Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
As anyag ne vesszen el... A konstruktőr lelkiismerete r Meg a technológusé. Mert ok ketten. —ők:. sok ezren — elválaszthatatlanok. Ha együtt, akarnak valamit, az a siker ígérete. Ha az egyik vagy a másik azt nézi, mit lehet »megoldhatatlan«, »most ez nem megy« és hasonló felkiáltásokkal elutasítani, szinte biztosra vehető a kudarc. Sókszereplős darab kulcs! igurái ők; ehhez mért a felelősségük is. És a 'lelkiismeretük? Érvek, ellenérvek A textiliparban alapvető fordulatot hozott a szintetikus szálak földolgozása. A pamutfonásnál például a hulló dék veszteség öt:—harminc százalak között mozog, a szintetikus szálaknál ennek egy- tizede. Ugyanakkor lehetővé vált olyan gépek megszerkesztést és alkalmazása, amelyek termelési sebessége többszöröse a hagyományosokénak — a mesterséges szál szakítószilárdsága, egyenletessége jóval nagyobb —, a fonás, szövés, kötés, hurkolás valamelyikének elhagyása, az automatizálás gyorsítása, a kikészített műveletek össze- - vonása stb. konstruktőri és technológus]' feladatok sokaságát kellett végrehajtani, siker reL Ma az Ipari ráfordítások hetven százaléka az anyagán energiaiköltség. Aminek egyetlen százaléka, forintban ki feje-ve, 4,7 milliárd, azaz szerény megtakarítás is hatalmas összeget érne. Óvatosan utalunk rá; vannak olyan becslések és számítások, amelyek szerint — területektől és tevékenységektől függően — az anyagfelhasználás hat—harminc százaléka, fölös, elkerülhető, gondos gyártmánytervezéssel, jobb technológiái körülmények kialakításával megtakarítható lenre. Ismeri források »Arra kell kötelezni és ösztönözni a gyártmánytervezőket, hogy konstrukcióikon nagyobb mértékben alkalmazza- rak tip;zált és szabványosított alkatrészeket és részegységeket« — mondta ki az MSZMP Központi Bizottságának határozata a gépiparról. A bökkenő csak az, hogy ez az állásfoglalás az 1962. június 28—29-i ülésen fogalmazódott meg, s bár van változás az .akkori helyzethez képest, korántsem az elvárható mértékben. Annak ellenére, hogy számítások bizonyítják: az építőkocka-elv alkalmazása, a tipizált alkatrészek föl- használása a különböző rendeltetésű berendezéseknél. 1?—20 százalékkal mérsékli az élőmunkát, s negyedével harmadával az anyagszükségletet ...! Olyan ismert forrásoKról van szó eboen az esetben — es más Hasonló lehetőségeknél ;s — amelyek kamatoztatása gyakran csupán a konstruktőr lelki'«mere téré hagyatkozott., k nem függött érdekeltségétől, elismerésétől. Azaz bebizonyosodott: csupán a lelkiismeretre hivat„Csupaszárny" tyúk — százezerszám 'A Zala megye! Baromfifeldolgozó és -Értékesítő Közös Vállalat kirendeltsége 1977 januárjában alakult meg Kaposváron; a húskombinátban ugyanra megszűnt a baromfifeldolgozás — .szerepét Somogybán is Zalaegerszeg meg Pécs vette át. Az előbbi (■a baromfi és tojásfelvásárlást, a vágott és rap os barom fi értékesítését végzi, az utóbbi a| nyúl értékesítését. A húskom-i hánáttól vásárolt két tojás osztályozó gépsor segítségével a válogatást is a kaposváriak végzik. — Elsősorban a megye ellátása a feladatunk — mondta Kiss Ferenc üzemvezető. — A hazai piac igényei nagyobbak, s a tervünk is eszerint alakult: 15 millió tojást vásárolunk a megyében működő háztáji szakcsoportoktól, tsz-éktől és ugyancsak 15 millió darabot az áíész- ok tői. —' Hogyan alakult a vágott -baromfi idei piaca? — Sajnos, vannak gond- . jaink. A vágott baromfi combjának, mellének és szárnyának ára eltérő (a szárny a legolcsóbb), így a levágott állatok melle néha mázsás tételekben a boltokban marad — vagy csak nehezen talál gazdára —, míg szárnyból soha nincs elegendő. Az idei tervünk jóval nagyobb, mint a múlt évi: ez egyrészt a választék bővítéséből, adódik — jelenleg 28 féle termékünk van —, másrészt a Balaton déli partjának ellátása is a mi feladatunk. Tavaly 12 690 mázsa, az idén pedig már ez ideig 15 273 mázsa baromfihúst értékesítettünk. Kirendeltségünk termelési értéke hatvanmillió forint. — Tojáson és vágott ba- romfin kívül mivel foglalok,óznak még? — Keltetőüzemünk működik Csurgón meg Csokonya- visontán: ezek évente majdnem egymillió naposcsibét nevelnek ... Foglalkoztunk korábban libáért ékesítéssel is. de nagyon csökkent a kereslet. Viszont egyre több na- poskacsát vásárolnak: ebből 150 ezret adtunk el az idén. — Ügy tudom, ott vannak a kaposvári hetipiacon is. . — Igen. Közve lenül is értékesítjük a tojást. Kaposváron a tojás átlagnál drágább árat nagy'mennyiségű és főleg olcsó tojással valamelyest visszasz untattuk. Hat héttel ezelőtt mentünk ki először, s akkor ötezer darabot adtunk el legutóbb pedig' már negyvenezret. Hányán dolgoznak a kirendeltségen? — Nyolcvannyolcan, s a többség nő. A dolgozók 90 százaléka a húskombináttól került vállalatunkhoz. Az ósszi étszám jelentős része törzsgárda tag. A kaposvári kirendeltség ezt az évet várhatóan ötmillió iorint nyereséggel zárja. H. J. í kozni nem elég, különféle módon azt serkenteni is kell, hogy legyen, működjék ez a lelkiismeret; szakmai önérzet, önbecsülés, alaposság. Nem mindig maradtak az ismert források kiha^znál-tta- nul, de gyakran Készült olyan konstrukció, amelynek csak a burkolata, s alkatrészeinek négy százaléka volt magyar, a többi tőkés importból származott; olyan háztó’’- tási gép, amelynél a 20—25 százalékos teljesítménynövekedést az energiaszükséglet ötvenszázalékos emelkedése követte; olyan építőanyagipari égetőberendezés, amely hatvanszázalékos selejttel dolgozik, mert nem az átlagos, hanem a legkiválóbb minőségű nyersanyagra ■»zer- ke.\zto*ték alkotói . .. Jó jelszó lehet A gyártmányfejlesztőnek, a technológusnak éppen ezért igazodnia kell a megkötésekhez, egyebek között a közgazdaságiakhoz. Csakis olyan módszerek, anyagok, eszközök, eljárások hívei, alkalmazói lehetnek, melyek maradéktalanul szolgálják kz eredeti célt, ám mérséklik, észszerű határok között tartják a ráfordításokat. Amihez az értékelemzés éppúgy segítséget nyújt, mint a túlzott biztonságra törekvés visszaszorítása, hiszen vizsgálatok bizonyították, egyebek között betonidomok, acélszerkezetek az előirt teherbírás háromszorosát is elviselik, a gépek, berendezések egy részének önsúlya — a hasonló teljesítményű külföldi gyártmányokhoz képest —- másfél, kétszeres... Talán szabad legyen a konstruktőröknek és technológusoknak — de nem csak azoknak — egy, akár jó jelszóként is értelmezhető megállapítást a figyelmükbe ajánlanunk. így hangzikí »A munka termelékenységének emelkedése éppen abban áll hogy az eleven munka részesedése csökken, a múltbeli munkáé növekszik, de úgy. hogy az áruban rejlő összes munkamennyiség . csökken: hogy tehát az eleven munka többel csökken, mint «menynyivel a múltbeli munka nő.« Az idézet A tőke III. kötelében olvasható. Mészáros Ottó (Folytatjuk.) A megye általános fejlődésének szolgálatában Munkaerő-gazdálkodás Somogybán A megye foglalkoztatási gondjainak megoldása után a vállalatoknáL egyre gyakrabban mondják, hogy hiány van munkaerőből: terveik, fejlesztési célkitűzéseik valóra váltásához azonban még mindig számítanak újabb munkavállalókra. A megye népesedés! helyzetéről, a foglalkoztatottak és munkaképes korúak számának alakulásáról kérdeztiik Balogh Lászlót, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjét. — A születések száma 1976 —77-ben a korábbi évekhez képest emelkedett., s ez javította a megye népesedési viszonyait. Tavaly és az idén azonban megint csökkent a születések száma. — Hányán élünk ma Somogybán? — A megye lakosságának száma 361 500: alig változott 1971 óta. A hatodik ötéves tervben azonban a kor szerinti összetételt is figyelembe véve két-háromezer fős csökkenéssel lehet számolni. Csökken a munkaképes korú lakók száma is: véleményünk szerint körülbelül háromezerrel kevesebb munkavállaló lesz a megyében. Ez tulajdonképpen abból adódik, hogy — a statisztika szerint — a vándorlási különbség, tehát az el- és beköltözőitek különbsége évente 300—400. A munkaképes korba kerülők száma is kisebb,, mint a nyugdíjba menőké. E folyamat nem űj. régóta tart már. Jelenleg 209 ezer kereső van Somogybán: számok a hatodik ötéves terv végére 206 ezerre csökken. ' A következő középtávú tervben 20 ezer új munkavállalóval számolhatnak a foglalkoztatók. a nyugdíiba vonulók száma pedig 21 500—22 ezer lesz. — Mii jelentenek ezek a számok a vállalatok szemszögéből? — Azt, hogy nem lesz több munkaerő, mint. amennyi . jelenleg van, sőt néhány helyen arra is föl kell készülni, hogy csökkenő létszámmal oldják meg a termelési feladatokat. A megye gazdasági szerkezetét javító vállalatok létszám igényének kielégítését ennek ellenére támogatjuk. Kaposváron ilyen például a húskombinát, a Csepel Művek nehézgépgyára, a Mezőgép-vállalat, Marcaliban a Május 1. Ruhagyár, Tabon a Videoton számítástechnikai gyáregysége. Ezt oly módon kívánjuk elérni, hogy az általános iskolát végző fiatalokat tervszerűen ezekhez a foglalkoztatókhoz irányítjuk. — A mezőgazdaság hosszú ideig munkaerő-tartalékot jelentett. — A következő tervidőszakban nemcsak természetes fogyással, hanem létszámcsökkenéssel is számolnak a mezőgazdasági ágazat irányítói. Ez azonban kisebb mértékű lész, mint a mostani ötéves tervben vagy az ezt megelőzőben volt. Ugyanakkor számolni kell a visszaáramlással is: a mezőgazdaságnak szüksége van olyan szakemberekre, akik a korszerű technikát kezelik. — Miként tükrözi a valóságot a vállalatok magatartása? — Megítélésünk szerint a megyei munkaerő-gazdálkodási politikát valamennyi somogyi foglalkoztató ismeri: tudják, hogy mi várható. Többségük — de nem mind — reálisán számol a lehetőségekkel. A vállalatok egy része azt Is tudomásul veszi, hogy a korábbinál kevesebb dolgozóval kell megoldania a feladatait; az ipari szövetkezetek, a textilművek, a villamossági gyár és az elektroncsőgyár számol csökkenő létszámmal. Ezt a folyamatot nem lehet megakadályozni. A megye munkaerő-gazdálkodásával foglalkozóknak az a feladatuk, hogy eszközeikkel — például a közvetítési utasítással és a tervszerű irányítással — zöld utat biztosítsanak a somogyi gazdaságot meghatározó, a fejlődést segítő ágazatoknak, a szolgáltatást végző vállalatoknak, szövetkezeteknek, valamint a balatoni idegenforgalom munkaerőigényének kielégítéséhez. A megkülönböztető támogatás azonban egyedül kevés. A vállalatoknak is van tennivalójuk: a fogadó- képesség javításával csökkenthetik gondjaikat. Ha megíe-1 lelő keresetet, jó munkakörülményeket és korszerű technikát biztosít a munkavállalónak, nem nehéz megtartani: A tapasztalatunk az. hogy ahol átmenetileg gondok voltak a fogadókészséggel, oda hiába irányítjuk a munkát keresőket. A helyes magatartás az, ha a vállalatok nem a munkaerő megszerzésére, hanem a megtartására fordítják az energiát, azok a jól dolgozó munkások kapjanak lehetőséget. akik már ott dolgoznak, Ez megtérül a vállalatnak is, a népgazdaságnak is. — A balatoni munkaerőgond megoldására egyedül a megye nem vállalkozhat. — A szezon idején húszezer ember dolgozik a Balatonnál; közülük kilencezer idénymunkás. Ennek a kilencezer embernek csak a 40 százaléka kerül ki a megyéből. Véleményünk az, hogy a szak- szervezeti és a vállalati üdülők munkaerőgondjának megoldása érdekében a koordinációt országos rangra kell emelni és több olvan kötöttséget kell feloldani, amely lehetővé teszi a munkát vállalók körének szélesítését. Véleményünk szerint szükség lenne arra, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatását korlátozó intézkedések egy része alól föl mentést kapjanak azok, akik' nyáron itt vállalnak munkát. A fiatalok szervezett foglalkoztatása is megoldható volna. Ezért javasolta a megye, hogy az üdültetés érdekében végzett munkát emeljék az építőtáborok rangjára. Mérsékelné a gondokat, ha a nehezen betölthető helyeken idénybérezést vagy szezonvégi pótlékot lehetne adni. — A mezőgazdaságban is ran még idényjellegű munka.- J ti.wv, /• — A tsz-ek munkaidőalapjában is vaitnak tartalékok: hasznosításuk közös érdek.-Kihasználni ezt melléküzemágak létesítésével lehet. Megítélésünk szerint egy átlagos nagyságú gazdaság ily módon 40—50 embernek tudna állandó elfoglaltságot teremteni. Olyan belső tartalék ez, amelynek kihasználása mindenkinek érdeke. Dr. K. I. Az új csarnok a Drávára néz Zsibrek Imréné Június közepén vették birtokukba a fűrészüzem új műhelycsarnokát a Sefag barcsi gyáregységének dolgozói. Az 1965-ben épült régihez toldották hozzá az új létesítményt, amely a gépekkel együtt csaknem 180 millió forintot ér. Így véglég megoldódott régi gondjuk: saját magúk tudják ellátni alapanyaggal üzemrészüket. Most kétszeresen is nagy a »hajtás«*: a beruházás- miatt kél hónapot általk a gépek, s be kellett hozni a lemaradást, másrészt, már a következő év első negyedének alapanyagát is meg kell termelni, hiszen a fának — hogy jó minőségű parketta készüljön belőle — előbb száradni, szikkadni kell. Molnárinasból lett gatter- mester Cs'ányi Jenő. 1954-ben — leszerelése után — került a gyárba; azóta megszerezte . a faipari szakmunkásképesítést és kétszer kapta, meg A faipar kiváló dolgozója kitüntetést. A gatter — a keretfűrész — egy eszeveszetten hadonászó, több fűrészlapos gép, amely a rönk- fát lapokra hasítja. Mindent a gép végez, a kezelő dolga nem áll másból, mint irányítani, egyengetni a rönkfa útját. Ezt hiszem én. A mester azonban kiábrándít: . Mire valakiből igazi gat- termester válik, addig egy egész erdőt »feltehet láb alól". Először is: tudni kell, hogyan futnak a fában a szálak, mert csak azokkal párhuzamosan szabad hasítani. Ez mindegyik fajtánál .más és más. Azután a gépet is alaposan kell ismerni, mert hiába ugyanaz, a típus, mindegyiknek vannak »egyéni tulajdonságai«: másként reagálnak a különböző keménységű fára. Ehhez idő^ gyakorlat és érzékeny fül is szükséges. — Néaen oda! — mutat egy különféle számokkal teleírt táblára. — A művezető megadja a méretet, a többi már az én dolgom. Rám van bízva, hogy melyik rönkből mennyi deszkalapot tudok kihozni úgy, hogy minél kisebb legyen a veszteség. Persze minél pontosabban, hiszen a további feldolgozás átlói függ, menynyire volt biztos a gattermes- ter keze és szeme. Bertalan József csoportvezető egy kalapáccsal és egy kör- möskulccsal a kezében igyekszik valahová. Sietős a dolga, hamarosan műszakváltás lesz. Alig akar velem szóba állni. Beszélgetésünk kezdetben két süket párbeszédéhez hasonlítható, akkora a zaj. Pedig ő éppen azt ecseteli, mennyivel könnyebb Itt, mivel az új gépek korántsem olyan hangosak, mint a régiek voltak. Persze minden viszonylagos, ami neikem ágyúdörej, azt az ő füle esetleg csak légvzümmögés- ként érzékeli. Megszokta. Azért van meggyőzőbb bizonyítók is arra, hogy sokat javultak a munkakörülmények. A nagy erőkifejtést igénylő fizikai munka teljesen megszűnt, az anyagmozgatást, amit korábban kézzel végeztek, most targonca látja el. Ä nyugatnémet Linck soro- zatvágó körfűrész műszakonként akár negyven köbméter fa feldolgozóiéra is képes. MegLepödöm, amikor azt hallom, hogy a hasznosítható famennyiség mindössze nyolc köbméter. — Ha tudná, milyen sok azt megtermelni, nem csodálkozna annyira. A fa jellegéből adódik, hogy sok a hulladék — világosit föl. — Nem rossz ez, bár lehetne rtiég rajta javítani. A hosszú szalag mellett körülbelül negyven asszony dolgozik. alig látni férfit. Bertalan József a főnökük. Elkerülhetetlen a kérdés: van-e »baj« velük. — Van — feleli tömören, s aztán elmosolyodik. — Ahol három asszony öszejött, ott már. .. Nem folytatja. Siet a dolgára. Huszonnyolc év egy munkahelyen nem kis idő. Zsibrek Imréné ennyi időt töltött el ennél a vállalatnál. Kezdetben máglyázó volt, majd kocsirakodó, most 'daraboló körfűrészen dolgozik. A fia is a gyár alkalmazottja, igaz, ő vasipari szakmát választott. Műszakváltás volt. még nem indultak be a gépek, így csak elmagyarázni tudja, mi is a dolga itt a többiekkel. Méretre vágni a leszabott faanyagot, amiből majd a hagyományos és a panelparketta készül. Pontos munkát és nagy figyelmet Csányi Jenő igénylő feladat: nem lehet tévedni, mert amit itt elrontanak, az már végérvényesen selejt, semmire sem lehet használni. Beszélgetésre, tere terére nincs idő; nem is nagyon értenék egymás szavát a sivító acélfogak hangjától. Meg aztán: »Akkor vastag a boríték, ha szaporán jár a kéz«. Teljesítményre fizetnek. A darabolok háttal az üzem belsejének, az ablakok felé fordulva dolgoznak. Az üvegen at — alig harminc méterre — a megáradt Drávát látni’. Odakint most is szakad az eső, hűvös'van; a csarnokban — bár nyitva az ajtaja — kellemesebb az idő. Sok asszonynak ez lesz az első tele, amit fedett munkahelyen tölt el. Lendvai József B er la lan József
