Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
Előítéleteink balítéletek Vadvédelmi kísérletek Fácánkerten Előbb jutnak ellátáshoz • Tíz-tizenöt éve tömeges vadpusztuiást okoztak a mezőgazdaságban használt — többnyire kezdetleges és tökéletlen — vegyszerek Az egykori rossz tapasztalatok máig is sokakban táplálják a növényvédő szerekkel szembeni előítéletet. Európa egyetlen természet- és vadvédelmi állomásán, a Tolna megyei Fácánkerten tett. látogatás azonban arról győzött meg, hogy előítéleteink jórészt balítéletek. Az évtized eleién a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának speciális részlegeként alakult ez az állomás Vizsgálata nélkül nem kerülhet: forgalomba egyetlen új, a mezőgazdaságban alkalmazandó vegyi anyag sem. A szereknek rendkívül szigora próbákon kell bizonyítaniuk, t hogy akár a legkisebb énekesi madárra is ártalmatlanok. Először egvsKerűen beadják az anyagot a kísérleti állat-j nak. Ha elpusztul, újabb ál- 1 latokkal újabb, különféle etetési kísérletek következnek A közhiedelemmel ellentét- ' ben a mezőgazdasági vegyszerek zöme — háztartási példávaí élve — inkább hasonlít a konyhasóhoz, mint a hipóhoz. Persze a konyhasó is lehet »méreg-"', ha valaki például kanálszám eszi. Az állomáson második -lépcsőként-« végzet.t etetési kísérletek azt bizonyítják, hogy az állatok inkább éhen pusztulnak, mintsem hozzányúl ianak a veszélyes eledelhez. Elképzelhető persze, hogy egy-egy szer -megcsalja« a vadak ösztönét — ez. esetben a szépreményű készül meny pályafutása véget ér. A továbbiakban modellkísérletek következnek. Még akkor sincs vége azonban a vizsgálatnak, ha az új szer itt is bizonyítja -szelídségét« . . . Ennyiből is látható: a hivatalosan elfogadott mezőgazdasági vegyszer — ha az előírásoknak megfelelően használják föl — nem jelenthet veszélyt a vadállomány számára. Az állomáson alapos a szűrés. Felötlik azonban a kérdés, munkájuk eredménye mivel mérhető. — Döntően .azon. hogy az utóbbi öt-hat évben egyetlen, A vérvétel eredménye sok mindenről árulkodik. Nyugdíjelőkészítés — a tsz-ekben is a korábbiakhoz hasonló tömeges vadpusztulás sem fordult elő növényvédő szer szabályos használatától — tájékoztatott az állomás vezetője (A három évvel ezelőtti alföldi vadlibaelhullások oka is a technológiai előírások megszegése volt.) — Milyen az itteni vizsgálatok hatékonysága? — Ha egy szerről csupán azt akarjuk megállapítani, hogy veszélyes lehet-e a nyu- lakra, e kísérletsorozathoz 70—80 — egyenként 40 dollárt érő —: nyúlra . van szükség. Ráadásul ggy állat csupán egyszer lehet -hiteles mérce«. S ez csak egvetlen szer egyetlen vizsgálatának az ára. Elképzelheti!, mibe kerül évente 15—20 új készítmény több száz. szempontból való megvizsgálása. Mégis szükség van erre a munkára. Ha ' ugyanis csak egyetlen veszélyes szer kerülne forgalomba. több kárt okozna, mint több évt költségvetésünk összege. Első pillantásra ellentmondásos az is, hogy miközben a vadvédelem a fő feladatuk, százával -pusztítják« a vadakat. Csakhogy néhány százért cserébe több százezret óvhatnak meg. — Végül is kimondható-e, hogy a mezőgazdaság korszerű technológiája nem okoz vadpusztulást? — így nem; a különféle mezőgazdasági gépek ugyanis sok mezei vad pusztulását okozzák. Sokkal többet, mint a közvélemény által kárhoztatott növényvédő szerek. Kezdetleges próbálkozások vannak már ugyan a vadak megóvására — ilyen a minden - gazdaságban megtalálható. ám. csak ritkán használt vadriasztó lánc —, ezek azonban nem sokat, segítenek. Állomásunknak is feladata a módszerek tökéletesítése, új megoldások keresése. — Miben áll az itteni természetvédelmi munka? — A különféle nagyüzemi hatásokat a teljes környezetre vonatkozóan is vizsgáljuk. És ez a lényeg. Sajnos. a nagyüzemi termelés megbontja a természet egyensúlyát; egész térségek válnak alkalmatlanná a' vadak eltartására. Ez szinte orvosolhatatlan gond. E természetvédő munka Európa-szerte egyedülálló központja ma Fácán kert. Tevékenysége Somogyból, az országnak vadban egyik leggazdagabb megyéjéből nézve különösen jelentős. A megyei növényvédőállomás kapcsolatai igen jók a fácánkerti központtal, s így az ott kidolgozott új eljárások, útmutatások napok alatt eljutnak hozzánk. A fácánkerti állomás a termésnek a vadaktól való óvását szolgáló kísérleteket is folytat. Az eredmények ígéretesek. Bíró Ferenc A megyei társadalombiztosítási igazgatóságnál több évi tapasztalat tanúsítja, hogy a munkahelyeken előkészített nyugdíikérelmek« elintézési ideje jóval rövtdebb. mintha ez az előkészítés elmarad. 1977-ben még 33, tavaly már csak 26 nap kellett egy-egy ügyhöz, s ezen belül az üze- milee előkészített ü evekben mindössze 26. illetve IS napot tett ki az ellátatlansági idő. (Ez alatt azokat a napokat értik. amelyekre a dolgozó fizetést már nem kap. de még nyugdíjat sem.) Míg a munkahelvi nyugdíjelőkészítés a vállalatoknál, in- i tézményeknél. ipari üzemek- i ben -sínen van«, a mezőgaz- I dasági termelőszövetkezetek- ' ben csak néhánv megyében , beszélhetünk erről. Somogy- j ban most a tsz-szövetség és a • megyei társadalombiztosítási I igazgatóság közösen dolgozik ; azon. hogy az előkészítés a tsz-ekben is fontos munkahelyi feladat legyen. Hogy szükség van rá. mi sem bizonyítja jobban. mint az. hogy a közös gazdaságokból évente ezren mennek nyugdíjba. Tavaly például 1524-en adták be kérelmüket; közülük 774 tsz-tagnál öregségi. 309-nél pedig rokkantsági nyugdíj iránti igény jogosultsága t állapították meg. S ezek az adatok nem tartalmazzák a baleseti nyugdíjakkal és a hozzátartozói ellátásokkal kapcsolatosakat. . . — A somogyi téeszek ügyintézői mindeddig csak a nyugdíjigény-felvétellel foglalkoztak. üzemenként eltérő hatékonysággal, vagyis azoknak a nyugdíjigényét vették föl, akik kopogtattak az irodán — mondta Sárái Gyula, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság osztályvezetője — Mindössze néhány gazdaságban volt csak tervszerű az előkészítő munka. A megyei tsz-szövetséggel együtt ezért határoztunk úgy. hogy a többi üzemben is emeltük e tevé- kenvség színvonalát; a szövetség és a mi munkatársaink együtt keresik föl a téeszeket. A munkát pár napja kezdtük, s a Isz-eknek már körülbelül esyharmada megkötötte a megállapodást a megyei társadalombiztosítási igazgatósággal. hogy a továbbiakban vállalja a nvugdíielőkészítés feladatainak ellátását. A fölkeresett szövetkezetek közül eddig csak egynél nem sikerült megállapadásra jutni. A közös gazdaságok vezetői és az ügyintézők ugyanis jól látják a munkahelyi nyugdíjelőkészítés fontosságát. — Bízunk benne, hogy decemberben megkötjük a megállapodást valamennyi somogyi tsz-szel. Még az év vége előtt munkaértekezletre hívjuk össze az ügyintézőket, s jövőre már megvalósulhat a termelőszövetkezeti nyugdíjelőkészítés az egész megyében. A megállapodás értelmében elsősorban azt várják, hogy a tsz-ekben nem késlekednek a nyugdíjba készülő tag szolgálati idejének elismerésével. Gyakran maga az ügyfél is I elodázza ezt a fontos tenni-1 valót, s ha emiatt az irodára hívatják, úgy véli, máris nyugdíjba akarják küldeni. Pedig arról van csak szó. hogy még idejekorán tisztázzák a nyugdíj szempontjából figyelembe vehető érveket, s így nem lesz tisztázatlan kérdés, ha elérkezik a nyugdijigénylés ideje. Ám ha ez a -láncszem« kimarad, olykor hónapokig is eltart az ügy. — A megállapodás érteimé-' ben a tsz-ek vállalják, hogv a nvugdíjelökészitést fontos munkahelyi feladatnak tekintik. s' az ügyintéző munkájukat méltányolják. Ez a dolgozó ugyanis nemcsak adminisztratív teendőket lát el, hanem folyamatosan tájékoztatja a hozzá forduló téesz- tagokat és alkalmazottakat a nyugdíjjogosultsággal. igénylés tudnivalóiról, s hogy felvilágosítása mindig megalapozott legyen, állandó kapcsolatot tart a társadalombiztosítási igazgatóság nyugellátási osztályával ... Az ügyintézők szakmai továbbképzéseken vesznek! részt, és rendszeresen megkapják az írásos tájékoztatókat.’ Az igazgatóság kötelezte magát, hogy az öregségi, rokkantsági és a hozzátartozói nyugdíjügyekben 30 napon belül érdemi határozatot hoz, és ezt közti a tsz-ekkel. Mindert ilyen értesítésnél megírják azt is, melyek azok a körülmények — például hiányos a szó-' vetkezet adatközlése —, amelyek késleltetik az ügyintézést! H. F. PIACI KORKÉP Barkacsokrok gomba helyett Az enyhe idő az eladók malmára hajtotta a vizet a tegnapi kaposvári hetipiacon. A ta- vaszias napsütésben nem volt nekik sürgős, hogy túladjanak Elme sajátságos összefüggés é tél közeledtének jele. Elgy hete 40 ezer tojást kap-’ kodtafc el a Zala megyei BOV standjainál. Akkor 1,80 voll! a Bábolna-tojás, 2,20 a hazai.1 Most az előbbi 10 fillérrel Szalontay Mihály z utolsó nap mondják, hogy odafönt kezd másként fújni a szél s hogy Nagy Imre meg Rákosi nem ! egyféleképpen beszélnek. De öregeim, itt lenn a kiskatona, akinek én adok tűzparancsot ma éjjel, ha észrevesz téged, csak egyféleképpen tud lőni... A főutca és a főtér sarkán lakott egy ódon. szép több százéves házban, amelynek első szintje, a fölszint már mélyen az utca szintje alatt volt, de a málló vakolatfalak. a rusztikus kövek, a boltívek hajlásai most kellemesen hűvös levegőt teremtettek. A sok-sok virág — már a kapu alatt is hordónyi páfrányok, azáleák, begóniák, rododendronok és minden lépcsőfordulóban sarokban egy-egy zöld kis kertfolt, zsúfolt cseréple- vél-dzsungel is — valami kellemes, nyugalomra intő összhatást idézett föl benne. A kapu előtt parkolt egy dodzs, de üres volt. Géza elbúcsúzott a sofőrtől; elővarázsolt egy másfél kilós óriás- kulcsot. kinyitotta vele a nagykapuba épített kiskapui — Vigyáz! Le kell lépni —■ mondta. S tényleg jó nagyot kellett lefelé lépni. Fölmentek a második emeletre. ahol egy nyitott szoba kivilágított ajtajában fehér hárászkendős, kedves fiatal nő állt. Nem volt már gyerek, de még harmincon innen. Eléjük jött, kezet fogott vele, s mondta, hogy ő a Sárika, és hogy értesült már, hogy ez a gaz lator — nyilván Géza — méltó volt önmagához és mostanáig éheztette őket. Bent a szobában Béla és Robi álltak Somogyi Néplap egy asztal meg egy öreg néni mellett, s kezükben pohár. Ittak vagy várták őket az együttes ivásra, és beszélgettek a nénivel. Géza megbökte: — Csókolj neki kezet! — súgta. — Tudod, hogy nem szoktam — vissza ő. — Nem is kell — szúrta közbe zavartan Sárika, ettől aztán mindhárman zavarba jöttek. Bementek; Miki esetlenül megrázta az öregasszony kezét, aki a jobbjával megfogta, a baljával megsimogatta a fiú kezefejét, és ettől Miki mindjárt megbánta, hogy már megint »elvizett«, ahelyett hogy gyorsan megcsókolta volna a kis öregasszony kezét — Juszt!?... — kérdezte. — Mosakszik — felelte Sárika. Közben Béla megölelte, talán kétszer is. s kezébe nyomott egy jéghideg poharat: mérges zöld fehérbor volt benne. — Cirfandli — mondták. — Idevaló, igazi. Megitták. Leült, s izzadt. — Neked is mosakodnod kéne, összeszedni magad. Fáradtnak látszol. Megfogta Béla karját, odahúzta az ablakmélyedésbe. A kétméteres fal teljesen eltakarta őket a többiektől, az ablakon barna-piros, öreg. vastag ablakspaletta. Béla megint átölelte, s a fülébe súgta: »Ne kérdezz semmit! Ne mondj semmit! Most már minden mindegy. Most már benne vagyunk; majd meglátj uik«. — Ma? — kérdezte. — öregem, négy óra múlva odaát vagy. — Hihetetlen ,. — Csak aztán . 1csak aztán lesz nehéz. Ládd-e? Ez a kis öregasszony meg ez a fiatal — én is most látom először, de most már ezek..., szóval ezeknek el leszünk kötelezve. Ha az ember valamit csinál, annak mindig megvannak a következményei. De hát, azt hiszem, igaza van Gézának. Az a következetesség, amit tőlünk számon kértek az iskolában, az nem a hús-vér, nem az emberek, nem az élet következetessége. Az a merev fiaszentek, a szobrok, a sémák következetessége. De szeretnék már egy héttel idősebb lenni! — Félsz? — Félek — mondta ingerülten Béla. — Én vagyok itt a normák, a belső fegyelem számonkérője. És én rúgom föl a saját törvényemet... Tudod, hogy azzal fogok álmodni, mi van, ha ez a lány mégis.. . szóval; ha nem olyan ártatlan, mint amilyennek te hiszed ... Szép lány, nagy emberek kurvája, miért szállsz pukolra miatta? Ki tudja? S miért megyünk mi is veled?... Fölemelte a fejét, megitta a borát, lenézett Miki szemébe: ötszázéves szem volt, öreg és fáradt, bölcs, nem evilági. — Géza azt mondja, tör- lesztünk. Magunk előtt tör- lesztünk. Hogy annyi embertelenséget követtünk el, hogy a lelkiismeretűnk kívánja az ellen pontozást. Hát én nem! ... öregem, az én lelkiismeretem tiszta. Én azt tettem, ami a meggyőződésem. Védem a*hazám, a szocialista Magyarország határait..) Azt 28. Már melletük álít Robi, és bólogatott, amikor ő — nem megértve Béla csendes befelé kitörését, csak ráérezve annak elkeseredettségére — azt mondta: — Fáradt vagy. Pihenned kéne. — Pihenni? Béla gúnyosan nevetett: — Most jöttem szabadságról. Öregem, mintha tele lennék kérdésekkel, és választ szeretnék kapni a kérdéseimre, de közben ezeket a kérdéseket még magamnak, sem tudom megfogalmazni. így hát neked se kell félni attól, hogy holnap délelőtt kínos kérdéseket kapsz. Nagyon udvarias, jól nevelt társaság leszünk együtt. — Holnap? Béla megint mélyen a szemébe nézett: — Holnap, ha megleszel. — S ha nem? — Akkor, öregem, estére én már a hadbíróság előtt állok. — Hülyék! — mondta Géza mély átéléssel és belső meggyőződései. —p Hülyék! Ide figyelj, Robi — fordult a fiúhoz —, neked kell praktikusan mindenre, minden részletre odafigyelni, mert ezek a nagy lelkizésben még mindent eltolnak. Ha megindul az önmaguk sajnálata, annak se vége, se hossza. Na, igyatok! (Folytatjuk.) a portékán. így egyikük sem engedet a negyvennyolcból. Piac&zerte az almahalmok látványa volt a legcsábítóbb. Zömét 12—16-ért mérték. A körte már kilónként 20 formiert sem muzsikál. Bizonyos fekete apró micsodákról — tüzetesebb vizsgálat után — kiderült, hogy szőlőszemek. Nyilvánvalóan gátlástalan gazdája 25 forintot remélt érte. Ismét sok sületlenséget ösz- szehordtak a tök- és gesz ténye- árusok. Az előbbi darabja öt, az utóbbi kilója 30 forint. A zöldségfélék közül továbbra is a zöldséget drágállották a legtöbben: 12—14 kilója. A valószínűleg régészeti feltárások során előkerült paprikaleletek árát senki sem mondhatta borsosnak: az embereket valami mégis visszatartotta a 10—15 forint leszámolásától. A paradicsom kilója 25—36 forint. Senki sem hegyin ott tegnap a hagymát 12 forintért. Ugyanakkor a csomónként 4-ért kínált zöldhagyma sokat várt vevőre. A fejeskáposzta ára, úgy látszik, megpihen egy kicsit 9 forintnál, mielőtt árcsúcsokat hódítana meg. A kelkáposzta ezúttal is 12 forint volt. A burgonya és a cékla egyaránt 4 forint. A sorvadó gombapiacon megjelentek — 4-ért — az első barkacsokrok, ugyanakkor a virágpiacon nem akadt gomba. drágult, az utóbbi hússzal oú) esőbb Jett, így már csak 10 friH lér a különbség ... A baromfipiacon némi ár^ engedmény reményében mirH denkd lefitymálta a derék szár-J nyasokat. 280-at sem adtak egy libáért és 65-öt is sokalltak egy tyúkért. Egy kakas erényei közt azt sem hallgat^ ták eL, hogy jó tojó. így sem sikerült azonban 110-et kapni érte. Egy asszonyság »-pecsenye- galambot.« árult. Madarat lehetett volna fogatni vele, mH kor valaki megadta a 6 íorirH tot darabjáért Az ország egyéb szabadpiacain az árak ezúttal is igen különbözőek. A körte átlagára például 13 forint Szegeden, holott Békéscsabán 24-ért is kapós. Az alma az ország keleti sarkában a legolcsóbb: 8—10 forint. A burgonya Kecskeméten már 7 forint, nálunk hárommal olcsóbb. A hagyma Komlón 18 forint miközben az Alföldön fele ennyi. 2,40 a tojás Kecskeméten, 2 forint a fővárosban, de csak 1,80 Zalaegerszegen. A száraz bab Szolnokon 30 forintnál is drágább, pedig 100 kilométerre, Szegeden csak 15, B. F. ÉRTESÍTJÜK A LAKOSSÁGOT, HOGY gyUmölcsfa-lerakatunknál (Kaposvár, Vörös Hadsereg útja 118.) — csemege fehér és vörös bor szölőoltványok, valamint — őszibarack, alma, körte, szilva gyümölcsfacsemete kapható Nyitva: hétfőn, 12-től du. 6 óráig, kedd—szombat, 8-tól 16 óráig. Megközelíthető a 7-es autóbuszjárattal. (42386)
