Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

Honvédelmi tudósítók Várnában

A tengerpart varázsa

Szárnyashajóval indultunk a Fekete-tepger másik gyöngyszemére, Albénára.

Az üdülőhely tíz éve nyílt meg, előtte e tájon esgk homok volt. Itt készültek az első előre gyártott, összeszerelhető elemekből épített szállodák. Ezekben meg a kempingekben egyszerre 15 ezer vendéget tudnak elhelyezni. Az idén összesen 200 ezer turistát fogadtak. Jelenleg még tízezren — főként bolgárok — pihennek, nyaralnak; A szezon október közepéig, jó időben a hónap végéig tart. Jövőre 20 ezerrel több vendégre számítanak, addigra elkészül az új, 520 ágyas szálloda is.

Az autóbusz kicsiny üdülők, hétvégi házak, szőlő- es gyümölcskertek között kanyarog velünk, akárcsak Badacsonyban vagy Balatonfüred tájain járnánk. Megcsodáltuk a magasból Kranevót, megálltunk rövid időre az Aranyhomok üdülőpart központjában. Megtudtuk, hogy az üdültetés itt már 1948-ban kezdődött; akkor csak néhány ezer, napjainkban pedig 600 ezer hazai és külföldi turista nyaral a 7 kempingben meg a szállodákban, szakszervezeti üdülőkben, szanatóriumokban.

Elmondtak vendéglátóink, hogy a turisták számát nem kívánják tovább növelni, nerr. építenek új kempingeket, szállodákat, hogy kulturált körülményeket biztosíthassanak. Helyettük inkább új szanatóriumokat létesítenek — jelenleg is épül egy —, mert a klíma, a környezet sok embernek nyújtott már edd’g is gyógyulást. Az Aranyhomok valóban aranyat ér...

Pliszka volt Bulgária első fővárosa 681-től több mint kétszáz évig. Szobrok, aranytárgyak, szarkofágok, különböző használati edények, s a restauráláson, helyreállításon szorgoskodó emberek is jelezték, hogy a bolgár nép becsüli, tiszteli nemzeti történelmét Erről szólt a Pnszka után következő főváros, Pre- szlav — most fejlődő iparral rendelkező mezőgazdasági

központ — városi pártbizottságának első titkára, Georgi Kosztov is, akivel a csodálatos szépségű Patlena-völgyben beszélgettünk.

— Az államalapítás 1300. évfordulójára készülünk. A történelmi ■ múlt értékeinek ápolásával, tiszteletben tartásával, szocialista társadalmunk újabb eredményeivel kívánjuk ünnepelni a nevezetes eseményt — mondatta.

Elérkezett a búcsú pillanata. öleléssel köszöntek el tőlünk a várnai repülőtéren szíves vendéglátó bolgár barátaink.

— Viszontlátásra Budapes-.

ten...! 1

Jövőre ugyanis hazánk fővárosában találkoznak a Varsói Szerződés katonai-honvédelmi újságírói.

Szalai László

I. Barátság Hídja nemzetközi fsfőkiáifítás

Gyermekek tükörben

Két fotósnak, egy szovjetnek és egy jugoszlávnak jutott az eszébe, hogy megörökítse: a fotóst. A mogilevd (Szovjetunió) Z inovi Shegelman groteszk alaknak' tünteti föl a kamera mögül leselkedő, témára váró öregurat; társa, a jugoszláv Zora Plesnar nyugodtabb vérmérsékletű, és azt sugallja A fotográfus című képe. hogy

»majd besétál a kamera elé a páciens, ha akar valamit...« Azt hiszem, ez a két kép egyben két típust jellemez. Shegelman fotósa azért tűnik a néző számára kellemesebb

alaknak, mert ő legalább akar valamit, sóvárog egy kifejező pillanatért.

Jubileumi évhez érkezett a Barátság Hídja nemzetközi fotókiállítás. Tizedik alkalommal rendezték meg a mind szélesebb horizontot bemutató nemzetközi seregszemlét

Kaposváron a Somogyi Fotó- és FHmklub égisze alatt. A Somogyi Képtárban pénteken megnyílt kiállításon harminchat fotókiluib jelentkezése

alapján százhuszonnyolc szerző százkilencvenhat alkotását láthatjuk. Keresetlenül is a szemünkbe ötiik, hogy hányán választották témául az idén a gyermekek világát.

Kapcsolódik tehát ez a kiállítás is a nemzetközi gyermekév rendezvényeihez. A bécsi Bauer Josef Pedellus című képe — egy különleges technikai eljárás segítségével

Baksa Ferenc Ablakban című fotója.

Több tájékoztatást a világpiacról

A kereskedelmi kamara ankétja

Hazánkban a külkereskedelem állami monopólium. Az árut a külkereskedelmi vállalatok értékesítik. Ök hozzák be külföldről is az árut. Több vállalat megkapta az export—import jogot. Néhány éve — éppen a külkereskedelem rugalmasságának növelése érdekében — egyedi export- vagy importjogot is kaphatnak a vállalatok.

Az utóbbi években a világpiac gyorsan változott. Rugalmas, alkalmazkodó- és döntésképes szervezetekre van tehát szükség a hatékonyság érdekében. A termelővállalatok és az ágazati minisztériumok bírálják a külkereskedelem hazai szervezetét. Azt mondják, a kiemelkedő és színvonalas külkereskedelmi munkának igen nagy a szerepe, és Hiányolják a külkereskedők hatékonyabb segítségét a termékszerkezet-váltás meggyorsításához és a világpiaci információk hazai alkalmazásához. A szakmai viták régóta zajlanak. A Magyar Kereskedelmi Kamara most országos méretű közvéleménv- k-utatást folytat. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság helyi szervezeteivel rendezett tanácskozásokon a vállalati szakemberek » véleményét kérik.

Az SZVT megyei szervezetének ankétjén a külkereskedelemben érdekelt, somogyi szakemberek fejtették ki véleményüket.

Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari. Szövetkezet elriöke azt kifogásolta, hogy a termelők nem tudják megítélni : hatékony -e a külkereskedelmi munka? Ha nyersanyagot vesznek, hónapokkal a teljesítés előtt fizetnek, aztán nyomozhatják a vevők, hogy hol az áru. ,A külkereskedelmi vállalatnak import esetén legalább három ár-! ajánlatot kell beszereznie azért, hogy a legkedvezőbbet kiválaszthassa. Érdekes viszont, hogy néha a legköltségesebbet fogadják eL Ha lefolytatják az áralkut, akkor a legrrsgasabo és az elért ár közötti különbséget haszonként könyvelhetik .el. A külkereskedelmi vállalatok ilven »kivüLá!Lasa« nagyon is konkrét gazdálkodási zavarokhoz vezethet a termelőnél.

Nagy Lajos, a tabi Cam- pingcikk Ipari Vállalat ígaz- gaxója elmondta: a külkereskedelmi vállalatok sok esetben nem ügyelnek arra, hogy a külföldi vevő rendelkezik-e a kellő fizetési biztonsággal. Ennek következménye, hogy a belföldi termelő évekig tartó külföldi pereskedésre kényszerül, fut a pénze után. Nem figyelik a kamat árfolyamát sem, emiatt a külföldi partner jut az indokoltnál kedvezőbb fizetési feltételekhez.

A résztvevők egyetértenek abban, hogy a divat- és ízlésváltozásnak kitett ágazatok exportjában nem a legjoob a nagy külkereskedelmi vállalat, A nagy szervezet ugyanis

nem elég rugalmas: késve követi a változásokat. Az a tapasztalat, hogy külkereskedelmi kirendeltségeinken

nagyon jó az információ- és piackutató munka, de az általuk szolgáltatott adatok valahogy elsikkadnak: nem dolgozzák fel azokat, s a termelő nem kap világpiaci előrejelzést. Szükségesnek tartjgk decentralizálni a lebonyolítók munkáját; sok tapasztalattal szolgálnak ezzel kapcsolatban a hazánkban tevékenykedő külföldi ügynökségek. Nagy segítség volna a termelővállalatok számára az is, ha az általuk termelt deviza egy részét saját céljaikra tarthatnák meg azért, hogy a gyors beszerzést igénylő hiánycikkeket rövid idő alatt

megkaphassák, vagy saját szakembereiket is elküldhes- sék külföldre.

Elmondták azt is, hogy a bármely piacon értékesíthető árualap megteremtését szolgáló negyvenötmilliárd

forintos bankhitelre kevés kisvállalat és szövetkezet nyújtott be pályázatot Ennek oka a külkereskedelmi vállalatok elégtelen információszolgáltatása.

A szakemberek véleménye az, hogy a külkereskedelemnek meghatározó és alapvető feladata van a termelés szerkezetét javító, befolyásoló munkában. Ez azonban a jelenlegi szervezeti rendszér módosítását klánja meg.

Cseke László

— kifejezően mutatja be azt a felnőtt-típust, amelviík mereven elzárkózik a gyermekek világától. Az ugyancsak osztrák fotós, a linzi Fahmer Nikolaus ellentétben az előbbi kép iskolai alkalmazottjával, mélyen együttérez a rö- vidnadrágosokkal. Innen ered a Szerviz című kép humora. A belga R. Piffert Kérés című alkotását első díjjal jutalmazta a zsűri, az -őszinteség kifejezését találta meg lányalakján keresztül. Virágot az anyának — adta képe címéül a jicini (Csehszlovákia) Milan Curda. A • gyermeki szeretet bemutatásával a felnőttek világába jut ej, hogy elmondhassa véleményét a nemzedékek megértő kapcsolatáról. A gyerekáldás két fotóst foglalkoztatott: a finn Jorma Jarvinen Időzítés című képe formailag merészebb, felhasználja a képzőművészet új irányzatait is; a krakkói Tornász H. Kaiser Átalakulás című képsora sem nevezhető hagyományos képi megoldásnak, az anyaság, kifejezésében azonban mesz- szébbre — mélyebbre — jutott. Á marosvásórhelyi Kö- vesdi László Nagyanyám című képe az ifjúkorra tekint vissza: az idős asszony emlékei között kutatva a »szép asszonyt" fedezi föl. A mo- gilevi Zinovi Shegelman nevét nemcsak ezért jegyezzük ■meg, mert a már említett A fotós című képével egy típust ábrázolt, hanem kiemelkedőt alkotott a derűs gyerekkorról és az érzelmekkel telített serdülőkorról is. (Gyermekkor, Bálban.) Kaposvári fotóst is említhetünk e sorban: Nagy

Lajos Bohóc című fotója bizonyára a gyerekek kedvence lesz.

A X. Barátság Hídja nemzetközi fotókiállítás talán mérföldkőnek is nevezhető) lecsillapultak azok a hullámok, amelyek' megpróbálták technikai útra terelni a fotóművészetet. A trükkel szemben á látvány, művészi megfogalmazása került előtérbe. Az alkotók egyben meggyőző képet nyújtanak arról is, hogy a művészi teljesítményhez elengedhetetlen föltétel a tökéletes technikai kivitelezés.

A zsűri első díjjal jutalmazta a belga Róbert Piffert Kérdés című alkotását Második díjat kapott a szovjet Witaly Butyrin, aki az előző kiállításon is kimagaslóan szerepelt, most a Holdfény története című képe nyerte meg a bíráló bizottság tetszését Ugyancsak második díjat kapott a kaposvári Baksa Ferenc Ablakban című alkotásáért. Hárman osztoztak a harmadik díjon: a cseh Dana Jankásovka, a szovjet Boris Coy és a marosvásárhelvi Mi- hálykó Anna. A Népművelési Intézet tiszteletdíját az oszt1 rák Heinz Süssenbeck és a kaposvári Csonka Béla nyerte el. A Fotó című lap tisztelet- díját a lengye! Jan Zych, a megyei művelődési osztály plakettjét a szovjet Eduárd Armi- kovics Tevoszv kapta. A fotóklubok közül oklevélben részesült a brüsszeli, a Vilnius», a murmanszki és a kaposvári.

I Korányi Barna

Fekete Gábor

Anno 1919»

Újságírók

Somogybán

va «í figyelmeztetés nélkül

durva agressziót indítottak ellenük. Ez az a háború, amiért elfogult sajtónk üvöltött, ipz az a háború, amelyhez az ürügy árnyéka sem férhet. Határkérdésről szó sincs, ez szándékos csapás a szocialista köztársaságra. Nem történt provokáció. A magyar tanács- kormány nem tagadta meg a kölcsönök visszafizetését^ nem kobzott el külföldi vagyont, mint H. N. Brailsford á tanú rá, nyugodtan és sikeresen szervezte a szocialista ipart. Most létéért küzd az egyik legreakciósabb európai kormány ellen.«

Huefíer: »Budapest, április 20. A helyzet itt egyre kaotikusabb. A szovjet nyilvánvalóan meg van rémülve a románok tartós előnyomulása

1.0N00N. |

BIT

Reported Turkish Revolution : Allies to Recognise Koltchnk.

I >-"i ;

TW Hungarian Sonet Republic b *cbr»g far cxbtcacc ageiasi * Rumanian «

TV Huftyarratta were 1*1*0 aWOTri? be iwpra«. TVp. b*i ttyardnl

Oujarra! Soaaa' itaHf ** *rW*!Wt that the At!:-* nrtoafnH ps»«. : —it

■* ' * **>»

és a Vörös Hadsereg Szatmárnémetinél való gyáva megfutárnodása miatt."

Brailsford: »A veszély teljesen váratlanul jött, mert a kommunisták úgy értelmezték Smuts küldetését, mint a türelem. ha ugyan nem az elismerés jelét. Bár ■ gyorsan megalakították az önkéntes Vörös Hadsereget, nagy osztrák és orosz kontingensekkel, a magyarok nem tudnák hatékonyan megbirkózni a románokkal, akik számbeli fölényben vannak, és megfelelő tüzérségiük is van."

Hueffer: »Az utóbbi napokban számos letartóztatás történt, a középosztályok öngyilkosságba menekültek a zűrzavar élői. Négy esetről személyesen is tudok — egy orvos meg a felesége, egy gyógyszerész és egy tejesember. Ez csak találomra vett példa a sok közül, akik között fiatal nők is akadnak. A közrend még zavartalan, de a Vörös Hadsereg kezd kicsúszni az ellenőrzés alól. Ha nézeteltérés támad, a katonatanács semmibe veszi a szovjetet."

Brailsford: Ha nem jött

volna a külső támadás, úgy vélem, a tanácskormánv helyzete megszilárdult volna. A háború teljesen lejáratta a burzsoá pártokat, amelyek nagyrészt feloszlottak az első októberi forradalom után. Az egyesült szocialisták és kommunisták maradtak az egyetlen politikai erő."

(Folytatjuk.)

átvéteti kísérleténél, továbbutazott Budapestre. Alábbi tudósításában bemutatja,

mennyire idegen az igazi magyar gondolkodástól és érzés- tői a szovjet uralom, menynyire ingatag a vezetők befolyása az emberekre, és mekkora az idegesség a román hadsereg előrenyomulása miatt.«

The Dady Herald: »Háború Magyarország ellen. A románok áruió támadása a saov- jetköatársaság ellen. A vörösök szilárdan állnak.

A Magyar Tanácsköztársaság létéért küzd a román, invázióival szemben. A magyarokat meglepetésszerűen érte a. támadás, Smuts tábornok üzenetét annak jeléül vették,, hogy a szövetségesek békét akarnak. Most pedig egy árleges országban —, arra minden elmélkedésnél érdekesebb példával szolgálhatunk.

Brailsford és Huefíer „vitája”

A Daily Herald 1919. április 2ü-i számában az. idézetten kívül még egy Brailsi'ord-tu- dósítás jelent meg War on Hungary — Háború Magyar- ország ellen — címmel az első oldalqn.

Mr. Oliver Madox Hauffer, a másik angol újságíró, aki Somogybán járt, nam írt ugyan a termelőszövetkezetekben tett látogatásról, mert — mint László Balázs megfogalmazta —: »a Daily Chronicle világképébe nyilván nem illett bele a tanácsrendszer és a szövetkezet sikere«.

Irt viszont az általános magyarországi eseményekről, mégpedig a konzervatív-polgári The Daily Chronicle szintén április 23-i számában. S mivel tudósításában Brailsford és Huefíer is a román támadás következtében kialakult •helyzetről számolt be, érdekes összehasonlítás kínálkozik a két angol újságíró, illetve a munkáspárti Herald és a konzervatív Chronicle szemléletét illetően.

The Daily Chronicle: »A

budapesti szovjet ingatag helyzete. Riad,alom a városban a románok északkeleti előrenyomulása miatt.

Oliver Madox Huefíer, a The Daily Chronicle külön túri ősi táj a, aki megsebesült a becsi kommunisták hatm-omA Magyar Tanácsköztársaság számára a létfontosságú kérdések közé tartozott, hogy a külíölidi — főleg a nyugat- európai — lapok milyen képet festenek róla, hogyan informálják olvasóikat a magyarországi helyzetről. . a mi burzsoá sajtónk azt mönd- ta nekik, hogy a kommunizmus e®y német fondorlat, mely csak azért lett kitalálva, hogy Oroszország minél élőbb összeomolhasson; továbbá azt is, hogy, Lenint a német császár halmozta el óriási nagy pénzösszegekkel« — írta Brailsford a Somogyi Vörös Újságban. S hogy milyen nagy szükség volt a Tanácsköztársaságot támogató cikkekre, tudósításokra- — az angol sajtóban csakúgy, mint a többi ama at — vau séta-