Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-11 / 264. szám
A hét ' három kérdése Miért szállták meg a diákok Teheránban az amerikai nagykövetséget? Mai világunkban, amikor már szinte megszokja az ember a váratlan. példátlan események bekövetkeztét, a meglepő és drámai fordulatok sorából is kiemelkedett ez a teheráni túszszedés, az amerikai nagykövetségnek ilyen •megszállása^, Sok helyütt szólaltattak meg nemzetközi jogászokat, akik aira utaltak, hogy még háború esetén is biztosítani szokták az ellenséges hadviselő fél diplomatáinak szabad távozását... Miért hát az «-iszlámhoz hű diákok« megjelenése az USA teheráni nagykövetsége előtt, miért az épület megszállása, miért az ott-tartózkodók túszul fogva- tartása? Az elsődlegesnek mondott cél: elérni, hogy az Egyesült Államok a polgáraiért cserébe adja ki a volt sahot, aki : gyógykezeltetés céljából Amerikába érkezett. Természetes, hogy az USA ezt a követelést nem fogja teljesíteni, még ahhoz sem járulna hozzá, hogy esetleg a sah feláldozza önmagát, vagy legalábbis újra távozzék az USA-ból a mexikói aranyozott számki vetésébe. Amerika minden csatlósa. minden szövetségese bizalmi ' válságba kerülne: eny- Hyit ér a washingtoni védelem? A másodlagos cél nyilvánvalóan a bosszú magán Amerikán, amely évtizedek óta ' sok hasznot húzott iráni befolyásából — az olcsó olajtól kezdve a Szovjetunió elleni katonai támaszpontokon át az óriási fegyvermegrendelésekig. A továbbiakban a belpolitikai hatásokra érdemes figyelni. A Bazargan-kormány távozott: a miniszterelnök pedig néhány nappal azelőtt Algírban, Algéria nemzeti ünnepén Brzezinskivel, Carter elnök nemzétbiztonsági főtanácsadójával táv^yalt. Jellemző az is, hogy Yazdi külügyminisztert szintén menesztették, s ezzel egyidőben a nagykövetségi túszok mellé került az az amerikai ügyvivő, aki bedig napokig az iráni külügyminisztériumban tartózkodott , ott élvezve Yazdi védelmét. Az «iszlám ifjú hfveí« Khomeini mellett sorakoznak fel. Akciójuk mintegy bizonyítani képes Khomeini fél világra szóló hatalmát. Végül fel kell figyelni arra is, hogy a teheráni túszdráma az Egyesült Államokon belül ugyancsak jár belpolitikai és gazdasági következményekkel ; Carter elnököt mind többen vádolják gyöngeséggel, “rélytelenséggel, (vagy mint Edward Kennedy, elnök je- 'ölt vetélytársa mondja: az előrelátás hiányával). Ugyan- altkor a Carter-koaroányzat gazdasági helyzete is ingataggá válik, mert egymást érik az ellentmondó Jelentések arról, hogy kap-e a továbbiakban iráni olajjft az amerikai gazdaság vagy sem. viszont ami bizonyost az olaj szabad ára ismét nagy magasságokba szökik, s az importőr Amerikának ez további veszteséget okoz. Épp egy érvei a választások előtt, -J Mi I«8i • SftCT-n, sorsa a kongresszusban? Azok, afcfic JegaláSBIs el akarták odázni a SALT—U. ratifikálását, most elégedetten dörzsölhetik a kezüket a washingtoni Caprtoliumon. Mindinkább kétségesnek látszik, hogy az idén már — azaz a karácsonyi szünet kezdete előtt — a szenátus Ú tudja mondani a végső ásót az tejben. Még csak • ganWftarf efJKnfs első szakasza ért véget azzal, hogy megvitatásra ajánlja a bizottság a SALT—II. törvényjavaslatát. Viszonylag jó szavazási eredménnyel jutott tovább a plémim elé: a 15 tagú testületben 9:6 arány alaKennedy szenátor hivatalosan is bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. Képünkön: Edward Kennedy. ÍZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVUKBAN Hétfő: Iráni fiatalok megszállták az USA teheráni nagykövetségét — New Yank-ban az ENSZ rendezésében nemzetközi konferencián foglalkoztak Kambodzsa megsegítésének kérdésével. Kedd: Leonyid Brezsnyev nyilatkozata a Pravdának a közép- hatútávolságú fegyverek korlátozását célzó tárgyalások szükségességéről. — Andrej Kirilenko mondott beszédet a moszkvai ünnepi ülésen. — Véget ért LIsz- szabonban a palesztinokkal való szolidaritás világkonferenciája. — Khomeini aiatol- lah elfogadta Bazargan miniszterelnök lemondását. Szerda: Hua Kuo-feng kínai miniszterelnök hazaérkezett nyugat-európai körútjáról, amelynek utolsó állomása Róma volt. — Sorozatos izraeli támadások Dél-Liba- nonban. Csütörtök: A teheráni főügyész felszólította a volt uralkodót, térjen haza és álljon bíróság elé. — Kennedy szenátor bejelentette: indul az amerikai elnökválasztáson. — A rotterdami szabad piacon egyre emelkedik az olaj ára az iráni események hatására. Péntek: A NATO-országok ellen Javaslatokkal kívánnak élni a szovjet kezdeményezésekre. — A hágai parlament felemás döntése az ..euroraké- ták” ügyében. — Letette az esküt az új japán kormány. — Az amerikai szenátus külügyi bizottsága megszavazta a SALT—n-t. Szombat: 141 milliárd dolláros az új amerikai katonai költségvetés. — Hazaíndult Haipong- ból a baráti látogatáson ott járt szovjet flotta. — Demi- rel Ankarában befejezte kormányalakítási tárgyalásait. A Biztonsági Tanács nem hivatalos formában közbenjárt a teheráni amerikai túszok kiszabadításáért, Jasszer Arafat szintén közvetít. tettek be. majd ügyrendi ellenvetésekkel próbálkoztak. Várható, hogy a szenátus plénuma előtt a vita jó ideig elhúzódik, s megismétlődik az, ami a bizottságban lezajlott: először elfogadhatatlan, túlzó javaslatok ikerülnek a honatyák elé, aztán külön »-értelmezések« sokasodnak. De hogy mikor lesz a döntő szavazás, azt ma még aligha tudja valaki is megmondani Washingtonban. Mi áll a bolíviai paces újabb fordulatai möe gött. í! Mt ki a SALT—IL javára. A négynapos vita során a szerződés ellenfelei először a Szovjetunió által eleve elfogadhatatlan (az egyszer már aláírt szerződést lényegileg módosító) javaslatokat terjeszAmikor jó egy hete DaPaz- han. Bolívia fővárosában megindultak a lázadó tisztek harckocsijai az elnöki palota felé, úgy látszott, a jobboldali Na- tusch Busch ezredes megint i meg tudja fordítani a dél amerikai országban a politika kerekét. Addig ugyanis, ha nehezen is, ha csikorogva is, de az a kerék a demokratizálódás irányába fordult. Az országnak hosszú évtizedek óta először olyan polgári elnöke volt, akit a parlament jelölt ki.* S most megint a jobboldalt vagy fél-fasiszta tisztek kerülnének hatalomra? A bolíviai új fejlemények mögött alighanem azt kell felfedeznünk, hogy a hadsereg élén már nem az a puccsista tisztikar áll, amely korábban mindig kész volt egy-egy államcsínyre. De éppen mostanában kerültek már magasabb posztokra azok a tisztek, akik az 1952-es baloldali fordulat idején kezdték katonai karrierjüket, s akik rokonszenveztek a baloldali eszmékkel. Épp egy éve ezek a tisztek egy jobboldali puccskísérletet meg tudtak fordítani, akkor állították a középutas politikai elképzelésű Padillát az ország élére. Bonyolult ez a képlet? Az. De Bolíviában, az ón, a réz, az olaj, az urán hazájában bizony bonyolultak az erőviszonyok, keményen ütköznek a monopoltőke érdekei a szegény és kizsákmányolt nép érdekeivel. S a hadsereg ott a mérleg nyelve. PáMy József Somogyi Néplap X dfszietek és a rendezés kétségkívül színpompás és nagyszabású volt. Talán túlságosan is az, hiszen valójában minden résztvevő tudta, hogy a lobogó zászlók tömege, a hatalmas címer, s a látványos ünnepség egyéb kellékei aligha fedhetik el a tartalmat: igazi államalapítás helyett csak műállam nak szól a csinnadratta, A színjáték egyébként is túlságosan ismerős már: három esztendőn belül a harmadik ban« tusztánt hozták létre a Dél- afrfkai Köztársaságban, az ország észak-keleti szögletében, a félmilliós vhavenda törzs lakóhelyén. Äs a «Ven- da köztársaság« semmiben nem különbözik némileg idősebb társaitól, Transkeitől és Bophuthatswan ától: éppúgy a látszatfüggetlenség példája, az apartheid terméke, mint elődei. De mit Is takar a dél- afrfkai fehér hatalom makacsai folytatott bantusztán- poütfic&ja. Még m ontó Mrhedt fajüldöző miniszterelnöke, Woer- woerd találta ki éppen húsz esztendeje a fajok elkülönített fejlődésén alapuló országrend kegyetlen vízióját, amelyet mostanában az utódok próbálnak elfogadhatónak tetsző formákba önteni. A rabszolgatartás korszakának tovatűnésével ugyanis Dél-Afrlka Műállam-taktika a fekete őslakosság elnyomásának klasszikus államát is «utolérte« a kérlelhetetlen valóság: a fajüldözők számára mind nagyobb belső és kül6ő problémákat okozott a 20 milliós fekete lakosság teljes jogfosztottsága. A 4.5 milliónyi fehér kisebbség mindenható uralma persze csak erőszakkal. brutális rendőri-katonai erővel tartható fenn, s ez a Dél-afrikai Köztársaságban a társadalom alapvető jellemvonásának tekinthető «módszer« mind nagyobb mértékben szigetelte el az országot a külvilágtól, megnehezítve nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatait Olyannyira, hogy a tőkés világ számára rendkívül fontos ásványkincsek ellenére Pretoria mind többször politikai konfliktusba került legfőbb mentorával, az Egyesült Államokkal is. Bár attól nem kellett s ma sem kell tartani» a dél-afrikai kormányzatnak, hogy a nyugati nagyhatalmak teljesen leírják, avagy valóban hatásos gazdasági-politikai tilalmakat vezetnek be ellene, mégis immár Jó évtizede erőteljes Báni Szadr Irán új külügyminisztere Kompromittáló dokumentumokkal fenyegetőznek Teheránban A yolt sah felgyógyulásáig hajlandók várni Abol Hasszán Bont Szadr közgazdászt, az iszlám forradalmi tanács tagiát, Khomeini közeli tanácsadóját tegnap hivatalosan megbízták Irán külügyminiszteri teendőinek ellátásával. A teheráni rádió megfogalmazása szerint az iszlám forradalmi tanács Báni Szadrt a külgyminisztérium «felügyelőjévé« nevezte ki. A múlt héten lemondott Bazargán-kormány négy miniszterét, Musztafa AU Csam- ran hadügyminisztert, Hacsem Szabbaghian belügyminisztert. Ali-Akbar Moinfar olajipari minisztert és Bam Radzsai közoktatásügyi minisztert megerősítették korábbi tisztségében. A többi tárca sorsáról még nem döntöttek. A külügyminisztérium úi vezetője bejelentette, hogy első intézkedésként «tisztogatásokat« hajtanak végre Irán külföldi nagykövetségein. Irán hajlapdó megvárni, míg az Egyesült Államokban befejezik Reza Pahlavi gyógykezelését ha Washington hivatalos ígéretet tesz, hogy utána kiadja a volt uralkodót Teheránnak — jelentette ki Abol Hasszán Báni Szadr iráni külügyminiszter a francia Nouvel Öbservateur hetilapnak adott tegnapi telefoninterjújában. Hozzátette, hogy ez a haladék nem jelenthet éveket. A külügyminiszter közölte: Khomeini semmilyen amerikai delegációt sem hajlandó fogadni, hogy a teheráni nagy- követségen lévő túszok kiszabadításáról tárgyaljon vele amíg az Egyesült Államok nem egyezik bele Reza1 Pahlavi kiadásába. Báni Szadr hangoztatta, hogy ő maga személy szerint nem híve a túsz-szedő akciónak, s iráni részről amilyen gyorsan lehet rendezni szeretnék az ügyet. Kijelentette: «Más eszközeink is vannak, hogy nyomást gyakoroljunk, olyanok amelyekkel Irán kapcsán újabb Watergate-ügyet kavarhatunk az Egyesült Államokban«. Mint utalt rá, ehhez ® kormány birtokában vannak olyan kompromittáló dokumentumok, amelyek az iráni belügyekbe való amerikai beavatkozásról tanúskodnak. Nem titkolta, hogv ezek as iratok részben az Egyesült Államok teheráni nagykövetségéről származnak. Az iráni külügyminiszter tegnap fogadta Hani cl Haszszánt, a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet teheráni képviseletének vezetőjét és Abu Validot, a PFSZ egyik katonai vezetőjét. Hani cl Hasszán előzőleg Bejrútiban járt, ahon- naíí Jasszer Arafat személyes üzenetét hozta magával. Erről a Reuter brit hírszolgálati irodát a PFSZ teheráni irodájának szóvivője tájékoztatta. A kilenc közös piaci ország nagykövetei tegnap szintén felkeresték az új iráni külügyminisztert. Jegyzéket nyújtottak át, amelyben súlyos aggodalmukat fejezték kt az amerikai nagykövetség elfoglalása miatt. Vakriadó Műszaki hitaa miatt pénteken reggel riadóztatták az Egyesült Államok légi erejének egy részét — jelentette be tegnapra virradóan az amerikai hadügyminisztérium. A bejelentés szerint, az amerikai rakétariasztó rendszer rakétatámadást jelzett, s ezért tíz vadászgépet azonnal a levegőbe küldtek. Mint megállapították, a vakriadót az észak-amerikai légvédelmi parancsnokságnál idézték elő azzal, hogy az egyik számítógépbe olyan programot tápláltak be, amely »támadási helyzetet« jelzett. A riadójelzést — technikai hiba miatt —- az amerikai légierő több alakulata is megkapta. A tévedésre hat perccel később jöttek rá, -s ekkor a riadót, amelyről sem Carter elnököt, sem a hadügyminisztert, sem a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét nem értesítették, lefújták. Az amerikai hadügyminisztérium szóvivője emlékeztetett rá, hogy a múltban is volt már több téves riasztás, amelyeket azonban nem hoztak nyilvánosságra. Most azért döntöttek a közzététel mellett, hogy világossá tegyék: a vakriadónak »semmi köze 6em volt a jelenlegi iráni helyzethez«. nyomásnak van kitéve szövetségesei részéről. (A nyomás persze nem akadályozta meg az apartheid-politika folytatását, s a dél-afrikai atomfegyver kifejlesztését sem.) Ez a külső tényező párosult a fekete lakosság mind nagyobb belső mozgolódásával, amelyet egyre kellemetlenebb volt pusztán nyers erőszakkal elfojtani. Ez indította Pretoriát arra, hogy lépéseket tegyen a faiüldözés klasszikus formáinak megváltoztatására. A fekete faj teljes — rabazolga jellegű — alárendelését hivatott felváltani az elkülönített fejlődés politikája, az apartheid, lényegében országfelosztást gondoltak ki az ország urai. A Dél-afrikai Köztársaságban a feketék már korábban fs csak meghatározott körzetekben, városnegyedekben élhettek, kizárólag engedély- lyel léphettek fehérek területeire. Az apartheid «továbbfejlesztése« a külön »tömni államok« megteremtését Jelentette. Ezek az »államok«, az >1 „kambodzsai ügy” Vietnami memorandum A jelenlegi kambodzsai helyzet lényege nem a vietnami csapatok visszavonásának ügye, s nem egy politikai megoldás keresése, hanem Kínának — hallgatólagos amerikai beleegyezést élvező — agresszív és terjeszkedő politikája, amely fenyegeti Vietnam, Kambodzsa és Laosz függetlenségét, Dél kelet-Ázsia békéjét, biztonságát. így foglalható öss7.e Vietnam hivatalos álláspontja az ENSZ-köz- gyúlés hétfőn kezdődő »kambodzsai vitájával« kapcsolatban. Hanoiban tegnap közzétették a VSZK külügyminisztériumának memorandumát, amely lényegében válasz az Asean-országok által kezdeményezett Kambodzsa-vitéra és arra a határozati javaslatra, amelyet ezek az országok Japánnal és má,s államokkal együtt kívánnak beterjeszteni a közgyűlés elé. E határozati javaslat a vietnami csapatok kivonását é« valamifajta politikai megoldást irányozna elő. A memorandum hangoztatja: az ENSZ és az el nem kötelezett mozgalom határozatai megerősítik a nemzetek jogát és kötelességét, hogy támogaűgynevezett bantusztánok »függetlenséget« kapnak Pre- | toriától és felruházzák őket az államiság minden külső jegyével: saját kormány, hadsereg, zászló, címer, himnusz stb- Lakói elveszítik dél-afrikai állampolgárságukat, így külföldivé válnak. Elegendő lenne mindez az önálló, valóban független léthez? Nyilván nem. Hiszen ezek a műállamok nem is létezhetnének a Dél-afrikai Köztársaság nélkül. Gazdaságuk jóformán egyáltalán nincsen, területeik, az. ősi törzsi területek, a sok évszázados faji elnyomás miatt-megmaradtak a kezdetleges viszonyok között. A bantusz- tánlakó tehát, ha élni akar, csak dél-afrikai gazdaságban dolgozhat, persze, ha beengedik. így aztán ez a rendszer állandó, olcsó és az eddiginél is kevesebb joggal rendelkező munkaerőt biztosít a fehér gazdaság számára. Tíz Ilyen bábállamot akar Pretoria létrehozni, de már az első három bebizonyította, hogy a bantusztán-politika nemzetközileg csődöt mondott. A három közül egyet sem ismert el a világon Pretorián kívül senki. Csak a dél-afrikai fehér kormányzat képtelen beletörődni abba, hogy az idő rákényszeríti a változásokra. tást nyújtsanak a nemzeti felszabadító mozgalmaknak, s ezeknek az elveknek felelt meg az, hogy a vietnami fegyveres erők a Kambodzsai Nemzeti Egységfront felhívására válaszul segítették a kambodzsai népet a Po] Pot- klikk megdöntésére irányuló harcában, felkelésében. A memorandum visszautasítja azt az állítást, amely szerint Kambodzsában »két ellenőrzési zóna és két hatalom létezik«, s leszögezi, hogy a népi forradalmi tanács Kambodzsa egyetlen törvényes képviselője. Eddig több mint 30 ország és szervezet ismerte el. „Tudományos eszmecsere” »Izrael képes előállítani nukleáris fegyvert« — így nyilatkozott Amos Horev vezérőrnagy, aki korábban az izraeli hadügyminisztérium munkatársa volt, jelenleg pedig az izraeli technológiai intézet igazgatója. Maga a közlés nem számít szenzációnak, hiszen évek óta rebesgetik, hogy a Negev- sivatagban már akár kísérleti atomrobbantásig is eljutottak volna az izraeli kutatók és katonák. Horev tábornok nyilatkozatában az az érdekes, hogy — hol hangzott el. Dél-Áfri- kában. »Tudományos eszmecsere- céljából érkezett Johannesburgba, valószínűleg valódi tapasztalatcsere végett. A dél-afrikai fajüldöző rendszernek is megvan a lehetősége, képessége arra, hogy atomfegyvert gyártson. Mi több: a napokban az amerikai hatóságok közölték, hivatkozva hírszerzésük adataira és megfigyeléseire, hogy szeptember végén az Atlanti-óceán déli részén a dél-afrikaiak kísérleti atomrobbantást hajtottak végre. Tel Aviv és Pretoria ösz- szefogása az atomfegyver gyártásában alapos meglepetést kelthet mindazokban, akik visszagondolnak arra, hogy a Dél-afrikai Unió a második világháborúban a hitlerizmussal rokonszenvezett, s hogy a fajüldözés ott nem csupán a feketékre és más szinesbőrűekre terjedt ki. Most más elképzelések »atomjaiból- épülhet a délafrikai—izraeli együttműködés. A. K.
