Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-11 / 264. szám

A beilleszkedés hónapjai Pályakezdő szakmunkások Sütő László Az embereit többségének sok gondot okoz. hogy miként tud beilleszkedni az első munka­hely közösségébe. Az iskola­padból kikerülő szakmunká­sok helyzete sem könnyű; a többségnek semmiféle elkép­zelése nincs a munkahely sajátosságairól. És bizony, ha az »öreg szakik« nem segítik át őket a kezdeti nehézsége­ken, elvesztik hivatásszeretü- ket vagy magánosaikká, zár­kózottakká válnak. A toponári termelőszövetke­zet gépjavítóműhelyében egy­re több' az olyan fiatal, aki­nek a szakmunkás-bizonyít­ványán még alig száradt meg a tinta. Sütő László két hónapja került ide. ez az első mun­kahelye. Az iskolában a szak­ma kiváló tanulója volt, a megyei versenyen második helyezést ért. el. — Csurgón az 526. számú Mezőgazdasági Szakközéoisr- kólában végeztem az 1978— 79-es tanévben; szeptember elsejétől dolgozom itt. Telje­sség új környezetben, új mun­katársak között. Meglehetősen i,degen az, amit csinálunk. — Mit ért ez alatt? — Azt. hogy az iskola gya­korlóműhelyének fölszerelt­sége teljesen más, mint az it­tenié, tehát más módszerek­kel is dolgozunk. Egyelőre a gépek kezelését tanulgatom, nagyobb munkát eddig még oem bíztak rám. Ez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy nem dolgozom önállóan, de minden esetben figyelemmel kísérik tevékenységemet, és ha kell, kérés nélkül is segí­tenek. — A munkahely? — Véleményem szerint na­gyon jó. Szeretek itt lenni. Kész szakemberként kezel­nek. s ez nagyon lényeges. Mezőgazdasági gépszerelő a szakmám. Tervezem azt is, hogy továbbtanulok. Erre megkaptam a lehetőséget a szövetkezettől: most járok a kaposvár Táncsics Gimnázi­umba az esti tagózatra. Egy másik fiatal Kocsis Zoltán szintén újonc, néhány hónapja dolgozik csak a mű­helyben. — Karbantartó lakatos va­gyok; többnyire a munkate­rületeken tartunk ' ügyeletét. Nem ez az első munkahe­lyem, de úgy érzem; ez töb­bet nyújt a szakma szépsé­geiből. Itt igazán szívből le­het dolgozni. De bevallom; itt közösségi élet, a szó szoros értelmében, még nincs; a csa­ládosok sietnek haza, a fia­talok még nem rázódtak elég­gé össze. — Milyen tervei vannak? — Szeretném elvégezni az MHSZ-:nél a hivatásos-gép­járművezetői tanfolyamot. És úgy érzem, itt maradok, ta­lán nem is csak néhány év­re... Kocsis Zoltán Szabó László Szabó László májusban ke­rült a toponári szövetkezetbe. Színi« már »öreg« a fiatalok között. — Több mint három éve hagytam el az iskolát — mondja. — Természetesen nem ez az első munkahe­lyem. Itt szerkezetlakatosként dolgozom. Az a tapasztalatom, hogy nem mindenütt foglal­koznak egyformán a fiatalok­kal; sajnos, kevesen látják be, hogy a szakmunkás-bizonyít­vány nem egyenlő húszévi gyakorlattal, és szeretik a fiatalokat »bedobni a mély vízbe«, vagyis rájuk bíznak erejüket meghaladó munkát... Itt ennek csak az ellenkező­jét tapasztaltam. Szerintem egészséges a légkör, s így zökkenő nélkül beilleszked­tem. — Van a munkával vagy a munkatársakkal kapcsolatos olyan észrevétele, amely lé­nyegesen • eltér korábbi ta­pasztalataitól ? — Lényeges dolgot nem tud­nék mondani, talán csak azt, hogy a fölszerelést jobban kellene fejleszteni. Kellene néhány modernebb gép; jobb szerszámmal ugyanis jobban lehet dolgozni! Űj a^ is, hogy itt kézzelfoghatóbb á szövet­kezet gondoskodása: figyelem­mel kísérik az emberek ügyes­bajos dolgait, és rendszerint tudnak segíteni. Hornyák József Év vége előtt Ki mit kínál a boltokban A hét derekán piros betűs nap szakította meg hétköz­napjaink sorát: a béke&zerető emberiséggel együtt a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 62. évfordulójáról emlé­keztünk meg. Arról, a napról, amely a világtörténelemben új fejezetet nyitott. Ünnepeinken mindig meg­emlékezünk azokról, akik a haladásért, a boldogulásun­kért az átlagosnál is többet tesznek, s kitüntetésekkel, el­ismeréssel nyugtázzuk az ál­dozatos munkát. Ezen az ün­nepnapon is több száz somo­gyi dolgozót köszönthettünk — a kitüntetés névre szól, de benne van annak a kisebb nagyobb közösség munkájának az elismerése is. amelyhez a kitüntetett tartozik. A nagy­szerű egyéni ■ teljesítmények alapja mindig a jól szerve­zett közös munka. Az elisme­rés öröme így válik kollektív nőmmé. Szép hagyomány az is, hogy ünnepeinkhez mindig kötődik építőmunkánk egy- egy fontos állomása. Ezen a november 7-én több mint száz, csillogó szemű kisgyerek vet­te birtokába Kaposváron a Béke—Füredi városrészben épült óvodát, másik városunk, Siófok Kilití részén pedig ha­mm új tanteremmel bővült az !skola. Ehhez két és fél mil- 'ió forint értékű társadalmi munkát adtak az ott lakók — a szülői munkaközösség, a szocialista brigádok, a terme­lőszövetkezet, as áfész, a Me­zőgép —, hogy nyugodtan, megfelelő körülmények között tanulhassanak a gyermekek. Felsorolni is lehetetlen azt a sokszínű megmozdulást, amely- lyel megemlékeztek a somo­gyi vállalatok, intézmények, gazdálkodó egységek , és tö­megszervezetek a nevezetes évfordulóról; a mezőgazdasá­gi főiskolán politikai könyv­kiállítás nyílt, a múzeumba­rátok tudományos előadást hallgattak meg, szovjet fil­mek fesztiválja kezdődött a megyében — és lehetne még folytatni a sort. Nem egy he­lyen az ünnepi megemléke­zést összekapcsolták a mun­ka értékelésével. A megyei akrokémiai és növényvédő állomáson például nemcsak a most már bizonyosan teljesü­lő tervekért tett erőfeszítése­ket vették számba, hanem jó érzéssel nyugtázták azt is. hogy az intézet dolgozói rö­videsen teljesítik az »egy na­pot Kaposvárért« mozgalom­ban vállalt társadalmi köte­lezettségűket. Ez az össszeha- sonlítás, a tervek és a tények egybevetése szinte kivétel nél­kül minden, gazdálkodó egy­ségben fő jellemzővé vált. Az évet záró fordulónap rohamosan közeledik, üze­meinkben,, vállalatainknál megsokszorozódott erőfeszí­téssel munkálkodnak azon. hogy az év elején meghatá­rozott célokat elérjék. Sőt. ha lehet túlteljesítsék. Mert na­gyon sok helyem kisebb és nagyobb közösségek kiemel­kedő politncai eseményeinkre — a XII. kongresszusra, ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulójára készülve több­letmunkát, többleteredmé­nyék elérését határozták el. A beszámoló taggyűlésekre ké­szülve sok szó esik most ezekről. Felelősségteljes, kü­lönösen elmélyült munkát vé­geznek a pártbizottságok mel­lett működő munkabizottsá­gok. A járási, városi pártér­tekezletekre készülve részle­tesen megvitatják a beszámo­ló egv-egv részét, mint tette ezt például a múlt héten a kaposvári városi pártbizott­ság gazdaságpolitikai és vá­rospolitikai munkabizottsá­ga. Együttes ülésen elemez­ték a megyeszékhely gazda­sági. politikai életének fejlő­dését. mérlegelték az eredmé­nyeket. kritikusan számba vé­ve a gondokat is. A mezőgazdaságban a mö- j göttünk levő hét nagy munka befejezését hozta magával: termelőszövetkezeteink, álla­mi gazdaságaink befejezték a vetést. Szervezetten, gondo­san, kedvező időiárási körül­mények között végezték ezt a munkát; igyekeztek most az első lépésnél mindent meg­tenni azé«t. hogy iöyőre áz ideinél több gabonát terem­jen a föld. Most. hogy túlju­tottak a. nagy feladaton, a gazdaságok több erőt. eszközt összpontosíthatnak a még kint levő termények — első­sorban a kukorica — betaka­rítására. valamint az őszi ta­taimunkák, a mélyszántás el­végzésére. Csendesedik a határ. Egyre kevesebb a napfény — no­vember egyharmada is elsza­ladt. YBrös Márta — Hogyan zajlott le és mi­lyen eredményeket hozott a vállalat számára az elmúlt tíz hónap? — kérdeztük dr. Nagy Gyulától, a Somogy me­gyei Iparcikk-kiskereskedel- mj Vállalat igazgatóhelyette­sétől. — A ruházati cikkek for­galma 6,5 százalékkal, a ve­gyes iparcikkeké 9 százalékkal nőtt. Ez mintegy 75 millió fo­rintos forgalomnövekedést je­lent, a tavalyi év hasonló idő­szakához képest. Majdnem pontosan ötven százalék arányban oszlik meg forgal­munk a ruházati és a vegyes Iparcikkek között. A kedvezőt­len időjárás miatt a Balaton- parti boltok »nem hozták« a tervezett forgalmat; a turisták többet- utaztak, és másutt vá­sároltak. Jó eredményeket ér­tünk el Barcson, Nagyatádon. Barcsi két kisáruházunkat és a szakboltunkat, valamint a nagyatádi bolthálózatot telje­sen felújítottuk, tizenöt éves­nél nincs régebbi épületünk ott. Siófokon viszont meglehe­tősen öreg a hálózat. Most van kialakulóban a városköz­pont, így minden további el­képzelés a rekonstrukciótól függ. Mindenképpen szeret­nénk ott egy iparcikkáruházat nyitni. — Hogyan készültek föl a télre, a karácsony előtti nagy »rohamra«? — 1967 óla figyeljük az egyes cikkek forgalmának ala­kulását. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy az egyes termékféleségekből mennyi kell majd. A felkészü­lési idő során áruforgalmi elő­adóink részt vesznek a nagy­kereskedelmi vállalatokkal folytatott tárgyalásokon és a belkereskedelmi árubemuta­tókon. Az ott látott modellek­re kötjük meg a szerződése­ket, így a teljes árumennyi ség mintegy hetven százalékát biztosítjuk; a fennmaradó hu­szonöt-harminc százalékot he­lyi termeltetéssel oldjuk meg. Ilyen régi, termelőpartnerünk például a keszthelyi ruhagyár, a Simontornyai Bőr- és Szőr- mefeldolgozó Vállalat vagy a kaposvári Lady Ktsz. Később még egyszer számba vesszük, hogy mennyi árut és milyen választék szerint rendeltünk, s ha nem elég, akkor föladjuk az utánrendelést. Erre álékor van szükség, ha a szomszédos megyékben valamiből hiány van, s ezért néhány százalék­kal növekszik a kereslet. A karácsonyi ajándékozási hullámra szánt ruházati cik­kek jó része már megtalálha­tó a boltokban, de érkezik még bőven áru. Kevés le6z vi­szont a nagy értékű híradás- technikai cikk. Óriási igény mutatkozik a Simson kismo­torkerékpárok iránt is, de az NDK-beli partner nem szál­lít. A termelővállalatok foko­zottabb exportérdekeltsége milyen hatással lesz a kiske­reskedelmi áruválasztékra? — Az áruellátás színvonala nem csökkenhet. Jelenleg kö­rülbelül százhatvan-száz­nyolcvan kisüzemmel, ktsz-szel és 57 nagy szállítóval állunk kapcsolatban. Valószínű, hogy az ellátás színvonalának érde­kében új szállítókat kell ke­resnünk, , partnereink számát bővíteni kívánjuk. Csak egy példa arra, hogy kapcsolataink milyen sokrétűek: a Balaton közelsége miatt nekünk kell gondoskodni arról, hogy a vi­torlássport és az evezős csó­nakok bizonyos kellékeit meg­vásárolhassák. Kisiparosoktól vesszük a csónakokhoz a féz- szögeket és az evezőlapátokat, meg a vitorlásszerelékeket. — Milyen elképzeléseik van­nak a hálózat korszerűsítésé­ről? — Hálózatunk második leg­nagyobb egysége a Domus áruház lesz. Terveink már vannak, hogy hogyan alakít­suk az üzleteinket a Domus elkészülte után. Az egyik le­hetőség: . a bútorbolt helyére költöztetjük a Május 1. utcai villamossági boltot. A Somogy Aruház után közel százmilliós forgalmával ez a legnagyobb egységünk. A bútorbolt helyén megoldódnának a raktározási gondok, a galérián pedig egy próba- és bemutatórészleget lehetne kialakítani. A vállalat tervezi egy önkiszolgáló sza­badidő-, játék- és sportszer­bolt létesítését is, ha lesz megüresedő üzlethelyiség. Nagyatádon már megtörtént az üzlethálózat korszerűsíté­se; Barcson egy négyszáz négy­zetméteres kisáruházat fogunk építeni, és árkádos megoldás­sal száznegyven négyzetmé­terrel bővítjük a ruházati kis­áruházat. — Milyen a kereskedőután­pótlás? Hiszen új eladókra is szükség van. — A megyében alapellátó­nak számít a vállalatunk. Ka­posváron pedig különösen az, hiszen innen származik for­galmuknak a kétharmada. En­nek ellenére sem a megye- székhelyen. sem másutt nem épült kereskedelmi szakmun­kásképző intézet. S ez az utánpótlás gátja. A képzést más iskolákkal közösen old­ják meg, ezért nem tudunk mindenkit fölvenni, aki je­lentkezik. A ruhaipari szakon évek óta nem tudjuk kiképez­ni a szükséges létszámnak még a felét sem. Siófokon a vendéglátó- és az élelmiszer- ipari szakma foglalta el a helyeket, nekünk nem jutott- A kaposvári tanulók közül hú­szán járnak Nagyatádra isko­lába, mert itt nem oldható meg a képzésük. Ha felszabadul egy műszaki ismeretekkel rendel» kező eladónk, a vállalatok rögtön elcsábítják szakraktá­rosnak vagy anyagbeszerző­nek. Nehézségeink vannak á főiskolát végzettekkel is. A kiskereskedelemben egy kiesi! »mindenes« szakemberek re van szükség. Cs. L' ................. T • • I • • I ff Türelmi idő Kommunista műszakok A párt közelgő XII. kong­resszusa és a hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója tisz­teletére tett felajánlásokon kí­vül országszerte jó néhány üzemben tartottak tegnap kommunista műszakot. A Mecseki Szénbányáknál tegnap kommunista műszakkal zárult a KISZ fiatalok novem­ber 7-e tiszteletére indított egyhetes ünnepi munkaverse­nye, amely 'kapcsolódott a kongresszusi versenyhez azzal a céllal, hogy ezúton is hozzá­járuljanak a vállalati terv tel­jesítéséhez. A kommunista műszakon dolgozók keresetük felével a vállalat szociálpolitikai és sport-céljainak megvalósítását segítik. Igen, bármennyire szigorú­nak látszanak a januártól ér­vényes és a szabályozórend­szert alkotó előírások és meg­kötések, adnak türelmi időt, de: csak a jó munkához! Hi­szen végtelenül egyszerű len­ne egyetlen tollvonással eltö­rölni minden segítséget, amit a termelőik eddig a központi forrásokból igényelhettek, kaptak, ámde nem magának a mércének az emelése a cél, hanem a magasabb mérce ad­ta ösztönzéssel, kényszerítés­sel elérhető eredmény. S er­re az eredményre — a ter­melő tevékenység bizonyos köreiben — várni kell. Foko­zatosan lehet csak közelíteni hozzá — épp a szóban forgó területek objektív adottságai miatt. Vannak tehát olyan fel- adatcsoportok. amiknél bár­mennyire is sürgetőek a hala­dást szolgáló lépések, a szabá­lyozás két, három, négy esz­tendei türelmi — ha így ért­hetőbben hangzik: nekifutási — időt kínál föl a végrehaj­tóknak, a cselekvőknek. Ez utóbbi kifejezést, a cse­lekvőknek teremtett, nyújtott türelmet aligha tehetjük elég­gé hangsúlyossá. Meri hiszen tanúi vagyunk annak, miként próbálja föltárni — és sikerrel — jónéhány termelőhely azo­kat az erőforrásokat, amelyek a nehezebb gazdálkodási kő' rülmények között is haladást, gyarapodást ígérnek, amelyek magukba foglalják az össztár­sadalmi és csoport érdekeket. Ilyen forrás a termékszerkezet változtatása — így a növény- védőszer-gyártásban, a hír­adás- és vákuumtechnikai iparban —, a magasabb feldol­gozottsági fokot elérő termé­kek arányának növelése egye­bek között az alumíniumipar­ban az élőmunka kamatoztatá­sának javítása a közúti jármű­iparban és másutt.. Ugyanak­kor annak is tanúi lehetünk, hogy némely termelőhely sem­mi mást nem tart fontosnak, mint azt, hogy valami módon szabaduljon a friss követelmé­nyektől, elfogadtassa azt, ami elfogadhatatlan: nem tud másként termeim, gazdálkod­ni. Nagy hiba, ha csend övezi gazdaságunk objektív adottsá­gainak és mai fejlettségi szint­jének sokféle feszültségét, el­lentmondását, hiszen irreális célok, követelmények megfo­galmazása ugyanolyan tévút­nak bizonyulna, mint az, ha sikerülne némelyeknek reális célokról, követelményekről el­fogadottan azt állítani: elérhe­tetlenek, teljesíthetetlenek. A kivétel csak szabályt erősít­het a jövőben, s nem mint ed­dig gyakran maga válhat sza­bállyá. Türelmi időt kap a gazdál­kodás új körülményei kftaepeSS te — egyebek mellett a nyered ségráta alsó határának mások« tói eltérő kijelölésével — / á könnyűipar. De ez a türelmi idő csak az ágazat objektív helyzetét méltányolja; semmi esetre sem menlevél — még ha akadnak is, akik ebben re­ménykednek — a téves gyárt­mányfej lesztésd irányokra, a szervezettség színvonalának lassú javulására, a termelő és a kisegítő létszám egymáshoz viszonyított arányának kedve­zőtlen alakulására. És arra sem adhat indokot a türelem, hogy a szerződés szerinti szál­lítási határidők betartásával, megfelelő csomagolással, az előírttal egyező minőséggel a könnyűipar több területén. — s elsősorban: a ruházati ipar­ban — jelentősen növelni le-' hetne a kivitel árszintjét, ám az ezt célzó törekvések szeré­nyek, bátortalanok, ritkák. Kerülendő az igazságtalan-^ ság gyanúját: a könnyűipar példa csupán, mert hiszen — sajnálatosan — valamennyi termelőterület sorra vehető ezen a módon, mindenütt meg­lelni azokat a mulasztásokat, gyengeségeket, amelyekkel szemben nem tűrhető meg a türelem. Amit az állami támo­gatások, visszatérítések bonyo­lult — s a legutóbbi években egyre kuszábbá váló — rend­szere eddig elfedett, az most napvilágra került, és kétségte­len: több termőterületen át­rendeződött a gyengék, a kö­zepesek, a jók sorrendje, más értelmezést kapott a gazdálko­dás eredményessége. A határ­vonalnak élesnek kell lennie: mi az, ami az objektív helyzet vonzata és mi az, ami követ­kezménye a rossz sáfárkodásJ nak, a tétova vezetésnek. Jogos állítás: másként minő­síti, értékeli a nemzetközi piac a hazai munkát, mint az év­tized elején. Jogos követel­mény tehát: magunknak is misként kell minősítenünk: azt, amit. csinálunk, és amit megtehetnénk, de elmulasz­tunk, amit lehetőségeink kö­zül veszni hagyunk. Ezt a más minősítést a jövő esztendőtől érvényes szabályozók megtes­tesítik. De ez csupán a keret. A kereten belül a termelőhe­lyek kötelessége a megváltozott feltételek értelmezése, s annak következetes kutatása: miként előbbre. Ahol várnak, ahol mentséget, s nem a haladás le­hetőségét kutatják, ahol a nem indokolható türelemben bíz­nak. ott valójában, végsősoron nem csupán a köz, hanem ma­guk ellen is dolgoznak. Lázár Gábor Somogyi Néplap a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom