Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-13 / 240. szám
Mindent saját erőből Kötöttből kötetlent A szabályozó rendszer módosítása írtunk már róla: példamutatóan alacsony költséggel építette meg új tehenészeti telepét a csokonyavisontai termelőszövetkezet. Egy tehénférőhely csupán 11 ezer forintba került, igaz, a gazdaság nemcsak saját kivitelezésében épített, hanem a »maga képére formálta« a terveket is — azaz, amit lehetett, olcsóbban, egyszerűbben valósított meg. A két lépcsójű építés révén először 320 marhának, majd további 230-cal bővítve, 550 marhának csináltak korszerű istállót. Illetve ez utóbbi még csak ígéret: — Két nagy istállónk közül az egyik kötött, a másik már kötetlen tartásmódbam épült. Korábban készítettük a ma már elavult tartásmódú istállót, ezért most a lehető legkisebb költséggel kötetlen tartásává alakítjuk át. A munkák ju. haladnak, s várhatóan a- jövő-hónap elejére végzünk velük. A nagy tehenészet egyetlen kötött tartású istállója fölösleges gondokat okozott. Ugyanakkor az átalakítás valójában csak egyszerűsítés, nem emészt föl jelentős összeget — mondja Nagy István, a termelőszövetkezet elnöke. Nemcsak a költségeket sikerült nagymértékben csökkenteni, hanem a tervezettnél majd egy évvel hamarabb, még az idén átadják az új telepet. A korszerű fejőház már túl van a próbaüzemen, s jelentős változások láthatók a telep közvetlen környékén is. — 1300 marha számára kell elegendő és jó minőségű takarmányt termelnünk úgy, hogy a költségek minél kisebbek legyenek. Tavaly még 43 deka volt az egy tehénre jutó abrakfelhasználás, az idén 39 dekát terveztünk, de úgy fest, az év végi összesítéskor nem haladjuk meg tehenenként a 35 dekás abrakadagot. Az arány jónak mondható országos viszonylatban is. A ' lehetőséget a takarmánybázis korszerűsítése, ésszerűbb kialakítása teremtette meg. — Az állatállománnyal párhuzamosan fejlesztettük a takarmánybázist. Jelenleg 247 hektár intenziven müveit gyepünk Van, de még az idén 87 hektárt telepítünk, , mind a szarvasmarha Lelep közelében. Ugyancsak a telep szomszédságában van a takarmánytermő terület, ezzel a szállítás költségei jelentősen csökkentek. Kis szállítási távolság, kisebb önköltség —' ez az egyik útja a gazdaságos tejtermelésnek, a másik a takarmány minőségének a javítása. A megfelelő minőségű siló nagy része már a beton tárolóban van, s ugyancsak elkészítették tavaszra a szenázst. Szénából kevesebb lett a szükségesnél, ám 50 vagon vásárlásával ezt a gondot is megoldották: Érdemes megjegyezni, hogy az elnök számítása szerint a vásárolt széna a szállítási költséggel együtt is olcsóbb volt, mintha helyette lucernát telepítenek — ez a rossz talajadottságokból következik. Az állattenyésztésnek azonban csak egyik oldala a megfelelő minőségű, mennyiségű és olcsó takarmány előállítása. A lényeg az, vajon mindez hogyan hasznosul a jövedelmet adó .tejtermelésben. A tavalyi 3377 literes tehenen- kénti átlaghoz képest az idei 3500 liter már jónak mondha- tó. de ezzel Caokonyavisontán j még nem elégedettek. Az álló- 1 irányból ugyanis 220 állat a keresztezett holstein-íríz származék. A fajtából többet is ki lehet hozni, s évről évre’ javul a keresztezettek aránya a magyar tarkához képest. Figyelemre méltó, hogy a tejtermelés fokozása célszerűen párosul a drága — s így a jövedelmezőséget rontó — takarmányok olcsóbb és jobb minőségűié való fölcserélésével. Egy példa jut eszünkbe. A világon a legolcsóbban Üj- Zélandon termelik a tejet, pedig ott csak 3000 ilier az egy tehénre jutó átlag. Igaz, ezt a számunkra szerénynek látszó eredményt kizárólag legeltetéssel, azaz a világ legolcsóbb takarmányozásával érik el. így az nagyon is szép jövedelmet hoz. Mert ma már a kettőnek elválaszthatatlanul egybe'kell fonódnia: jó eredményt elérni a lehető legolcsóbb módon. B. A. | A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetének . keretében működő igazgatók klubjában Seszták József, az Országos Tervhivatal osztályvezetője tartott előadást az 1980. évi szabályozó rendszer módosításáról. Elmondta, hogy fokozottan kell figyelembe vermi a gazdasági környezet alakulását. A jelenleg érvényes szabályozó rendszer szemléletesen a különféle kedvezmények és elvonások révén eltéríti a gazdasági cselekvés fő irányától a vállalatokat. Ezekben a kedvezményekben és elvonásokban érvényesülnek objektív tényezők, de jelentős mértékben vannak szubjektív elemek is. Szabályozó rendszerünk egyik jelentős tényezője az árrendszer. 1980-ban jelentős lépést teszünk a világpiaci árak alkalmazása felé, de még továbbiakra lesz szükség azért, hogy az ármechanizmus kifejthesse hatását. A világpiaci árak teljes körű alkalmazására azért sincs lehetőség, mert egyes vállalatok nehéz helyzetbe kerülnének. A könnyűiparban például ezért kompromisszumos megoldásokat is el kell fogadni. Az árrendszer korszerűsítésével a vállalati nyereség a gazádálkodás hatékonyságát jobban kifejezi majd. Lesznek olyan vállalatok, amelyeknél lelassul vagy megáE a növekedés üteme, és olyanok .is, amelyek dinamikusan fejlődnek, mert viszonylag könnyebben megfelelnek az új követelményeknek. Minden vezetőnek tárgyilagosan szembe kell néz» nie a tényekkel. Az életszínvonal- és a vállalati jövedelempolitikában most az elért eredmények megszilárdításának időszaka következik. Népgazdaságunkra a mérsékeltebb növekedési ütem lesz a jellemző. Ilyen helyzetben nagy szükség van azokra a vállalatokra, amelyek gyorsán, rugalmasan tudják követni a világpiaci változásokat; hajlandók és képesek is vállalni a kockázatot. Nagy szerepe lesz, a kezdeményező, merész vezetői magatartásnak. Eddig még nem valósult meg a vállalatok közötti dif-, ferenciálás, a szabályozó rendszer módosítása után azonban változás várható. A megváltozott szemléletre utal az is, hogy az 1978-as mérlegzáráskor veszteséges vállalatoknak maguknak kellett intézkedniük helyzetük megváltoztatására, nem dobott Jeléjük senki mentőövet, hanem még májusban is azt vizsgálták a felügyeleti szervek, ho megtet,tek-é mindent a veszteség felszámolásáért Azt kívánják elérni a rugalmas és orientáló árrendszerrel, hogy segítse elő a gazdasági életben a nyereség- érdekeltség érvényesülését A jövedelemszabályozás új vonása lesz, hogy a hatékonyan gazdálkodó vállalatoknak kevesebb erőt kell fordítaniuk a személyi jövedelmek emelésére, több jut a fejlesztési alapba is, ezért a dinamikus fejlődésük biztosított lesz, A szabályozó rendszernek egyszerre kell megfelelnie a stabilitás és a rugalmasság követelményének. Meg kell említeni azt is, hogy a vállalatok életében sokkal nagyobb jelentőségük lesz a tartalékoknak. A nagy tömegű, hullámzó árú termékeket importáló vállalatok kockázatának csökkentésére szolgál majd az árkülönbözeti tartalékalap. Seszták József a szabályozd rendszer módosításával kapcsolatos, várható vállalati magatartások közül is kiemelt néhányat. Lesznek olyan, vállalatok, amelyek »objektív« nehézségekre hivatkozva, kérelmekkel ostromolják a főhatóságokat, minisztériumokat azért, hogy enyhítsék a normatív követelményeket, vagy teljesen vonják ki őket a hatásuk alól. Minden eszközt felhasználnak helyzetük javítására, remélhetőleg kevés sikerrel. Mások a terhek továbbhárítását szolgáló árpolitikával próbálkoznak majd. Az árellenőrzés azonban nagyon szigorú lesz. A intézkedésektől azt is várják, hogy egy egészséges munkaerő-átcsoportosulás menjen végbe. A nagyvállalat] központoknak, trösztöknek gyors ütemben létre kell hozniuk a vállalati önelszámolás komplex rendszerét, azért, hogy a gyáregységek vezetői láthassák munkájuk eredményét, lehetővé váljon minden, felelős elszámoltatása, és személyre szóló legyen a jutalom vagy a büntetés. Cs. L. Önzetlenül a faluért Néhány hót, és Szlávecz János, a somogy bükikösd i községi pár Lala nszervezet titkára tizenegy évi. párttitkári tevékenység után elköszön az alapszervezet tagságától. Előtte azonban még lesz egy búcsú : a zákány—gyékényes! Csokonai Tsz-tői köszön el, ahol a bü kikösd i ^szarvasmar- hatelep vezetőjeként tevékenykedett az utóbbi évtizedben. Éppen geszten yeszedésb 51 érkezett haza a somogybük- kösdi Újhegyen lévő szőlőjéből. Arcán látom, hogy nem nagyon elégedett a terméssel: — Gyenge közepes volt, öt fáról alig két és fél mázsát szedhettünk. Máskor az öt mázsát is meghaladta, de most rossz volt az időjárás, ennyivel is be kell érnünk. A közéleti tevékenységszinté elválaszthatatlanul kötődik életéhez, egész munkásságához. Nehéz életút van mögötte. Novemberben tölti be a 61. évét — Őszintén, mondom: elfáradtam. Néhány hete múlt 29 esztendeje, hogy tizer.ötöd- magammal megalakítottuk itt a termelőszövetkezetet. Soroljam az akkori nehéz éveket, meg az 1953-as. 1956-os | esztendők gondjait? Ezek ismertek, ma már történelmi múltat jelentenek. Ám nekünk, akik átéltük, nem tűntek el nyomtalanul. S mégsem a bajokra, a gondokra emlékszem vissza elsősorban. Hanem azokra, akik velem együtt hittek és bíztak a nagyüzemi gazdaság, a közös összefogás erejében, és velem együtt kitartottak. Hallgatom .Szlávecz Jánost. Szülei néhány, holdon gazdálkodtak a múltban, ő pedig a ma igen elhanyagolt, valamikor azonban nagyon szép kastélyban lakó Perczel uraság birtokára járt cselé- deskedni, mapszámaskodni. ötven éve, hogy a szülei itt házat vásároltak. Mi minden történt a fél évszázad alatt! Ebben a kis faluban lett kommunista több mint harminc esztendeje, s 1968-tál a párttitkári, feladatokait látja el. Most ő is, mint a többi párttitkár, a vezetőségi tagokkal együtt számvetésre készül. — Tizenheten vagyunk az alapszervezetben, hozzánk tartoznak a Porrogszentpálon élő kommunisták is. Szerelnénk öríálló. alapszervéfcetet alakítani ott. Ha kevesen élnek is a faluban, szükség van erős, tevékeny alapszervezetre, hogy megfelelően irányíthassák a közsiégpolitikát, ösz- szefoghassá'k a társadalmi szervezeteket. Most azt mértük fői, mit tettünk helyesen a XI. pártkongresszus óta, s mit kell tennünk a jövőben, mert van feladatunk elegendő. Arról az öt fiatalról beszél, akivel az elmúlt években erősítették soraikat. Most/ két fiatal KISZ-tag leány nevelésével foglalkoznak. A két KISZ-szervezettel, a bükkösdi és a szentpáli népfrontbizottsággal együttműködnek. Mindig sikerült az embereket megnyerni a két kis község szépítésére, út és járda, művelődési otthon építésére. — Egyre kevesebben élnek itt. Az utóbbi húsz esztendőben többen elmentek, sok ház áll üresen. A megyehatáron vagyunk, s hiába tettük szóvá, nem javult a közlekedés Nagykanizsára. Pedig, ha ezt megoldanák, bizonyára többen maradnának, nem költöznének Surdra, vagy nem fizetnék az elbérletet Kanizsán. Szlávecz János számvetésre, egyúttal búcsúzásra is készül. Néhány hét. s elköszön a termelőszövetkezettől, a S7,ar va'ffla rha telepen dolgozó tizennyolc munkatársától. — Furcsa lesz. ez a búcsú. Hiszen nem tudok innen végleg elmenni, minden ideköt. Igaz, a pártszervezet élére fiatalabb titkár kell, de ha a többi kommunista bizalmat szavaz, maradok a vezetőségben, hogy tapasztalataimmal, ismereteimmel segíthessem őket. Feleségem ellető a tőle-1 Az NDK-ban dolgoznak Három év tervei Negyvennégy fiú és hét lány indul útnak Somogybó! : október 17-én, hogy három évig az NDK-ban képviselje a .»magyar színeket«. Többségük 18—22 év közötti fiatal: hosszas megfontolás után döntöttek úgy, hogy elszakadnak a családtól, a barmoktól, s önálló életet kezdenek — új ismerősök között — idegenben. Elképzeléseikről, terveikről beszélgettünk. Kovácsból esztergályos Jól megtermett, 22 éves fiatalember Fejős Lajos, a kaposrnérői Építőipari Szövetkezet kovácsa. Két barátjával együtt még februárban jelentkezett, s nagyon boldog volt, amikor mindhármuknak megjött. az értesítés: rendben vannak a papírok, mehetnek — Karl-Marx-Stadtban fogjunk dolgozni, egyazon munkahelyen, és együtt is lakunk majd. Az esztergályos szakmát akarom kitanulni, mert itthon, bizony, a kovácsmesterséggel nem sokat kerestem. — Mit szóltak a munkahelyén, amikor bejelentette szándékát? — A főnökeim beleegyeztek. A munkatársaim eleinte cukkoltak egy kicsit, hogy úgy sem fog sikerülni, de inkább csak tréfából. Most mindnyájan gratuláltak. — Mit csinál majd a szabad idejében? — Itthon együttesben gitároztam, odakint is szeretném folytatni. Biztos lesz annyi hangszeren játszó srác, hogy alakítsunk egy zenekart. Lesz magyar klub: ezt biztosan tudjuk, hallgatóságot meg a jó zenével toborzunk magunknak. Aztán szeretném I bejárni az NDK szép tájait, megismerni az ott élő emberek életét, szokásait. Azt hiszem, hamar elmegy ez a három év. Gyakran hazajövök Vincze Tibor a nyáron . végzett gépi forgácsolóként és Karl-Marx-Stadtban is a ! szakmájában — köszörűsként j — dolgozik majd. | — Miért vág neki ? — Hogy nyelvet tanuljak és fejlődtem a szakmában. Mind a kettő egyformán fontos számomra; nem tudnék sorrendet fölállítani. — Tájékozódott-e előzőleg? — Igen. És úgy hallottam, az NDK-ban keményebben kell dolgozni, de jobb a pen. Neki is segítek, ha egészségem, erőm engedi. Nézzük Szlávecz Jánossal az egykori kastélyt, az elhanyagolt épület környékét, a hatalmas fákat a parkokban. Nagyszerű lehetőséget kínál e hely arra, hogy nyugodt, zavartalan pihenést biztosítson a munkában megfáradt. idős embereknek. — Szeretnénk egy öregék napközi otthonát nyitni a kastélyban a Bükkösdön meg a »környéken élő idős embereknek. Ügy hallottam, most kapott a tanács néhány százezer forintot az épültet rendbetételére, jövőre elvégzik ezt a miunkát. Ideje lesz, nem hagyhatjuk tönkremenni, hiszen szükség van rá. Szeretném megérni ezt, látni a gondtalanul pihenő embereket... Sziklai László munkások anyagi ösztönzése, mint -nálunk. A következő három év mindenképpen tanulságos lesz, s remélem, hogy munkahelyemen, a nagyatádi Danuviánál is hasznosítani tüdőm az ott szerzett tapasztalatokat. — Kinek hiányzik a legjobban az itthoniak közül? — A szüleim reálisan fogták föl a helyzetemet: tudják, hogy van ennek jó ts rossz oldala is. A kislány pedig . .. Ügy gondoltuk, kitűnő próba lesz mindkettőnknek. Különben is: amikor csak lehet hazajövök,.. Hárman - egy lakásban Az Egyesült Izzó kaposvári elektroncsőgyárából Jc«t lány jelentkezett, de az egyik nemrégiben meggondolta magát, és visszalépett. így a 18 éves Bank Irén egyedül képviseli majd az Izzót a drezdai kábelgyárban. — Sokat meséltek a kint járt lányok arról, milyenek a munkakörülmények, milyen szórakozási lehetőségek vannak. Itthon sem jártam sokfelé, külföldön meg egyáltalán nem voltam; így aztán hamar kedvet kaptam. — A szülei könnyen elengedték? — Azt mondták: ha kedvem van hozzá, kimehetek. — Kint is maradna? Például férjhez menne egy német fiatalemberhez ? — Áááá! Biztos, hogy nagyon fognak hiányozni az itthoni barátok, a munkatáirsa- im. Ha karácsonykor hazajövök, az lesz az első dolgom, hogy sorra látogatom valamennyit. — Szakmát nem akar tanulni? — Mondták már, hogy arra is lesz lehetőség. Előszór persze a német nyelőét akarom alaposan megtanulna. — Nem fél ilyen fiatalon, távol az. otthontól önálló életet kezdeni ? — Szeretnék minél előbb a saját lábamra állni, s azt hiszem, ezzel nem lesz gönci. Különben sem leszek egyedül: segítenek majd a lányok. Ügy tudom, hárman leszünk egy lakásban. Ha kell, fözök is Régóta fontolgatta Bozso- ki Ferenc, a Bárdibükki Állami Gazdaság kertészetének dolgozója, hogy kimegy dolgozni az NDK-ba. Amikor az újságban megjelent a hirdetés. nem habozott tovább: jelentkezett. Betanított munkás, hegesztő lesz. — Azért mozdultam ilyen nehezen, mert a munkahelyemen egész jó társaság verődött össze; jól éreztem magam közöttük. Mondták is: amint visszajöttem, számítanak rám. — Nemrég egy KlSZ-vezetőképző-tanfolyamon vett részt. Miről volt ott szó? — Az aktív KISZ-tagok közül fölkértek héhányunkat, hogy segítsük majd odakint a többiek beilleszkedését, hiszen az ismeretlen környezetet sokan nehezen viselik el, különösen az első időben. Ehhez adtak gyakorlati tanácsokat. Elmondták például, hogy amikor a Drezdában dolgozó magyar fiatalok előtt a világ egyik leghíresebb képtárát, a Zwingert emlegették, azt hitték róla, hogy az is egy kocsma. Mondanom sem kell, egy ilyen eset milyen rossz fényt vet ránk. — Járt-e már az NDK-ban; vannak-e tapasztalatai? — Turistaként voltam kint; akkor még az eredeti szakmámban, szakácsként' dolgoztam. Kicsit édeskés a kenyér, és fűszertelenebbek az eleiek, mint nálunk. Azt hiszem, kezdetben szokatlan lesz a fiúknak, de rám számíthatnak. Ha nagyon hiányoznák az otthoni ízek, főzök nekik egy jó csirkepaprikást Lendvai József
