az Ady Endre utcai kozmetikában azt mondja Füzesi György né. üzletvezető: 1— Állandó férfi vendégünk csak néhány van. Elsősorban a tizennégy-tizennyolc évesek. Szinte minden esetben a pattanásos, zsíros arcbőrük miatt jönnek. Hasonló kéréssel több nyugdíjas is fölkeres. Húsz és ötven év közötti vendégünk még nem volt. Pedikűrözést, manikű- rözést szép számmal vesznek igénybe a férfiak. Egyszer találkoztam csak különleges kéréssel: szempillafestést kért egy fiatalember. A Somogy Áruház alatt működő fodrász-kozmetikai szalonban valamelyest »színesebbek« a férfiak igényei. mint azt Koszorú Góbémé kozmetikus elmondta, — Legtöbbször itt is a • »tinifiúk« fordulnak meg, általában szüleikkel, ismerőseikkel. Ha komolyabb a probléma — például szakáll- fertőzés vagy szőrbenövés —, bőrgyógyászhoz • küldjük. Azért akadnak így is bőven különleges, de teljesíthető kérések. Előfordult olyan, hogy egy férfi gyantás szöir- telenítest kért a mellén vagy a hátán. Fogadásból szempilla-, bajusz- vagy szakáll- festést rendelt. Pechkürözés- re, manikűrözésre egeszen nyolcvanéves korig járnak a férfiak. E néhány érdekes eset ellenére sem mondhatlói el, hogy a férfiaknak magasak az igényeik. A szolgáltatóipari szövetkezetnél megtudtuk: azért nem terveznek férfikozmetikát, mert kevesen igénylik. À Csiky Gergely Színház Í980. február havi műsora: 1. péntek 19. »0 KABARÉ Komor-bérlet 2. szombat 19.00 KABARÉ Uray-bérlet 3. vasárnap 15.00 KABARÉ Gárdonyi-bérlet 7. csütörtök 19.00 KABARÉ Petőfi-bérlet 8. péntek 15.00 KABARÉ Noszlopy-bérlet 9. szombat 11.00 BÍBORSZ1GFT Bérletszünetes 18.00 BfBORSZTGET Bérletszünetes 1«. vasárnap 15.00 BÍBORSZIGET Béidetszünetes 13. szerda 13.30 KABARÉ Ady-bérlet 14. csütörtök 19.00 KABARÉ Munkácsy-bérlet 15. péntek 19.00 KABARÉ Kiss Manyi-béliét Ifi. szombat. 19.00 CSÁRDÁSKIRÁLYNÖ Bérletszünetes 17. vasárnap 13.30 KABARÉ Blaháné-bérlet ,Csiky-bérlet 22. péntek 19.00 GYÖNGYÉLET Bemutató 23. szombat 19.00 GYÖNGYÉLET Somlay-bérlet 24. vasárnap 15.00 GYÖNGYÉLET Erkel-bérlet 19.00 GYÖNGYÉLET Katona-bérlet 29. péntek 19.00 GYÖNGYÉLET Déryné-bérlet Jegyek válthatók a Rendezvény irodában, Is.apot.var, Május 1. u. 8. Telefon: 11-103. (43086» SZABADESÉS? Időmadárbol tollat szakítva gépészmérnökképzés a mezőgazdaságnak « z idő sebesen szár- nyaló, gyönyörű mádul'. Aki elengedi vi- torlányi szárnyát, hullani kezd vissza, egyre súlyosod- va légörvényektól pofozgatva. Van, aki rá sem ocsúdik arra, hogy Idömadár Ijegye alól tollat szakítva zuhan és a szabadesés törvénye lesz érvényes rá. Ismerek ilyeneket. Általában súlyos társadalmi örökség megtestesítői, eleven anakronizmusok. Ók azok, akik — mint hajdan tették — pusztáról pusztára vándorolnak, olyanok, mint a szél- feiikapta bogáncsok, amelyek ördögszekérré összekapaszkodva kiszolgáltatottjai a szelnek. Pedig hát Szenet György napjan nem jön mar értük a népdalba foglalt szekér. S az is igaz, hogy olyanok is vannak köztük, akiknek legföljebb a szüleik vagy nagyszüleik éltek azokat az időket, amikor a föld nincstelenjei — a legkiszolgáltatottabb agrárréteg tagjai— szinte évről évre más pusztára szegődtek, hátha ott jobb lesz, hátha ott a kenyémapok után a vasarnap valóban kalácsnap lesz ! Ma is találkozhat a puszták népének, egy szűkebb rétegével az, aki sokat jár ezeken a helyeken, A többség persze meglelte állandó lakhelyét, vagy — de sokszor hallottam ezt is — község, város után vágyakozik. És ez a vágy többnyire elég gyorsan teljesül. Ök tehát nem jelentenek gondot társadalmi szinten. Az a bizonyos kisebbség viszont pusztáról pusztára sodródik, de helyét nem leli. Mintha nem is lenne igénye az egzisztenciális biztonságra. Hajdani társadalmi kirekesztettségükből meg sem próbáltak kitömi, így »utolsó mohikánjai« maradtak a cselédi létnek, ami elégtelen életformájukat illeti. Ahogy egy éppen pusztáról. «dezertáló« allami gazdasági dolgozó nevezte okét: »önmaguk cselédjei«. De mondom: olyanok is vannak köztük, akik legföljebb génjeikben hordozhatják annak a hajdani életformának az ismeretét, ez nem aktív tudati tényező náluk. Ha az volna, bizonyára a felismerés reakciót váltanak ki belőlük: ugyanazt, amit a nagy többségből. Emberül élni, a szűkre szabott leheA tápok mázsája 70 forinttal drágább lett, s a nyállal foglalkozó kistermelők aggódni kezdtek, vajon megmarad-e a tisztes nyereség. Az aggódás egyes áfész- ek irodáiban számokat kezdett ölteni: ezek jelezték, hol, mennyivel csökkent a felvásárlás, mert »elment a tenyésztői kedv«. Varga Lászlóval, az áfész felvásárlási előadójával éves kimutatásokat lapozgatunk. — Itt van a tavalyi szerződés. Látható, hogy nyálra 17 vagonnal szerződtünk, de az év végére csak 14 vagon lett belőle. Ennyi »olvadt le« a tápárak változása miatt. Az idén óvatosabbak voltunk, s csak 15 vagont várunk, de már látszik, hogy tán .még több is lesz, mert ájra visszatért a kedv. Mint a hullámvasát, gondolja az ember, a változó termelői tevékenységet látva; szerencsére ez csak a nyutászokra vonatkozik. — Ötéves szerződést kötöttünk a BOV-val. Az ötödik evet. most kezdtük, s a valialal mar jelezte, )ota>e tőségekkel is okosan gazdálkodni. Az érzékelés síkján sokan tudomást vesznek helyzetük anakronizmusáról, tarthatatlanságáról; ez állandósult összeütközést teremt környezetükkel és a társadalommal, az esetek egy részében antiszociális magatartást »eredményezve«. A mára már differenciálódott viszonyok között nem is tudnak integrálódni hathatos segítség nélküL Magánéletük ellentmondásos , zártsága, környezetüktől való elidegenedésük oka alacsony műveltségi szintjük — többségükben rejtett analfabéták«: olvasni alig, írni legföljebb a nevüket tudják —, jelentéktelenségérzetük, a személyiség dezorganizáltsága és általános gyengesége, az ellenállóerö hiánya. Mindezek öhallótlanságban, pasz- szivitásban jelentkeznek. Az esetek jelentős részében szorongásuk negatív töltésű energiája társadalomellenes tettekben robban ki. Deviáns személyiségek. A szinte naponta újat hozó s a termelésben alkalmazott technika irányítói, urai nem lehetnek, mert kezelésüket nem merik vállalni, így viszont szinte »alárendeltjei« a technológiáknak. Állandó ' konfliktusforrás ez. Az emberi civilizáció tárgyi értékeit sokan közülük meg sem kísérlik birtokukba venni, beletörődnek elérhetetlenségükbe. Akiben pedig föltárnád irántuk a vágy, az esetek egy részében — olykon saját magának köszönhető lemaradás miatti pánikban — járhatatlan utat választ a javak birtokba vételéhez. Azaz: vét a törvényesség' ellen. M égsem mondhatunk le róluk. . Társadalmunk eredendően humanista.: a megváltoztathatóság elvét tartja szem előtt. Azt persze nem hiszem, hogy van recept »gyógyulásukhoz«. Az is biztos, nem mindenütt törődnek egyformán azzal, hogy igazán beépüljenek es tudatosan hasznos tagjai lehessenek ők is annak a közösségnek, ahol élnek. De optimista vagyok abban, hogy nem öröklődik át generációk hosszú sorába ez az életforma, sőt a második-harmadik nemzedék már hírből sem ismeri majd a pusztáról pusztára tántor- gás rideg életformáját. nem vásárolják fel a tojást. Tavaly 1,6 millió tojás felvásárlását terveztük, s csaknem 1,9 milliót, vehettünk át Jövőre ebből a BOV-nál egy darabot sem tudunk értékesíteni. Vajon a termelés ilyen hirtelen visszaszorítása nem okoz-e majd károkat? Nehéz elképzelni, hogy egy szűk körzetben termelt, csaknem kétmillió tojásra egyszerűen nincs piac vagy feldolgozó az országon beiül vagy kívül. S gyanítom, hogy ennél nagyobb mennyiségről van szói — Tavaly megalakítottuk a g'alambtenyésztő szakcsoportunkat s máris szép eredményeink vannak. Az első évben 12 mázsa galambhús felvásárlását terveztük, eny- nvi lett is, ez évben várhatóan nőni fog a forgalom. A legeredményesebb és legnépesebb csoport a méhészeké. Igaz, az utóbbi két év kedvezett a szorgos rovaroknak. Tavaly a 8 vagon helyett 8,7 vagon mézet adtak le a szakcsoport tagjai. Tavaly 600 tenyészhyülat ingyen helyeztek ki a sásút». Á magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése, majd az iparszerű termelésre való áttérés a nagy szakmai tudással rendelkező szocialista típusú mezőgazdasági Szakemberek nélkül nem valósulhatott volna meg. Ma a termelés további fokozásának, a mezőgazdasági ágazat elé kitűzött célok elérésének egyik igen fontos tényezője a gépesítés. A gépek ésszerű, energiatakarékos felhasználását biztositó szakemberek egyike az okleveles mezőgazdasági gépészmérnök. Hazánkban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem képez ki a mezőgazdasági nagyüzemek részére gépészmérnököket. Évente mintegy százötvenen végeznek a nappali és a levelező tagozaton. A képzési idő öt, illetve hat év. Ez idő alatt a hallgatók elsajátították mindazokat a tudományokat, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a nagyüzemek műszáki vezetőivé váljanak. Mivel a szakemberek okleveles gépészmérnökök, tanulják mindazon tárgyakat, amelyek más műszaki egyetemeken is általánosan előfordulnak. Ilyenek a matematika, a fizika, kémia és a műszaki rajzos tárgyak. Fontos területei a képzésnek a vezetési, szervezési, A kiskereskedők a tegnapi lagymatag kaposvári hetipiacon ismét hiába várták a mesebeli vásárlót, aki egyebek közt kér-10 kiló fokhagymát és. ugyanennyi dióhelet. A piaci árusokat sem zaklatták agyon a vevők. Szabad idejükben valósággal tökélyre fejlesztették azt a sajátos »petrezselyemkötészetet«, melynek eredményeként öt hervatag szál is dús kötegnek Iá Iszik. Olyannyira, hogy a vevők eszébe sem jut sókal- lani a két forintot. A vegyeszöldség ára továbbra is egységes, 15—16 forint, A már korántsem makulátlan tököt 5—6-ért adtak. Ugyanennyiért fogyott a »gyermeksanyargató« spenót és sóska csomó (cská) ja. Hamvas árut — szembeszökően friss salátát — ezúttal csak egy helyen kínáltai-e, csoport tagjainak az áfész képviselői, ezt az idén is folytatják. Kedvezményesen látja el tenyészanyaggal a galambaszokat is az áfész. s csak annyit vár, hogy a szaporulatot itt értékesítse a termelő. Az utóbbi években a csonthéjasok és a bogyósok termelése mondhatni divatossá vált. Tavaly 40 ezc-r málnacsemetét helyezteti ki, az idén 30 ezret terieznek, s több ezer meggyfát és ribiszkét is. Két faluban mintegy 30 vagon almát adtak le a gyümölcstermelő szakcsoport tagjai. Ebből 20 vagont exportra küldtek. A csurgói áfész felvásárlási osztályának tavalyi forgalma 32 millió forint volt, ebből 20 milliót a kisállatok hoztak, a többi a kertészkedésből ered. Ez évre 34 milliót terveztek: 23 milliót várnak a kisállatok tenyésztőből, li-at a kertészkedők- től. Az új termelői áraljat figyelembe véve a csurgó’ áfész körzetében — ha döc- céoőkkel is — sz;rto.i marad a kistermelői kedv. e. A. rendszertervezési, jogi építészeti ismeretek. A képzés ugyanis figyelembe veszi, hogy a gépészmérnök sok gazdaságban még mindig csak egyetlen felsőfokon képzett szakember, aki nemcsak a gépekkel foglalkozik, hanem embereket irányít, munkát szervezi tárgyal és szerződéseket köt stb. E sokrétű feladatot csak széles körű ismeretek birtókáoan tudja ellátni. A szakmai tárgyak közé tartozik a gépjavítás, a gépkarbantartás, az élelmiszeripari feldolgozás is. A képzés utolsó fázisában, hogy a hallgatók könnyebben beilleszkedjenek leendő munkaterületük feladataiba, ún. szakirányú képzés folyik. Itt áz állattenyésztés, élelmiszeripari feldolgozás, gépgyártás és gépjavítás, valamint műszaki fejlesztés területén szereznek ismereteket a hallgatók. Ebben az időben ugyanis többnyire már kialakul, hogy ki milyen munkaterületre pályázik. A képzést államvizsga zárja, amelyen diplomatervet védenek, három alapvető szaktárgyból vizsgáznák a hallgatók, s bizonyítják, hogy mindazon ismereteket, amelyeket az egyetemen szereztek, alkalmazni és felhasználni képesek. ráadásul darabonként mindössze háromért. A fogyóban lévő fejes káposzta kilója 10—11 forint. A fózőhagyma ezúttal sem volt drágább 10 forintarái, ugyanakkor lila hagyma továbbra is 16, A fokhagymát, szolidnak számító 45—50 forintos áron adtak. A burgonya az országos árakhoz képest még mindig olcsó, 5—5,50 kilója« A szó legjobb értelmében, gyümölcsnek már csak 15 forintos alma nevezhető, A naspolyáért továbbra is 13— 13 forintot kémek. Akit megdobnak (20 forintos) körtévé!, az többé semmivel sem dob vissza. A vevők tegnap mar m 1.70-es tojást is fitymálták. Sőt mi több.— amire exnbér- emlékezet óta nem volt példa — 1,50-ért alkudoztak, A BOV ez alkalommal már ki sem jött az 1,90-es tojásaival. Sajátos módon az olcsóság híre nem jutott el a baromfipiacig, mert ott még mindig 2 forintra tartották darabját. Egy pár tyúk 170-ért. kínálta magát, a kakasok most 130- ért maradtak gazdájuk nyakán. Mellesleg a tojás országszerte olcsóbb. A korábbi 2,20—2,40-es árak után a maximum sem volt több két forintnál. A burgonya Kecskeméten már 8 forint, de Debrenecben sem olcsóbb 7 forintnál. A főzőhagyma Budapesten,- az Élmunkás téren 12 forint, lila hagymát pedig csak a pult alól lehet beszerezni. A zalaegerszegiek nyilván nem hinnék el, hogy a náluk 35-ért is éppen csak fogyogatö fokhagyma Debrecenben és Szolnokon 80 forint. A száraz babot Pápán 25- ért adják, épp tíz forinttal drágább Szolnokon. A 8 forintos zalaihoz képest továbbra is méregdrága a kaposvári alma. (Ennyiért nálunk már Csincsi »hulló almáját« sem adják.) A legdrágább békéscsabai .alma sem több 14 forintnál. Áz országszerte 20—24 forintért kapható körte nyílván kivárja a ny arat. Végül egy tavaszt ígérő hír: az olvadó hó alatt bimbót bontott a barka. Kaposváron 5 forint qsokra. Leskó László „Most már fölfelé lendül..." Hullámvasút — nyulakkal PIACI KÖRKÉP Tojásözön B. F.
