Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-02 / 282. szám
Ezen nevettünk A pesti sanzon költője Ernőd Tamás, Ady tíz évvel fiatalabb kortársa és barátja, az irodalmi igényű kabarédal népszerű szerzője volt. Versei, dalai, vígjátékai a lélek változó, ezer színével idézik a már-már elfeledett, háborúk nyűge alatt is életre vágyó, régi Budapestet. Nem prófétai mélység az övé, sorai a dallamot őrzik kivételes hűséggel, amit a romantikus békeidőkre emlékező, egyre magányosabb városlakó, akár egy Krúdy-hős dúdolhatott. Archív hanglemezek nélkül, egyszerű olvasás közben hallani véljük a mély tónusú, lágy, majd néha szigorú éneket, de még a halk ■zongorakíséretet is. Nem csupán a nosztalgia' hangjai ezek, az idillben visszafogott, mesteri erő sejteti az irónia és a tragikus állandó készenlétét. Mint minden igazi sanzonban. Versét 1918-as kötetéből, a Pesti hegedűből közöljük. Á. A. Zalán Tibor Ember se, madár se Nő a köd rakja tornyait ember se jár madár se jár Csak élek én mef) ez a lány Ember se már Madár se már És nézzük egymást halálosan szemünk helyén négy mécsvilág De gyújt az Isten tüzéket fénylenek a galaktikák Majd ád az Isten vizet is fölrémlik az arcuk benne S elolvadunk — mintha testünk ropogós cukorból lenne ... Megmarad négy vércsöppsebhely mondják: négy mécslángnyi stigma Az is csak: legyen mi Istent még jobban megharagítsa Pardi Anna Ősz Könyvek. Kertek. Zenék, tgy ér el az ősz. így ér el a tél. A pillanat végtelen számú kombináció közt szüntelen elvéted a választ, hogy milyen is vagy tulajdonképp. Elet. Halál. Zenék, így ér el az ősz. így ér el a tél. Ernőd Tamás Szent Konjunktúra legendája A régi városkában ép delet Zengtek az órák és a bakterek, S az ezüst pálcás tanácsos urak Kezdték levetni kék tógájukat, Kis kéményekből kanyargóit a füst És konyha-tűzön forrt a lábas üst, Hordót gurított pár csapos legény A vásárcsarnok sörszagos terén És fuvarosok mérték a zabot, Egy vén anyó kívánt szép jónapot, Az élet így csilingelt kedvesen, — Giling-galang, elmúlt dél, est leszen, — Hogy egyszerre csak, titkos szóra csak, Csillogó, csengő, zengő aranyak Kezdtek gurulni. Pénz-eső szitált, A szél arany kottából trombitált, Jég pattogott és arany volt a jég. Arany tócsák tükröztek szerteszét, Arany pillangók milliója szállt, Arany sarló arany sarját kaszált, Arany lisztet darált egy nagy malom, ■ • Arany bor folyt a csapláros-csapon, Kinyílt a műhely és megállt a gép, Arany-viharban düllöngött a nép, Tallért tömött a sok kis dárius, Aranyport mért a patikárius, S az ezüstpálcás tanácsos urak Csülökre kapták kék tógájukat. S a bérkocsis lovának zab helyett . Pengő arany takarmányocskát vetett, Arany borjút cipelt a közlegény, Arany taréj nőtt egy kakas fején. Gyóntatás közben egy jó kanonok A szűz markába aranypénzt nyomott, — • És túl a városkán, a domb felett, A sírásó bukfencet vetett, S a dombon túl a Háborús Halál Táncolt, dalolt, dobolt és csengetett. .1 Új könyvekről - röviden Nagykőrös Márkus István a Magyar- ország fölfedezése című sorozat legújabb kötetét írta meg. Nagykőrös címen. Szerencsés előtörténete van ennek a kötetnek. Márkus először az 1940-es évek elején kereste föl ezt a tájat — Erdei Ferenc társaságában —, s alapos levéltári kutatásokon is alapuló kutatómunkát végzett. Mi lett az egykori kubikosfamíliából, mennyire tudott kiemelkedni környezetéből az egykori kommunista, az illegalitás- ban^ is részt vevő muzsikus az üj rendben? A tanyáról a városba került kisbirtokos hogyan tudott beilleszkedni a közös gazdálkodásba? Sorsok. könnyebbek és nehezebbek. és széles társadalmi kép. amit Márkus bemutat — néhol jelzésszerűen vázolva, másutt részleteiben is elemezve. A tanány élők sorsa különösképpen izgatja a szerzőt. Könyvének második részében a mai Nagykőröst és környékét mutatja be Márkus — az új fejlődő, iparosodó várost. Noha némely megállapításával vitatkozhatunk, mégis *ud olyan körképet. adni e vidék társadalmáról, melyet hitelesnek kell mondanunk. A lakótelepek, a munkásélet új formái, a volt kis- és középparasztok, az értelmiség helyzete nagyon izgalmas kérdések, a mai magyar társadalom fontos problémái. Nagy Erzsébet Amíg a fü Engem kiköpött szájából az élet, hajnalaimból el bujdosott a nap — ámultak rám riadt csillagai az égnek; Verbőczy Antal Ének harangszóra, pénteken És ötre jón és hét után és spárgára kötött álmokat vonszol hogy holtomiglan hogy holtodiglan hogy ásó kapa nagyharang júliusban és pénteken hal meg minden szerelem két virág a melledén júliusban és pénteken semmi semmi nem marad Anyám véres lepedőt mos semmi semmi nem marad ma lenne három hónapos Pipo vára Ozora nevét, azt hiszem, Illyés Gyula tette országszerte ismertté még az ötvenes években színdarabjával, az Ozorai példával. De ha így van, akkor azt kell mondani: másodszor vált országszerte ismertté! Hiszen először több mint száz évvel korábban maga az esemény tette, amelyről a dráma szólt. Ez pedig a nép, a kaszára- fokosra kapott önkéntesek hősi helytállása Ozoránál, akik megfutamították Jella- sich csapatait. Magam a nagyanyámtól halottam először erről : a családi hagyomány szerint az ő nagyapja is ott volt az ozorai dombokon. Talán ezért is vonzott ez a megye — Tolna — másik szögletében fekvő község. Ma is kerülő utakon lehet megközelíteni: a Dunaföld- vártól Simontornyán át Tamási és Dombóvár felé vezető útról Pincehelyről letérve az ozorai bekötő útra, vagy pedig a Balaton csücskétől, a lepsényi elágazástól délre, Enying felé Simontor- nyára vezető írtról jutunk Ozorára az Igar és Simontor- nya között kiágazó bekötő úton át. Ez utóbbi azért szebb, mert a Sió hídjához érkezünk, a túlsó parton mindjárt az ozorai vár tárul elénk, régen raktárrá alakított és tatarozásra — meg mindenekelőtt műemléki feltárásra! — váró külsejében is méltó- ságosan. S mögötte és körötte a löszhátak sara és a mély bevágódásak teszik változatossá, varázslatossá ezt a tájat. Egy firenzei Zsigmond udvarában Ozora neve először folyónévként tűnik fel több mint kilencszáz éve a pécsi püspökség alapitó oklevelében. Ez a folyó a mai Siónak otta- • ni, középső szakasza volt. Ugyanis a múlt századi szabályozások előtt a Balaton és a Kapos között váltakozó jellegű víz — láp. nádas-zsom- bekos tó, bujkáló patakok — húzódott. Ez a vízi világ egyik oldalról védelmet nyújtott az ott kialakuló erősségnek, melyet a szakadékos löszdombok is védtek. A vidék ura az Anjou királyok idején az Ozoray család volt. Ozoray Endrének fia nem lévén, a család szolgálataiért leánygyermekét, Borbálát, Zsigmond, >>a király, a császár« (ahogy Arany János verse nevezi mint sok ország urát s német—római császárt is) »Hiúsította«: örökölhetett. S Borbála 1399 nyarán feleségül ment egy Filippo Scolari nevű firenzeihez — ahogy itt nevezték aztán: Pipóhoz —, aki Zsigmond király hadvezére, diplomatája lett. A XV. század elején a török elleni védekezésnek és a déli vidéknek a főembere — bán és több megye ura. Gazdag nagyúr — a’ reneszánsz építészet és művészet elterjeszA vár bejárata. lésének kezdeményezője Magyarországon. Ozorán, felesége hozománybirtokainak — s az ő királyi adományként kapott nagy javadalmainak — központjában a várkastélyán olaszországi mesterek dolgoztak. Ennek idők során le- ramlódott, újjá — s átépített maradványa a ma is álló vár, amelyben kis helytörténeti kiállítás látható. Temesvári Pelbárt nyoma Jeles udvar, nagy vitézi és szellemi élet színhelye lehetett annak idején a vár és környéke. Maga Zsigmond király többször is megszállt itt bizalmasa udvarában. S talán még Hunyadi János is megfordult Ozorán, hiszen lehetséges, hogy Pipo mellől indult a katonai pályán. Hiszen nemcsak kastély állt Ozorán — egy kolostornak a romjai is megtalálhatók. Ferenceseké volt a kolostor, pontosabban széles környék kolostorainak központja, anyaháza, ahol egyebek között Temesvári Pelbárt, a torok elleni véSze/es József ÉLETRAJZI ADATOK a szögesdrót-hajú tábor zöLd arcú félelem-földön ácsorog harminc év után újra a tábor s újra most már szelídebb bolondok az arc már nem a régi a végtagok nélküli idő megzabálta a vágyat az álmot a szépet a csúfondárosan rövid harminc évet 1 fogai elhagyták érezve belül a rohadást szántóföld arcán a gond gyomnövényei kihajtottak a betegség bömböl sírva toporzékol az egyszerű élet i a fenyők vigyázzban állnak a szanatórium előtt most újra egyedül mint akkor egy lyukban lesve a halál bérelszámolóját reménykedve a felmentő seregben delmi harcokban emlékezetessé vált barát is élt. Kódexet másoltak, Pannónia bajait panaszló verseket írtak falai között. Egészen 1543-ig éltek itt a barátok, akkor — 17 évvel a mohácsi csatavesztés után — a mind biztonságosabban megülő és szerte járó török elől Tőrök Bálinthoz menekültek Pápára. Petőfi, a vándorszínész A vár alatt, közel az iskálához, a patak mellett egy öreg ház. Régi kocsmaépület. A hagyomány szerint a diák Petőfi ebben az öreg kocsmában csapott fel színésznek: Pápáról gyalogolt haza, Szabadszállásra, erre vezetett az útja. Hat főből állt a vándor színtársulat, amelyhez csatlakozott. Petőfi nyomát taposva egy másik költő növekedett, ébredezett itt: Illyés Gyula. Aki olyan feledhetetlenül örökig tette meg Petőfi nyomát e tájon, s magát a vidéket múltjával, a nép történelmét — aa Ozorai példában. mja Németh Ferenc csengtek bennem szikrázó vasszavak. Széthasadok, mint fa a fejsze alatt, de amíg a fú arcomon kinő, mágnesként tapadok mindenkihez, aki itt él — nem tiporhatsz el nyomtalan Idő! Madárijesztő. Kohán György festménye (19W). Palásti László Krumpli A férj kinyitotta az előszoba ajtaját, belépett, és egy székre dobva a kutya pórázát, becsukta az ajtót. — Miért nem engedted be Krumplit? — kérdezte csodálkozva a felesége. — Bárcsak beengedhetném — sóhajtott a férfi. — Csak nem . .. — De igen! Elvesztettem a grundon, ahol sétálni szokott. — Te tréfálsz — reménykedett az asszony, és sietve kinyitotta az ajtót. A kutya nem volt kint. — Mondom, hogy elveszett. — És te ezt ilyen nyugodtan mondod? Tegnap a kesztyűd, a múlt héten az aktatáskád. ma a Krumpli! Az istenért, hogy ijesztetted el? A fejed még megvan? — Kérlek, csak egyetlen pillanatra fordultam el. — Biztosan egy fiatal nőt bámultál. — Az öreg Kemencsi Egont bámultam. Csak éppen visszaintettem neki. Mire körülnéztem, Krumpli sehol Hm colt. — Ezzel az. ügy részedről be is volt fejpzve? Hazajöttél kutya nélkül, slussz-passz. Egyáltalán miért nem volt rajta a póráz? — Azt akartam, hogy szaladgáljon egy kicsit. — Na most te szaladgálhatsz utána! Siess és járd körül a környéket, Krumpli nélkül ne is gyere haza. — Nem lenne jó, ha te is jönnél? Ketten könnyebben megtalálhatnánk. — Menj csak egyedül! Krumpli közben hazajöhet. — Igazad van, talán megjön. Okos kutya. — Mindenesetre neki több esze van, mint neked. Menj már végre! Krumpli nem került elő. Harmad nap több újságban apróhirdetés jelent meg: »Fehér drótszörű foxi barna és szürké foltokkal. kék nyakörvvel elveszett. Megtalálója magas jutalomban részesül.« Az apróhirdetés szövege a telefonszámmal és pontos címmel zárult. A nyolcadik napon jelentkezett a megtaláló. — Mennyi a jutalom? — volt első kérdése. — ötszáz forint. " — Kevés. — Legyen hétszáz, csak hozza már! Kék nyakörve van? Barna és szürke foltos, fehér drótszörű? — Pontosan, de hétszáz az kevés. — Hát legyen ezer, de hozza már! Várakozás közben az asz- szony megjegyezte: — Te, ez az alak biztosan ellopta a kutyánkat, amikor te az öreg Kemenesit. üdvn zölted. Szép kis becsületes megtaláló, aki csak ezer fo-' rinttal elégszik meg. Félóra múlva hozták a kui tyát. Az asszony ölelte, szorongatta. A férj fizetett, a megtaláló elment. Amikor a kutya megszaz badult az ölelő Icarokból. « sarokba kuporodott és nem mozdult, hiába hívogatták. — Egy hét alatt biztosan megszerette azt a pasast, most újra meg kell szoknia bennünket, vélte a férj. azután odament Krumplihoz, ö is ölbe vette, azuiyji nevetni kezdett: — A kutyának kölykei lesznek! — Megbolondultál? Hiszen Krumpli fiú. A Krumpli igen, de ez nem'. Megtévesztettek bennünket azzal, hogy hasonlóan foltos, és a pasas ravaszul vett egy kék nyakörvet neki. De ez új szíj, a régi kopott volt. — Most mit csináljunk? — Tartsuk meg. hiszen nagyon kedves pofája van. mindenesetre idejében gondoskodj egy nagy kosárról, hogy a szülőotthon rendben legyen...
