Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-03 / 258. szám

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülésére! A SZÁZADIK (Folytatás az i. oldatról) mélyítette népeink és orszá­gaink testvéri barátságát, in­ternacionalista együttműkö­dését. A Központi Bizottság nagy­ra értékelte Andrej Kirilen­ko elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a köz­ponti bizottság titkárának lá­togatását hazánkban. A bará­ti légkörű magyar—szovjet találkozók és pártközi megbe­szélések hozzájárultak a kö­zös elveinkre, céljainkra • é6 érdekeinkre épülő testvéri együttműködés továbbfejlesz­téséhez. A szocialista közösség or­szágaihoz, kommunista és munkáspártjaihoz fűződő kap­csolataink elmélyítését ered­ményesen szolgálták a ma­gyar—csehszlovák és a ma­gyar—román kormányfői, to­vábbá a magyar—NDK és a magyar—kubai külügyminisz­teri tárgyalások, a Központi Bizottság titkárának prágai megbeszélései. A Vietnami Kommunista Párt küldöttsé­gének budapesti látogatása során újólag megerősítettük szolidaritásunkat az imperia­lista nyomással és a kínai fe­nyegetéssel szemben szabad­ságát, függetlenségét védel­mező, a délkelet-ázsiai népek békéjéért és biztonságáért küzdő testvéri vietnami nép­pel. 3« A Központi Bizottság ki­fejezésre juttatta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság tovább folytatja a békés egymás mellett élés politikáját, a hel­sinki záróokmány elveinek megvalósítását. Helmuth Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársa­ság kancellárjának hivatalos magyarországi látogatása je­lentős esemény volt országa­ink kapcsolatainak fejlődésé­ben. A felső szintű megbe­szélések eredményesen szol­gálták a két ország kölcsönö­sen előnyös kapcsolatainak erősítését, s hozzájárultak a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben elfoglalt állás­pontok jobb megismeréséhez. Konsztantin Karamanlisz- nak, a Görög Köztársaság mi­niszterelnökének hazánkban tett látogatása jelentősen hoz­zájárult a két ország politi­kai, gazdasági, kulturális kap­csolatainak fejlesztéséhez^ A nemzetközi biztonság és együttműködés, az enyhülés előmozdítása, kétoldalú kap­csolataink fejlesztése érdeké­ben a Magyar Népköztársa­ság képviselői a Központi Bi­zottság legutóbbi ülése óta is számos ország vezető politi­kusaival folytattak tárgyalá­sokat. Kurt W a köreimnek, az ENSZ főtitkárának magyaror­szági látogatása előmozdította az ENSZ-szel és szakosított szervezeteivel fennálló jó kapcsolataink további elmé­lyítését, egyúttal alkalmat te­remtett a Magyar Népköztár­saság külpolitikai törekvései­nek átfogó kifejtésére. 4» A Központi Bizottság a nemzetközi élet fontos ese­ményeként értékelte az el nem kötelezett országok Ha­vannában tartott VI. csúcs- értekezletét. Üdvözölte, hogy a konferencia megerősítette a mozgalom haladó, antiimpe- rialista irányzatát. Az elfoga­dott határozatok hozzájáru­lást jelentenek korunk fő kérdéseinek megoldásához, a társadalmi haladás ügyéhez, a béke védelméhez. A Magyar Népköztársaság támogatja az el nem kötelezett országok mozgalmának fellépéseit az imperialista újgyarmatosítá- si törekvésekkel szemben. 5. A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a megbeszéléseket, amelyeket pártunk az internacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében, a tőkés és a fejlődő világ or­szágaiban tevékenykedő kom­munista pártokkal folytatott. Kétoldalú kapcsolataink fej­lesztését, a közös célok meg­valósítását szolgálták a Hol­land Kommunista Párt elnö­kével, a Portugál Kommu­nista Párt, a Svájci Mun­kapárt és a Venezuelai Kammunisíta Párt főtitká­rának, a nyugat-berlini, az II A Központi Bizottság meg­hallgatta és elfogadta a XII. kongresszus előkészítésének feladatait összegező előter­jesztést. Ügy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkás­A Központi Bizottság beha­tó vitában megtárgyalta a kongresszusi irányelveket és úgy határozott, hogy a végle­gesített dokumentumokat de­cemberben nyilvánosságra hozza. Az irányelveket a kommunisták taggyűléseken, pártértekezleteken vitassák meg, a pártonkívüliek véle­ményét is kérjék ki, és tegyék meg észrevételeiket. ausztráliai, az új-zélantfi, a sari-lankai, a hondurasi test­vérpárt küldöttségének ma­gyarországi megbeszélései, az MSZMP küldöttségének svéd­országi látogatása, valamint pártunk delegációjának rész­vétele az Egyesült Államok Kommunista Pártjának kong­resszusán, s a találkozók a francia, a görög, az olasz és a spanyol kommunista párt képviselőivel. A Jemeni Szocialista Párt küldöttségének hazánkban tett látogatása során kifejezésre juttattuk szolidaritásunkat a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságnak és népének a társadalmi haladásért, az or­szág függetlenségének megvé­déséért vívott küzdelmével. A Chilei Szocialista Párt, vala­mint a Chilei Munkási—pa­raszt Egység Népi Akciómoz­galom küldöttségével folytatott tárgyalásokon kinyilvánítot­tuk szolidaritásiunkat a fa­siszta elnyomás ellen harcoló chilei néppel. Eredményesien szolgálta kapcsolataink erősí­tését a Szíriái Arab Újjászü­letés Szocialista Pártja főtit­kár-helyettesének budapesti látogatása és részvételünk a Jamaicai Népi Nemzeti Párt konferenciáján. Az európai enyhülés, a bé­ke és biztonság ügyének elő­mozdításához járultak hozzá a Finn Szociáldemokrata Párt és a brit munkáspárt küldött­ségeivel, valamint a Német Szociáldemokrata Párt képvi­selőjével folytatott tárgyalá­sok. párt XTÍ. kongresszusa 1980. március 24-én kezdje meg miunkáját. A Központi Bizottság az alábbi napirendi javaslatot terjeszti a kongresszus elé: A Központi Bizottság felké­ri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottságát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, az Orszá­gos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Nők Országos Taná­csát és a Magyar Tudományos Akadémia elnökségét, hogy a kongresszusi irányelveket tár­gyalja meg és véleményezze. (MTI) Tito Romániába utazott ioszip Broz Tito, a JKS2 elnöke, jugoszláv köztársasági elnök pén te ken háromnapos hivatalos látogatásra Romá­niába utazott Nicolae Ceau- sescunak, az RKP főtitkárá­nak, román köztársasági el­nöknek a meghívására. Útjá­ra elkísérte Petar Sztambo- lics, az állam- és párteinök- ség tagja, Branko Mikulics, a JKSZ KB élnökség tagja, Joszip Vrhovec küiügy- és Metód Botár külkereskedelmi miniszter, valamint több más magasrangú személyiség. Az elmúlt másfél évtized alatt ez lesz a két szomszédos ország legmagasabb szintű vezetőinek 16. találkozója. Tárgyalásaik napirendjén — az eddigi gyakorlatnak meg­felelően — a kétoldalú együtt­működés fejlesztése és a nemzetközi helyzet, valamint a kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseinek megvitatása szerepel. Adatok a Földre Eljuttatta már az első ada­tokat a földi megfigyelő ál­lomásokhoz a szocialista or­szágok együttműködésével 'ké­szült új mesterséges hold, az In térkő/.mos/,—20. Az új szputnyik elsősorban a ten­gerkutatást szolgálja és leglé­nyegesebb része az a beren­dezés, amely a nyílt tenge­ren, bójákon elhelyezett adat­gyűjtő műszerek közléseit i dolgozza fel és már összege- 1 zett formában továbbítja a j Földre. | Kixzámitottakr. éppenséggel a századik államcsíny zajlott le csütörtökön Bolíviában. A másfélszáz esztendeje füg­getlen latin—amerikai állam élén egymást váltották a jun­ták. Tábornokok és ezredesek írták be — többnyire vérrel — a nevüket Bolívia histó­riájába. Ezúttal némileg rendha­gyó államcsíny történt. Elő­ször is: már hetek óta híre ment, hogy »La Pazban ké­szül valami«. Márpedig az eddigi puccsokat általában éppen a meglepetésszerű lá­zadás jellemezte. Abban sem követi az előzőek példáját Alberto Natusch Busch ez­redes, hogy nem tiszttársai­nak diktatúráját, hanem — milyen ritka eset Bolivia tör­ténetében! — polgári demok­ratikus rendszert döntött meg. (Ha ugyan megdöntötte az előző rezsimet: a hírek ugyanis meglehetősen ellent­mondóak.) Walter Guevara Arze au­gusztus óta állt az ország élén. A korábban megtartott választásokon a baloldal je­löltje: Hernan Siles Zuazo győzött. A jobboldali többsé­gű parlament azonban meg­akadályozta, hogy elfoglalja a legmagasabb közjogi mél­tóságot. Akit a jobboldal sze­retett volna ebben a tiszt­ségben látni, annak viszont a baloldal állta útját: Victor Paz Estenssoro sem lett az ország elnöke. A patthelyzet­ben Guevara Arze kapott ideiglenesen megbízatást. Egyelőre nem tudni, mi a törvényes elnök sorsa. Egy rádióüzenetben az ország la­kosságát a hatalom bitorlói­val szemfrerti éftenéitt&sra szoiilotta fed. Tudni vélik azt is, hogy minisztereivel tele­fonon keresztül összekötte­tésben áll. Kabinetjének mindössze egyetlen tagja állt át a lázadókhoz: a korábbi hadügyminiszter, aki az újon­nan sebtiben megalakított puccsista kormányban is sze­repet kapott. Több párt és baloldali szervezet — köztük a bolí­viai munkásközpont, amely a szakszervezeteket tömöríti — szembehelyezkedett az új juntával. A két legjelentősebb vidéki helyőrség egyelőre nem döntötte el, csatlakozik-e Busch ezredeshez. A parla­ment megerősítette tisztségé­ben Guevara Arzét és meg­fosztotta jogaiktól az állam­csínnyel rokonszenvező kép­viselőket és szenátorokat. El­lenlépésként az önhatalmúan magát államfővé kikiáltó ez­redes feloszlatta a parlamen­tet és az egész ország terü­letére rendkívüli állapotot hirdetett ki. Valószínű, hogy a puccs mögött Hugo Banzer tábor­nok áll, aki 1971—1978. kö­zött Bolívia egyik legvére­sebb periódusát fémjelezte. A változatlanul nagy tekinté­lyű hajdani diktátor szervez­kedéséről már hónapok óta beszélnek. Busch, az egykori Banzer-kormányban minisz­ter volt. Meglehet, mostani fellépésével csupán Banzer számára tisztította meg a te­repet. Más kérdés, hogy Bo­lívia demokratikus erői mi­ként válaszolnak e súlyos kihívásra. Gy. O. Rendkívüli állapot Bolíviában A hadsereg támogatja az államcsínyt « A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának beszámol ója. A fellebbviteli bizottság jelentése. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjainak megválasztása. Áz EGK küszöbén Madrid és Brüsszel A spanyol lapok értesülése szerint igen kemények azok a belépési feltételek, amelyeket a Közös Piac tagállamai a szep­temberben kezdődött érdemi tárgyalások előtt átnyújtottak a spanyol tárgyaló félnek. A lényeg az — írja a Mund- ro Obreró, az SKP lapja —, hogy rövid átmeneti időszakot Javasolnak Spanyolországnak az egységes vámrendszerbe való beilleszkedéséhez az ipari termékek, és hosszú időszakot a mezőgazdasági termékek te­kintetében. Az ok kézenfekvő — állapítja meg a madridi kommunista lap — a spanyol mezőgazdasági termékek kon- kurrenciát jelentenek a közös­ség déli tagállamainak, az ipari termékek tekintetében viszont Spanyolország alárendelt hely­zetben van a Közös Piac ré­gebbi tagállamaihoz képest. A 40 milliós Spanyo&ország gazdaságának a Közös Piac igényeinek megfelelő átállítása valóban, sokkal nehezebb fel­adat, mint a négyszer kisebb lélekszámú Görögországé, vagy Portugáliáé. Spanyolország fel­vétele esetén jelentősen megnö- vekednefe a közösség regionális és társadalmi fejlesztésére for­dított kiadásai. Brüsszelben ar­ról beszélnek: ha nem gyara­podnak a szegényebb tagorszá­gok támogatására fordítandó erőforrások, akkor Görögor­szág, Portugália és Spanyolor­szág akkora hányadot kanya­rt that ki magának a közös költségvetésből, hogy nem sok marad az EGK mostani szegé­nyei — Írország, Olaszország, Egyesült Királyság — támoga­tására. A spanyol ipar i960 és 1973 között jelentősen fejlődött ugyan, de a többnyire legfel­jebb 50 dolgozót foglalkoztató kis céhek nem versenyképesek a fejlett nyugat-európai nagy­üzemekkel. A vámok eltörlése tehát hatalmas konkurrenciát jelent a spanyol ipari termékek számára. A Közös Piac tár­gyalóbizottsága ezért úgy véli, hogy Spanyolországnak ipar- fejlesztési terveit még teljes jogú tagsága előtt egyeztetnie kell a közösség előirányzatával, így javasolták, hogy a spanyol ipar fokozottabb mértékben álljon rá az alkatrészgyártásra. Csökkenteniük kell a fejlesz­tést olyan hagyományos ipar­ágakban, mint a textil- és ci­pőgyártás. Az EGK arra szá­mít, hogy a spanyol ipar átál­lása jelentős beruházási javak szállítását teszi majd lehetővé Spanyolországba. Az autóipar nagy monopóliumai (például a Ford és a General Motors) máris megkezdték spanyolor­szági üzemeik fejlesztését. Nagy áldozatokat követel a belépés a spanyol mezőgazda­ságtól. Az áteső spanyol gyü­mölcs, zöldség és bor ugyanis veszélyezteti az olasz, de külö­nösen. a francia parasztok ér­dekeit. Az EGK ajánlásai szerint Spanyolországban a szarvasmarha-tenyésztőknek a tejtermelésről a hústermelésre kell átallniuk. A cukorrépa és a kukorica vetésterületét csök­kenteni kell, s korlátozni kí­vánják a szőlőtelepítést is. Az átálláshoz persze hosszú idő kell, s ezért törekszik a brüsz- szeli fél tíz éves átmeneti idő­szakra a mezőgazdasági termé­kek tekintetében. Nagy vita várható még a szabad munkavállalás engedé­lyezésében. Spanyolországban jelenleg a munkaképes lakos­ság 10 százalékának nincs mun­kája, s ez a helyzet az elkö­vetkező időben sem biztató. A Közös Piac legtöbb országában ugyancsak probléma a munka- nélküliség, s ezt a spanyolok odaözönlése csak súlyosbítaná. Az EGK tárgyaló bizottsága azt szeretné, ha a spanyol munká­sok Sizabad munkavállalása — a mezőgazdasághoz hasonlóan — csak a belépést követő 10 év múlva válnék teljessé. Walter Guevara Arze, Bo­lívia csütörtökön államcsíny­nyel megbuktatott elnöke — aki hírügynökségi jelentések szerint «-illegalitásba« vonult — a késő esti órákban isme­retlen helyről sugárzott rá­dióüzenetében felszólította az ország lakosságát: szálljon szembe a jobboldali hatalom­bitorlókkal. Bejelentette, hogy változatlanul az ország elnö­kének tekinti magát és azt hangoztatta, hogy »-a bolíviai demokrácia egyetlen biztosí­téka az ő elnöki mandátumá­nak megőrzése«. Guevara Arze — aki mel­lett hadügyminisztere kivéte­lével valamennyi minisztere kitartott — törvényesnek mi­nősítette a bolíviai munkás­központ által meghatározatlan időre meghirdetett általános sztrájkot és felszólította a po­litikai pártokat: szervezzenek hasonló ellenállási akciókat Alberto Natusch Busch ezre­des törvénytelen rezsimje el­len. Az illegalitásba vo­nult államfő közölte: nem­zetközi támogatást kér orszá­ga törvényességének megvé­déséhez ez ENSZ-től, az Ame­rikai Államok Szervezetétől,. az Andok-egyezmény orszá­gaitól, az el nem kötelezett országok mozgalmától és más szervezetektől, A bolíviai parlament csü­törtöki rendkívüli ülésén ho­zott határozatában megerősí­tette elnöki tisztében Gueva­ra Arzet és megfosztotta jo­gaitól azokat a szenátorokat és képviselőket, akik együtt­működtek az államcsíny vég­rehajtóival. Alberto Natusch Busch ez­redes, aki törvénytelenül ki­áltotta ki magát Bolívia ál­lamfőjévé «elnöki minőségé­ben« eskütételre fogadta az ugyancsak csütörtökön meg­alakult új kormány minisz­tereit. Az új kabinet — az EFE jelentése szerint — ka­tonai és polgári személyisé­gekből áll. Az AP beszámolója szerint Julio Herrera, a megdöntött kormány hadügyminisztere közötte Busch ezredessel: a hadsereg támogatja az állam­csínyt. A legfrissebb Jelentések szerint az új bolíviai junta feloszlatta a parlamentet és rendkívüli állapotot hirdetett ki az egész országban. G. I. A katonák azokra a tüntetőkre lőnek La Paz utcáján, akik elítélték a hatalomátvételt. (Telefotó: AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom