Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

Ma?yikó Sebestyén József

Havat íprő Egek alatt

(ZAFOCI ANDIASNAK

A. hónapok, mint tört karók bitója; kan ya-koszorúk, tartott füvek — miért a tudat föllobogózva? latontak, Karthágó képe ez?l

Szálkás szőlején sorjáz a köd. Füstölőt ráznak: kiírni, »odaätra« fosztok-iinnepén motoz a vidék: jeg-gyertyás tánc-szók megyebálja!

Tanyai-hazám tört karók bitója — András-hegyén; partra szállt halak, kinyílok éllel, mint a bicska: balladát aszály ló egek alatt!

/

¥•

Hollókői utca. Radios István rajza.

Palócföld

A Palócföld legjelesebb, korán elhunyt kutatója, Manga János könyvét jelentette meg a Gondolat kiadó a Magyar néprajz című sorozatban, amelynek kötetei (legutóbbi •Bellon Tibor Nagykunsága) nagyon hamar elfogynak, s nagy szükség lenne a korábbi kötetek mielőbbi utánnyomására isi. Manga nagyszerű összefoglalóban tárgyalja a szellemi és tárgyi néprajz minden területét és műfaját a falusi építkezéstől a palóc nagycsaládi életformáig- A Mát- ra-vidék »-piros ábrázatú, víg kedvű, nevetve beszélő palótzai« nagyobb részt állattartással foglalkoztak, s így a pásztorművészeti fafaragások népművészetük jeles alkotásai. Kiveszőben van ma már a népi viselet, a házi szövés és himzés.

Manga remek kis könyvében földolgozta a népi hiedelmeket, szokásokat, a nevezetes Szent György-napi kihajtást, a kiszehajtást, a Luca-napot és megannyi más, kiveszőben lévő hagyományt. A kötet végén ízelítőt ad a palóc népdalokból, kiválogatva a nevezetes gyűjtések ' legszebb darabjait — nem hagyva figyelmen kívül a népi hangszerek és néptáncok bemutatását sem.

Mikus Sándor szobra.

1.

1 fia. Gombosi nős volt ugyan, de feleseget valahol elveszítette, s Jolán asszonyból csupán egy bejegyzés maradt G. személyi igazolványában, meg a lehetőség, hogy Gombosi »nős«-ként emlegesse magát az olyan kérvényekben, ahol »rendes és értékes emberként-“ kellett feltűnni

1/b- Édesanyjánál lakott, öreg és piszkos lakásban, amelyről igyekezett tudomást nem venni, tehát végső soron az íróasztalában és magnetofonjában élt, hiszen a betűkből és aenehangotobol tiszta barlangot varázsolt maga köré, amely mindentől és mindenkitől megvédte. Akit pedig be akart volna fogadni, az úgysem kereste fel.

1/c. A fentiek ismeretébe» érthető, hogy Gombosi néha főzni kényszerült. No, nem volt ez komoly főzés, kövér szakácsmunka, izek orgiája, fűszerek háborúja — nem. Gombosi úgy főzött, mint az ősember: vett egy darab húst, csontosat vagy »szín«-t, és valahogy ehető állapotba hozta, ami többnyire zsíron való sütést vagy sós vízben történő főzést jelentett. Kenyér és fűszer mindig akadt a lakásban, 9 így Gombosi soha : nem maradt éhen — csak ép- I pen neandervölgyi ősembernek érezte magát, aki úgy zabái, hogy először beleharap a sült húsba, s aztán toanya- rítja le a falatot a szája előtt. És végül: »Jó volna egyszer tiszta, fényesen terített asztalnál ebédelni, abban, az étteremben, ahol senki sincs aZ odaadó pincéren meg a láthatatlan szakácsom kívül-“ ... De miután ilyen étterem nem létezik, maradt az otthoni konyha, ahol főtt csülköt iehet falni, s még rágás közben is kellemetlen gondolatokkal foglalkozni.

2.

2á. Egy nyári napon Gombosi anyja elutazott,, ki tudja, hova, és ki tudja, mikor jön meg. Gombosi egyedül maradt a lakásban de nem bánta. Harsoghat a magnó, fogyhat a bor. közeledhetnek a tavalyi emlékeik, és talán ILONKA is becsöngethet, Ilonka, Gombosi eltűnt szerelme, akit id. Gombosiné rendszeresen kirúgott, ha Gombosinál találta.

2ft>. Délutánra — fél üveg bor lenyelése és egy elbeszélés ki hány ása után — Gombosi megéhezett, s elhatározta, hogy leballag a hentesboltba, vesz valamiféle ősembernek való húedacabot. s elkészíti a maga primitív módján (lásd marat fent). A

Szirmay Endre

Jelzőfények

Megjönnek a ködok, a hajnali fagyok aztán egy éjjel majd nesztelenül a hó felfénylvk az emlékek hunyó, rőt tüze és zeng a jégkürt — a helnaphíríi szó;

az okos helyeslés bólíntással üzem be,teljesedik minden várakozás kígyózik a gond sötét nyomvonala az idegen mögött várnáig valami más;

az éjszaka sötét tornyai felett

ragyognak a vörös jelzőfények nehogy valaki nekiütközzön a kormusodó; tompa messzeségnekhentesboltban meglepetés várta: az egyik üveglap mögött a marha »értéktelen« részed disz lettek: tüdő, szív. vese, sőt orr; tőgy és FAROK is. — »Ez meg kell próbálni-“ — suttogta magában Gombosi, a pulthoz állt, és riadtan mutatott az egyik kettőbe tört ökörfarokra.

— Igen. egy uszály — tüsténkedett a hentes, kézbekapBólya Péter:

ABÁRD

fa a farkat, a mérlegre csapta. — Összevágjam, keaét- csókolom, pardon, uram?!

— Nem fontos — mondta Gombosi (aztán eszébe jutott, hogy mégiscsak össze kellett volna daráboitatni a farkat, hiszen nem valószínű, hogy egyben fogja lerúgni, mint a főtt kukoricát. De már nem mert szólni, mert mindig úgy érezte magát a hentesboltban, ahogy a hentes érezte volna magát Gombosi íróasztalánál).

Szatyrába nyomkodta a véres színű csomagot, nagyot köszönt, nagyobbat, mint a hentes, aztán hazafelé indult Biztos volt benne, hogy a kapu előtt Ilonka varia.

2/c. Senki 'sem várta a kapu előtt.

3.

S/a. Gombosi ...

3/b. A- konyhaszekrényből előhúzott egy lábost, a vízcsap alá tette. Kibontotta a papírcsomagot, vizet engedett a lábosba, beletette a farkat. — »Jól mossuk meg« — visszhátngzott benne a mondat, -amelyet valamelyik szakácskönyvben olvasott (egy időben régi szakácsok műveit olvasgatta, hogy valamiképp megfűszerezze unalmas délutánjait: jókedvre derült, ha

HÉNHtJS, s azonnal megjelent előtte egy szazadeleji asszonyság, aki a legvadabb fűszerek között válogat, hogy hazatérő férjének jó eibédet főzzön. — Ilona csak sót, bonsot és paprikát használt, a kakukkfűnek még hírét sem hallotta, jól főzött, utált főzni, szép nő volt, kiesd és türelmetlen).

3/c. Gombosi megbámulta a lemosott ökör-uszályt, aztán elővette a húsvágó deszkát. — »A hard« — villant az eszébe, hiszen tudta, hogy valahol lapulnia kell egy húsvágó bárónak, de hogy hol. . .

ld. Gombosamé evezredek óta nem használta konyhaszer- szamait, mert nem főzött. Nem volt kinek. A férje (idősb Gombosi) elhagyta, a fiát pedig szörnyeteg gazembernek tartotta, aki még köszönést sem érdemel, nem» hogy bárddal feldarabolt csonthúst.

3/d. Gombosig belebújt a

kredenc aljába, *s rövid koto- rászás után meg is találta a bándot. Fanyelű, súlyos szerszám volt,’ riasztó külsejű, komor, otromba. Egészen más, mint a bátor balta, a kecses szalonnázókés, a jókedvű bugylibicska, a karakán rúgóskés... Igen, a bárd aljasnak és kiszámíthatatlannak tűnt Gombosi szemében, vissza is akarta tenni a többi konyhaiam, közé, de aztárí az elégedett ököruszályra esett a tekintete, marokba kapta a bárdot, a húst a deszkára dobta, bal kezével lefogta, a jobbjával hatalmas csapást mért rá... ORDÍTVA TÁNTORODOTT HÁTRA, szeme elé kapta a bal mutatóujját, »még megvan«, suttogta, a bárd körmét találta el, megcsúszott, nem vágta

le, csak kihegyezte Gombosi ujját... — la, te átkozott, hol lehetsz! — nyögte Gombosi, s a vére az ökörfarokra csörgött, felkapta a bárdot, magasra emelte ... Aztán lehanyatlott a keze, hiszen ha most agyoncsapja Ilonát, Ilona öröéfé eltűnik, és senki nem lesz, aki a kötést cserélgesse Gombosi ujjain

Marafkó László

Hiánycikk-művek

A Magyar Hiánycikk-művek (MAHICIM) igazgatói tanácsának szokásos hétfői indító értekezletén a szemekben különös fények lobogtak. Mindezt elhamarkodott dolog lett volna a kezdésként fölhajtott két kávénak tulajdonítani.

A legveszedelmesebb tűz mindenesetre Kusch Ede termelési osztályvezető szeméből áradt:

— Nem és nem! — kiáltotta. — Nem tudok, de nem is vagyok hajlandó újabb hiánycikk gyártására átállni. Elég nelgink a meglevő is. Azolrból is eléggé alulmúljuk az igényeket, hát még ha mást is fölvállalnánk.

— Humanitarizmusböl én is csatlakozom — mondta Kvargel Béla piackutatási csoportvezető. — Ha perspektivikusan nézzük a dolgokat, akkor tulajdonképpen magunk alatt vágjuk a fát. Hiszen ha újabb hiánycikket szüntetünk meg. akkor a gyár léte forog kockán.

— Éppen ezt próbálom már *«0t* mtoérleini a makiársakkal — helyeselt a szak- szervezeti titkár. — A jelenlegi optimumot kell tartani; minden túlteljesítés, munkaverseny csak újabb hiánycikket csempész vissza az üzletek pultjaira, tehát dolgozóink kenyere forog kockán. És mit mondunk majd az embereknek a műhelyben, mit csináljanak, ha nem lesz majd hiánycikk?

Az igazgató tenyerébe temette homlokát. És még azt hitte, mikor a minisztériumból ide helyezték, hogy nyugodtan tölti el a nyugdíjáig hátralevő öt évet. Hej, a minisztérium, ahol több évtizedet töltött el önmagával békés egymás mellett élésben! Itt meg állandóan ez az egyszemélyi felelősség.

— Kedves köllépák! — kezdte. — Kompromisszum az élet megfontója, mondta egy görög bölcs.

Érre többen fölkapták a fejüket. de nem hagyott időt,

folytatta:

— Am klasszikusaink szettül okos kompromisszummal

A magyar tudomány arcképcsarnokai.»

Bognár József akadémikus

Akadémikusainkat bemú“- tatö sorozatunkban sok ismert tudósunk érdekes életútját nyílott már alkalom végigkövetni, de Bognár Józseféhez hasonlóan izgalmas, feszített életpályát talán egyikük sem ívelt át..,

1917-ben Szombathelyen született Édesapja mozdony- vezető volt a családban tanár bátyja fordította érdeklődését a tudomány felé. Bátyja példáját követve tanár akart lenni. Pesten végzett 1940-ben, magyar—német—történelem szakon. De már egyetemista évei alatta politika felé fordult érdeklődése. A Márciusi Front az Egyetemi Kör vitáin mindinkább úgy ítélte meg: az akkor eldöntésre váró sorskérdésekre elsősorban a gazdaságtudomány tudna választ adni. Ezért autodidakta alapon közgazdasággal is' kezdett foglalkozni: a jogi egyetem közgazdasági jegyzeteit tanulmányozta.

A mélyebb közgazdasági ismeretekre azonban az élet a gyakorlat tanította meg: 1947—1948-ban Budapest polgármestereként elég alkalma volt a közellátási, üzemi, termelési és pénzügyi kérdésekkel ismerkedni. Mint a Kisgazdapárt balszámyá- nak képviselője, a párt ügyvezető alelnökeként is tevékenykedett, 1949-ben pedig belkereskedelmi miniszternek nevezték ki.

Minisztersége idején is szüntelenül képezte magát, tanult olvasott, hogy meglegyen a kellő elméleti alapja gyakorlati ismeretei mellé. 1957-től kezdve pedig elsősorban tudományos tevékenységének szenteli idejét, energiáját 1958-ban, addigi munkássága alapján megkapta a közgazdaságtudományok kandidátusa címet a tudományok doktora fokozatot pedig 1961-ben szerezte meg, a kereslet-kutatásról írt monográfiájával. Ekkortájt még elsősorban belkereskedelemmel foglalkozott ezt az is mutatja, hogy 1957—1962 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a belkereskedelmi tanszéket vezette, é® a kereskedelmi kar dékánja is volt

1962-ben történt vele az. ami érdeklődését végképpen a világgazdaság felé fordította: több, mint fél évig Nkwame Nkrumiah gahanai elnök gazdasági tanácsadója volt. Az »Ofagyezso« (»Nagy varázsló. ígv hívták a ghanaiak népszerű elnöküket) mellett töltött idő során erősödött meg Bognár Jóa létünket menthetjük meg. Miként történt ez a grüneau- jabloneci béketárgyalások során is.

— Látod? Ezt a széles látókört csodálom az öregben — súgta az osztályvezető a mellette ülő fülébe.

— Amikor Rákóczi tárgyalt XIII. Alforiz svéd-gröndandi választófejedelemmel — kiáltott közbe bennfentesen dr. Schár vállalati jogtanácsos, de többen rosszallóan néztek rá.

— En tehát azt javaslom, kedves kollégák, hogy mégis vállaljunk föl néhányat arról a hiánycikklistáról, amely itt feleszik előttünk; ezzel egyidejűleg pedig csökkentsük néhány keresett és nagy szériában fűtő gyártmányunk mennyiségét. Így rugalmasan alkalmazkodtunk a piac igényeihez és a becsületünlc is tiszta marad.

Ezzel bezárta az ülést. Kifelé menet dr. Schár odafordult Kuschhoz:

— Jut eszembe, Edém: nem gyártatnál le, akár fusi- ban néhány tolózárat a műhelyben? Mégiscsak fölháborító, hogy egy folyosó kénytelen rettegni, mejf belülről kell fogni ama bizonyos helyiség ajtaját. Mert egy vaunk tölcsér hiánycikk

zsef elhatározása: a fejlődő országok gazdaságának kérdéseivel tudományosan is foglalkozni kellene Magyar» országon.

1967-ben alakult meg a Sashegy oldalában az Afro- áasiai Kutató Intézet, amelynek kezdettől fogva ő volta vezetője. 1970-től kezdtek foglalkozni a fejlődő országok mellett a tőkés fejlett államok, majd 1973-tól a szocialista országok gazdasági életének kutatásával is, így alakult ki a mai Világ- gazdasági Kutató Intézet az Akadémia keretében.

Közben, 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta Bognár Józsefet, ekkori székfoglalójában már a fejlődő országok világgazdasági szerepével foglalkozott. Amikor pedig 1973-ban az Akadémia rendes tagja lett, már a legkorszerűbb kérdési az olajválság utáni világgazdasági korszakváltás problematikája foglalkoztatta.

Fokozatosan felhagyott egyéb tevékenységi területeivel, hogy teljes emberként kereshesse a választ erVe’— túlzás nélkül — az emberi civilizáció jövőjét eldöntő kérdéscsoportra. 1969-ig a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke volt, 1971-ben az egyetemi tisztségeit is »feladta«, ma már csak előadásokat tart — és még így is van számtalan társadalmi és tudományos megbízatása, amely külön-külön is egesz embert kívánna:

Országgyűlési képviselő, a ferencvárosi egyes választókörzetben. Nemcsak formálisan, érdemben is foglalkozik választóinak ügyeivel. Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, a Hazafias Népfront alelnöke, a Magvarok Világszövetségének elnöke, elnökségi tagja az UNESCO Nemzetközi Társadalomtudományi Tanácsának. A Közgazdasági Szemle, a Gazdaság, az Acta Oecono- mica, , a New Hungarian Quartely szerkesztő bizottságának tagja, az Akadémián belül vezeti a világgazdasági prognózis kutatási főirányt, a tudomány és technika társadalmi hatásaival foglalkozó akadémiai bizottság tagja, komoly szerepet játszik az energia-bizottság munkájában is.

Bár nem díszdoktora különféle külföldi intézményeknek, nagyobb nemzetközi tekintéllyel bír, mintha tucatnyi ilyen címe lenne: például a Római Klub vezetőivel is szoros munkakapcsolatot tart fenn.

Bognár József jelenleg azzal foglalkozik: hogyan hatnak a globális problémák a világ közgazdasági rendszerére. és hogyan alakult a világgazdasági korszakváltás utáni közgazdaságtudomány?

Felesége ismert, régész, a történettudományok doktora, t az MTA Régészeti Intézeté- ’

ben az interdiszciplináris (a régészet és más tudományágak erdeményei és módszerei - közötti kapcsolódást) kutató osztályt vezeti. Vele folytatott szakmai eszmecseréi hasznosan egészítik ki saját tapasztalatait, sokszor a régmúlt is kínál megoldást a jövő kérdéseire.

Szatmári Jenő látván