Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
Mit olvasnak a gyerekek? Megváltozott életmód MARCALI FÉNYEI »Boldogult úr-fí koromban* micsoda kincs volt a könyv! Nekem nem volt belőle sok. Ezért aztán egyszerre több könyvtárból is kölcsönöztem a magyarnak hitt Verme műveit, Gárdonyi regényeit — meg Az én falumat —, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond könyveit stb. A gy érmék- irodalom mellett a »töményebb«, olykor borzongató, titkokat táró felnőttirodalom fogalomkörébe tartozó köteteket is... Mit olvas a mai gyerek? Ezt kérdeztük Báli Arunkétól, a Palmiro Togliattiról elnevezett megyei könyvtárban. Most ő a megbízott vezetője a gyermekkönyvtári részlegnek, mivel Kolléganője távol van, leendő olvasónak adva életet Könyvespolc 'birodalomban beszélgetünk, kötetek ezreinek védőfala alatt Néhány gyerek is jelen van; asztaloknál ismerkednek az olvasnivalóval — Változott-e a kedvenc szerzői gárda? — Jules Verne, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Cooper, Kari May ma is kedvelt író, akárcsak az előző gyermekgene- rációknáL De az is lemérhető, ebben a húszezer kötetes könyvtárban, hogy a mai irodalmat képviselő szerzők szintén népszerűek. Név szerint Mán- dy Iván, a Robiin Hood történet fetdolgozásával de a Csutak- * sztorival is. Dékány András, vagy fantasztikus regényével Fehér Klára, Fekete Gyula, a Kulin—Fábián kettős, a Galaktika-sorozat szerzői stb. A külhoni írók közül ki ne felejtsem Kastriert.' Mint kidéről: a 2280 beiratkozott olvasó zöme általános iskolás, de szép számmal akad óvodás »olvasó« is, biaonyitva, hogy a szülök, óvónők felelősségteljesebb nesze a csak néhány éves gyerekeket is orientálja a könyvbirodalom felé, alapozva ezzel a könyv szere - tétét S ami számomra meglepő: nyugdíjasok is járnak ide, útleírásokat kalandregényeket kölcsönöznek... — Hogyan állnak a kötelező irodalommal? — Az a gondunk, hogy ezek a művek minden iskolában egyszerre szerepelnek a tantervekben, így az igényeket nem tudjuk kielégítem. Móra Kincskereső kis- ködmönjébol, Molnár Ferenc Pál utcai fiúk regényéből és a többi kötelező olvasmányból általában húsz- husz példányunk van. Számítunk tehát az iskolai könyvtárakra, s az időnkénti újabb kiadásokra ... Báli Aranka 1971 óta könyvtáros. A tapasztalat ad fedezetet válaszára, amikor ezt kérdezem: — Mit csinál a könyvtáros akkor, ha a gyerek úgynevezett »felnőtt könyvet* szeretne kölcsönözni ? — Nos, például Móricz Zsigmond összes műveinek nem minden kötete íródott tizenévi elején tartó gyermekeknek. Ilyenkor megpróbáljuk befolyásolni a döntést, de nem beszéljük le a kis olvasókat. Részben, mert ismerjük őket. tudjuk, hogy milyen fejlettek értelmileg- érzelmileg, részben pedig az a tapasztalatunk, hogy ilyen választás eseten általában maguk is megérzik; még nem erettek a műhöz. A szépirodalom mellett gyakran kölcsönöznek a kaposvári gyerekek ismeretterjesztő munkákat — harmincöt, negyven százalékát a szépirodalmi jellegű köteteknek —, de sporttal foglalkozó könyveket is. Bogdán Kati, a gyakorlóiskola hatodikosa éppen válogat az egyik polcsomáL — Fekete István a kedvencem — árulja el csillogó szemmel. — A Téli berek és a Tüskevár is tetszett. De nagyon szeretem a Búvár könyveket és az állatokról szólókat is, havonta általában hat-hét könyvet olvasok ki. Hornung Gábor, a Pázmány Péter iskola hetedikese szintén »törzsolvasó*. Meglepetést szerez az újságírónak, amikor határozottan kijelenti: — Nekem Hemingway a legkedvesebb íróm. Az öreg halász és a tenger szerzője. De azért Vemét is kedvelem: olvastam a Grant kapitány gyermekeit, a Sándor Mátyást, A rejtelmes szigetet, a Nemo kapitányt. — Gyakran látlak íróolvasó találkozókon, ahol ügyesen kérdezel. — Szeretem megismerni azokat, akik az olvasnivalómat írják. Legutoljára Tüskés Tibor volt itt. tőle a Somogyország, Zalamente könyvet olvastam és ismerem a Magyarország könyvét is. Lukács Pista a Tótti L»jo* iskola hetedikese. A gyerekolvasók »bestsellerét« említi: — Legkedvesebb olvasmányom dr. Jékely Endre Vizek óriásai című könyve writ, mert nagyon szeretem a biológiát. A téli szünetben jut idő az olvasásra. És egyre érkeznek a szép könyvtárterembe a legifjabb olvasók ... Lestió László Lámpásként világították Gárdonyi szemében az apró falvak tanítói. Marcali falusi településből, nagyközségből fejlődött várossá, s lépteit nemcsak a szolgáltatás gyarapodásával, az itt lakók kényelmesebb életével mérhetjük, hanem a semmilyen mértékegységgel nem érzékeltethető közműveltség állapota is a megtett út mérlegéhez tartozik. Könyvtára, olvasómozgatma az első tavaszi napsugárra kihajtott és szép termést hozott.. Múzeuma, képtára vonzó programot kínál, a fiatalok tartalmasán töltik szabad idejüket az ifjúsági házban. Zeneiskolát létesítettek, ahol megnyolcszorozódott a képesített tanárok száma. Talpra állt a Baglas népi együttes, színvonalasan működik az úttörőkből verbuvált fúvószenekar. A megnövekedett követelmények új művelődési központ építését sürgetik. Amire tellett, megépült, új iskola és óvoda a lakótelepen. A közművelődés tanácsi irányítása felelősen foglalkozik a napi teendőkkel, a távlati elképzelésekkel. Erről győzött meg a város most elkészült egységes közművelődési terve is. melyet azzal fogadott el decemberben a tanácsülés, hogv a végrehajtó bizottságot utasította: a jövő évi munkát megalapozó terv alapján — mely keretét képezi Marcali 19R0. évi közművelődésének — az intézmények mielőbb körvonalazzák és pontosítsák saját elképzeléseiket a megfogalmazott célok elérése érdekében. Az intézményekre összességében nagyobb feladat vár, mint eddig. A művelődési központban azt is tudják, hogy a meglevő otthonban kell biztosítani a feltételeket. Szerencsés összevonásra került sor: a művelődési központ és az Ifjúsági ház egységes elképzelések alapján működik máris. A szakemberigényt folyamatosan kielégítik az intézményben. A városiasodás együtt jár! az életmód változásával. Az iparosodás új vonásokkal gazdagította magát az embert, a dolgozót is. A vállalati. üzemi, szövetkezeti művészeti művelődési bizottságok hatékonyabban működtek az idén. mint ezt megelőzően. A fiatalok művelődéséért sokért tett az épftő- es szakipari szövetkezet. Ifjúsági klubot hoztak létre. A. múzeum jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy fokozza közönségkapcsolatát. Nagy szerepe volt ebben, hogy megszervezték az intézmény baráti körét. A városban okkal panaszolják, hogy hiányzik a színházi kultúra. Ezen nem tudnak változtatni, míg nem épül meg az új művelődési központ. A megye színháza, a Déryné Színház utóda, a Népszínház a jelen körülmények között nem képes előadást tartani. (Marad azonban egy lehetőség, s ezt ki kellene használni: vendégül láthatnának irodalmi színpadokat, ezek a szerénv körülmények között is viszonylag teljes értékű előadásokat tarthatnak.) A színházi élmények elvesztése azt hozza magával, hogy arra igyekeztek összpontosítani a városban, amire lehetőségük nyílt. A vizuális nevelés határozott lépéseket tett előre. A képtárban és az ifjúsági ház galériájában rendszeresen nyitva tart egy-egy kiállítás. (Talán a sajátos program kialakítása az e? ved üli. amit hiányolhatunk. A vizuális nevelés részévé a gyerekek és a felnőttek kerámiaszakköre, amelyhez egy égetőkemence megépítését sem sajnálták a városban. A művelődési központ szervezi nyaranta többek között a megyében élő fafaragók továbbképzését is. Évről évre szép számmal telepednek le Marcaliban értelmiségiek. Eleinte a hivatás hozta, össze őket munkahelyeken és • otthon egyaránt. Ma már — erről beszélt dr. Ress Zoltán tanácselnök — nem elégszenek meg a kényelmes otthon baráti összejöveteleivel: kiléptek a városba, részt kívánnak venni Marcali közművelődésének további gazdagításában is. Büszke rájuk a város tanácselnöke. Nem kérdeztem meg tőle. hoev miért. De azt hiszem, iól sejtem: amit a város ígért, azt teljesítette. Most a város kap tőlük — s a fiatalok sem csak ígérnek. Ezek hát Marcali fényei. Világítanak, és betöltik az emberek szebbre, nemesebbre törekvő vágyát. Horányi Barna Érdekelheti a hivatásost és az amatőrt Könyvek könyve Két szép kötésű kötet, Így együtt: a könyvek könyvei. Mert más könyvek címeit, írójának nevét, s egyéb adatokat tartalmazza. »Könyvek Somogyról« — ez a címe ennek a két kötetnek, mely tiszteletreméltóan nagy munka eredményeként látott napvilágot a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár által a Somogyi bibliográfiák 8. kiadványaként. Ahogy az alcímben olvastuk: »A Somogy megyei Levéltár, a Rippl-Rónai Múzeum és a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményének lelőhelykata- lógusa-x. Rögtön sietek leírni annak a két, rendkívül alapos és körültekintő embernek a nevét, akinek hosszú — s tegyük hozzál: áldozatos — kutató és gyűjtőmunkája nyomán ez a könyv megszülethetett. Juhos Nandorné és Sípos Csaba dolgozott e felbecsülhetetlen értékű ösz- szegezésen. Ahogy a bevezetőben írják: »Hiányt igyekszünk pótolni lelőhelykatalógusunkkal ... Ügy érezzük, kötetünk mindazok számára nélkülözhetetlen, akik megyénk múltjával és jelenével ismerkedni akarnak... Természetesen nem törekedhettünk teljességre. A folyamatos gyarapodás kötetkatalógusnál ezt eleve nem teszi lehetővé. Elsődleges célunk az volt. hogy a kutatók számára elérhető, értékes irodalmat szerepeltessük.« Irányadó szempontjuk az volt. hogy az alcímben is olvasható három intézmény anyagából a helyi vonatkozású műveket, a helyi szerzőket. s a helyi nyomdák termékeit dolgozzák fel, s gyűjtsék kötetbe. Minden műfaj, minden témakör szerepel ebben a két könyvben, ami a majdani helyismereti kutatót — hivatásost és amatőrt — érdekelhet. Talán meglepetés lesz az a tény. hogy még a kéziratban levő szakdolgozatok. disszertációk egy része is bekerült, ebbe az ösz- szeaezésbe ízelítőül a tartalom iegv- zék nehány címszavát soroljuk, bizonyítandó a két kötet gazdag anyagát, forrásértékét. Ugyanúgy segítőre lel e kiadványban az. aki az úgynevezett »általános művek« után érdeklődik, mint az. aki a szépirodalom, a bölcselet, a filozófia, a vallás, a társadalomtudományok, az MSZMP, « munkásmozgalom. a természettudományok az alkalmazott tudományok, a művészet és a sport, a földrajz. a történelem, a nyelvészet stb. témakörében kíván elmélyülni. Vezérfonal: Somogy. Mert minden a szűkebb pátriánkra irányítja a figyelmet, ami ebben a két kötetben címszóként szerepel. Olyan úttörő jellegű munkáról van szó. mellyel — tudomásunk szerint — eddig csak egyetlen megye dicsekedhetett. így. nem túlzás arra a következtetésre jutni. hogy az ország más vidékein élő, Somogy iránt érdeklődő kutatóknak is hasznos »útikalauza* lesz ez az összegezés. Magam is »vizsgáztattam« a két szerkeszt" munkáját: minden szerzőt, minden művet megleltem a megfelelő helyen, akire, illetve amelvre gondoltam. A »szúrópróba« tehát eredményes volt. S bizonyára így lesznek evvel azok is. akik határozottabb céllal veszik kezükbe a gyűjteményt, hogy a forrásmunkák segítségével maguk is újabb művel gazdagíthassák a Somoggyal foglalkozó könyveket, kiadványok*!. V L. Épült 1979-ben ififffffrfT Megkezdődött a tanítás a tanítóképző főiskola 24 tantermes gyakorló általános iskolájában. Üj óvodát adtak át Kaposváron a donneri városrészben. A Béke-Fiired: lakótelepen is új oktalási intézményt kaptak a kisgyermekek. Orvos: rendelőt építettek a megyeszékhelyen. Zala községben megnyílt a Zichy múzeum.
