Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
VILÁG PROLETÁRJAI; EGYES0LJEIECl AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 287. szám 1979. december 8., szombat KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-án Kádár János eivtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bhöttság megvitatta és elfogadta; — Honost fér ént «istennők, a Központi Bizottság titkárának eUSter jesztéséban a> 1979. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szőlő jelentést • az 1990l évi népgazdasági terv és éTtanri költségvetés irányelveire vonatozó javaslata*, I. tette a épMmunka ídősaerű héwfeett. Megállapította, bogy népünk eredményesen (Mgesik as 19TB. évi nép- gazdasági terr feladatainak megoldásán. Nagyra értéieíte a dolgozó kollektíváfc keademé- nyeaését, a párt Xil. kmgresa- szusának és hazái* fefcxabedn- lása 35. évfordulójának tiszteletére indított; és^oraatgawá 1979-ben a népgazdaság alapvetően a gazdaságpolitikai célokkal összhangban fejlődik. A gazdálkodás egyes fettételeinek kidása ellenéra biztató eredményeket értfink el a népgazdaság — ezen beüfl elefiaorban a halgazdaság — egyensúlyi helyzetének javításában. aottabbá, érdemibbé vált A gazdálkodó mervezetek jelentés része megértette a követelményeket, kezd alkalmazkodni a szigorúbb fettételekhez. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását segítette a belföldi felhasználás mérséklése. A szükségesnél és a tehetségesnél kisebb mértékben javult a termelés hatékonysága, versenyképessége és a termékszerkezet Az 1979. évi népgazdasági terv eddigi teljesítéséről megállapítható: 1« Ä nemzett jövedelem — elsősorban a mezőgazdasági termeléskiesés, valamint az ipari termelés növekedésének mérséklődése miatt — az előirányzott 3—4 százalék helyett várhatóan 1—1,5 százalékkal nő. Ezért a belföldi felhasználást a tervezett 1 százalékkal szemben mintegy 4 százalékkal kellett csökkenteni. — Az ipari termelés az előirányzott 4 százaléknál lassabban, előreláthatóan 2,5—3 százalékkal nő. A korábbinál jobban igazodik az értékesítés és beszerzési lehetőségekhez, növekedése vállalatonként differenciáltabb. A gazdaságos kivitelt bővítő és a belföldi igényekhez rugalmasan alkalmazod« vállalatok fokozzák ternelésüket A munka termelékenységének növekedési üteme meghaladja a termelését. —■ Az építőipari ternaeie* várhatóan a tervezett mértékben, mintegy 2 százalékkal nő. Javul az építési igényeknek és az építőipar teljesítőképességének az összhangja. A folyamatban levő beruházások kivitelezése meggyorsult. Növekedett a felújítási és karbantartási munkák aránya. — A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évived azonos lesz. A növénytermelés , 2—3 százalékkal csökkent. Kenyér- gabonából a tervezettnél jóval kevesebb, a kukoricából pedig valamivel több termett Az állattenyésztési ágazat mintegy J százalékkal termed többet. A zavartalan takarmány- ellátáe érdekében az irányító szervek és az üzemek megfelelő intézkedéseket tettek. Az állatállomány növekedése, továbbá • vágóállatok, állati termékek termelése és felvásárlás* meghaladja a terve zettet — A hßteefcedM vdBatetek kisebb fennakadásokkal kielégítik as ára- ói azonélyezálz#i -C - « g... ■ « irtási igeoyöüet, Á beruházánr* lényegében • terv szerint valósulnak meg. Az állami beruházások az előirányzatnak megfelelően teljesülnek, a vállalati beruházások viazont mérséklődnek. Javait a készletgazdálkodás, jelentősen esőkként a késztetek növekedési üteme. A tagbdfoeMottak aA- ma m iparban és az építőiparban csökkent, a közlekedésbe» és a kereskedelemben nőtt, de összességében nem váMooott. A omnkaerő-gazdál- kodásben kedvező változások bontakoznak ki. Mind több válthatnád tétételednek — a párt- és társadalmi szervek támogatásával — a munkaerő- jMflAÉ&áCBn Az étetsiinnjeinl a népgazdaság tehetőségeivel. a gazdálkodás eredményességével összhangban alakult. Az 1979. júliusi árintézkedésekhez kapcsolódó jövedelemnöveléssel együtt az átlagos kereset 7,5—8 százalékkal, a pénzbe® társadalmi juttatás 18 százalékkal, az egy lakosra jutó jövedelem 9,5—10 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal mintegy 9 százalékkal emelkedik. Mindezek hatására a munkások és alkalmazottak reálbére, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete országos átlagban 1— 1,5 százalékkal csökken, az egy főre jutó reáljövedelem pedig valamelyest meghaladja az 1978. évit. A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott, bővül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcikkekből, építőanyagokból azonban hiány van. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően megépül 88— 90 ezer lakás, elkészül 4800 bölcsődei, 22 ezer óvodai hely, 1160 általános iskolai tanterem és 1800 gyógyintézeti ágy létesül. Javul' a lakosság kul- i turális, egészségügyi, szociális ellátása. 5. Tovább bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Jürobodik auruttmuködésíink, fejlődnek termelési kapcsolataink a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A rubel elszámolású kereskedelmi forgalomban a kivitel a tervezettnél gyorsabban, 7—8 százalékkal, a behozatal az előirányzottnál mérsékeltebben, 2 százalékkal nő. Államközi kötelezettségeinket teljesítjük. A külgazdasági egyensúly javításának követelményeivel összhangban a nem rubel elszámolású kivitel az előirányzottnál dinamikusabban, 14 százalékkal bővül, a behozatal — a tervnek megfelelően — mintegy 5 százalékkal esők ken. Jelentős eredmény, hogy a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege megközelíti a tervezettet 6« A gazdasági szabályozók módosításának, a támogatások mérséklésének eredményeként kismértékben nőtt a társadalmi tiszta jövedelemnek: az állami költségvetésben központosított hányada. A költségvetési intézmények takarékosabban gazdálkodtak- A vállalati és intézményi gazdálkodásban az ésszerű takarékosságot szolgálják azok az év folyamán hozott intézkedések, amelyek szabályozzák a közületi személygépkocsik használatát, az irodaberende- zéeek beszerzését, a kiadványok megjelentetését, a rendezvények szervezését, a belföldi és külföldi kiküldetéseket asmssÉ jövedelem belföldi felbaszoáite ipari termelés ninaig mi ópftést—«sereMsi teljesítmény mezőgazdasági toil*ékek termelése a szocialista szektor beruházásai egy lakosra jóid reáljövedelem lakossági fogy amim A népgazdasági egyensúly javításának alapvető feltétele, hogy a termelés növekedése nagyobb hatékonysággal valósuljon meg. Az észszerű anyag- és energiatakarékosság is segítse elő, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél lassabban emelkedjenek. A hatékonyan dolgozó vállalatok termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. Javítani kell a munkaerőgazdálkodást és biztosítani a gazdaságos termeléshez szükséges munkaerőt. — Az ipari termelés a hazai és a nemzetközi értékesítési lehetőségeknek és a hatékonysági követelményeknek megfelelően differenciáltan növekedjék. A versenyképes exportra, az import gazdaságos helyettesítésére képes vállalatok termelése gyorsabban emelkedjék. Az irányító szervek határozottabban követeljék meg az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan vállalatoktól a jövedelmező gazdálkodást, a termelési szerkezet átalakítását. A feladatok II. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1980- ban a népgazdasági terv fő célja a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítása, az elért életszínvonal megőrzése legyen. Ennek érdekében erősíteni kell az 1979-ben kibontakozó kedvező tendenciákat. A további munka kulcskérdése a termelés differenciált fejlesztése, az ésszerű takarékosság fokozása. A gazdasági munkában, az irányításban és a végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, a szükséges szerkezeti változások meggyorsítására, a műszaki fejlesztésre, a nemzetközi verseny képesség fokozására ketl összpontosítani. Elengedhetetlen, hogy nagyobb előrehaladást érjünk él a gazdaságtalan tevékenységek és veszteségforrások csökkentésében, megszüntetésében. Fontos követelmény, hogy a belföldi felhasználás, a felhalmozás — elsősorban a beruházások differenciált visszafogása útján — tovább mérséklődjék. A Központi Bizottság mindezek alapján egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1990. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, illetve az állami költségvetést az or- eággyülés elé terjessze: mt ttM. éri főbb előirányzatok az 1979. év százalékába* M&5 90,9 193,5—194,9 n j— m 1*5,9—1954 99,9— 99.9 199,9 1*1,9—191,5 ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési .kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építőipari kapacitásoknak és a fizetőképes keresletnek az összhangja javuljon. Az építési munkák jobb szervezettsége révén is növekedjék a termelékenység, javuld jón a minőség, erősödjék a szerződéses fegyelem és a határidők betartása. Gyorsuljon meg a népgazdasági egyensúlyt javító beruházások kivitelezése. — A mezőgazdasági termelés — a népgazdasági célokkal összhangban — igazodjék a belföldi kereslethez és a gazdaságos export lehetőségeihez. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek használják ki még jobban termelési adottságaikat. A növény- termelés 10—11 százalékkal emelkedjék. A talajok termő- képességéhez igazodó műtrágya felhasználással, a szerves (Folytatói' a 2. oldalon) Óriási gáztárolók, a prep&n-buttn fis néhány évtizedes pályafutása alatt óriási népszerűségre tett meri vüágszerte. Segítségével azok Is részesülhetne* a nagy bő- tartalmú éghető gáz használatának »áldásaiba*«, akfcbea nem ér el a gázvezeték-hálózat csőkígyója Cseppfolyósított gázok tárolására alkalmas gömb alakú tartályok egy kőolajfeldolgozó üzem szomszédságában. Napjainkba* a legnagyobb cseppfolyÓ6gáz-tartályok 2—3000 köbméter te fogad (»képességűek. A NATO tervei aláásnák az enyhülés eredményeit AHNF értekezletének állásfoglalása A Hazafias Népfront fővárosi és megyei bizottságainak képviselői tegnap országos értekezletet tartottak a HNF Országos Tanácsa Belgrád- rakparti székházéban. Meghallgatták Sebestyén Nándor- nénak, az Országos Béketanács elnökének tájékoztatóját, s áttekintve azt a helyzetet, amelyet a NATO vezető körei a közéohatótávolságú atomfejes rakéták nyugateurópai elhelyezésének tervével idéztek elő. az értekezlet részvevői állásfoglalást fogadtak el: — Hazánk lakossága az elmúlt hetekben tiltakozó gyűléseken és más rendezvényeken juttatta kifejezésre: ellenzi a NATO vezető köreinek szándékát, az új középhatótávolságú atomfejes rakéták nyugat-európai elhelyezését — hangsúlyozza a dokumentum. — Senki sem maradhat közömbös azzal a fenyegetéssel szemben, amely a Pershing—II. és a szárnyas- rakéták gyártásával és telepítésével a fegyverkezési verseny új fordulóját készíti elő. Az új nukleáris pusztító eszközök hadrendbeállítása egyértelműen a fennálló katonai erőegyensúly megbontására irányul egyes NATO-orszá- gokban. A tervek megvalósítása aláásná az európai biztonság eddigi eredményeit, a kölcsönös hizalmat, erősítené földrészünkön a politikai feszültséget rontaná az egéss nemzetközi helyzetet — Külön is figyelmeztető, hogy e fenyegető törekvések olvan időszakban öltöttek testet amikor reálisan elérhető cél az országoknak és népeknek a legyverzet alacsonyabb szintjén létrejövő biztonsága. Ez egyetlen ország érdekeit, jogos biztonsági szempontjait sem 6énené. — A Varsói Szerződésbe tó- ’n.őiült szocialista országok —1 köztük hazánk — a helsinki záróokmány szellemében az euróoai és az egvetemes biztonság erősítésének útién kívánnak járni. Ezért tárgyalásokat szorgalmaznak, amelyek úi. fontos megegyezéseket készíthetnél e'ó. Erre irányulnak Leóti) id Brezsnyevnele október 6-án, valamint november 6-an ismertetett javaslatai. Ezt szolgálják a Varsói Szerződés kezdeményezései. köztük a külügyminiszteri bizottság mostani, berlini értekezletén tett indítványok, beleértve £z összeurópai tanácskozás mielőbbi összehívására vonatkozó jovaslatot is. Közvéleményünk ismeri és támogatja ezeket az indítványokat. amelyek — az egyenlő b.ztonság elve alapján — gyakorlati lépésekkel szolgálhatják a katonai szembenállás mérséklését. A Szovjetunió következetes békepolitikáját bizonyítják a napokban már megkezdett egyoldalú leszerelési intézkedések is. Igazi függetlenséget Holtai Imre nagykövetünk felszólalása Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának plenáris ülésén a na- míbiai kérdés vitájában felszólalt Mollal Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője is. Beszédében megállapította: az ENSZ idevonatkozó deklaráció és határozatai egyértelműen kinyilvánították Namíbia területi integritását és népének a függetlenséghez és szabadsághoz való elidegeníthetetlen jogát. Ennek ellenére a namíbiai nép helyzete tovább romlik, mivel a dél-afrikai fajüldöző rezsim semmibe veszi a világszervezet döntéseit. A felelősségben osztoznak azok a hatalmak is, amelyek széles körű kapcsolatukat tartanak fenn a pretoriai rendszerrel és minden módon támogatják azt. Hollad Imre emlékezteit rá:. 1978 es 1979 folyamán jelentő« i erőfeszítések történ1 ek annak érdekében, hogy a Biztonsági Tanács határozatával összhangban rákényszerítsék Dél-Aírl- kát az ENSZ felügyelete mellett megrendezendő választások megtartására. A fajüldötző rezsim azonban ismét elszabotálta ezt, és elhatározta, hogy az ENSZ határozatait megkerülve egyoldalú lépéssel látszatfüggetlenséghez segít egy ideiglenes kormányt Namíbiában. Magyarország állandó ENSZ-képviselője felhívta a közgyűlést, hogy újólag mondja ki: a na- mibiai rendezést csak abban aa esetben ismeri el, ha az a terület lakosságának igazi függetlenségén alapszik, és ha a terület népét — az ENSZ idevonatkozó határozataival összhangban — a valódi nemzeti felszabadító mozgalom, a SWA- PO kegmoeü. _
