Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

Meglehetősen borús hangulathan nem épp tiszteletteljes hangon beszéltem fővárosunkról öreg barátomnak, a hetedik kerületi lakásban ülve. Q sem tősgyökeres budapesti, de évtizedek óta ott él, elnéző mosollyal hallgatta hát eszmefuttatásomat arról, hogy menynyi az a pénz, amiért még mindig nem települnék Pestre. A vén bérház percenként megrázkódott, a csúcsforgalom zajai beszűrődtek az ablakon — ez volt haragom oka: két közlekedési dugó miatt lekéstem a hazafelé vivő vonatot.

Türelmesen végighallgatott az időközben hazatért család is, és amikor mérgem elpárolgott, a házigazda kabátot parancsolt rám, 6 is felöltőt húzott, és kituszkolt az utcára. Mentünk néhány saroknyit a Trabanttal — csúcsforgalomnak már nyoma sem volt —. kiszálltunk, s bementünk egy házba, beszálltunk a század- fordulón készült kitünően működő liftbe, s a második emeletem barátom betuszkoLt egy barnára pácolt ajtón.

Semmit sem értettem az egészből, mert magyarázat nem tartozott a titokzatos úthoz. Valami pesi hóbortot, divatos szel lernt előző szeánszot sejtettem az ódon kristályüveg csillárokkal félig-meddig bevilágított teremben susogó emberek láttán — s már kezdtem azt hinni hogy régi jó ismerősöm titokban egy kicsit meghá-borodott. Ekkor a kezembe nyomott egy gépelt papírlapot, amelyet elolvasva szétoszlottak kételyeim.

Sokáig nem tanulmányozhattam az egyik sarkában piros-fehér-zöld sávval jelzett meghívót, mert másra kellett figyelnem: megkezdődött az előadás. Feszülten hallgatta a teremben ülő száz ember. Idősek és fiatalok, nők és férfiak, első pillantásra — és sokadikra — sem volt megállapítható, hogy mi köti össze őket.

A kerületi népfrontbizottsóg meghívójából azonban megtudtam: az s...-i öregdiákok jönnek itt össze havonta néhányszor. Most épp a magyar történelem néhány fejezetével ismerkednek; időközben közismert íróvá, tudóssá lett egykori diáktársuk tart nekik — s ezúttal nekem, egyetlen kívülállónak — lebilincselően érdekes előadást.

A tudós befejezte beszédét. Kérdések és hozzászólások következtek, amelyekből kiderült, ; hogy az öregdiákok nem véletlenül és nem hiába tartják ilyen előadások szervezésével ébren agytekervényeiket, s bizony, nem egy mai ifjú diák vagy nemrég végzett pályakezdő megirigyelhetné szellemi frisseségüket. Az ősz hajú bácsik és a még sötét hajkoronájú, de láthatóan az iskolát rég kijárt férfiak, nők kitűnőre tudták a leckét a legújabb tananyagból is.

Jó ideig elnyúlt a beszélgetés — más fontos témák is beleszövődtek —, majd lassacskán szétszéledtek a résztvevők. Néhány »-Te még élsz!. Jó, hogy újra látlakI. Hogy vannak az unokák?. Megszüle- tett-e a második?« után sokszor nyílott-csukódott a barna aj ti és kiürült a népfront bizottság két terme.

S... -i öregdiák barátom mosolyogva hátba vágott, és azt mondta:

— Otthon majd sakkozunk. Már épp törölni akartam ezt a programot, amikor dúlvafúlva beállítottál. Aztán rájöttem, hogy jobb hia téged is elhozlak, láss valami jót is Budapesten.

Másnap hajnalban az ide- oda rángató trolin és az ülés széléhez nyomó gyors metrón könnyedén elértem a vonatot. Útközben azon gondolkodtam, kell-e a vigaszhoz: »'láss valami jót...« és a végére az a szó: Budapesten.

Kaposváron is rendez a népfront közművelődési előadásokat, író—olvasó-találkozókat és mást. Van klubjuk a háziasszonyoknak, a nyugdíjasoknak; lakóterületi rendezvényeket is tartanak. Elsősorban olyan embereknek szervezik ezeket, akikhez másként nem jut el a közművelődés, akik a peremkerületekben étnek vagy — mint a mozgássérültek klubjának tagjai — nehezen jutnának el a különféle helyeken rendezett előadásokra.

Évente körülbelül hűsz ilyen előadás van, körülbelül ezer résztvevővel. Ez elsőre kevésnek látszik — hetvenezren laknak a megyeszékhelyen —, ám a népfront nem elsősorban a közművelődés szei-ve- zésére hivatott szervezet. Egy- égy körzet erejéhez és sok más feladatához mérve jó ez az adat.

Ámde nem is ez a kérdés. Az alapfokú művelődésnél többre volna szükség sokaknak. Vajon érzik-e ezt a szükséget? Sok kaposvári öregdiák — minden értelmiségi az — panaszkodik, hogy a mozin meg a színházon kívül nincs hová eljárni, ha ugyan jár ilyen helyekre. Munkám során számtalan »siránkozóval« találkoztam. És nagyon sok olyannal is, aki arról beszélt, hogy pesti ismerősei lenézik a vidéket meg a vidékieket; persze, mert Pesten könnyű ...

Siker a bemutatón

Antihamlet, avagy Kamiét ßnli

Serf Egyed és if,|. Mucsi Sándor

Pesten sem könnyű. Ott is vannak szellemi, tunyák, zsírosagy üak, a tűknek, minden ■ úgy Jó, ahogy van — azaz nincs. Az s . . . -i öregdiákokat I sem kötelezte senki arra, I mgy összegyűljenek havonta 1 - ibbszór a népfrontnál. De diákvárosukon és mat lakóhe- ylikön kívül összeköti ókét iem apadó tudásszomjuk és az. hogy egy-egv ilyen előadás után beszélhessenek egymással -egyebekről« — mindenről, ami nem úgy jó. ahogv van. mindenről, ami hez ők is hozzá tehetnek valamit, a maguk módján, ebben az országban.

Az ember úgy gondolná, hagy Kaposváron — épp azért, mert itt kevesebben vagyunk — könnyebben egv.más- ra találnak akiket összeköthetne valami: közös öregdiáksá- guk, hasonló munkahelyük, egykori játszóterük vagy bármi. Ehelyett sokszor és sokaktól csupán a panaszözönt hallhatjuk, hogy itt semmi nincs.

Valóban sokféle visszahúzó erőt lehetne fölsorolni nálunk is. ám ezúttal nem ezekről érdemes szólni. Hanem arról az akadályról, amely bárhol bánmikor megjelenhet, és amely bennünk van.

A szellemi tunyaságról kellene elgondolkodnunk — ha még nem vagyunk annyira tunyák, hogy az se izgasson. Kialudt-e bennünk a tudásszomj, kialudt-e bennünk a párbeszéd igénye? Azé a párbeszédé amely a dolgok előrevivője, a változások biztosítéka. Mert panaszkodni könnyű a változatlanságról...

Az s... -i öregdiákok megtalálták a módját, hogy beszélgessenek. Megszervezték I maguknak a párbeszédet a népfront termeiben. Példájukat nem volna nehéz, átvenni. Annál is ikább. mert a népfront — ha eL is feledtük talán — mi vagyunk. Mi. akik' itt élünk ebben az országban.

Luthár Péter

Hamlet, egy élet-halál döntéseket kívánó kor vívódó, kényszercselekvő hőse mái. konszolidált, ugyanakkor szinte áttekinthetetlenül bonyolult viszonyaink- között legföljebb Antihamíet. vagy még inkább »-magyarítva" Hamlet Anti lehet. azaz az eredeti negatív »lenyomata«, sokszorosan kicsinyített másolatban?

Űj magyar mű bemutatóba» tartotta pénteken este a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata gálák Örü imény ek között, önmagában is ünnepi esemény egv új magvar darab premierje — emlékezetem szerínt a Madách Színház után eljátszott Csillag a máglyán óta felnőtteknek nem játszott a színház mai magyar szerzőtől művet —, s kéts-zeres az aggódó várakozás, ha a legfiatalabb írónemzedék egyik legtehetségesebb tagja mutatkozik be: Bereményi Géza. A siker igazolta a színház választását. A Halmi, vagy a tékozló fiú című színmű első mondatától az utolsóig székhez szögezi a nézőt. feszültséget indukál, íróiának szituációteremtő ereiéről győz meg, részvételre késztet.

Hamlet-analógiát látunk. Nem szükséges arról hosszabban beszélni, milyen kockázatot vállal az a szerző, aki olyan művet igazít korunkhoz, amelyet az egyetemes emberi kultúra legnagyobb értékei között tartunk számon. Sokan kerestek már aktuális »itt és most« helyzetekre választ Shakespeare Hamletiével. Az. eredetivel is. az újjászültekkel is. Ez utóbbiak közül elég a Rasenkrantzot és Guildestemt fókuszba állító angol darabra, vagy a horvát Paraszt Ham- lgtre utalni. Még inkább Gás' pár Margit Hamletnak nincs igaza című, a hatvanas évek első felében Kaposváron is játszott 56-os drámájára amelynek alaphelyzetére erősen emlékeztet a -Bereményi-. mű.

Írói bravúrnak számít az eredeti shakespeare-i tragédiával páráiéi, mai színpadi helyzeteket teremteni. Természetesen ennek is van veszély kockázata: a néző az eredeti ismeretében tudja, mi történik maid »hőseinkkel«. Beremé- nvinek feszültségteremtő tehetségével sikerül »-feledtetni« ismereteinket Szemére vethetnénk a korkérdések, a történelmi sorsfordulók felszínes »elemzését«, bár a talán vitatható álláspontját ebben a kérdésben a babitsival roko- níthatjuk: »Ki a bűnös. ne kérdjük, / ültessünk virágot, / szeressük és megértsük t az egész világot... « Tehát bizonyos korszakokat végre le kellene zárnunk a mai. még inkább a holnap érdekében, hiszen feladataink vannak. Dramaturgiai kifogásaink is lehetnének: Rosenkrantz • és

Guildestern *— bármi'ven iól játssza- is Simon , Zpltam es Stettner Ottó — fölösleges koEgyiptomi eredetű leletek

Huzsirt városa ősi történelmi emlékeiről nevezetes. Megismerkedni ezzel a hely- lyel annyi, mint ellátogatni a világszerte híres Har-Horin- ba, amely a XIII—XIV. században. Mongólia fővárosa volt: hajdan, fejlett kultúrájú, forgyalmas sztyeppi város, melyet az ókor legkiválóbb mesteremberei és kézművesei emeltek. Közelében épült az a XVI. században az Er- dene-Dzu kolostor, a buddhista vallási központ. A környéken ma is nagyarányú ásatások folynak, és egészen váratlan leletek kerültek napvilágra. Nemrégiben egy mongol nő sírját feltárva, a XIV.

századból származó temetkezési helyen két egyiptomi álarcra, egy fafésűre, valamint egy szétmállott selyemtokban levő bronztükörre bukkantak.

Kalinyini kuriózumok

Ők találták meg Lenin egyik kéziratát

Egyre többet tudunk a Szovjetunióról, s különösen testvérmegyénkről, Kaliny inról. Most már nemcsak cikkek, rádióadások révén, hanem az egyre szorosabb vállalati kapcsolatok, gyakoribb utazások eredményeként is. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan különlegességek, amelyeket meg kellene még ismernünk. Akik már jártak a testvérvárosiban, biztosan megmutatták nekik a megyei levéltárt. Belül azonban még igen kevés somogyi látta. Pedig a fennáUása 60. évfordulóját ünneplő intézmény messze földön híres. Ez a levéltár

egyike a legnagyobbaknak az Orosz SZSZK-ban.

A polcokon másfél millió régi iratot őriznek. Az egyik legrégibb okmány Borisz Alek- szandrovics fejedelem, (1425— 1462) adománylevele a kasini Gyertyaszentelő kolostornak. Különösen- érdekesek azok a dokumentumok, amelyek azt bizonyítják, hogyan vett részt a tveri kormányzóság lakossága az 1812-es honvédő háborúban, milyen hőstetteket hajtottak végre a népfölkelők.

A levéltár látogatói sokat tanulmányozzák a XIX. századbeli és a XX. századi gyár- és üzemtörténeti dokumentumokat is. Az egészségügyi iraEx libris

Áz a több mint. 2300 könyv, amelyet Konsztantyin Fegyin végrendeletében • földijeinek ajándékozott, Szaratovban van. Most mindegyik köteten ex libris látható: közepén toll és tábortűz lángja.

A Fegyin-gyűjtemény ex

librisét A. Fomina, a Szara- tovi Egyetem Tudományos Könyvtárának munkatársnője tervezte. A kollekcióban jó néhány igen értékes kötet is van: Makszim Gorkij, Romain Rolland, Stefan Zweig, Anna Ahmatova, Borisz Pasz- ♦f-"»« kezű aláírásával.

adjunk élményt a gyermekeknek!

Mikor arra kértem, hogy szakítson egy kis időt számomra, erősen szabadkozott: az ő munkájáról nem érdemes írni. így hát azzal a gondolattal indultam el, hogy tiszteletben tartva a kérését, csupán a beszélgetés kedvéért ülünk le. Ám ahogy belemerültünk a tár-salgásba, éreztem, hogy az elhangzottakat nem tartom meg magamnak. Nem volt szó világmegváltó tervekről, se göröngyös életútról, csupán azt jártuk -körül, hogy mitől telik meg lélekkel a munka. Markos Mária tíz éve van a pedagógusi pályán, szeptembertől a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatóhelyettese. Előzőleg négy évig az úttörőcsapat vezetője volt. Munkájának minőségét gyor- l san le tudta mérni, hisz az értékelők a gyerekek voltak. Nem csoda, hogy nehezen döntött, amikor változtatni kellett.

— A gimnáziumban határoztam el, hogy pedagógus leszek. Abban bizonyos voltam, hogy gyerekekkel akarok foglalkozni. A tárgyakat csak később

választottam. Már elsőéves főiskolásként elkezdtem „úttörőzni”. később a tanítás mellett ez volt a másik „főfoglalkozásom”.

Ebben az iskolában dolgozott gyakorlóként, majd Göllébe került, két évig pedig az úttö- rőházbap tevékenykedett.

— Nem tudtam tovább maradni az úttörőházban. Mindenképpen gyerekekkel akartam foglalkozni, ott pedig elsősorban felnőttekkel kötött össze a munka, így örömmel jöttem a Rákóczi iskolába, amikor hívtak.

— A gyerekektől gyakran hallottam, hogy a csapatvezető és esetleg egy-két tanár szivén viseli az úttörőmunkát, a többi nevelő pedig semmit sem törődik vele. A diákok ezt gyóntan észreveszik.

— Nekem talán szerencsém van, mert hat-nyolc kollégára mindig számíthatok. Ideális az lenpe, ha a tantestület valamennyi tagja vallalna feladatot. ennek a másik oldala, hogv az úttörővezetö bízza meg őket A felnőttekkel nehezebben bánrkk \ alán trnl

tok alapozták meg a kalinyini orvostörténeti múzeum anyagát és kiállítását.

Sok kiemelkedő személyiség iratait is őrzi a levéltár, például Szaltikov-Scsedrin, Gor- j kij, Siskov, Tupoljev és mások ■ leveleit. A kalinyini levéltárosok nagyon büszkék arra, hogy ők találtákjneg V. 1. Lenin egyik eredeti kéziratát, a szovjet állam vezetőjének a Komintern 1919. évi kongresszusán elmondott beszédét.

Régi kínai, török, afganisztáni és egyiptomi útleírásokat őriznek, s található itt nem egy bőrkötésű, aranydíszítésű foliáns is. A francia és német nyelvű különlegességek között van Voltaire egyik — még életében kiadott — műve. Nagy becsben tirtják a levéltár tulajdonába’ levő Pausztovszkij- leveleket is. Sok — a közelmúltban kiadott — könyv anyagát ez a levéltár gyűjtötte. Ilyen például a V. I. Lenin és tveri táj, az M. I. Kalinyin és a Felső-Volga vidék, a Kalinyin megye városai és járásai. E kiadványokból több eljutott Somogyba .is — az itt járó kalinyini küldött" .ségek révén.

Ez az év minden bizonnyal emlékezetes lesz néhány régi szakma es üzem jubileuma miatt is. Most 170 éves Oroszország első porcelángyára, a nálunk is jól ismert kona^ovói üzem. A gyárat — amely M. j I. Kalinyin nevét vette föl, s kiemelkedő munkájáért már . megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét — sok I külföldi küldöttség keresi föl,

! köztük magyarok, somogyiak is meglátogatják. Ma az egykori alapítók fiai. unokái és dédunokái növelik a konako- vói porcelángyár hírnevét. A moszkvai olimpiára érkezők biztosan nagy tetszéssel fogadjak majd a náluk készült di&z- és .inléktárgyakat.

Lajos Gáza

lük, de nem tudok számon kér- pi. Ügy érzem, mindenkinek tisztában kell lennie azzal, amit vállalt, ezt ellenőrzés nélkül kell csinálnia.

— Nemrég volt a megyei és az országos úttörőparlament, ott állandó témaként szerepelt a gyerekek feladatvállalása. Feltűnt, hogy sok helyen az otthoni munkát figyelembe se veszik. nem tekintik „tettnek’’, ha az úttörő a szülőknek segít, bevásárol.

— Mindig tiltakoztam a túlzott követelmények ellen. Egy példa: az egyik-tanulónk na-I ponta elkíséri a kistestvérét al város másik végébe, Ez igenis nagy dolog.

— November 7-én az úttnrő-l mozgalomban végzett munka-; jáért KISZ Érdeméremmel tűn- I

tették ki. Gondolom, mint igazgatóhelyettes sem fog elszakadni az úttörőmunkától.

— Ezt nem lehet abbahagyni óraszámaim csak minimálisan csökkentek, de azért gyekbze-m segíteni az új csa patvezetőt.

I ft.

oncok itt, csak a hélsiogőrí dőkben lehetett entellektüell jé'rgvil.kosi státusuk, ma hitelteleneknek hatnak. A grand juignol műfaja inkább igényelné ezt a mértéktelenül sok halálesetet. mint egy mai i/.ín m ű. noha elismerem, hogy lz önkezü halál statisztikájában nem épp^n dicsekedni való a helyünk. Fésületlen, irrealitásba hajló a harmadik felvonás. nem ártott volna még gondozni. De összességében egységes hatást kelt Bereményi Géza rokonszenves műve.

A Halmi-Hamlet egyébként besorol a Csiky Gergely Színház gyakran látott önpusztító, közveszélyes modelljei közé : Oszlopos S: meon — Kis János (Sarkadi Imre antihőse feltétlenül »apja« Bereményié* nek!). Ivanov, Mórák szerkesztő, Don Juan.. Az Ivanov óta most először érezzük <jzt, hogy színház keményen perel evvel a modellel, az egyetlen'émbrrT'lehetőség. a esc- lekvésvállalás ' mellé teszi le voksát. Megalkuvásokkal, ki- sebb-nagyobb személyes vétkekkel — az ember makulátlan! —, körön belül kell értelmes létet élni. R műsorfüzetben még perelnek a rendezői hittel a színészi vallomások. a kész előadás azonban világossá teszi a Gothár Pé- ter-i felismerés érvényre jutását. A rendezőnek sikerült olyan egységes, vagy tehetségre valló előadást iéírehoznia, amely magával ragadja a nézőt, s egyben sejteti, hogy a televíziós- és fiimim "fajban máris nevet szerzett Gothár előtt perspektivikus színházi pálya áll.

Két shakespeare-i fogantatásé clown méltatásával kezdem a színészi munka dicséretét: ifjabb Mucsi Sándor

nagy napja volt a bemutató, s jó társának bizonyult Serf Egyed. Spindler Béla Foglyo- sa Halmi ellenpontja: ez á fiatal színész máris olyan súlyos egyéniség aki néma jelenlétével is képes jellemet elénk állítani. Tarján Györgyi Ophélia-Liliie több. mint nagyon jó. Dégi István indisz- ponáltan alakította »Hamlet atyjának szellemét", noha a főpróbán mind színészi játékban, mnid beszédben tökéleteset nyújtott. Most az őrült harmadik felvonásbeli jelenésével győzött meg karakter- formáló, nagy tehetségéről. Eperjes Károly főiskolást is dícsé-jük. Medgyessy Pál. ifj. Somló Ferenc nevét is fejegyeztem. A főszereplők közül Kun Vilmos játéka emelkedett a szokásosnál is magasabb szintre, a többiek — Olsanszky Éva, Rajhona Ádám és a címszereplő Lukáts Andor — a? általuk képviselt magas művészi nívót »hozták«. Pauer Gyula ...díszlete a legnagyobb elismerést érdemli, s fontos tényezője az előadásnak É. Kiss Piroska szeizmikus tevékenysége.

Les kő László

Siránkozók é3 beszélgetők