Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

Palesztin realitások Akar a világ lelkiismereté­nek is nevezhetjük az ENSZ ■fórumát. Ritkán fordul elő, hogy a világszervezetben föl-, borulnának az értékrendek és visszájára fordulna az igazság. Híven tükrözi a földkerek­ség jobbik felének, a haladó gondolkodású, felelős álla­moknak a törekvését a csü­törtök esti határozat, amelyet a palesztin-ügyben hoztak. Nagy többséggel — 75 szava­zattal, 33 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett — az ENSZ közgyűlés kimondta: érvénytelen a Camp David- ben kötött különmegáiiapo- dás. Már létrejöttekor világos volt: a földönfutóvá tett, szü­lőföldjéről elűzött pa'esztin nép jövőjét, elidegeníthetetlen jogait figyelmen kívül hagyta az. egyiptomi—izraeli—ameri­kai egyezmény. Azóta bebizo­nyosodott, hogy az aggodalom nem volt fölösleges. A Kö­zel-Keleten azóta sem csök­kent a feszültség, s annak el­lenére, hogy Izrael bizonyos területeket visszaszolgáltatott Egyiptomnak — jogos tulaj­donosának^ —, a kérdések kér-> dése máig is megoldatlan, j Nevezetesen: a palesztinai | arab nép államalapítási jogát változatlanul nem ismerték ' el, s az erre vonatkozó - tár- i gyalások elöl Izrael makacsul elzárkózik. A világszervezet felismerte ezt a tarthatatlan állapotot. Hozzátartozik az igazsághoz: az ENSZ már korábban is nagy megértéssel közelített a kérdéshez. Ezt bizonyítja, hogy a palesztin nép egyet­len törvényes képviselője, a PFSZ számára megfigyelői státuszt engedélyezett, s lehe­tővé tette, hogy Jasszer Ara­fat a világszervezet fórumán kifejtse népének konstruktív javaslatait a válság megoldá­sára. A mostani szavazás néhány tanulságát nem árt szemügy­re venni. Azt például, hogy a többség által sarokba szorí­tott Egyiptom és az Egyesült Államok kísérletet tett obst- rukcióval megakadályozni a határozatok megszavazását. Az ügyrendi kifogások azon ban hatástalanok maradtak. További figyelemreméltó je­lenség, hogy a kilencen ko­rábbi egysége fölbomlott: az EGK nyolc tagjának elutasí­tásával szemben Franciaor­szág tartózkodó voksa került az urnaba. Bizonyságául an­nak, hogy Párizs nemcsak szavakban próbál szövetsége­seitől eltérő irányvonalat kö­vetni a Közel-Keleten. Végül azt sem szabad lebe­csülni, hogy jogerős határo­zat született, miszerint a PFSZ egyenjogú félként üljön tárgyalóasztalhoz, vegyen részt minden olyan tanácsko­záson, erőfeszítésben vagy akcióban, amely az igazságos és tartós rendezés útját-mód- ját keresi. Ezt az állásfogla­lást .117 tagállam helyeselte, vagyis az előbbi határozatnál; is nagyobb egyetértés övezie. Mas szóval: a világ nagy többsége józan, reális módon értékeli a közel-keleti helyze­tet, s törekvése egybeesik a palesztin nép céljaival. Saj­nálatos, hogy a velük szem­benálló kisebbség nem okult még ebből. Az ilyesfajta ma­kacsság pedig előbb-utóbb megbosszulja magát. Gy. D. Sztrájkok Spanyolországban Munkások ezrei tiltakoztak sztrájkokkal és gyűlésekkel Madridban és más spanyol városokban a »Dolgozók alap- szabályzata« (munkástörvény) ellen, melyet december 12-én fog a parlament megvitatni. A Szakszervezeti Munkásszö- vetség azért szólította fél megmozdulásokra, mert a tör­vénytervezet a dolgozók szá­mos követelését figyelmen kí­vül hagyta. Katalánjában és Andalúziában is több üzem sztrájkolt, annak ellenére, hogy a hatóságok »-törvényte­lennek-« minősítették a mun­kabeszüntetést. A külngyminiszter nem vesz részt a BT-tanácskozáson Az ex-sah nem mehet Mexikóba Egyiptom „bármely pillanatban” fogadja Jorge Cas­taneda mexikói külügymimsz- ter pénteken hajnalban, be­jelentette, hogy nem engedik vissza az or­szágba a jelen­leg New York-ban tar­tózkodó Reza Pahlavit, a megbuktatott iráni sabot. Emlékezetes, hogy az ex-sah és családja ko­rábban Mexi­kóváros mel­letti reziden­ciáján tartóz­kodott, s a volt uralkodó onnan utazott gyógykezelésre New Yorkba, A mexikói nyilatkozat alig néhány órával azt követően hangzott el, hogy Pahiavi orvosai kije­lentették: pá­ciensük ki­elégítő állapot­ban van, s ha­marosan elhagyhatja az Egye­sült Államokat. Castaneda újságírók előtt most leszögez­te: a volt sah távozása óta >«a helyzet alapvetően megválto­zott, s ilyen körülmények kö­zött Reza Pahiavi visszatérése nem szolgálja Mexikó nem­zeti érdekeit«. * * • A washingtoni külügymi­nisztérium szóvivője a meg­buktatott sah befogadását megtagadó mexikói döntéssel kapcsolatban egyelőre csupán azt a korábbi álláspontot is­mételte meg, hogy Reza Pah­iavi »-elutazásának időpontja és maga az uticél kizárólag az ex-sahtól függ«. Hírügynöksé­gek ezzel összefüggésben em­lékeztetnek arra, hogy egyedül Egyiptom fejezte ki készségét a. megbuktatott Reza Pahiavi befogadására. Ohira Muszáj ősi japán mi­niszterelnök pénteken a par­lamentben síkra&zállt az irá­ni.—amerikai válság ifoielőbbi megoldása mellett. Kijelentet­te, hogy japán »mind emberi­ességi szempontból, mind a nemzetközi jog szempontjából« kívánja ezt. Hangsúlyozta, Mexikó nem hajlandó ismét befogadni a meg­buktatott iráni uralkodót. A képen Jorge Cas­taneda mexikói külügyminiszter bejelenti kor­mánya döntését. (Telefotó — AF — MTI — KS) hogy Japán hosszú távra ba­ráti kapcsolatokat akar fenn­tartani Iránnal. * * * Anvar Szadat egyiptomi el­nök pénteken megerősítette, hogy országa »bármely pilla­natban« kész befogadni a bu­kott iráni császárt. A hivata­los egyiptomi nyilatkozat, amelyet a MENA közel-keleti hírügynökség ismertetett, azt követően hangzott el, hogy Mexikó bejelentette: nem haj­landó ismét vízumot adni a jelenleg New Yorkban gyógy­kezelés alatt álló ex-sahnak. A hírügysöikség beszámolt ar­ról is, hogy Egyiptom, wa­shingtoni nagykövetét utasítot­ták: tájékoztassa az amerikai kormányt, valamint a volt iráni uralkodót Szadat dönté­séről. • * • Az Egyesült Államok 1ehe- ráni nagykövetségét megszáll­va tartó »iszlám diákok« úgy art akkor ny íl atk oz a than fejtették ki: »Nem szolgálná az Egyesült Államok érdekeit, lta a volt sah. Egyiptomba tá­vozna«. Kijelentették! ha Szá­dat befogadja Reza Pahlavit, ez a lépés »nyugtalanságot keltene az egész közel-keleti térségben«. Megerősítették, hogy ragaszkodnak a volt csá­szár Iránnak történő kiadatá­sához. * * * Irán nem küldi el képvi­selőit a Biztonsági Tanács szombatra tervezett ülésére — jelentette be pénteki sajtóér­tekezletén Szadegh Ghotbza- deh iráni külügyminiszter. Mint közölte, ez az Iszlám Forradalmi Tanács döntése. Megismételte, hogy a testü­letet Irán nem tartja illeté­kesnek arra, hogy vitára tűz­ze az amerikai—iráni viszony kérdését. Leszögezte, hogy Irán a BT semmilyen határozatát sem tartja magára nézve kötelező­nek. A teheráni amerikai nagy- követségen fogva tartott tú­szok sorsávaL kapcsolatban ki­jelentette, hogy tárgyalások­nak mindaddig nincs helyük, míg az Egyesült Államok nem teljesíti a megdöntött sah ki­adatására vonatkozó jogos iráni követelést. Az iráni külügyminiszter kategorikusan visszautasította az Egyesült Államok és sze­mélyesen Carter elnök azzal kapcsolatos vádjait, hogy az amerikai túszokkal rosszul bánnak. Bejelentette, hogy Bruce Laingen ügyvivő és az a másik két diplomata, akik nem a nagykövetség épületé­ben, hanem a külügyminiszté­riumban tartózkodnak, szaba­dok. Irán nemcsak hogy nem kívánja bíróság elé állítani őket, hanem kifejezetten üd­vözölné, ha távoznának az or­szágból. Ghotbzadeh hangsúlyozta, hogy Teherán semmilyen nyo­mást sem gyakorolt Mexikóra annak érdekében, hogy tagad­ják meg a beutazási engedélyt a volt. uralkodótól. Utalva a TÖRÖKORSZÁG Párttörténet — „kiigazítás Kínában Kínában megkezdődött s KKP történetének »kiigazítá­sa«, amely szervesen össze­függ a Mao Ce-tung helyre­tevését célzó, meglehetősen, óvatos és messze nem követ­kezetes szándékkal. Erről a, kiigazítási folyamatról közölt figyelemre méltó cikket a Zsenin in Zsipao. A cikk egyebek között rá­mutat, hogy sok-sok éven át eltorzították a párttörténetet, amely ezáltal elveszítette igaz­ságos jellegét. A cikk szerző­je ezért elsősorban azt a bi­zonyos »elméleti hatóságot« (Kang Senget) és természete­sen Lin Piaot és a négyek bandáját teszi felelőssé. (Ez persze megint csak torzítás, mert köztudott, hogy nem egé- sizen erről van szó, s a párt­történet szisztematikus meg­hamisítása jóval azelőtt kez­dődött, hogy a radikálisok színre léptek Kínában.) A Zsen- min Zsipao cvkike három pont­ban foglalja össze a párttörté­net »kiigazításával« foglalko­zó legfontosabb feladatait: 1. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a párt történetét egyetlen vezető sze­mélyes történetével helyette­sítették. Mao Ce-tungnak, aki a kínai forradalom történetének több döntő pillanatában je­lentős szerepet játszott, biz­tosítani kell érdemei és ered­ményei álapján az őt megille­tő helyet a párttörténetben. Azt is látni kell azonban, hogy Mao Ce-tung nem volt zseni, vagy. tóton, stem, volt maciig, igaza, s nem személy szerint ö j vitte győzelemre a forradal- i mat. A Kínai Kommunista | Pártot nem Mao Ce-tung ala­pította, hanem kiváló forra­dalmárok csoportja. 2 A történelmi, személyisé­geket nem szabad a történel­mi körülmények mellőzésével értékelni. Szigorúan ragasz­kodni kell a történelmi té­nyékhez, s nem szabad azo­kat eltúlozni, lekicsinyelni, el­torzítani és meghamisítani. Valósághűen kell feltüntetni az adott vezető erényeit és hibáit, s nem szabad egyiket elhallgatni a másik kedvéért, amint azt olyan vezetők ese­tében tették, mint például Csen Tu-hsziu, a KKP Köz­ponti Bizottságának sorrend­ben első ímegválasztott titká­ra. Liu Sao-csi és Lin Piao. Nem felel meg a történelmi tényeknek, hogy Liu Sao-csi. sztrájktörő volt és megalku­dott a kapitalistáikkal, mirjt ahogy az sem helyes, hogy elhallgattak olyan ütközeteket, amelyek a később »történelmi bűnözővé« vált Lin Piao ne­véhez fűződtek. 3. Nem igaz, hogy a kínai párt története egyenlő a vo­nalharcok történetével. Ez is olyan durva torzítás, amelyet korrigálni kell. Mellesleg viccnek is rossz, hogy a Kí­nai Kommunista Párt történe­te egyenlő volna a kommu­nisták kommunisták ellen ví­vott permanens harcának tör­ténetével — mutat rá a Zsen- HHn Zsipao cikk«. A Demirel-kormány első napjai Hetvenkét óra alatt öt poli­tikai gyilkosság történt Török­országban. Fájdalmas tény, de tény; ebben nincs semmi vá­ratlan vagy meglepő — 1978— 79-ben voltak olyan hónapok, amikor 120-on felül volt a ter­rorcselekmények halálos áldo­zatainak száma és sebesült kétszáznál több volt... Ám ez a legutóbbi három nap új po­litikai körülmények között, változott helyzetben is az esz­tendők óta megállapított ten­denciát igazolta: a rendkívül súlyos gazdasági körülmények között élő országban a szélső- jobboldal minden módon zűr­zavart akart kelteni, hogy az anarchiába taszított országra valamilyen fasiszta megoldást kényszerítőén rá. Alibi — merényletek Az öt gyilkosság áldozata közül három ismert baloldali személyiség volt. A legismer­tebb egy isztambuli egyetemi professzor, Umit Doganay, a politikai fakultás dékánhelyet­tese. Doganay éppen hazatért otthonába, kilépett gépkocsijá­ból, amikor szitává lőtték. Gépkocsivezetője és a lakóház portása, aki abban a pillanat­ban lépett ki az utcára, amikor a kocsi megállt, megsérült. A merénylők egy autóból nyitot­tak sortüzet a professzorra, el­menekültek. Egy órával ké­sőbb az isztambuli egyetemen heves tüntetés robbant ki a bal- és jobboldal hívei, vere­kedni kezdtek; egyelőre a jogi fakultást zárták be, de szó volt arról, hogy a többi fakultáso­kon is felfüggesztik a tanítást. A Demirel-kormány megala­kulása óta elkövetett gyilkos­ságok egyik áldozata egy szél­sőjobboldali újságíró volt. Tö­rök politikai körökben elter­jedt az a nézet, hogy mind az öt gyilkosságot ugyaivz a bartda követte el: szélsőjobb­oldali szervezetek tagjai, akik vagy Türkes ..szürke farkasok" nevű fegyveres fasiszta cso­portjától is jobbra helyezked­nek el, vagy esetleg éppen De- mirel emberei. A jobboldaliak ellen elkövetett merényleteket afféle alibinek kell tekinteni: lám nemcsak baloldaliakat ér a golyó. Az új iráni külügyminiszter, Szadegh Ghotbzadeh teheráni sajtóértekezletén bejelentette, hogy nem vesz részt a Bizton­sági Tanács ülésén, amelyen is­mét a feszült amerikai—iráni viszonyt tekintik át. (Telefotó — AP MTI — KS) sah befogadására vonatkozó megismételt egyiptomi aján­latra. a külügyminiszter le­szögezte, hogy továbbra is kö­vetelni fogják Reza Bahlavi kiadatását, s ebből az egyipto­mi kormánynak »még sok ba­ja származhat«. Az MTI washingtoni értesü­lései szerint amerikai, politi­kai és katonai körökben nem tartják kívánatosnak ezt a megoldást, mert attól tartanak, hogy Pahiavi. egyipomi tar­tózkodása veszélybe sodorhat­ná nemcsak a Szadat-rend- szert, hanem a térség vala­mennyi. Axnerika-barát kor­mányzatát. i Rendkívüli állapot A fellobbanó terror bizonyos fokig válasz arra a Demirel- döntésre, hogy meghatározat­lan ideig fenntartják a még Ecevit által elrendelt rendkí­vüli állapotot az ország terüle­tének jelentős; részére, több mint tizenkét tartományban. Nem sokkal a Demiret-féle kormányalakítás előtt híre járt Ankarában — erről a »Dünya« című lap is beszámolt, hogy „Fanri Korotürk köztársasági elnök még a miniszterelnöki megbízatás hivatalos átadása előtt magához kérette az Igaz­ság Párt vezetőjét és Demirel legnagyobb meglepetésére be­vezette az elnöki rezidencia egy kisebb szobájába, ahol kezében cigarettával, a lemondott mi- j niszterelnök Bülent Ecevit vá- j rakozott rá.” A Dünya értesü­lése szerint a köztársasági el­nök jelenlétében a két pártve- j zér megállapodott abban, hogy , a jövőben együttműködnek az! iszonyatos erőszakhullám letö- j résében és Ecevit Demirel ren- J delkezésére bocsátja mindazo­kat az információkat, amelye- | két a legkülönbözőbb anarchis­ta csoportok tevékenységéről a legutóbbi időben munkatársai összegyűjtöttek. A „Hürriyet” című isztambuli napilap — ép­pen azon a napon, amikor Do­ganay professzort meggyilkol­ták! — egyik cikkében emlé­keztetett Ecevitnek egy olyan kijelentésére, hogy a „Köztár­sasági. Néppárt ellenzéki, mi­voltában nem az elvtelen ci- vódiásra törekszik”, hanem megpróbál segíteni az anarchia leküzdésében. Piaci gondok Demirel a parlamenti bemu­tatkozás előtt már azt mon­dotta: feladatának a gazdasági válság' hosszabb időt kívánó megoldásán túl a lakosságnak az alapvető közszükségleti cik­kekkel való ellátását tekinti, (Október végén megállapítot­ták a gazdasági szakemberek, hogy étolaj, liszt, cukor, kávé, szárazbab, benzin, műtrágya, elektromos szerelési anyag és bizonyos építőanyag egysze­rűen nincs, vagy csak a valódi szükségletnek kicsiny töredé­kével rendelkeznek a nagy- és kiskereskedelemben. A fekete­piac éppen a növekvő hiányok miatt szélesedik — bizonyos külföldről származó áruk, min­denekelőtt a kávé a hivatalos ár g—6-szorosáért kerül forga­lomba.) Az ország súlyos gondjait a nemrég, időközi választásokon történt szavazat-lemorzsolódá­sa miatt megbukott Ecevit- kormány igyekezett valame­lyest csökkenteni. Az ország­nak jelenleg legkevesebb 18 milliárd dollár külföldi adós­sága van (Demirel szakemberei szerint, ez az adósságtömeg legfeljebb 12 milliárd) és bár bizonyos, határidő-eltolódáso­kat sikerült elérni, a sürgősen fizetendő törlesztések és kama­tok összege is meghaladja majd 1980-ban a 2,5 milliárd dollárt. Egyébként az Ecevit- kormány javára kell írni, hogy •a Köztársasági Néppárt által vezetett kormány 1978 január­iától bukásáig, 1979 végéig több mint 170 millió dollár adósságot törlesztett, bár több mint 2 milliárd dollár újabb hitelt volt kénytelen felvenni. Az ország hitelképessége végső határán van, a növekvő olaj­árak szinte megbénítják az ipart és, ha a külföldön dolgo­zó török vendégmunkások nem küldenének haza évente körül­belül 2 milliárd dollárt, a gaz­daság minden bizonnyal össze­omlana. A török politika nagy kérdő­jeleit nem válaszolja meg a kormányyáltozás — a 450 tagú parlamentben a kormányfő Igazságpártjának csak 186 kép­viselője van, a bukott Ecevit Köztársasági Néppártja azon­ban még akkor is 206 képvi­selővel rendelkezik, 'ha ketten már rögtön a bukás után ott is hagyták pártjukat. Sokan gondolnak arra, hogy a köztár­sasági elnöknél nagy titokban lezajlott megbeszélés, a közös anarchiaellenes elszántság bi­zonyos körülmények között akár „nagykoalíció” megalaku­lására is vezethet. t G. M. Egy »D« vizsgával rendelkező gépkocsivezetőt és 1 tehergépkocsivezetöt Azonnali felvételre keresünk I Jelentkezés a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, gépjármű ügy intéző jenéi, (Kaposvár, Berzsenyi u. 18.). (032072) Fénycső és higanygőz armatúrák, háztartási és ipari szerelési anyagok gazdag választékban kaphatók a Kaposvár, Május 1. u. 7. sz. alatti Villamossági szaküzletben. (42391)

Next

/
Oldalképek
Tartalom