Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-10 / 263. szám

Nem kívánatos rakéták Csak feltételekkel X nyugat-európai kormá­nyok közül néhány politikai­lag lehetetlennek tartja, hogy feltétel nélkül támogassa a középhatótávolságú nukleáris rakéták országuk területén történő elhelyezését előirány­zó NATO-tervet. Ez az olasz, a holland, a belga és a dán kormányra vonatkozik. Mind a négy támogatja ugyan a tervet, bár ezt eddig még egyikük sem jelentette be hi­vatalosan, de csak bizonyos feltételekkel, Nevezetesen: kezdődjenek azonnal kelet— nyugati tárgyalások a csök­kentésről is. Ugyanakkor — mind a kor­mányzó, mind az ellenzéki pártokban egyre több politi­kus hangoztatja, hogy támo­gatja a rakéták gyártását, de egyelőre nem kíván döntést hozni rendszerbe állításáról. Szerintük a rendszerbe állí­tásról hozandó döntést ráér­nek a NATO-tagországok ak­kor meghozni, ha esetleg nem járnak eredménnyel a Szov­jetunióval folytatandó tár­gyalások a már rendszerbe állított szovjet középhatósuga­rú rakéták és bombázók szá­mának csökkentéséről. Egy hónappal az új típusú fegyverek bevezetéséről ese­dékes végső NATO-döntés előtt azonban brüsszeli körök valószínűtlennek tartják, hogy a gyártásról hozandó döntést el lehetne választani a rend­szerbe állításra vonatkozó döntéstől. A terv »csomag- tervként« kerül a NATO-ta- nács elé, s jóváhagyása ese­tén az 572 cirkáló szárnyas­rakéta és »Pershing—II.« ra­kéta első példányait várha­tóan már az 1080-as évek ele­jén fel is állítanák a kijelölt helyeken. A volt sah kiadatását követelik Inkább politikai, mint orvosi kérdés Ohira esküt tett IkJcuda ex-kormányfő és Ohira, az új Tegnap délelőtt Hirohito császár kezébe letette a hiva­tali esküt'Ohira Maszajosi já- pán miniszterelnök előző es­te megalakított második kor­mánya. A tárcák fölötti 'hosz- szas alkudozások után beik­tatott kabinet tagjai sajtóér­tekezletet tartottak. Okita Szaburo új külügymi­niszter, aki Szonoda Szunaot váltotta fel a japán diplomá­cia vezetőjének posztján, ki­jelentette: országa nemcsak a nemzetközi gazdaságban, ha­nem a világpolitikában is ak­tívabb 'szerep vállalására tö­rekszik a jövőben. Tokió fenntartja , hagyományosan szoros kapcsolatait az Egye­sült államokkal, de egyidejű­leg »minden más országgal is baráti viszonyt óhajt a nem­zetközi béke megszilárdítása céljából«. Carter amerikai elnök az utolsó pillanatban elhalasz­totta hivatalos kanadai látoga­tását, hogy hangsúlyozhassa: személyesen irányítja a tehe- ráni amerikai nagykövetség tú­szai érdekében tett erőfeszíté­seket. Az amerikai kormány mindenesetre az ügy ötödik napjának végére előnytelenebb helyzetben volt, mint valaha. Az elnöki különmegbízottat nem fogadják Teheránban és a jelek szerint kudarcba ful­ladtak Washington reményei, hogy arab országok sikerrel közvetíthetnek az ügyben. A Carter-kormány helyzetére jellemző, hogy — a korábbi bel- és külpolitikai fenntartá­sokat felrúgva — csütörtökön üdvözölte a PFSZ közvetítési javaslatát. Hatem Husszein, a Paleszti­nái Felszabad! tási Szervezet washingtoni irodájának veze­tője csütörtökön logikusan ér­velt a sajtó előtt: ne keverjék a PFSZ-t az ügybe — amely­ért az Egyesült Államok poli­tikája, tévedései 'a felelősek. Ali Agah, Irán washingtoni ügyvivője hangsúlyozta (amit a teheráni amerikai sajtóje­lentések is megerősítettek), hogy a nagykövetségi személy­zet biztonságban van, megfe­lelően* gondoskodnak róluk. Az NBC-televízió amerikai orvosokat idézett arról, hogy a New York-ban kórházban kezelt sahot nagyobb veszély nélkül elszállíthatnák az Egyesüt Államokból. »Ez in­kább politikai, mint orvosi döntés« — mondották a szak­értők. Mint ismeretes, a sah távozása a nagykövetség" meg­szállóinak minimális követelé­se. Az ABC-hálózat azt a figyel- lemreméltó értesülést közölte, hogy az Egyesült Államok a diplomáciai kapcsolatok meg­szakítására készül Iránnal. Carter elnök levelében, ame­lyet különmegbízottjának kel­lene átadnia az iráni vezetők­nek, azt kérte: távozhasson az országból a nagykövetség va­lamennyi munkatársa. Ez nyil­vánvalóan a diplomáciai kap­csolatoknak legalábbis a fel­függesztését jelentené. Az ABC fehér házi tudósítója sze­rint Carter elnök kész meg­felelő katonai válaszra is«, a mennyiben a túszokat bántó- dás érné. A Carter-kormány minden­esetre messzemenő erőfeszíté­seket tesz békés rendezési-e, te­kintettel esetleges katonai ak­ció óriási kockázatára és be­láthatatlan következményeire — mutatnak rá megfigyelők. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa tegnap este több, mint kétórás nem hivatalos ülése után fölszólította Iránt, hogy haladéktalanul engedjék sza­badon az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén va­sárnap óta fogva tartott tú­szokat. A felhívásban Seraio Palacios de Vizzio bolíviai nagykövet, az BT novemberi havi elnöke »a legnyomatéko­sabban követelte a követsé- gi személyzet szabadon bo­csátását és védelmét«, és »fel­kérte az ENSZ főtitkárát, ho”y folytassa jószolgálati te­vékenységét a cél elérése ér­dekében.« A BT tizenöt tagja egy­hangúlag döntött a fölhívás­ról, amelynek megszövegezé­sét Donald McHenry ameri­kai ENSZ-delegátus kérte a Fehér Ház utasítása alapján. Észak-írország Bosszúhadjárat Észak-lrországban tegnapi­ra virradó éjjel agyonlőttek három embert. A belfasti gyilkosságsorozat protestáns félkatonai szervezetek bosszú- hadjáratával kezdődött, amellyel két börtönőr e heti agyonlövését akarták megto­rolni. A két börtönőr agyonlövé­Leszámolós az első számú közellenséggel A szuperbandita Párizs, ködöt szitáló no­vember eleji este. A clignan- courti kapunál a járókelők hirtelen úgy érzik, krimit for­gatnak az orruk előtt. Két ke­réken forduló kocsik kerítenek be egy sötétkék Citroent, meg­állásra kényszerítik és abban a pillanatban már bömböl is egy rendőrségi hangszóró. — Járókelők, figyelem! Min­denki húzódjék félre. Te' pe­dig Mesrine, add meg magad! Tapasztalt róka vagy, • magad is láthatod, hogy nincs esé­lyed. A Citroen ajtaja kivágódik, magas, izmos férfi ugrik ki belőle. A szemtanúk vélemé­nye megoszlik arról, mire en­gedett következtetni a mozdu­lat. Senki nem képes meg­mondani, mi lett volna a kö­vetkező másodperc-töredék­ben: megadja magát a beke­rített, vagy menekülni próbál. Ezt már nem is fogja megtud­ni soha senki. Abban a pilla­natban, amikor a férfi feltűnt kocsija előtt, felugattak a rendőrségi géppisztolyok és a negyvenkét esztendős Jacques Mesrine, »az évszázad szuper­banditája«, az »első számú köz­ellenség«, akiről nemcsak cik­kek százait, hanem könyvek tucatjait is írták, holtan esett össze. Elvégeztetett, Az ejtőernyős Mesrine úgynevezett jó csa­lád sarjaként született és mind gyermek-, mind ifjúkorában gondatlan életet élt. Jó ered­ménnyel végezte el az egyete­met és az intelligens fiatalem­ber könnyen szerezte meg az építészi diplomát. Élete nagy fordulata akkor következik be, amikor — folyik a franciák hírhedt gyarmati háborúja — Algériába kerül. Az elit, s leg- brutálisabb fegyvernemhez, az ejtőernyősökhöz. — Igazi »vara« (ejtőernyős) volt a fickó — mondja róla egykori felettese. — Nem is­merte a félelmet, de az irgal~ mat sem. Boldog volt, ha lelő­hetett egy arabot, élenjárt a kínvallatásokban. így kezdődött. És az algé­riai fasiszták jól ismert ter­rorszervezetében. az OAS-ban folytatódott. Mesrine (gondol­junk csak »A Sakál napja« cí­mű filmre) képzett OAS-ter- roristaként ismerte meg a bujkálás és a maszkírozás mű­vészetét, amelynek később oly nagy hasznát vette. Franciaország legjobb kopója A francia rendőrséget min­dig is a »kemények« között tartották számon. Nos, ettől a rendőrségtől mindenki másnál többször szökött meg. Egyik szöikése után Kanadába uta­zott, ahol elrabolt egy millo- rnost, majd csaknem egymillió dollár váltságdíjért szabadon engedte. Ugyanezt megismé­telte egyszer Spanyolország­ban, később kétszer Francia- országban. A második után — amikor már a rendőrség presztízskér­dést csinált abból, hogy elfog­ja — végre kézre került. A hatóságok fellélegeztek: nem is olyan régen Compiégne-ben a helyi bíróság elnökét túsz­ként maga előtt tolva szökött meg és a sajtó már rendsze­resen »tehetelLeriségael« jár dolta a bűnül­dözőket. A ban­dita ugyanis addig — 1977 tavaszáig — már összesen négyszer (1) szökött meg. — Most nem fog — mondta akkor Brous­sard felügyelő, a különleges Az utolsó maszk csoport vezető­je. »Franciaor­szág legjobb kopója«, ahogy a párizsi lapok nevezik. Ügy tűnt igaza lesz. Mesrine húsz évet kapott és a világhírű Santé-börtön különös gonddal őrzött szárnyában he­lyezték el. Egy teljes esztendőt ült itt a banditakirály, jórészt magá­nyosan. egyszemélyes cellá­ban. 1978 május 8-án enge­délyt kapott arra, hogy talál­kozzék ügyvédnőjével. A »beszélő«-helyiségben jórészt arról folyt a szó, kinek adhat­ja el az ügyvédnő Mesrine-nek a börtönben írt önéletrajzát, illetve annak megfilmesítési jogát (Alain Delon is érdeklő­dött, de a bandita Belmondo mellett döntött...) „Két gránát van nálam...” A következő pillanatok úgy peregtek, mint egy krimi film­kockái. Mesrine hirtelen fel­ugrott az asztalra, a szellőző­nyílásból (sosem derült ki. ki segíthetett neki és mennyiért) három revolvert (!) valamint egy könnygáz-bombát húzott Revolverrel a kezében ki­szabadított a Sauté-bort ön bői (erre még nem volt példa) egy Rives és egy Besse nevű gyil­kost, velük együtt felmászott az udvar belső falához támasz­tott 15 méter magas létrán (vajon ki tehette oda?) Sortűz dördült, Rives hol­tan zuhant vissza, de Mesrine és Besse beülhetett az odakint begyújtott motorral várakozó kocsiba... Azóta orránál fogva vezetett mindenkit. Több embert elra­bolt, egy újságírónak interjút ígért, aztán amikor az a titkos randevún beült a kocsijába, golyót eresztett bele (»ez az én interjúm«). A Paris Match című lapot felhívta telefonon és azt mondta: — Elismerem, Brous­sard nagy zsaru. De engem nem kap el. Két gránát van nálam állandóan. Broussard hálás volt ezért a nyilatkozatáért. Így nem kellett teketóriázni — azonnal lövet­hetett. A nagy párviadal vér get ért. ft E. se után az unionaista pártok követelték, hogy a brit had­sereg fokozza az IRA üldözé­sét, néhány protestáns, fegy­veres csoport pedig saját ke­zébe vette az igazságszolgál­tatást a vérbosszú és ellen- terror ismert módszerével. Késő este megálltak Belfast egyik katolikus negyedében egy kocsma előtt és az első két távozó vendéget szitává lőtték az IRA-t gyalázó kiál­tások közepette. Egy óra múl­va az IRA válaszul agyonlőtt egy protestáns biztonsági őrt házában. Az e heti öt gyil­kosság a terror újabb kitö­résének jele Észak-lrország­ban. Sugár fegyver stop Régi fantasztikus regények­ben — akkor még nem ne­veztek azokat sci-finek —■ gyakran szerepel a »halálsu­gár« iszonyú látomása. Az­óta egy ilyen fegyver már nem tartozik a képzelet bi­rodalmába. Az igazság az, hogy a lézer és a neutron- bomba korábban a halálsu­gár előállítása nagyon is va­lós lehetőség, már a mai technika segítségével is. Nem is beszélve a holnap vagy a holnap utáni technikáról... Hogy a probléma mennyire - aktuális, annak megértéséhez elég a sokat vitatott ameri­kai neutronbomba-tervre gondolnunk. Mint emlékeze­tes, ennek a fegyvernek az egyik vonása éppen az, hogy sugárzással — legalábbis el­sősorban, |ha nem is kizáró­lag azzal — pusztít el min­den életet a »célkörzetben«. Nem engedhetjük, hogy á világ ilyen »célkörzet« le­gyen. Ennek megakadályozá­sára azonban nem elég a jámbor óhaj: cselekedni kell, méghozzá késedelem nélkül. Minden gondolkodó ember a szívével is, az eszével is lel­kesen üdvözli ezért azt a kö­zös szovjet—.amerikai javas­latot, amely éppen »a sugár- fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, tárolásának és bevetésének tilalmáról meg­kötendő nemzetközi konven­ciókról« tartalmaz indítványt. Több ízben bebizonyoso­dott, hogy ha az emberiség jövőjéért a legnagyobb fele­lősséget hordozó, mert mesz- sze legerősebb két nukleáris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok ter­jeszt elő közösiem — és ez a kulcsszó! — valamit, akár a világszervezetben, akár más fórumon, az megvalósul. És ez természetes is, hisizen egy ilyen együttes indítvány mö­gött a dolog jellegénél fogva nemcsak katonai, hanem e-r-i kölcsi és politikai értelemben is hatalmas erő áll. Most ez történt egy fontos kérdésben — és jó lenne hin­ni abban, hogy az ilyen pre­cedensek száma a jövőben gyarapodni fog Ez a járható út a világ sorskérdését je­lentő leszerelési problémák dzsungeljében. Egy olyan időpontban, amikor hamaro­san eldől a SALT II. ratifiká­lása, amikor a világ Brezs- nyev berlini javaslatairól és a NATO raktétatelepítési ter­veitől hangos, nagyon jó hír ez a közös javaslat. Pekingi szólamok A kínai vezetők, köztük Hun Kun-feng pártelnök és minisz­terelnök újabban mind gyak­rabban hangoztatják, hogy Pe­king nincs ellene a nemzetközi enyhülésnek, csupán a »hege- monizmus« ellen tör lándzsát. Az ilyen propaganda szólamok­ra cáfol rá novemberi számában a Hungcsi, a KKP KB elméleti folyóiratának kommentátora, amikor kifejti, hogy minden látszat ellenére a nemzetközi, feszültség nem csökken. ha­nem növekszik, s hogy Euró­pa olyan »lőporos hordó« amely bármelyik pillanatban felrobbanhat. A kínai cikkíró szerint egy új világháború ki­törésének tényezői növeked­nek, mert a Szovjetunió és az Egyesült Államok — a két szuoerhatalom — versengése világszerte fokozódik, s a helyi konfliktusok előbb-utóbb a két szuperhatalom közvetlen ös­szecsapásához vezethetnek. A kommentár azt sem tekinti ki­zártnak, hogy a két vezető nagyhatalom közötti ellentétek nukleáris háborúba torkolla- nak. A Hungcsi kommentárja il­luzórikusnak, megtévesztőnek és veszélyesnek minősíti az enyhülés folyamatát és a je­lenlegi európai helyzetet a második világháború kitörését megelőző helyzethez hasonlít­ja­Az immár jólismert pekingi formula szerint az elkerülhe­tetlen, de átmenetileg elodáz­ható úi világháború első. szá­mú forrása a Szovjetunió. A há­ború elodázásának a Hungcsi kommentárja szerint lényeges feltétele egy gazdaságilag és katonailag egyaránt erős és hatalmas Kína. ÁRAMSZÜNET Az Áramszolgáltató Vállalat értesíti Kaposvár lakossá­gát és közületeit, hogy 1979. november 13-án 7.00—16.00 óráig a SaLlai utcában, a Kálváriától, a Géza utcában a 85. számtól, a Bartók Béla utcában a 70. számtól, a Domb utcában és az abból nyíló összes mellékutcákban, a Jó­zsef utcában a Kölcsey utcában, az Erdősor utcában, a Cseri lakótelepen, a Gárdonyi G. utcában, az Egyenes! úton 1979. november 14-én 7.00—16.00 óráig a Lonka-he- gyen. 1979. november 15-én 7.00—16.00 óráig a Lonka-he- gyen, a Szigetvári utcában a Ballaikuti utcától, áramszü­net lesz. (031804)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom