Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-07 / 286. szám

AX MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK UPJA TARKA SOROK. Száraz tél. Csák tudjak differenciálni a jutalmazásnál! Meglepetés. Apu! Mit akar a Kovács bácsi ebben a jelmezben? Munkarend az év végén A munkaügyi miniszter ren­deleté értelmében az év végi munkarend az alábbiak sze­rint alakul. December 8-án és 15-én minden dolgozónak a szom­bati, 22-én és 29-én pedig a rendes munkanap szerinti munkaidőt kell ledolgoznia. December 23-a és 26-a között négynapos, december 30. és 1980. január 1. között három­napos munkaszünet lesz. December 22-én (szombaton) kell ledolgozni a december 24—i (hétfői) munkanapot. Ezért akik december 22-én nem sza­bad szombatosait, december 15-én (saabad szombaton) kell ledolgozniuk a december 22-re előírt munkaidőt, s december 29-én (szombaton) kell telje­síteni a december 31-it (hét­főit). Akik december 29-én nem szabad szombatosak, azoknak az arra a napra elő­írt munkaidőt december 8-án kell dolgozni, mert december 22-én nincs rá lehetőség. A rendelkezés -nem vonat­kozik a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a ren­deltetése folytán e napon is működő vállalatdkra, illetőleg ilyen jellegű munkakörökben foglalkoztatott dolgozókra. Ahol a munkarend szerint a pénteki nap munkaideje a hét megelőző munkanapjainál rö-; videbb, ott a munkáltatók sa­ját hatáskörben döntenek ar­ról, hogy december 21-én vagy 22-én, illetve december 28-án vagy 29-én alkalmazzák-e a rövidebb (pénteki) munkaidőt. I Kiss Roóz Ilona kerámikus műtermében Kiss Roóz Ilona Munkácsy-dí.jas keramikus kiállítása no vember 29-én nyílt meg a Csók István Galériában. Képün­kön: a művész műtermében. Czinkotay Frigyes pécsi kiállítása A Baranya Kereskedelmi Vállalat pécsi Űj Tükör Klub­ja már több színvonalas kiál­lításnak, rendezvénynek adott otthont. Szerdán este ott nyílt meg Czinkotay Frigyes kapos­vári. festőművész kiállítása. Czinkotay 1969 óta tagja a Képzőművészeti Alapnak, Pé­csen ez volt a második tárlata. A megnyitón a pécsi zene­Ételbemutató a Ménescsárdában Előbb számolok .. (Kis» Ernő rajz»!) A kukoricás étetek napja volt tegnap Szántód pusztán a Ménescsardaban. Kukoricás étel? — Első hallásra ez a I háborús éveket idézi (akinek része veit benne, nem sei ve­sén emlékezik rá), s csak ke­vés embernek jut eszébe a | gyermekkori prószák édes ize. A hagyományos ételekhez szo­kott jó magyar gyomornak egyébként sem szokott tetsze­ni, ha valami változást jelez az étlap. A Ménescsárda ételbemuta- tójának az említettek ellenére nagy sikere volt. Talán épp azért, mert a kukoricagríz és liszt felhasználásával készült fogások egyáltalán nem emlé­keztették a kukorica »hagyo­mányos« ízére. Mindenek előtt ■ egy művészien elrendezett asztalon szemlélhettük meg az ételkölteményeket, majd Czeg- lédi Károly, a Fejér megyei Gabanaforgalmi és Malomipa­ri Vállalat igazgatóhelyettese köszöntötte a vendégeket. A másik rendező vállalat, a Pest-Budai Vendéglátó Válla­lat nevében dr. Tóth Sándor igazgató szólt a korszerű táp­lálkozás fontosságáról, majd ételkostolóra hívta a szakem­bereket. A Ménescsárda kuko­ricaalapanyagból készült éte­leire a többi között Gellai lm~ re, a Belkereskedelmi Minisz­térium vendéglátóipari főosz­tályvezetője es Don tat Egon, u Magyar Szakács- és Cukrász­szövetség elnöke is kiváncsi volt. A Ménescsárda törzsvendé­gei immár jól ismerik például a juhtúrós puliszkát, a kuko­ricás túrógombócot, a tanyai kanászlevest. kukoricás hús­gombóccal, a hamis marcipánt, a kukoricatortát stb. A csárda .étlapon ezek a fogások. ■ — Egy jugoszláviai kirándu- I láson gondoltam először arra, hogy kukoricás ételeket kelle­ne készíteni — mondta Ne" más Pál üzletvezető. — Egy olyan vendéglőben étkeztünk ugyanis, ahol minden étel alapanyaga a kukorica volt; itthon azonban rádöbbentem, hogy Magyarországán nem le­het emberi fogyasztásra alkal­mas kukoricalisztet kapni. Föl­kerestem a Fejér megyei ma­lomipari vállalatot, s ott ha­marosan megkaptam a kívánt alapanyagot. Most már egy-, két, ötkilós csomagokban áru­sítják, úgyhogy a háziasszo­nyok is (akik a receptjeinket megkedvelik) vásárolhatnak belőle. művészeti főiskolai tagozat hallgatóiból alakult fúvósötös Farkas Ferenc Régi magyar táncok című művét adta elő, majd Martyn Ferenc Kossuth- díjas festőművész mondott rö­vid beszédet. — A festő útját több mint negyedszázadon át követhet­tem. Hosszú út volt; küzdel­mek kisérték, de lépésről lé­pésire gazdagodott — mondta Martyn Ferenc, majd néhány szóval bemutatta a művészt. Czinkotay Frigyes állatorvos. Vajon ez a reggeltől estig tar­tó, nagy felelősséggel járó munkakör adott-e témát a fes­tő Czinkotaynak? Hiszen a reneszánsz óta máig újból és újból megjelennek később hí­ressé váló alkotások, amelyek — kétségkívül összefüggnek tudománnyal, az anatómiával Czinkotay nem ábrázol áruval megrakott piactereket, ketté­vágott állatokat — Czinkotay a somogyi táj festője- Néha el­megy a Balatonig s nagy rit­kán emléklapot fest egy-egy külföldi útjáról. Nem különö­sen színesek ezek a somogyi képek, gyakran az alkonyat, az őszi felhő és október ege tá­rul elénk képein. De az ide tartozó, itt született, itt élő ember töprengései, máskor meg az oldott íestőiség szól felénk. Czinkotay Frigyes kiállítása karácsonyig tekinthető meg. H. J. SehonnaS Mikulás A Béke—Füredi-lakótele­pen szerdán este sok-sok ap­róság várakozott a Télapóra, akinek biztos források sze­rint fél hatra, de legkésőbb hatra kellett volna megér­keznie. Már öt óra tájban sokan összegyűltek az ABC- áruház előtt: nemsokára iga­zi ünnepi hangulat alakult ki, a kicsik harsányan énekelték a Télapó-hivogatót. Teltek- múltak a percek, hatkor már mindenki mosolygós arccal álldogált. — Most! Most jön! — ki­áltoztak egymás szavába vág­va* s lesték az üzlet ajtaját. A Mikulás azonban nem volt sehol. Helyette viszont kijött valaki, és söprögetni kezdett. Mindez még nem szegte kedvét senkinek: ki tudja, hátha a gyerekek, az ünnep tiszteletére lesz tiszta az előtér. Ki is derült, hogy Télapó nem az ABC-ben öl­tözik, hanem valahonnan a városból jön, és öt perc múl­va itt lesz ... Fél hét felé mégis röpköd­ni kezdtek az egyre türel­metlenebb megjegyzések, s már szállingóztak hazafelé, lévén meglehetősen hideg, nem is beszélve arról, hogy közeledett a fürdetés, az al­vás ideje. Hétig csak a legki­tartóbbak vártak, szárnyasze- getten csellengve; bár egy kicsit mintha még mindig réménykedtek volna. Sajnos, hiába. A Mikulás ugyanis te­lefonált az üzletbe: nagyon sajnálja, de olyan fáradt, hogy ő bizony hazamegy szun­dikálni. Egy >két-három éves gye­reknek azonban nagyon ne­héz megmagyarázni, hogy menjünk haza, mert mégsem jön a Télapó, ő nem azért a néhány szaloncukorért, de várna akár éjfélig is. Miért vették el az örömét? M. E. Az anyja megkérdezi az ötéves Mancikát: — Mondd, kislányom, mit szólnál ahhoz, ha egy kistestvérkét hozna a gó­lya? A kislány végignéz ma­májának immár félrema- gyarázhatatlan formáin, aztán így szól: — Mondhatom, te is jó­kor kérdezel. Biztosítás... Smitht hosszasan kapa­citálja Green, hogy kös­sön vele tűzkárbiztosí-tást. — Nézd — mondja —; fizetsz négyszáz dollárt, és ha leég az üzleted, kapsz negyvenezer dollárt. Smithnek föl ragyog a szeme: — Négyszáz dollárért kapok negyvenezret? — — Igen. De figyelmez­tetlek, ha te gyújtod föl, nem kapsz egy vasat sem. — Ügy? — kiált föl Smith. — Mindjárt gon­doltam, hogy valami csa­lás van a dologban ... Kioktatta Űj alkalmazott lép be a vállalthoz. Az osztályve­zető kioktatja: — A vezér vicceket szo­kott mondani. De figyel­meztetem, hogy hangosan ne nevessen, mert azt nem szereti; mosolyogni se mosolyogjon, mert ak­kor azt hiszi, hogy kine­veti; ha pedig egyáltalán nem nevet, azt fogja gon­dolni, hogy nem tetszett a vicce. Hát ehhez tartsa magát! Tájékozódás Mancika fölnéz a köny­véből, és, megkérdezi: — Papa! Az emberevők angyalokat is esznek? — Nem, gyermekem. — Na, és ha szárnyast akarnak enni? Fontos szempont Arisztid szoptatós da­dát keres. A közvetítő be­mutat neki egyet. — Nem jó — mondja Arisztid. — Alacsonyab­bat! Bemutatnak egy mási­kat, de az sem elég ala­csony. A harmadik sem. Az ötödik sem, a tizedik sem... — De kérem — szól a közvetítő idegesen. — Miért kell egy dadának olyan alacsonynak lenni? — Azért, mert az enyém annak idején magas volt. — Na és? — No és? A fejemre ej­tett. Ax MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztö-h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, I.atinea Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pl. 31. 7401 Telefon: 11-510, 11-51L 11-512. Ktadia a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor a. 2. Postacím: Kaposvár, Pf. 31 7401 Telefon: 11-516, 11-51®. Felelős kiadó: Dómján Sándor* Terjeszt! a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőkor# Előfizetési díj február 1-től egy hónapra 30 Ft, negyedévre 90 Ft- egy évre 360 Ft. Index: 25 967 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári tizemé* ben Kaposvár. Május 1. u. 18L Felelős vezető: Farkas Béla Igazgató. Kéziratokat nem őrztink meg és nem küldünk vímímI Jött a Télapó XXXV. évfolyam, 286. szám. Péntek, 1979. december 7. Mai gyerek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom