Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

Tudomány és társadalmi mozgalom Gyógyító szavak Kötet az üzemtörténetírásról P ) ár hete á siófoki hely­történetírói konfe­rencián fogalmazták meg országos kutatók, hogy a mai történetírásban milyen nélkülözhetetlen a helyi és re­gionális eredmények földolgo­zása, ismerete. A sok kis mo­zaikdarab, az apró részered­mények — a táj, a régió törté­nete — nélkül múltunk aligha ismerhető meg teljes mélysé­gében, s nem hozható közei­be a rég letűnt idők ember­formáló szerepe. S hogy ne legyen pusztába kiáltott szó, ami ott elhangzott, a Magyar .Történelmi Társulat is tevé­kenykedik ezért. Egyebek közt most adott ki egy tekintélyes kötetet Az üzemtörténetirás módszertani kérdései címmel. Gazdag anyagú tan ólmán yok sorakoznak itt Incze Miklós szerkesztésében. (Ö a társulat . üzemtörténeti szakosztályának elnöke.) A szerzői gárda neves tör­ténészekből és az üzemtörté­netírás elismert, legjobb szak­értőiből verbuválódott. Hanák Péter, Vass Henrik, Makkai- JLászló, Sárközi Zoltán, Szeke­res József írt egyebek között tanulmányokat és gazdagítot­ta a tudománynak ezt az új ágát több fontos megállapí­tással. Hol a helye az üzemtörté­netnek a történeti kutatások sorában? Találó Incze Miklós megállapítása: ez a kutatási terület egyrészt komoly tudo­mány, de egyben társadalmi mozgalom is. Fiatal ág a tör­ténetírás fáján, alig száz év­re nyúlik vissza. Az indulás és a fejlődés nem volt és nem is lehetett egységes. A külön­böző üzemek alakulásának kö­rülményei rendkívül eltértek egymástól. A tőkés tulajdonban levő gyárak, üzemek történetének földolgozását rendszerint a vállalkozó megbízásából kezdte egy-egy »kutató«. Magá­tól; értetődő, hogy így aligha születtek elemző, objektív munkák, s ezek a polgári tör­ténetírás szakmai mércéjével is kifogásolhatók. 1945 után az egészséges kezdeményezéseket hamar befullasztották az 50-es évek eseményei, a személyi kultusz és a dogmatizmus el­uralkodása. Az akkor született történeti munkák sematikussá, tudománytalanul aktualizálóvá váltak, s így épp a történet- tudomány szempontjából hasz­nálhatatlanok. Tulajdonképpen csak a 60- as évektől bontakozott ki e lényegét tekintve egészséges hajtásnak a fejlődése. Az üzemtörténetírás a hatvanas évek végétől és a hetvenes évek elejétől válik országos társadalmi mozgalommá. Nem­csak kutatók serege foglalko­zik ilyen kérdésekkel, hanem — kevesebb fölkészültséggel, de nagy lelkesedéssel — ké­szülnek a brigádtörténetek, üzemi krónikák, a majdani üzemtörténetet kutatók fontos dokumentumai. S ennek a munkának az egyik központja épp Somogy székhelye, Ka­posvár. A társulat időben fölis­merte ezt a szaktudo­mányos és társadalmi igényt. Az üzemtörténeti szek­ciónak füzetei jelentek meg, nemzetközi konferenciákon igyekeztek tisztázni a fontos elvi és módszertani problémá­kat. Ugyanakkor párhuzamo­san föllendült az üzemtörté­netírói mozgalom is. A kettős ösztönzésre a fejlődés mintegy kicsúcsosodásaként született meg ez a kötet. Részben olyan tanulmányo­kat közöl amelyek ugyan ko­rábban már megjelentek vagy előadás formájában elhangzót-' tak, mégis nehezen hozzáfér­hetőek. Az írások zöme az üzemtörténetírás jelene. s méginkább jövője szempont­jából nélkülözhetetlen temati­kus problémákkal foglalkozik. A vaskos kötet végén igen részletes és alapos bibliográ­fiát talál az olvasó,,-r- ez se­gíti a tájékozódást, a már el­ért eredmények beépítését á kutatómunkába. Több írás is fölhívja a fi­gyelmet a gyár és a dolgozó ember, a mozgalom, az üzemi szervezkedés és az országos munkásmozgalom közötti ösz- szefüggésekre. Más írások e munka helyét próbálják föl­vázolni a helytörténetíráson belül. A legtöbb szerző híve a modern tudományközi együtt­működésnek: a történetírás szintetizálja több rokon és társtudomány módszereit, eredményeit. Hiszen egy üzem életéről, múltjáról sokat és lé­nyegeset elmondani aligha le­het a politikatörténet, a mun­kásmozgalomtörténet ismere­te, a gazdasági és technikai ismeretek sokrétűségének, sőt tágabban a néprajz, a szocio­lógia, a népesedéstudomány, a jog alapos, szerteágazó tudása nélkül. A munka az üzemtör­ténetírás kibontakozásának hazai és külföldi példáit is be­mutatja, sok esetben kritikus hangvétellel. A kötet lapozgatása közben óhatatlanul eszembe jutott, hogy a korábbi évek munká­ja alapján milyen komoly eredményei vannak megyénk­ben e fölvirágzó tudományág­nak és társadalmi mozgalom­nak. Elegendő itt Szili Ferenc tanulmányaira utalnunk. A Kaposvári Cukorgyár történe­tének kutatása közben példá­ul igen meggyőzően mutatta be a gyáralapítás táj- és kör­nyezetalakító szerepét. V agy emlékeztessünk Király 1. Sza­bolcsnak a technikatörténeti kutatásokban produkált orszá­gosan is érdekes eredményei­re. (A szerző nemrég doktorált e témakörből.) A történészek sok segít­séget kaptak ehhez a munkához a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak honismereti albizottságá­tól. Ezért a szerkesztők a kö­tetet szélesebb olvasóközön­ségnek is szánják. így a szak­embereken kívül azok is ha­szonnal forgathatják, aikik ma sokat tesznek a honismereti mozgalom kiteljesítéséért. Cs. T. »Színire« készül a versmon­dó diáklány. Váci Mihály buzdító sorokkal, jegyezte be nevét a dedikálásra fölaján­lott kötetbe: »Erzsikének, i amikor már ezt a verset nemcsak éli, hanem érti is,« Dr. Zsembery Erzsébet a sikeres gyerekkort maga mö­gött hagyva üzemorvos Ka­posváron. a Mezőgép válla­latnál. A pályakezdő évek termése beérett, a gyárban befogadták. A kapun kívül a | kapcsolatok építése — mint annyi másnak — nem járt ! gyors és főleg tartós ered - i ménnyel. Beszélgetésünk elé ! egy jelenetet varázsolt a I gyár hétköznapi élete. Fes­tékfoltos munkás csukta be ; maga mögött az orvosi rende­lő ajtaját. Szívtájéki panasz, álmatlanság — adta elő. Ru­tinvizsgálat. A szív zöreiei egészségesek. A tünet: a fér­fi arcán. — A család ... — Ért a szóból a doktornő; itt az a gyógyszer, hogy el­beszélgetnek. — Bízom a szavak gyógyí­tó erejében — mondja. — Az életmódról szeret­nék önnel beszélgetni. Sike­res gyerekkora volt. Előbb erről. — Apám sorsát megpecsé­telte. hogy a szülei nem ta­níttathatták, de megtalálta a hétköznapi munkáját — sza­bó volt — és mellette élete örö­! mét. Sokat olvasott, és maga I is írogatott. Engem beírattak balettrg. később a gimnázium­ban önszántamból jelentkez­tem az irodalmi színpadba. Festeni is tanultam, Kolbe Mihály foglalkozott velem. Az iskolában kitűnő tanuló vol­tam. tizenkét év alatt egy négyesre tettem szert csupán. Az egyetemen sikeresen fői­vé teliztem. — Szigorú időbeosztást kí­vánhatott. hogy mindenben átlagon felülit nyújtson. — Osztálytársaimat korre­petáltam is. Nagyon könnyen tanultam. Az egyetemen az ösztöndíjért föl kellett áldoz­nom a kedvteléseimet; most megint van egy kis időm ar­ra, hogy a kedvtelésemnek is éljek. Az irodalomnak és a' zenének ... — írogat. — Igen, az írás megszaba­dít az olyan feszültségektől, amelyeket másképp talán nem küzdhetnénk le. A poha­rakat békében hagyom... — Orvosként mit tapasztal a betegei között? — Sok a neurotikus dol­gozó a gyárban, főleg a nők között. Bejönnek hozzám a rendelőbe, és elárulja a sze­mük: azt várom tőled, hogy hallgass meg. Az orvos es­kü alatt tett fogadalmat, hogy segít a rászorulókon, sokszor azokon is, akik még nem be­tegek. Tudatosítani kellene az emberekben,' hogy ja mik­roközösségekben. főleg a csa­ládban jobban ügyeljenek egymásra. — Felkészültek-e erre? — A gyerekek nevelését ebből a szempontból is hiá­nyosnak tartom. — A neurózis, ha nem is éri el még a betegség fokát mindenképpen károsítja az ember kibontakozását, hiszen 1 általában az ilyen emberek^ nek rossz a közérzetük. Mi segíthetné elő hatékonyabban az előbb említett szemlélet- mód kialakulása mellett a szervezet megújítását? — Semmiképpen nem az! ami elharapódott: az emberek elaprózzák a kikapcsolódásra szánt szabad idejüket. Szabad­ságuk alatt kevésbé pihennek, sokan a munkába ölik már megfáradt, energiájukat is. — ön hogyan alakítja sa­ját életét? — Nem szokványosán. El­sősorban szigorú vagyok ön­magámmal szemben. Azokat a célokat, amiket kitűztem magam el. el is értem. Per­sze a körülmények hatalma alól nem vonhatom ki maga­mat sem. Ideggyógyásznak készültem, szemész lettem, de most már inkább üzemor­vos. — Nem okozott ez törést ? — Rengeteg bennem a nosztalgia. Egy azonban megmaradt az elhatározásból: gyógyító orvosként tevékeny­kedem. H. B. Mecseki ércbányászok a műemlékért Hazafias nevelés a családban A szocialista ember fontos erkölcsi tulajdonsága, hogy szereti hazáját, népét, megbecsüli történelmi és kul­turális hagyományait, felisme­ri és átérzi a népek összetar­tozásának, a proletariátus nemzetközi harcának jelentő­ségét, távlatait. Gyermekein­ket erre a szocialista hazasze­retetre és munkásnemzetközi­ségre kell nevelnünk. Az is­kolában a tanulók az órákon, illetve a tanulmányi sétákon és másutt kezdenek ismerked­ni szülőföldjükkel, a tágabb hazával, illetve népünk törté­nelmével és kultúrájával. a dolgozók mai életével — azzal a társadalmi rendszerrel, amelyben élnek, s itt kapják meg az alapvető -ismereteket a proletár internacionalizmus­ról. Mindez azonban nem elég gyermekeink hazafias nevelé­séhez. Szükséges, hogy a csa­lád együttműködjön ebben is az iskolával. A szocialista hazaszeretet a szülőföld, a hazai táj szerete- tét jelenti. Ezért helyes, ha a szülők segítenek az iskolának, hogy gyermekeink minél job­ban megismerjék lakóhelyüket, a környező tájat, a szűkebb pátriát, majd az egész orszá­got. Együttes séták, barango­lások során figyeltessék meg gyermekeikkel a szülőföld szépségeit, figyeljék meg a szűkebb haza változatos állat- és növényvilágát. Kívánatos, hogy a szülök kirándulni menjenek . gyermekeikkel olyan helyekre, ahol a táj szépségein kívül hazánk tör­ténelmének jeles emlékei is, megtekinthetők: Szigetvárra éppúgy, mint Pécsre. Sopron­ba meg Sárospatakra. A mai motorizáció korában ez már eléggé könnyen megoldható. Itt hadd utaljunk arra a hely­telen »divatra«, hogy sok csa­lád előbb eljut külföldi or­szágokba, , Rcymaba, Párizsba, mint teszem azt Egerbe vagy Esztergomba. Nagyon fontos, hogy gyermekeink és mi ma­gáink is előbb ismerjük meg történelmi helyeit, világhírű kulturális értékeit, és ezek után törekedjünk a nagyvilág megism érés éré. Szocialista hazafiságunk lé­nyeges eleme hazánk társa­dalmi, gazdasági. politikai I rendjének, a szocialista épí­tés eredményeinek megismeré­se és szeretete, tehát a jelen és a jövő hazájának szerete­te, Azért, hogy gyermekünk megértse szocialista társadal- 'muiik magasabbrendűségét, szükséges, hogy észrevétessük vele azokat a változásokat, amelyek a családon belül mu­tatják a jobb, a megváltozott életet. A rendes ruházkodás, a tápláló étkezés, a családi ajándékozás, a nyaralás, az egyre szépülő családi otthon — benne az új bútorok, a természetesnek látszó rádió, tévé, a mosógép, a porszívó meg a többi tárgy — mutat­ja szebb életünket. Szükséges az is, hogy a szülök elbeszél­jék gyermekeiknek, milyen volt saját gyermekkorunk, mi­lyen nehéz volt a dolgozó munkások, parasztok, tisztvi­selők élete régen; gyermeke­inknek ugyanis nincsenek múltbéli tapasztalatai, nem tudják mihez mérni a fejlő­dést, s néha nem is becsülik meg eléggé. Saját családun­kon kívüli példákkal is mu­tassunk rá a megváltozott életre. Sok alkalom kínálko­zik ma erre országunkban. Is­mertessük föl gyermekeinkkel azt a nagy vívmányt, hogy ná­lunk mindenkinek van mun­kája, nincs mukanélküliség, s a dolgozó ember boldogul, be­csületesen megélhet kereseté­ből, gyermekeit minden szük­ségessel el tudja látni. Ma, holnap és holnapután nem fenyegeti a létbizonytalanság, mint nem egy kapitalista or­szágban a sok ezer — sokszor Mindezeket a beszélgetése-1 ken, a sétákon és kirándulá­sokon kívül megfelelő filmek, televíziós adások közös meg> nézése és megbeszélése, vala­mint gyermekeink olvasmá­nyai biztosíthatják. Szükséges, hogy a felnőttek megismer­tessék gyermekeikkel saját munkájukat, hiszen a szemé­lyes tapasztalat a meggyő­zőbb. Ha lehet, vigyék el őket munkahelyükre, hadd lássák, milyen tevékenységgel keresi a szülő a kenyeret. Beszélges­senek el a harcokról és azok­ról a hősökről, akik népünk történelmében oly sokszor küzdöttek a szabadságért, a ha­ladásért. a szocialista jövőért — a 48-as szabadságharcban részt vettekről éppúgy, mint a Tanácsköztársaság harcosai­ról, a nagy hadvezérekről meg az ellenállási mozgalom köz­katonáiról, a hazájukért küz­dő emberekről, aíkiikre büsz­kék vagyunk, mi mai magya­rok. Alakítsunk ki őszinte tisz­teletet, szeretetet irántuk fia- inkban-lányainkban, s hasonló jellembeli, erkölcsi tulajdon­ságok kialakítására késztessük gyermekeinket. Népünk kulturális alkotásai­nak megismerése, megbecsü­lése szintén jelentős vonás szocialista hazafiságunkban. A család támogatja ezt a sza­bad idő helyes megszervezé­sével, amelyben helye van a múzeumlátogatásnak, a kiálli- tásoik megtekintésének épp­úgy, mint eg.y-egy kiemelke­dő színdarab vagy film közös megnézésének. Személyes példával nevelhe­tünk legjobban sokoldalú ér­deklődésre, a magyar kultúra iránt — hogy a tánczenén kí­vül népzenénk gazdag világa is érdekelje gyermekeinket; hogy a krimik és a kalandre­gények mellett a klasszikus és i a mai modem írók müveit is kézbe vegye, hogy el tudjon gyönyörködni az alkotás szép­ségében, akár egy-egy szép festményről, szoborról vagy épületről van szó. Ismerje és használja édes magyar anya­nyelvűnket.! Ne beszél jen csú­nyán, a durva, drasztikus ki­fejezések ne uralkodjanak el nála. Népünk és hazánk szeretete elválaszthatatlan a más népek iránti, tisztelet és megbecsü­lés érzésétől, amely elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok iránt nyilvánul meg. Meg kell értetni gyermekeink­kel. hogy népünk sorsa össze­fonódik a többi ország sorsá­val, a dolgozók nemzetközi harcával, amely az imperia­lizmus és a gyarmati rend­szer ellen folyik. Tanulóink­ban együttérzést és • tiszteletet kell kialakítanunk minden nép iránt, mely a szabadsá­gáért küzd. őszinte^ szeretetet kell kifejlesztenünk a testvéri szovjet nép iránt, amely fel­szabadította hazánkat, és ál­landóan segíti szocialista éle­tünk fejlesztését. Sok nagy al­kotás, tett és mindennapi je­lenség tudja ezt életünkben példázni. A más népek iránti sze­retet, tisztelet megerősítésére szolgálhat a nyelvtanulás, az ehhez kapcsolódó levelezés külföldi partnerekkel, vala­mint a csereutazás, akár egyé­ni, akár iskolai szervezésben. Segítsük elő gyermekeink ilyen törekvéseit; ne sajnáljuk az anyagi áldozatot, mert so­kat kamatozhat gyermekünk fejlődésében. Ha sokat lát, ta­pasztal, és összeméri a hazai­val, sokkal jobban becsüli kis hazánk elért eredményeit. Ahhoz, hogy a szülők neve­lőmunkája meggyőző legyen, elsősorban a személyes példa szükséges: a szülők őszinte ha­zaszeretete, szocialista ren­dünk melletti kiállása mind véleményalkotásokban. mind tettekben. Ezzel segítheti eredményesen a családi neve­lés a szocialista hazafiságra nevelést tanulóinkban. Dr. Szeiéndi Gábor ennek a »kicsiny hazának« szép»e§<* tájait, millió — munáanéikiuit. A Mecseki Ércbányászati Vállalat anyagi és technikai segít­séget nyújtott a művelési területén fekvő kővágószöllösi Ár­pád-kori templom helyreállításához.' Az értékes műemlék egyike annak a környékbeli hat templomocskának. amely vi­szonylag épségben vészelte át az évszázadok viharait. Gondoskodnak a kaposvári öregekről Az idős emberek szociális ellátottságának helyzetét tár­gyalta meg a Kaposvári Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A városunkat érin­tő eredményekről, javaslatok­ról dr. Varjú Irén városi ve­zető főorvos számol be: — A múlt évben ismétel­ten fölmérést végeztünk vá­rosunkban a szociális gondo­zásra szorulók érdekében. Körzeti ápolónőink 836 idős embert kerestek föl, ebből 291 személy szociális gondozásra szorult. Szeretnénk azonban, ha a különböző társadalmi szervek és a lakosság, is meg- könnyitené »kutatómunkán­kat«, s bejelentenék a gon­dozásra szorulókat az illeté­kes szervnél. Az öregek nap­közi otthonaiba mindenkit fel tudunk venni. A házi gondo­zást is meg tudjuk szervezni. Jelenleg — sajnos — csak négy hivatásos gondozónk van, viszont növekszik a tisz­teletdíjas gondozók és a munkát vállaló szocialista brigádok száma. Itt külön meg kell említenem a villa­mossági gyár és a gyógyszer­tári központ két szocialista brigádját, valamint a Krénusz János Általános Iskola úttö­rőcsapatát, ők nagy segítsé­günkre vannak. Az öregek napközi ottho­nainak számát háromról négyre emeltük, itt napi két­szeri, illetve háromszori ét­kezést adunk a rászorulók­nak. A napközi otthonok föl­szereltsége jó, valamennyit szocialista brigád pártfogol­ja. Ünnepségeket szerveznek, ajándékokkal kedveskednek .«c időe> embereknek. Haazú lenne felsorolni a segítő cso­portok névsorát: szerepelnek köztük a Patyolat, a fogtech­nikai, a tejipari vállalat, a cu­korgyár, a szolgáltatóipari szövetkezet. Május 1. utcai fényképészüzletének dolgo­zói, a Szalma István Általá­nos Iskola. A szociális étkezteiést 1977 óta szervezzük. Ez a mozgá­sukban korlátozott idős em­berek ellátását könnyíti. Egy külön erre a célra vásárolt tehergépkocsi házhoz szállítja az ebédet. Jelenleg 98 ember részesül ebben a szolgáltatás­ban, közülük 53-an ingyen kapják az ebédet. Szociális foglalkoztatónk-3 ban 63 idős embernek adunk munkalehetőséget. A végrehajtó bizottság az előterjesztést elfogadta. s meghatározta a szociális gon­dozás fejlesztésének további feladatait. Az egészségügyi osztály hatáskörébe- tartozik az öreaek napközi otthona hálózatának továbbfejleszté­se. az otthonokban az étkez­tetés kibővítése, hogv a rá­szorulók vasár- és ünnepna-' ookon is kapjanak ebédet! Tervbe vettük egy 200 sze­mélyes szociális otthon épí­tését. Végül meg kell említe­ni: hogy mivel Kaposváron sok az idős ember, jó len­ne, ha a közművelődési terv­ben szerepelnének az ő ér­deklődési körüknek megfele­lő programok is. omogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom