Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-04 / 259. szám

* Ha nyitott szemmel járunk a fővárosban, nem róhatjuk hosszabb ideig anélkül az ut­cákat, hogy szembe ne talál­jak magunkat a' Fővá­rosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) valamely fiókkönyv­tárával. Az 1968 óta hivata­losan is országos szociológiai szakkönyvtárként működő központi könyvtárhoz csak­nem 100 kerületi közművelő­dési könyvtár, valamint ön­álló gyermekkönyvtári háló­zat csatlakozik. Az intézmény az 1914 óta különálló rész­legként működő Budapest- gyűjteménhyel együtt nap­jainkban csaknem félmillió könyvet és bekötött folyóira­tot, több százezer aprónyom- tatvánvt kínál olvasásra az érdeklődőknek, évi költésve­tése meghaladja a hatmillió forintot Szabó Ervin merész vállalkozása ' Két intézmény, a statiszti­kai hivatal és a Budapest főváros és székváros könyv­tárának egyesítése során jött létre a Fővárosi Könyvtár, amelynek kapuit, mindenféle ceremónia nélkül. 1904. ok­tóber 15-én nyitották meg. Az ötfőnyi könyvtái'o-e>-- dát a szocialista tudós. Szabó Ervin fogta össze, akinek sze­mélyisége a könyvtár egész működésére rányomta bélye­gét. Elérte, hogy a rábízott gyűjtemény. ne csupán szürke hivatali könyvtár legyen. Az állomány teljessé tételére hi­vatkozva társadalomtudomá­nyi anyaggal bővítette a gyűjtőkört. Merész vállalko­zás volt ez, hiszen a század- forduló táján még a társada­lomtudományok hivatalos el­ismeréséért is elkeseredett harcot kellett folytatni. Ezzel a 'lépéssel Szabó Ervin • meg­alapozta a könyvtár még ma is érvényes profilját. Nap­jainkban is az ő jóvoltából lapozgathatjuk az utópista szocialisták közül Babeuf, Saint Simon. Owen. Fourniec stb. és a munkásmozgalom őstörténetéből ismert Proud­hon és LaSalle műveit. Saját kora eseményeit is "figyelem­mel kísérte, megszerezte a szocialista irodalom legfris­sebb terméseit: Bebel. Rosa Luxemburg, Klara Zetkin művéig Bar olyíjii vádak is érték Szabó Ervint, hogy szocialis­ta pártkönyvtárt csinált a gyűjteményből, ő 1910-ben mégis továbblépett. Fölvetet­te a községi nyilvános könyv­tár gondolatát, amelynek se­gítségével Budapest összes dolgozó rétege, mindenekelőtt a proletariátus könyvéhségét csillapítani lehetne. Ezt a tervét az Angliában és Ame­rikában bevált public library (népkönyvtár) mintájára kí­vánta megszervezni. A pesti Szent Márk tér terve Amikor Szabó Ervin harca nyomán az illetékes hatósá­gok elfogadták a könyvtár nyilvánossá fejlesztését, az in­tézmény költségvetését is megtöbbszörözték. Így vásá- . rolhatták meg lOlO-ben Szüry Dénes író, kritikus, esztéta mintegy 3000 kötetes könyv­tárát, valamint Ballagi Géza sárospataki jogakadémiai professzor, 9700 darabot szám­láló röpira (gyűjteményét. Az Ázsia-kutató Zichy Jenő könyvtárának megvásárlása a későbbiek során nagy fel­fedezéshez juttatta a könyv- történészeket., A szintén 3000 kötet legértékesebbjei a régi t :képek, útleírások, a föld­rajzi írók (pL Plinius, Stra­bo) régi kiadásai, a gyűjtő ázsiai utazásaival kapcsolatos néprajzi, etnográfiai munkák, no meg két kézirat. Az egyik egy XV. századi, építészeti munkákkal tele olasz kódex,, a másik Mária Lujza állító­lagos feljegyzéseit tartalmaz­za. Az előbbi Zichy-kódex néven vált ismertté. Eredeti szöv ;ét, seregnyi késő rene- > •/. költeményt, az építé­s :eti rajzok ' takarták. A nagymérvű gyarapodás szaporította a helyiséggondo­kat. A főváros elöljárói könyvtárpalptá- építését hatá­rozták el. Az épület a mai Köztársaság téren állna. A Lajta Béla által _kászített ter­vekről így ír a Pesti Hírlap riportere: -A tér a velencei Szent Márk térhez fog ha­sonlítani. A tetőn virágdí­szek közt kerti olvasó műkö­dik magasan a város felett.« Ez a ragyokó elképzelés1 az építészek közötti féltékenység martaléka lett. A kor egyik ismert építésze. Qittner Zsigmond indította el a lavi­nát azzal, hogy e szép park * -elcsúfítása-.-feletti sajnálkozá­sának nyilvánosan is hangot adott, A könyvtár végül 1914-ben került új otthonba.. “-Ideigle­nesen« — 17 évig — a mai Ferenczy István utcában «fo­gadhatta olvasóit, s jogos büszkeséggel írhatta a hom­lokzatra: 1 Városi Nyilvános Könyvtár. Joggal, hiszen ek­kor már négy fiókkönyvtára működött a város területén, az ötödiket, az állatkerti moz­gókönyvtárat pedig még eb­ben az évben használatba ve­hették a látogatók. „A forradalom melegágya” Az első világháború kitöré­se után a könyvtár nyílt há­borúellenességéről tett tanú- bizonyságot. Könyvgyűjtő osztályt állítottak fel, amely Ne csodálkozzanak azon, 'hogy annyira iparkodom jó- tanácsokat adni a házaspá­roknak. Nős ember vagyok, márpedig minden férfi,' mi­után férj lett, mint ismere­tes, szívesen osztogat ilyen tanácsokat. Ez az egyik ama örömök között, amely a fér­jek számára megmaradt. Jó tanácsok férjeknek Sohase gondolkozzon, külö­nösképpen, amikor a neje megkérdi, hogy mit akar. Je­gyezze meg jól: ha kiejti száján, az »akarom« szót, ez csupán akkor kelt érdeklő­dést szíve hölgyében, amikor a házassági szertartás közben éppen azt kérdi a férfitól az anyakönyvvezető, vajon fele­ségül akarja-e venni válasz­tottját. Sohase: vitatkozzon fele­ségével azon, mifyen nevet adjanak a gyereknek. Hi­szen még ha ki is tart állás­pontja mellett, később akkor is alaposan megbánhatja. Az asszonyok, mint ismeretes, olvasnivalóval látta el a se­besülteket, s 1918 áprilisáig 1,5 millió könyvet osztottak szét a katonák között. Besze­rezték á reformista szocialis­ta Jean Jaurés írásait is, akit a hadüzenet elleni 1 tiltako­zásért orvul agyonlőttek. A kétfrontos békeharcot folyta­tó értelmiség művei is gyűl­tek a raktárakban. Közülük nemzetközi szempontból is ritkaságnak számít a Rosa Luxemburg által indított, már bebörtönzése után meg­jelent Die Internacionple cí­mű folyóirat egyetlen megje­lent száma. Joggal írta 1919-ben Dienes László, hogy a Fővárosi Köqvvtár »-az eljövendő for­radalom fő melegágya«. Mad- zsar József aligazgató egy szakasz »-bevagonírozásra vá­ró« katona szökését segítette elő. 1918. november 27-én pe­dig kultúrhistóriai nevezetes­ségű találkozó színhelye volt a könyvtár. A rövid életű, a haladó írókat tömörítő Vö­rösmarty Akadémia itt tar­totta előzetes alakuló ülését. A 133 nap eredménye Az 1919-es forradalom győ­zelme után a Fővárosi Könyvtárt az- 1918-ban el­hunyd; Szabó Ervinről nevez­ték el. Központját hatalmas társadalomtudományi könyv­tárrá kívánták fejleszteni, a Fiókok számát pedig negy­venre akarták növelni. Saj­nos, csak két fiókkönyvtár makacs teremtések, és képe­sek egészen addig folytatni a gyermekszülést, amíg a ked­ves férjük bele nem egyezik abba, hogy az újszülöttet pél­dául Tódornak ^evezzék el. Jó tanácsok feleségeknek A jó feleségnek mindenkor szem előtt kell tartania azt, hogy a férje rendszerint mű- vészlélek, és rendkívül sértő- dös természetű. Ha például éjszaka három órakor tér ha­za, és heves csuklás közepet­te közli, hogy mostanáig az utcán sétált s a csillagokban gyönyörködött — akkor az asszony sohase próbálja két­ségbe vonni ezt. Különben a férjét sértett szerzői hiúsága arra készteti, hogy amúgy igazában megsértődjön. * Ajándékok irt férjet megajándékozni gyerekjáték. * Ajánlatos el­csenni egy régi nyakkendo­megnyitására futotta az idő­ből. 1919 augusztusától a régi munkatársak rendőrkézre juttatásával jobboldali ele­mek ragadták kezükbe a könyvtár vezetését. 1925-ben elfogadták az új szervezeti szabályzatot, amelynek alap­ján a könyvtárat a fasiszta nevelés eszközévé igyekeztek alakítani. Mégis sok, 1918 előtti szocialista tárgyú köny­vet kereső baloldali értelmi­ségi olvasó fordult meg a könyvtárban. Mivel azonban az általuk keresett műveket zárt anyagként kezelték, a iLvánságlkönyvbe jegyezték" be kéréseiket. Ezt a könyvet a könyvtár akkori munkatár­sai tüzetesen átvizsgálták, s ha valamely tiltott mű címe került bele, a politikai rend­őrséghez fordultak. A főváros vezetősége 1926 —27-ben törvénytelen, kor­rupt módszerekkel megvásá­rolta a. Wenckheim grófi család Baross utcai palotáját, a könyvtár központjául ma is otthonul szolgáló ‘épületet. Mindenki tudta, hogy könyv­tári célokra ez a palota nem megfelelő. De a kitör csak az üzlet volt a fontos, az, hogy az épület a város tulajdonába kerüljön. Az óriási összegei felemésztő átalakítás körül már nem tanúsítottak nagy buzgalmat a város vezetői. Az építkezés négy évig húzó­dott. Új korszak, a legújabb remények Szabó Ervinnek a könyvtár fejlődésével kapcsolatos ál­ma csak 1945 után valósulha­tott meg. Röviddel a háború befejezése után .három villái mos mozgókönyvtár szállítot­ta a város perifériáira a könyveket. Megkezdték a helyreállítást és az új fiókok kialakítását. Létrehozták az ország első szovjet könyvtá­rát, amely 1957-ig hézagpótló szerepet töltött be a könyv­tári életben. A special» -ze­nei rész.leg 1964-ben kezdte meg munkáját. Az 1946 óta* ismét Szabó ft Ervin nevét viselő intézmény kerületi könyvtárai Budapest egész területén fogadják ol­vasóikat, akik a kezükbe könyvet adó intézmény múlt­ja iránt is érdeklődnének. De a polcokon csak dr. Remete László rendkívül precíz, de igen terjedelmes munkáját találhatják meg — ha ugyan nem előzték meg őket... Talán nem lett volna fölösle­ges »ajándék« egy rövid könyvtártörténetet kiadni a 75. születésnap alkalmából. De reméljük, ezt a kis hiá­nyosságot az új könyvtárépü­let tervének megvalósulása hamarosan elfeledteti. Már csak a Kálvin téri és az Örs vezér téri elképzelés között kell. választani! Mátraházi Zsuzsi jét, a tisztítóba adni. és az; után celofánba csomagolva ünnepélyesen átnyújtani. A feleséget megajándékoz­ni még könnyebb. Egyik jó ismerősöm az ajándékozás szempontjából szóba .jöhető napokon azt szokta tenni, hogy kedves nejét egy igen messzi országba küldi tár­sas utazásra, és még a pon­tos rendeltetési helyet sem közli, csupán azt mondja, hogy »jó messzire«. A.z okos asszony mérget vesz arra, hogy férjeura so­hasem fut más nők után. Ha például férje zsebében női hajtűt, vagy mondjuk haris­nyát talaj — akkor csupán elneveti magát és így szól: — Milyen bizalmaVan vagy, drágám! Folyton ellenőrizni akarod, nam vagyok-e félté­keny. Én bezzeg tudom: tré­fa az egész! 'De térjünk rá a gyerekek­re. Amikor kedves fiúk tizen­hat esztendős lesz, s hosz- szabb időre kimaradozik, és elcseni a Szülök cigarettáját ~ akkor legyenek figyelme­A középkorból lekottázott magyar világi daliam nem maradt reánk. Ami kevés ze­nei anyag feltűnik, mind egyházi vonatkozású. Pedig gazdagon virágzó zenéje le­hetett, amely nemzedékről nemzedékre öröklődött. A számos históriás éneknek nyoma veszett, legföljebb egyik-másiknak szövegét is­merjük. A regöléssel kapcso­latos dalokban* némelyek po­gány kori emlékek tovább­élését gyanítják, de nem sok joggal. Először Sebestyén Sándor 1902-ben, majd terv­szerűen csoportosítva Keré- nyi György publikált száz éneket ezekből a Magyar Népzene Tára 1953-ban meg­jelent II. kötetében. Szomorú igazság, az első magyar zenei bejegyzéseket a •XVI. századi énekeskönyvek hagyományozták át az utó­korra: a Hofgreff-fále kiad­ványban és Tinódi Lantos Se­bestyén krónikás énekgyűjte­ményében találunk először hangjelzett szövegeket. Az ének mond ók előadói praxisá­ból nem ismerünk semmit, csak gyanítjuk gazdag tartal­mukat. Az igricek királyi, főúri, nemesi udvarokban működ­tek. s egy részük szórakoztat­ta a köznépet vidám, pajzán nótákkal, a győztes csaták emlékét ápoló históriás éne­kekkel. vezéreket, királyoka? dicsőítő dalokkal. Néha vallá­sos tartalmú szöveggel, s a gyászos kimenetelű csata si- ratásával is bővült műsoruk. Mit nem adnánk, ha egy-két igricek tolmácsolta melódia lejegyzését megtalálnánk!... Az igricek nemcsak éne­keltek, hangszerpengetéssel, talán citeraszerű tamburazen- géssel kísérve éneküket, ha­nem szívesen fújták sípjukat is. A népies tánczenének kon­zerváló! voltak. Bizonyára kóklerkedtek, alakoskodtak, bohóckodtak, komédiáztak is. Java részük nem mint költő és zeneszerző működött, ha­nem a néptől ellesett nótákat, ' táncmuzsikát terjesztette, va­riálta. Közönségük szívesen hallgatta danáikat, táncfigu­ráik zenéjét, bár az egyház mindig üldözte őket Az igric szó szláv eredetű, i ’gasságtévőt jelent. Ismere­tes ez a szlovák nyelvben és a szlovénban is igric alakban, továbbá az ukránoknál ihrec forrná baji. Igriceink elmagya- rosodott szlovákok lehettek, róluk elnevezett falvakat ál­talában hazánk peremvidéke­in, szélein találunk. 1244-től kezdve olvasunk okleveleink­ben róluk elnevezett falut, települést. Borsod megyében feltűnik Igrichi község, .Zalá­ban is hasonló nevű telek. Pozsonyhoz közel terült el Igrech falu, amelyet IV. Béla király 1244-ben a kápolnai egyházi birtokhoz csatolt. Torda megyében is találunk sek iránta. Egy szép napon közli, hogy feleségül veszi a szomszédos kávéház pincér- nőjét. Ne izguljanak, mert egy hét múlván a pincérnö már egy másik fiatalember iránt érdeklődik, s akkor a kedves fiú kijelenti, hogy csalódott az emberiségben, és kétkedéssel tekint a civilizá­ció fejlődésére. Ha' viszont a kedves lányuk egy szép reggel közli, hogy hamarosan férjhez megy Ot­tóhoz — akkor készüljenek fel arra, hogy rövidesen meg­jelenik a házbar egy hosszú sörényű fiatalember. Semmi értelme halogatni a beleegye­zést a házasságba, mivel az önök beleegyezésétől függet­lenül is hamarosan pelenkára lesz szükség. Tehát a tapintat és a köl­csönös megértés révén a há­zaspár eljut az ezüst- és az arany lakodalomig. Ezen az ünnepségen a házaspár meg­csókolja egymást, és mind­ketten azt mondják a másik­nak, hogy sohasem látszott rpég fiatalabbnak. Magában pedig ki-ki gúnyosan moso­lyog, mert tudja, hogy ez nem egészen így van, de hát lehet-e boldog az olyan há­zasság, amikor mindketten csak igazat mondanak egy­másnak? (Forditoűa: Gettért György) Igrechteluk elnevezésű tele^ pet. Két igric tulajdonnevét is­merjük. Az 1446-ból való ok­levél Iván nevű zenészt em­leget, aki neve után ítélve szláv lehetett. Az 1449. évi irat Egri Balázs igricről szól, akinek neve magyar csengé­sű. A középkori oklevelek számos elnevezéssel illették az énekmondókat. Igricen kí­vül regös, ioculator, trufator (trufa, azaz tréfa szóból ké­pezve), kobzos, lantos, hege­dős, combibator néven' emle­getik őket. A mirnus, historic» e# scurra’ szó is bohóckodó zenészt jelent. Lehet, hogy volt árnyalati különbség köz­tük, de valószínűleg a sok el­nevezés java része szinonim értelmű. Annyi bizonyos, hogy az igricek, regösök, majd a későbbi századokban a lantosok királyi udvarok­ban is énekeltek, s az utóbbi­ak többsége latin műveltség­gel is rendelkezett. Tinódi magát mindig lantosnak te­kintette. Az'énekmondók működését kezdettől fogva üldözte, el­ítélte az egyház, mert műso­rukon szerepeltek a vezérek korából való, pogány kori históriák. Továbbá kifogásol­ta őket a papság Verseik tar­talma, sikamlós kifejezéseik, laza erkölcsi felfogásuk, leg­többjük alacsony műveltségi színvonala miatt. Már Gel­lert püspök, majd 1200 körül Anonymus emlegette a sok­szor idézett Gestájában. En­nek bevezető prológusában garulo cantu ioculatorum-ról, azaz énekmondók csacsogó énekéről emlékezett meg. Krónikájában még három íz­ben szerepelnek az iocu la to­rok a vezérek korának ese­ményeivel kapcsolatban. Az egyház álláspontja ké­sőbb sem enyhült meg irá­nyukban. Az 1279. évi budai zsinat 8. pontja ^Itíltja a pa­pokat az ioculatorok és.,Jíí,s- tóriák hallgatásától. A 180 évvel késpbbi szepesi ^inat .‘18. kánonja is rosszalja’mű­ködésüket. Még három XVI, századi iratot idézhetünk, amely elítéli játékukat. A 'nagyszombati kódex kárhoz­tatta az igrieh beszédet: a Nádor-kódex a nyelv 24 bű­ne közé sorolta az igric dalt, A Virginia-kézirat szerzetes szerzője pedig töredelmesen meggyónta bűnét: »hallásom­ba vétkeztem, mert hallgat­tam vígságokat, énekmondá­sokat«. De a királyok, főurak s a nép szívesen szórakoztak hangszerrel, talán citera-, tamburapengetéssel kísért nótáik mellett. Birtokokat is adományozott nekik a király. Erről tanúskodik III. Endre 1292-ből kelt oklevele, amely­ben telket ajándékozott az ig­ricieknek. De helyük lassan­ként megszűnt a királyi ud­varban a XIV. század folya­mán, s a regös, hegedős, lan­tos vette át szerepüket. A re­gös szóval először tulajdon­névként 1219-ben találkozunk oklevélben. Dr. Somkoly István Bencze József ANYÁM Fogas-sörényű reggel, kerge szelek a fákon, jaj, az én legszebb tulipánom le net, taroljátok, fagyos-sörényű szelek, jaj, le ne taroljátok. * \ <* Szalmagyűrűs asszony, anyáin, kéveágyon a mezőn szült, mint a megáldott rozskalász, mire megért, meg is őszült. Károlyi Amy Hullott szilva Kék virágként fűbe búvik, míg egy cefre-hordó mélyé: a szilva-léttől elbúcsúzik. Megkísérli mélybe szállva, mi nem sikerült szilva-módon, megvalósul szesszé válva. Aapefi Jó tanácsok házaspároknak Kik voltak az igricek? 0 Fővárosi Szabi Ervin Könyvtár 75 éve * ’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom