Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

A népgazdaság 1980. évi terve « (Tcätfteflte az t -oMatwä!) j a ucüusKt saerüsítese révén, et keil érni hogy az anyagi ráfordítások a temetésnél kevésbé emelked­jenek. Az 1980, évi népgazdasági terv legíontosabb tai xi 1979. év százalékéban: nemzeti jövedelem» belföldi felhasználás ipari termelés országos épitési-szeredesi teljesítmény mezőgazdasági termékek termelése a szocialista szektor beruházásai egy lakosra jutó reáljövedelem lakossági fogyasztás m% 9-4Há qq a 1033—494,0 »73— 973 105.9—ES63 953— »3 1003 101,0—1313 fáőh'anyea­Ipar Az ipari termelésben erősí­teni kell a fejlődés minőségi jellegét. A terme les és értéke­sítés szerkezetet úgy kell ala- kítam, hogy elsősorban a nem rubel viszcmylatú gazdaságos kitétel bővüljön dinamikusan; az államközi megállapodások szerint fejlődjön a rubel vi- szonylatú kivitel és a belföldi keresfetet jobban, lehessen Jd- elégiteni. Ennek megfelelően a tennelés növekedése differen­ciált lesz. A nehezedő feltéte­lek köaött azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek meggyorsítják a mű­szaki fejlesztési, tennekossze- tetelük, gyártmányaik és tech­nológiai eljárásaik korszerűsí­tését, javítják , termékeik mi­nőségét és munkájuk szerve­zettségét, fejlesztik kooperáci­ós kopcsolataiikat és kereske­delmi tevékenységüket; terme­lő kapacitásaikat és azok ki­használását rugalmasabban hozzák összhangban a változó kereslettel es mas gazdasági feltétetekkel. A terv intézkedik arról, hogy az iparvállalatok — a változó szabályozórendszert is tekintetbe véve — irányozzák elő termelési szerkezetük több évre szóló fejlesztését. Ä tar­lósán rossz gazdasági helyzet­ben. lévő, alacsony hatékonysá­gú vállalatoknál program ké­szül a tevékenység lényeges megjavítását eredményező gazdasági, szerkezeti, szükség esetén szervezeti változtatá­sokra, ideértve a munkaerő átcsoportosítását. Az eddiginél aktívabb gazdaságszervező te­vékenység és vállalatköza együttműködés segíti a hiány­zó részegységek, alkatrészek, fé; termékek és késztermékek gazdaságos előállításának meg­tervezését, illetve bővítését, a 'tooperációs kapcsolatok fej- iisztését, a szerződéses fegye­lem erősítését a készletgaz­dálkodás ésszerűsítését. Az ipari ágazatok közöl a bányászat termelése az 1979. évi szinten marad, a szén- és a kőolajtermelés ugyancsak az ideihez hasonló lesz. A kohá­szat termetese mérsékelten, ezen belül az alumíniumkohá­szaté gyorsabban emelkedik. A gépipari termelés az ipari át­lagot meghaladóan nő; külö­nösen a vegyipari es vákuuws- teohrukzs gépek és berendezé­sek, az autóbuszok, a villamos fargőgépek, a félvezető eszkö­zök, a fényforrások, detébron- esüvek, az ugyviiettechnikai eszközök gyártása nő dinami­kusan. Az épitőanyagiparon belül a cement a csempe, háztartási finom öblösüveg és dLszműporcelán-termékek ter­melése fokozódik. Az ipar leg­dinamikusabban fejlődő ága továbbra is a vegyipar marad: elsősorban a tehergépkocsi- és traktor-abroncsköpeny, a pvc, a gyógyszer és a növényvédő- szer termelése bővül. A köny- nyűipar mérsékelt termelésbő­vülése elsősorban — a lakos­ság fogyasztásának kielégítése mellett — a gazdaságos kivi­tel növelését szolgálja. Az él ehruszeri par termelése az ipari átlagot meghaladóan emelkedik. Figyelembe vélve az állóesz- köz -államcin y emelkedését es korszerűsödését feltételezve a jobb munkaszervezést, az ipar­ban a munka termelékenysé­ge a termelésnél gyorsabban emelkedik. így a foglalkozta­tottak létszáma mintegy 20 ezer fővel csökkenhet. A ter­melés anyagráfordítasainak alakulását, az eszközök haté­konyabb kihasználását vala­mint a munkatermelékenység növekedését figyelembe véve az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelés növeke­dését meghaladóan.' emelkedhet. Építőipar Az építői párnák — a beru­házások tervezett színvonalá­val összhangban — a fizető­képes keresletet az eddiginél jobban kell kielégítenie. Gyor­sítani kell a folyamatban lévő termelő beruházások befejező munkáit, javítani szükséges a kivitelezés szervezettségét és minőségét. Az építes-szerelési feladatokon beiül a beruházási építés aránya csökken, a fenn­tartási-karbantartási jellegű építési feladatoké pedig nő. Az enütett volumen- és szer­kezeti változások miatt előkeli segíteni az építési kapacitások és a munkaerő megjelelő át­csoportosítását, Sietve felsza- i badításat. Mezőgazdaság A meEÖgázdaságban a nö­vénytermelés jelentős növelése és az állattenyésztés elért ter­melési szintjének tartása a feladat. A terv — az idei ked­vezőtlen kalászos gabonater­més után — a növénytermesz­tés 10—11 százalékos növelését irányozza elő. Ennek érdeke­ien 100 ezer hektárral emel­kedik a gabonafélék vetéste­rülete. Növelni szükséges a fehérjékben gazdag hüvelyesek vetésterületét is. A magas ho­zamokat adó fajták bővülő kö­rű felhasználáséval növelni kell a terméshozamokat; javí­tani kell a rét- és legelőgaz­dálkodást, valamint a mellék­termékek hasznosítását. Az eszközök jobb, különö­sen pedig a műtrágyák, nö- venyvedoszerek, gépek, fehér­jetakarmányok takarékosabb és gazdaságosabb felhasználá­sával javul a termelés haté­konysága, emelkedik a mező- gazdaság hozzájárulása a nem­zeti jövedelem termeléséhez. Az öelmdszertermélés növe­kedése főként a kivitel foko­zását szolgálja. Ennek megfe­lelően kell változtatni a ter­melés összetételét, növelni kell a gazdaságosain exportálható feldolgozott termékek arányát. Szállítás és hírközlés Az áruszállítási teljesítené- I kedése következtében — az ez nyék 1980-ban — főként a évinél gyorsabban etnelked- mezőgazdasági termelés nőve- | nek. A személyszállítási telje­sítmény is nő. A vasúti közlekedés terve­zett fejlesztése eredményekép­pen a hálózat teljesitőképes- sege es a forgalom biztonsága ixwaix> a KürsKeru vom­'tatás aránya eléri a 95 száza­lékot. A közúti közlekedés szá­mára 1900 autóbuszt és 19 ezer tehergépkocsit szereznek be. A szemei /gépkocsi -állo­mány több mint 100 ezerrel nő. Korszerűsödik a városi, tö- megjközlekedes járműállomá­nya. A fővárosban átadják a felújított Petöfí-hídat és az észak—déli metróvonal Kő­bánya-Kispest vasútállomás— Nagyvarad tér közötti szaka­szát. Megindulhat a forgalom az M 3-as autópálya Gödöllő— Hatvan közötti szakaszán. Bő­vül a távbeszelőhálózat, javul­nak a televízió vételi lehető­ségei. Beruházások, készletalakulás A beruházások volumenének csökkenése — a külgazdasági egyensúlyra való kedvező ha­tás mellett — elősegíti a beru­házási javak kereslete és kí­nálata közötti összhang javí­tását, a folyamatban lévő fej­lesztések gyorsabb megvalósí­tását és üzembehelyezését. A termelő ágazatokban a fejlesztési eszközöket elsősor­ban a befejezéshez közel álló, a külgazdasági egyensúly ja­vítását, szolgáló beruházások­ra kell összpontosítani. A többi beruházás a rendelke­zésre álló pénzügyi és kivite­lezési lehetőségek szerint foly­tatható; egyes indokolt ese­tekben — a piaci feltételék vagy a finanszírozási lehetősé­gek megváltozása miatt —sor Saerüfiiat a fejlesztések átüte­mezésére vagy a beruházási tervek módosítására is. Állami beruházásokra az ideinél kevesebb fordítható. Kilenc nagyberuházás fejező­dik be. Ezek közül legjelentő­sebb a belapátfalvai cement­gyár beruházása, a recski bá­nyászati kutatás valamint a tiszai kőolajfinomító beruhá­zása. Üj nagyberuházás nem kezdhető. A vállalati beruhá­zások állami támogatása az ez évinél kisebb lesz és csökken a beruházási hitelkeret is. Elő kell segíteni a konvertálható export árualapot bővítő és importot megtakarító gazdasá­gos fejlesztések tervszerű meg­valósítását, az ilyen célú új beruházások alapos gazdasági és műszaki előkészítését, a jól előkészített beruházások meg­kezdését. A nem termelő cél csoportos és egyéb allami beruházások köreben is elsősorban a meg­kezdett beruházások folytatá­sára és befejezésére kell össz­pontosítani; ugyanakkor reális ütemezéssel meg kell teremte­ni az 1980. utáni fejlesztési tevékenység megalapozásához szükséges feltételeket is. A készletgazdálkodás terüle­tén a minőségi követelmények kerülnek előtérbe. A terv számol azzal hogy a vállalatoknál gyorsul az anyag- és készletgazdálkodás rendszerének, szervezetének korszerűsítése, a felesleges, el­fekvő készletek értékesítése. Foglalkoztatottság, a lakosság jövedelmei, fogyasztása, életkörülményei A munkaerő teljes foglal­koztatása mellett a termelési szerkezet gyorsabb és hatéko­nyabb változása fokozza a munkaerő szakmai rugalmas­sága és mobilizálása iránti igényt. A termelő ágazatok­ban a munkaerő-kereslet — a termelés mérsékelt ütemű nö­vekedésének és a változó sza­bályozórendszernek a hatásá­ra — mérséklődik. Az iparban és az építőiparban foglalkoz­tatottak száma csökken. A mezőgazdaságban dolgozók száma — az ipari tevékeny­ség bővülését is tekintetbe véve — várhatóan nem válto­zik. A nem termelő ágazatok­ban a létszám mérsékelten nő. Ezek a változások együttesen jelentősen enyhítik — kedve­ző esetben sok helyen meg­szüntetik — a munkaerő­hiányt. Az egy főre jutó reáljöve­delem 1980-ban az 1979. évi­vel azonos szinten marad. Az 1979. júliusi ár- és jövedelem- intézkedések 1980-ban is ér­Az egészségügyi ellátásban a gyógyintézeti ágyak szamá­nak növelésével 1980 végére a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 91 lesz. Az ellá­tást javítja a kerepestarcsai kórház 580 ággyal történő bő­vítése. A járóbetegellátás is fejlődik. A bölcsődei helyek száma bővül. Jelentősen nő a szociális otthoni helyek szá­ma is. Az óvodai helyek számának gyarapodásával az óvodáskorú gyermekek 86 százalékának elhelyezése biztosítható. Az általános iskolai tantermek számának növelésével tovább csökken az egy osztályteremre jutó tanulók száma. A szak­munkásképzés körülményei 100 új osztályterem és 1600 otthoni férőhely átadásával to­vább javulnak. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatá­ra 16 300 új elsőéves hallgató vehető fel. Befejeződik a bu­dapesti Vörösmarty téri kultu­rális központ építése. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubel elszámolású vi­szonylatban, a behozatal leg­alább 5—6 százalékkal; a ki­vitel hasonló ütemben bővül. Nem ru’óe! elszámolású vi­szonylatokban a cél az. hogy az áruforgalmi mérleg hiánya továob csökkenjen. Ezért a kivitel dinamikusan, több mint 10 százalékkal nő, a be­hozatal volumene valamivel az1 1979. évi szint alatt marad. A termelő és a külkereske­delmi vállalatok együttműkö­désének javításával el kell ér­ni a piaci lehetőségek és kö­vetelmények jobb megismeré­sét, az egyensúlyi céloknak. valamint a termelő, illetve felhasználó vállalatok gazda­sági érdekeinek következete­sebb érvényesítését. Törekedni kell a piacok megtartására és bővítésére, a kiviteli árak maximálisan el­érhető növelésére, az eladások és vásárlások jó időzítésével a konjunkturális változások­ból fakadó előnyök kihaszná­lására. A termelő és külkereskedel­mi vállalatok érdekeik össze­hangolásával törekedjenek a kivitel jövedelmezőségének ja­vítására, és a kapacitások gaz­daságos exportra való átállítá­sára. Hz 1980. évi népgazdasági terv végrehajtását szolgáló intézkedések A népgazdasági terv előírja, hogy a gazdaságirányítás köz­ponti és helyi szervei a terv céljainak megfelelő, az össz­társadalmi érdekek kifejezésre juttató, egységes irányító te­vékenységet folytassanak. Következetesen hajtsák vég­re a tervben hozott központi döntéseket, folyamatosan kí­sérjék figyelemmel a gazdasá­gi folyamatok alakulását, szükség esetén ' kezdeményez­zék és tegyék meg a célok el­érését szolgáló további intéz­kedéseket. Az 1980. évi népgazdasági terv megvalósítását kormány­zati intézkedések széles köre támasztja alá. A terv fő gaz­daságpolitikai céljainak meg­valósulását szolgálja a gazda­sági szabályozórendszer mó­dosítása. A változtatások olyan gazdálkodási feltételeket hoz­nak létre, amelyek a vállala­tokat a termelés szerkezetének erőteljesebb, a nemzetközi ér­tékítélet szerint hatékony fej­lesztésére, a gazdaságos kivi­tel bővítésére, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodásra és a minőség követelményének fokozottabb érvényesítésére késztetik. A módosítások elő­segítik a gazdaságirányítási rendszer alapelveinek telje­sebb es következetesebb ér­vényre juttatását: erőteljeseb­ben ösztönöznek a gazdasági hatékonyság növelésére és a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítására, az eddigi­nél jobban teret engednek a vállalati és személyi jövedel­mek — teljesítményektől füg­gő — differenciálódásának. Az 1980. január 1-én beve­zetésire kerülő új termelői ár­rendszer alapelveit folyama­tosan évényesítik. Amennyi­ben egves területeken a ter- i melói árak az árrendezés alap­elveitől lényegesen eltérően alakulnak, módosító intézke­désekre kerül sor; a termelői árak az eddiginél rugalmasab­ban követik a világpiaca ár­arányok változását. Az árhatóságiak az árellen- őrzés megszigorításával, a jog­szabályok áljai lehetővé tett szankciók következetes alkal­mazásával — többek között gazdasági birság kiszabásának kezdeményezésével is — ér­vényt szereznek az árképzési előírások következetes betar­tásának. Az 1980. évi népgazdasági tervben foglalt célok teljesíté­se sokrétű, összetett tevé­kenységet igényel a gazdálko­dás minden szintjén. Az elő­irányzott és esetleges későbbi intézkedések eredményes vég­rehajtásával, az állami gazda­ságirányító szenek, a vállala­tok és szövetkezetek hatékony gazdasági munkájával azon­ban a célok elérhetők. A Minisztertanács — a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­val egyetértésben — fontosnak tartja, hogy a népgazdasági terv megvalósítását a munka- verseny-jnozgalom is előmoz­dítsa. A tervcélokat a vállalati kollektívák, a szocialista bri­gádok munkaversenyfelaján- iasai altkor szolgálják a leg­hatékonyabban. ha a vállalá­sok elsősorban a termelés ha­tékonyságának, gazdaságos­ságának javítására, az ésszerű anyag- es energiatakarékos­ságra, a hazai és a külföldi piacon gazdaságosan értékesít­hető cikkek termelésének nö­velésére, a kooperációs és • szerződéses fegyelem erősíté­sére irányulnak. A Miniszter- tanács felhívja dolgozó né­pünket, hogy a terv céljait megértve aktívan vegyen részt az azok eléréséért folyó mun­kában. (MTI) A Béke-világtanács felhívása vény esülő hatásán túl a mun­kások és alkalmazót iák átlag- keresete 4,5 százalékkal, a fo­gyasztói árszínvonal — a köz­ponti árintézkedések és a pia­ci viszonyok alakulása követ­keztében — 3,7 százalékkal emelkedik. 1979 második felé­hez viszonyítva a reálbér, il­letve a reálkereset országos átlagban — átmeneti csökke­nés után — 0,5 százalékkal nö- veksziik. A nominálkeresetek növekedése jobban igazodik a gazdasági eredményekhez. Fokozni kell a jövedelmek­nek a végzett munka szerinti differenciálását. Az eddiginél rugalmasabb fogyasztói árvál­tozások elősegítik az áraknak ráfordításokhoz való közelíté­sét, a kereslet és a kínálat jobb összhangjának megte­remtését, A terv kiegyensúlyozott áru­ellátást irányoz elő. Bővül az állami és szövetkezeti keres­kedelem, valamint a saoigál- tato-halózat. A lakosság infrastrukturális ellátása, különösen pedig a gyógyintézeti és gyermekintéz­mény-hálózat 1980-ban is to­vább fejlődik. Mintegy 82 ezer lakás — ezen belül 25 ezer állami lakás — épül. Javul az új lakónegyedek alapfokú in- té zmen y ella tottsagg. Azonnali akciókat az új ra­kéták teremtette veszély ellen! — hangoztatja a Béke-világta­nács felhívása, amelyet az el­nökség irodájának december 18. és 20-a között Helsinkiben tartott rendkívüli ülésén fo­gadtak el. A dokumentum le­szögezi, hogy a NATO veze­tődnek döntése figyelmen kívül hagyja a szocialista országok kezdeményezését a tárgyalások megkezdésére, s a fegyverke­zés folytatásához és a meglé­vő erőegyensúly felbontásához vezet. A Szovjetunió meg­kezdte fegyveres erői és fegy­verzetei egyoldalú csökkenté­sét Közép-Európában, ugyan­akkor a NATO a katonai fö­lény megszerzése felé tett újabb lépést. A helsinki fórum eseményei­ről, állásfoglalásairól számolt be a sajtó képviselőinek szom­baton az Országos Béketanács­nál Sebestyén Nándorné, a testület elnöke, a Béke-világ­tanács nemzetközi szolidaritá­si bizottságának elnöke, aki a magyar delegáció élén részt vett az értekezlet munkájá­ban. Elmondotta: a plenáris üléseken, es az egyeb megbe­széleseken arról győződhettek meg, hogy a legkülönbözőbb vi­lágnézetű és pártállású embe­rek teljes egységben léptek fel a NATO brüsszeli döntése el­len, amelyet — mint a felhí­vásban is megfogalmazták — az Egyesült Államoknak és a NATO több nyugat-európai tagországának nyomására fo­gadtak el, semmibe véve az európai népek érdekeit. Rávi­lágítottak arra, hogy az Egye­sült Államok így akarja áthá­rítani szövetségeseire a fegy­verkezési verseny következ­ményeit, az amerikai atomra­kéták kilövő bázisává téve Nyugat-Euiópát, s veszélybe sodorva a térség népeit. A rakéta program ellen til­takozó tömegmozgalom új, döntő szakaszba lépett: már eddig is számos országban munkahelyi gyűléseken, nagy­gyűléseken követelték, hogy a kormányzat akadályozza meg a brüsszeli döntés megvalósí­tását, az új rakéták telepíté­sét. A szeretet és a béke ün­nepét, karácsonyt megelőzően szerte Európában kinyilvání­tottak a haladó erők, a de­mokratikus szervezetek, a bé­keszervezetek, hogy nemet mondanak a rakétaprograin - nak, fellépnek az ellen, hogy a hamis propaganda szovjet veszélyt emlegetve igyekezzék maga mellé állítani a közvéle­ményt. A békeerők a fegyver­kezési verseny meghiúsítására törekszenek, a leszerelésért, az enyhülés további erősítéséért teszik le voksukat. A Béke-világtanács elnöksé­ge irodájának ülésén akció- programot hirdettek meg a kambodzsai nép megsegítése­re: felhívják a haladó tömeg­szervezeteket járjanak közbe kormányuknál, hogy ahol még nem történt meg, az ország törvényes kormányának is­merjék el Kambodzsa Népi Forradalmi Tanácsát. A Béke-világtanács úgy fog­lalt állást, hogy szolidaritási napot, hetet kell szervezni Kambodzsa mellett, és szük­séges, hogy különböző orszá­gok küldöttségei a helyszínen tanulmányozhassák milyen ál­dozatokkal, erőfeszítésekkel számolja fel a néphatalom a megbuktatott véres rendszer nyomasztó örökségét. désének döntő részben a gaz- j daságos kivitel bővítését kell j szolgálnia. Az energia- és * anyagtakarékosság fokozása és I

Next

/
Oldalképek
Tartalom