Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-11 / 264. szám

Keresztury Dezső Vénen is! Érett az alma, már leszakadna, de én nem, mégsem vágyom nyugalomba. Csendül a csengő, van még teendő, amit elértem álig elegendő. Túl már a táföl­tűnt. ifjúságon, mindig, mindenben csak előre vágyom! EZEN NEVETTÜNK Egy izgalmas tanulmánykötet Milyen is volt a hatvanas évek irodalma? És a mai, egy évtizeddel későbbi válságban van? Megcsappant-e a re­mekművek száma vagy csak az egy évtizednyi távlat miatt lehet arról beszélni, hogy a hatvanas években talán több kiemelkedő mű született: a Rozsdatemető, a Húsz óra, a Részeg eső, a Hideg napok. Kérdésként vethetjük föl azt is, hogy vajon megszakadó- ban van-e a magyar iroda­lom évszázados progresszív íve: a nemes értelemben vett politikusság, mely mindig a valóság realizmusából táplál­kozott ... A Kossuth Kiadó izgalmas tanulmánykötetet jelentetett meg A hetvenes évek magyar Irodalmáról címmel ezeket a kérdéseket helyezve a súlypontba. Agrádí Péter kitűnő válo­gatást adott kézbe ezzel a kötettel. A köny egy, 1972- ben a Magyar Rádióban el­hangzott vitával indul: Bélá- di Miklós, Czine Mihály, Gáli István, Bodnár György, Sza­bolcsi Miklós, Juhász Ferenc, Szabó B. István, Tornai Jó­zsef és Szász Imre fejti ki véleményét a szocialista iro­dalomról, elsősorban nem az elméleti kérdésekre, hanem a mai magyar irodalom jelen­ségeire, alkotókra és művek­re koncentrálva. Ebben a vi­tában is megfogalmazódik a hetvenes évek irodalmi vál­ságának problémája, ennek okait vizsgálják, illetve vitat­ják a,neves irodalomtörténé­szeink, íróink, költőink. A „Bonbonniere”-had A századelő Európájában, a naturalizmus ellenáramla- táként létrejött szecesszió új színpadi műfajt hívott élet-' re: a kabarét. Párizsban a cafe concertekben, a zenés kávéházakban előadott san­zonokból; Németországban a ■«Schall und Rauch», a «Zaj és Füst» nevű fiatal írók és színészek baráti körének sza­tirikus, prózai előadásaiból nőtt ki a jellegzetesen ka­baré. A hazai kabaré a francia és német indítás ellenere sa­játosan magyar arculatú és nemsokkal a nagy elődök után alakult ki. Egy évvel a párizsi Chat Noir és a német Berliner Künstlerhaus első humoros estie után, Zoltán Jenő újságíró megalapította a magyar kabarét. A Főváro­si Orfeum műsorába másfél órás betétet iktatott, a Tarka Színpadot. Egyfelvonásosokat, tréfákat, bohózatokat adták elő, és csúfosán meg is buk­tak a premieren. Amikor az Orfeumban váratlanul be­jelentették őket, a törzskö­zönség felállt és elvonult va­csorázni. Ezután sorra születtek a tiszavirágéletű vállalkozások Pozsonyban, Debrecenben, Nagyváradon. Változást csak az 1907-es esztendő hozott: akkor bérelte ki a Teréz kör­úti — folyosó formájú — bo­rozót egy fiatal vidéki színész, Kondor Ernő. A Bonbomnie­Szeder Katalin Táltos A csillaghomlokú kancát a kertek végibe űzték Ne varázsolj zöld zivatart ne varázsolj tiszta időt NE VARÁZSOLJ úgysem kap rád a királyfi nem vagy csillaghomlokú mén Kis híján torkomon akadt a falat, amikor Barbara név­napi muriján összetalálkoz­tam Jarek Danczykkal. A fiú éppen heringet falatozott, s vidáman fecsegett. — Helló! — mondta, mint­ha most látna először. Kieszeltem az alkalmas pillanatot és Barbara nyomá­ban kiosontam a konyhába. — Hát ezen csodálkozom! — mondtam teljesen őszintén, kertelés nélkül — Hogyan láthatod vendégül ezt az ala­kot? Hiszen, ha jól emlék­szem, faképnél hagyott, ami­kor a kis Marek még karon ülő csecsemő volt és ráadásul a lakásból is kidobott! — No, ez régi história — válaszolt Barbara, miközben, nyugodtan beöntötte a már­tást a tálba. — Meg aztán Marékből remek kölyök lett, elégedett vagyok vele, az a lakás pedig mindig huzatos volt. És végeredményben va­lakit csak vendégül kell lát­nom! — _6_ Somogyi Néplap — Talán mások nincsenek? — Talán vannak, de őket nem ismerem. Az ismerősei­met pedig megszoktam, va­lamennyi hibájuk ellenére. Például Karola, ez a szőke tündér, akivel pertut ittál, már néhány éve tartozik ne­kem ötezer zlotyval, Sacki docens annak idején elvette az ösztöndíjamat, Helena pe­dig, amikor Párizsba utaztam kongresszusra, az irodában azt hiresztelte boldog-boldog­talannak, hogy bizonyára nem jövök vissza. Nem is beszélve... — Kiről? — kérdeztem, bár a vendégek közül már csak rólam nem esett emlí­tés. — Jól van no, hagyjuk. Fogd meg a salátás tálat, és menjünk be, mert még ki­hűl a máj — mondta Bar­bara. Csak amikor már az édes­ségnél tartottunk, akkor ju­tott eszembe, kire célzott. De I ez valóban igen régi história volt.., | (Fordította: Get tért Gyéc*jr) A pesti kabaré re-ben a tinóm falatok, jó borok mellé szórakoztató vi­dám műsort adtak. A fran­ciásan frivol sanzonok, az eredeti magyar kupiék és a jó konyha rövid idő alatt meghozna a sikert. A színész- vállalkozó ezután merész lé­pésre szánta el magát: be­csempészte műsorába a ma­gyar irodalmat. «Minden este fölléptetek egy magyar írót, eredeti' novellával, minden este mást, húsz koronáért. ..» Az ötlet meghatározta a magyar kabaré további sor­sát, mert csak így vehette föl a pesti kabaré azt a sa­játos stílust, amely megkü­lönböztette minden más ka­barétól. Mert Pesten a leg­jobb írók, művészek dolgoz­tak ' együtt. S ebben nagy szerepe volt Nagy Endrének, aki a Teréz körúti borozóban elsőnek lépett függöny elé. S később ő nyerte meg sorra az irodalmi élet hírességeit a magyar1'kabarénak. Ott ta­Népszerű volt Pesten a ka­baré. Akkoriban már fölvet­te magyar maszkját, hogy onnan öltögesse nyelvét po­litikai, társadalmi esemé­nyekre. Kormányintézkedé­seket gúnyolt, -neves politiku­sok bujkáltak a pestiek ne­vetése elől. 1908 és 1913 kö­zött, amikor Nagy Endre a leglelkesebben dolgozott a Modern Színpadon, végérvé­nyesen kialakult a korszak kabaréstílusa. Tökéletes szí­nészi munka, könnyedség, konvekcióktól mentes elő­adásmód. S ott volt a példa­kép, a magyar sanzonművé­szet csillaga. Medqyasszai Vilma, aki Gábor—Szirmai bölcsődalával mutatkozott be és estéről estére fergeteges sikerrel adta elő. Vidor Fe­rike cselédlányokról énekelte bájosan, szomorúan és mu­latságosan Gábor Andor bal­ladáit. Nagy Endre, a közön­ség minden mozdulatára élénken, pillanatnyi pontos­Major Henrik rajza a Modem Színpad tagjairól. láljuk a népes szerzőgárdá­ban például Karinthy Fri­gyest, aki megrendelésre ir­ta — néhány óra alatt — a jeleneteket... Molnár Ferenc akkor kez­dett- kabarétréfákat írni, ami­kor a Pál utcai fiúkkal és a vígjátékaival már világhírű volt. Heltati Jenő sorra írta dalait Nagy Eridre saját ka­baréjának, a Budapesti Ca- baret-nak. Első kupléja, amit az utolérhetetlen «dilettáns» László Rózsi adott elő a Berta moziban, örök mintája lett a kabarédaloknak. Sággal reagáló konferanszot honosította meg. Esténként, az utolsó számként bejelen­tett, «felelősségvállalás nél­kül» előadott jelenet, ahol a szerepéket csak körvonalaz­ták, s együtt játszott a kö­zönséggel. A kabaréban akkoriban ho­nosodott meg a közéletet kri­tizáló kupiék, jelenetek. S az első világháború előtti időszakban, amikor a rette­gést szórakozással próbálták legyűrni az emberek, a ka­baré a közönség legkedvel­tebb szórakozásává vált. S. É. Nem forog a. »Nem forog a dorozsmai szélmalom ...« Hát csak­ugyan így van, ahogy Dankó Pista nótája mondja. Már rég nem forog s nemcsak a dorozsmai — ez csak azért híresebb valamivel a többi­nél, mert az ő nótái a ci­gányzene-kedvelők széles tá­borában és éppen e műfaj fénykorában terjedtek el. A gőz megfojtotta Akkor amikor — tehetjük hozzá tüstént — a szélmal­mok alkonya beköszöntött. Pontosan, persze, aligha le­het meghúzni az időbeli ha­tárt, de történelmi mértékkel nem is egy-két évszám a fontos, hanem a változás, ami okozta. S ez a gőzmal­mok elterjedése volt. A szén hajtóerővé alakítása egyúttal a polgári fejlődés, a gyáripar kezdete, nyitja. Magyarországon késve kez­dődött, illetve késve kapott szabadabb utat ez az 1848- ban már aktuális folyamat. S amikor a múlt század utolsó harmadában kibontakozha­tott, akkor először a malom­ipart modernizálta és lendí­tette föl. Ez érthető is. Ak­kor az ország egyik legfőbb és legexportképesebb termé­ke az Alföld búzája volt, il­letve az ebből készült liszt. Az először Budapesten elsza­porodó (s fővárosunkat a vi­lág egyik legnagyobb malom­városává tevő) nagy gőzmal­mok, majd az elterjedő vi­déki gőzmalmok hamarosan elszívták a »levegőt«, azaz az őrlenivalót a szélmalmok elől. Az Alföld malmai A szélmalom nem volt rit­kaság másutt sem Európá­ban — a XII. századtól tu­dunk földrészünkön haszná­latukról. Eléggé közismert a XVI—XVIT. századi spa- nvol ÍTÓnak Cervantesnek vi­lághírű regényéből. 3 Don Cjúijotábói az a jelenet, ami­kor a nevét a regény címéül adó kéozeletdús lovag óriá­sokat lát a szélmalmokban és megtámadja őket (innen ered a szélmalomharc kifejezés). Hogy Magyarországon époen az Alföld tájain terjedt el a legjobban ez az erőműfajta, annak nem az volt a fő oka. hogy az Alföld a legszele­sebb (bár az sem volt mellé­kes, hogy szinte mindig mo­zog a levegő), hanem az. hogy nem állt rendelkezésre más természetes erőforrás, vagyis — mert lényegében ez jöhet csak szóba — elég gyors folyóvíz. A Dunán, il­letve a patakok mellett vízi­malmokban őröltek. Ahol nem volt vízenergia, másutt Palásti László* Vili. Henrik a Barcsayban Hiteles feljegyzések szerint' Boleyn Anna többször figyelmeztette férjét, VIII. Henriket, hogy változzon meg. Egyszer, 1535-ben, kirá­lyi férje születésnapján így szólt hozzá: — Henrykém, úgy látszik, te mindenáron azt akarod elérni, hogy az utókor kegyetlen­nek, zsarnoknak minősítsen. Ma van a születé­sed napja, jó alkalom arra, hogy fogadalmat és ígéretet tegyél megjavulásodra. Milyen jó lenne, ha a történetírók úgy emlékeznének meg rólad, hogy megértő, kedves, jó király voltál. — Ne idegesíts — válaszolta Henrik —, in­kább törődj többet lányunkkal, Erzsébettel! — Hát jó. Ha neked teljesen mindegy, hogy hogyan fognak a Barcsay utcai gimnáziumban a történelemórán rólad felelni a diákok, akkor viselkedj továbbra is úgy, mint eddig! Én mosom kezeimet. VIII. Henrik Boleyn Nusi után kiáltott: — Hogy van azzal a Barcsay utcai gimná­ziummal ? — Képzeld el, hogy Kovács Gyurit kihívják felelni, s a tanár megkérdi tőle, hogy kászült-e VIII. Henrikből, mire a diák igennel felel és elmondja: te gyilkoltattál, a húst kézzel etted, a csontokat a hátad mögé dobtad és felesé­geiddel nem mertek a biztosító társaságok még magas díj ellenében se, biztosítást kötni. Szóval lehord a sárga földig, és minél jobban szid, annál jobb bizonyítványt kap a tanártól. — Ezt nem akarom — tűnődött Henrik Engem dicsérjenek a Barcsayban! A nemrég elhunyt kiváló humoristára emlékezünk szerkeszt ősét iinknek adott utolsó írásával. — Akkor ígérd meg, hogy mától kezdve megváltozol! A király szívére tette a kezét, és ünnepélye­sen megesküdött, hogy jóságos király lesz. Rövid ideig állta is a szavát, de azután me­gint kegyetlenkedett, és amikor lerágta a húst a csontokról, a csontokat az ablakhoz vágta, úgy, hogy az betört... Az udvari üveges ál­landóan új üvegeket volt kénytelen bevágni az ebédlő ablakába. Boleyn Anna többször figyelmeztette a fér­jét fogadalmára, s ezzel mindig fölidegesítette Henriket. Egyszer rá is szólt a nejére: — Ha nem hagysz békén, még megjárod! Nusi azonban továbbra is szemrehányásokat tett férjének, aki már nem mert felesége sze­mébe nézni. Ingerelte Anna szemrehányó te­kintete. Hogy szabadulhatnék meg ezektől a szikrá­zó szemektől? — töprengett. És rájött, hogy erre csak egy lehetőség van, mégpedig az, hogy Boleyn Annát a Towerben lefejezteti. Úgy is cselekedett. Boleyn Anna utolsó szavai ezek voltak: — Emlékezzél a Barcsay utcai gimnáziumra! Többet nem is mondhatott, mert az ítéletet végreha j tották. Egyszer aztán VIII. Henriknek, amikor már halálos beteg volt, eszébe jutottak Anna utolsó szavai, s elhatározta, hogy amíg nem késő, mégis megváltozik. Erre azonban már nem volt ideje: meghalt. Így nem csoda, hogy a Barcsayban minden diák alaposan megmond­ja róla véleményét. aÄÄ £ «as****“-* , A halasi szélmalom. is épültek szélmalmok — például a Bakonyban. Egy-egy szélmalmot hasz­náló vidéken kialakult a rá jellemző malomtípus is. Más­milyenek voltak a hollandiai vagy franciaországi szélmal­mok, megint másfélék a dobrudzsaiak vagy a Duna romániai deltavidékén hasz­náltak. S még Magyarorszá­gon is eléggé különböztek a bakonyi szélmalmok az alföl­diektől. Ez utóbbiak sem vol­tak egyformák, például anya­gukat tekintve. De jellemző épületükre a fölfelé keske­ny edő forma, a kerek és nem meredek csúcsos tető és a négv szárny, amelyre vitorlát vontak. Molnárkodás A szélmalmok szerkezete fából készült, készítőik ma­guk a molnárok voltak, mert aki ezt a szakmát tanulta, az kitanulta az alkatrészek ké­szítését }s. Ezért a mólnár í-ors/árra s állandó társa volt et szekerce. amelyet bőr­köt én vés övén .hordott, jjjn, A molnárkodás egész errv^ bért kívánó foglalkozás volt.' Nem hagvott szabadságot és szabad időt. A molnárnak nemcsak a garatra s a liszt­re kellett ügyelnie, hanem fökéopen az időiárásra. a szélre, a maiomtetőn levő szélkakasra. Ha fordult a szél. tüstént újra szembe kel­lett fordítani a vitorlát a körforgó tetőrésszel. Ha vi­harosra fordult, a szél, sür­gősen le kellett vásznazni á vitorlaszárnvakat. S molnár- néuak lenni sem volt valami kényelmes — az asszonynak sokszor kellett kisegíteni, he­lyettesíteni az urát. Azt aligha tudnánk össze-1 számlálni, hány szélmalom kerekét forgathatta egy kot az alföldi szél. Egv-egy város területén is több működött Kiskunhalas belterületén (nem számítva másfajta szá­razmalmokat) tizennyolcat, a külterületén további tizenha­tot vett számba a kiskunsági szélmomárkodás néprajzi ku­tatója, Nagy Czirok László. Egy ma is áll a Kölcsey ut­cában — a múlt század első feléből való. A szomszédos Jánoshalma is őriz egy szél­malomépületet Kiskunfél­egyházán a múzeum udvará­ban áll a hasonló korú Paj­kos—Szabó-féle szélmalom. A dorozsmai is 1820 körül épült — most helyreállítva tavasz­tól őszig fogadja a látogató­kat Több szélmalom talál­ható Hódmezővásárhely kör­nyékén is — a legépebb ta­lán az közülük, amelyik Már- télyon Szalay Ferenc restő­művész nyári otthona. De közvetlen az útról is látha­tunk szélmalmot Tótkomlósra meg Székkutasra menet' Kunhegyes határában is ált egy múlt századi szélmalom,' Karcagon úgyszintén — hely-' reállítva. S ezzel korántsem merítettük ki a sort. N. F, Joanna Wilinska Jó ismemfink

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom