Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
/ SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK Kőröshegyi szőlődomb Bakonyi hűvös szél borzolta a szőlők leveleit a Mocsármány fölé magasodó évezredes dombokon. Egyenes vonalban kapaszkodtak a tőkék a szelíden lejtő hátakra, kitárván bodor leveleiket a napfénynek. Itt a Balaton dóit partján márciustól késő októberig pásztázza a fényre szomjazó fürtöket a nap, s egyesülvén a föld „cukortermelő” erejével tisztán csurran ősszel a domb leve. Öntötték történelmi időkben a rómaiak szabin formájú kancsókból de az árnyékos pince falai kelták faragta kövekből épültek. S a tőkék közt hajladozó tunikás atyafiak értő munkája nem csak a következő év termését segítette megalapozni. Nőtt, halmozódott ez a tudás századokon át, a bakonyi szél sosem találta e dombokat elvadultam gazzal verten. Mint megannyi gubancos zöld orsó sorakoztak a tőkék, álltak a sorok. A domb lábánál — ez a Mocsármány — háborítatlan vízi világ volt. Vijjogó halásszasok csaptak le a fehér hasú vízi jószágokra, béka- unkogás szállt a 6ás, a nád, a rothadó vízinövényzet között e borzongató titokzatos, ember nem lakta világban. Csak a szőlődombokkal átellenben, a Balatonra tekintő földvári magas löszfalon élték még emberek. Meg itt, a Mocsármánytól délre húzódó völgyben. Kőröshegyen. Neve talán az ószláv Krs szóból származik, amely homokos területet.^ ingoványos partot jelent. 1082-ben már oklevélben is említik: Keurushig írásmód sze- rint. 5 nemcsak a települést, hanem a határában, „végzett szőlőművelést. Kik adták tovább a római hagyományt? Nem tudni. A szőlő, a most, a bor úgy hozzá tartozott az élethez, mint a közönséges halandó létéhez a levegővétel. Moharped óvja híveit a szeszes italok élvezetétől, s azt várnánk, hogy a török megszállás alatt erős hanyatlásnak indul a bűnnek e melegágya. Éppen ellenkezőleg: Kőröshegy jelentősége tovább nő, sőt a somogyi szandzsák egyik kerületének központja (afféle járási székhely) lesz a félhold uralma idején. Sűrű homlokráncolással látta a próféta híveinek tobzódását ezen az Atlahnak oly kevéssé szentelt kies helyen, a dombokhoz lapuló pineevárosban. Mert az örömök tanyá ja volt itt. S még egy kicsit több is annál. Lehetetlen megmondani, mikor alakult ki ez az oly sok nosztalgiát keltő, vonzerejében rövid hanyatlás után ma is gyarapodó szőlőhegyi életforma? A jócskán föltarisznyáit, komótos járású • gazdák a seregélycserregéstől hangos tájon, a süppedt, fehér falú, zsúppal vagy náddal födött pincék árnyékában, a csendes borozgatás, a szőlőhegyi víg danászás — ez az, ami ma az emlékeinkben él. A szőlő azonban más volt, több. Mindenekelőtt rengeteg munka. A tavaszi kitakarítás, a metszés, a kötözés, a permetezés, a szüret a borkészítés, kezelés; időt, verejtéket kímélni nem lehetett. S bizony a fájós derék is gyakran jelezte, hogy a pincéik környékén nemcsak jókedv terem, hanem muhka és újra csak munka kell. Mégis e munka sokban különbözött a történelem századai alatt a többitől. Hiányzott belőle az elkínzottság, a robot szaga. Az első bűzéből sütött kenyér áhítata súlyosabb, ünnepélyesebb, a szüret a vidám, »lszabadult jókedvé. A szüreti mulatságokon, ünnepélyeken minden bolondosság elkel, mint a kora tavaszi népünnepélyeken. A szőlőnek különösen. vará- jsa van, Talán egyetlen növényi kultúránk »em áll ilyen közel az ember- !>oz, Mert miniig gyámolítani sell. Akár * kisgyereket. Tövét a fagy elől földdel bőven betakarni, tavasszal — mint a rohamosan fejlődő, esetlen kamasz szertelen túlzásait — lenyesegetni, növekedését megfelelő irányba terelni. óvni, vigyázni rji. A szőlő sok embert egy életre megbabonázott már. Járom a falu három kilométer hosszú utcáját A dombok lábához lapulnak a házak. A napsütötte keleti dombhátakon, a kertek meghosszabbításaként gyümölcsfák, szőlők között állnak a pincék. A falun túl, a Balaton felöli dombokat a tsz kordonműveléses, hatalmas táblái foglalják el. Itt volt, s itt van ma is a legjobb termőterület. Magyarótető, Somos, Cse- lédalia — csettint e nevek hallatán a szőlő- művelő kőröshegy i ember. E lankákon termett bftidan a legjobb bor, s ezt ízlelgethette Bél Mátyás is 1730-ban, mielőtt leírta volna, hogy „e falu büszkélkedik az egész vidéken a leghíresebb szőlőműveléssel”. Csaknem 50ű hold „hegyvámos” területről hordták a földesúri járandóságot a még ma is épen álló 300 évéé dézsmapincébe, amelynek végén úszta vizű forrás csobog, • ■ E szőlők a job« bé gyfölsza bad í- tás idején a községbeliek kezére jutottak. De nem egyenlő mértékben. Egy „fertált” kéé . .fertált”. három „fertált” kaptak i gazdák négy .fertált” — „egész helyet” — a legmódo- sabbak. Kőröshegy szőlőtermesztése a tehetősebb kálvinista — ahogyan itt mondják: kálomista — réteg kezébe került, a , később beköltöző szegényebb katolikusoknak már kevesebb jutott Nagyjából ez az állapot határozta meg a község további sorsát, életét A környék erősen dombos, egyéb növények termesztésére kevésbé alkalmas. Így lett Kőröshegyen a mindennapokban érvényesülő aranyigazság; „Ahol bor van. ott gabona is van.” S a „fertálok" száma adta a rangot, a megélhetés minőségét. Ez egyúttal meg is merevítette a község társadalmát. Azok a „fertálok”, a pincékben érő, tisztuló nemes borok, a szőlőhegyi életáforma, és a tavasszal össze) vm .. f ölkapottabb tóparti üdülő. A harmincas évek nagy gazdasági válsága idején először özönlöttek csapatostul a fényes üdülőkbe azok, akiknek talpa alatt megrendült a föld. Földvár, amelynek „még bírója sem volt”, ly&O-ben végképp elszakadt az anyaközségtől. S mint a hűtlen testvér, csipkedni, szelni kezdte a régi báty jussát, is. Tavaszonta screglettek a kőröshegyiek a földvári üdülőkbe, éttermekbe dolgozni. S nemcsak a szegényebbek. Jómagam a hatvanas évek elején a földvári Motelban dolgoztam együtt a büszke-tehetős Dankházi család egyik lánygyermekével... S íme a hajdani bird nélküli Földvár 1976-ra magába olvasztja Kőröshegyet! Forog, változik a világ. 1 Hogyan lehet e korban a régi élet kereteit őrizni, a régi értékeken ülni? Nehezen, nagyon nehezen. A Magyarótető környékén alakult ki a tsz 116 hektáros nagy szőlőtáblája évj tízezer mázsa szőlőt szüretelnek itt. A házak végén, a domboldalra futó szőlőkben él tovább a régi kőröshegy! gondolkodás. Egy darab a maga régi ízeivel, szokásaival a múltból. A szőlő megbabonáz, de könnyen megbénít, Erre ak- kor jött rá a régi szőlőtermelő kőröshegyi gazda, amikor nem tudta megérteni a fiát. Városra került a gyerek, technikus lett S ha hazalátogat szüleihez, a Muskátli vendéglőben csücsül, konyako- zik. Apja nyomná kezébe a súlyos pincék ulcsot: — Menjél, gyerek! Vidd a barátaidat! KiiiithlfV >»90 körül (Stiklag mrtttrie utáni foglalkoztatott Idénymunkások hada zárta be a falu életét. Mi történt a felszabadulás után? Az elmúlt harmincnégy év változásai csak most teljesednek ki igazán. Az ötvenes évek kulákokra lesújtó politikája ezt a falut nem érintette igazán. Annál inkább a hatvanas évek történései. Közel volt a Balaton-part, rettentő közel. A szomszédos Földvárpuszta, amelyről még a múlt század nyolcvanas éveiben a földhivatalon kívül senki sem hallott, a századfordulótól épülni, terjeszkedni kezdett A két világháború között már az egyik legdrágább, legIV az nem mozdul. Mit aem mond neki a szőlőhegyi életforma. 1961-ben sző volt arról, hogy vízmüvet kap Kőröshegy. Hogy mit jelentett volna ez a fajúnak akkoriban? Csak most kezdik egy páran megérteni. Nemcsak a vezetéket, hanem a lakások komfortosságának ugrásszerű emel- . kedését. Kőröshegy már a hatvanas évek közepétől az idegenforgalom, a tize tő vendéglátó szolgálat nagyobb bázisa lehetett volna. Ha * vizet megszavazzák. . . De a községnek nem kellett. Ellene szóltak. Így több mint tizenöt éves késéssel vezették be a faluba az éltető folyadékot. Akkor megúszták volna háztartásonként hatezerből. Most 21 ezret fizetnek érte! Merre kanyarog tovább a község sorsa? Ma a domboldalon lázas építkezés folyik. Lassacskán idegen kézre jut a kőröshegyi szőlődomb. Tanárok, újságírók, orvosok, tisztviselők szurkolják le a pénzt » kisebb-nagyobb táblákért * építenek, ültetnek. A tájba illő, hangulatos pincék helyett itt-ott már hivalkodó, kétszintes építményeket emelnek. A hagyományos tájfajták — olaszrizling,. rizlingszilváni — helyett a,kisebb kertecskék- be mindenféle vessző kerül: a legkülönfélébb bor- és cseme■ geszőlők. Hobbivá, hétvégi rendeltetésű, szabadidős ker- tecskékké lesz az ősi kőrőshe- gyi szőlősdomb. Ma a község jövőjének egyik fontos emeltyűje a múlt A központban emelkedő, régi katolikus műemlék templom, ahol nyaranta a híres hangversenyek csalják ide a messze földről érkezőket Mintegy 2200 ember él itt. Tír. százalékuk tagja a isz-nek, közülük is löl nyugdíjas és járulékos. A szőlő- és borkultúrának őrzője, a hagyomány tovább éltetője a szövetkezet. Az elnök Bessenyei György. Fiatal ember, bár barna hajába fehér szálakat szőttek ßz eltelt évek. Be-bekopognak hozzá idős tsz-ta- gok, fiatal gyerekek! — Gyuri bácsi! —mondják az elnöknek, kartól, beosztástól függetlenül. S a hozzá közelebb állóik: — Fater! — Csak így. Változik, kavarog minden Az utóbbi öt évben nem emelkedett a tsz létszáma. Viszont minőségi változás zajlik le. 33-an jöttek 30 éven aluliak: gépészmérnökök, villanyszerelők, asztalos és a többi. A munka a tsz-mél is iparosodik. Kell is. Mert az oly sok törődést, emberi figyelmet, szeretetet igénylő szőlőművelést egyre jobban meghatározzák a gépészeti gondok, A hatvanas évek közepétől telepített alacsony kordonos szőlőültetvények művelését az akkori gépekkel kitűnően meg tudták oldani. A mai munkagépek azonban egyre kevésbé alkalmasak e célra, a nagy teljesítmény és a szélesség miatt. A testes MTZ 50-es például igen nehezen cammog a táblák között, * ez mind több fejtörést okoz a tsz-nek. A gép kinőtte a szőlőt! Mit lehet tenni? Talán segíthet, ha 60—80 hektár nagy hozamú ültetvényt telepítenek, amelyben könnyen járhatnak majd a mai gépek is. A tsz idegen segítség nélkül képtelen volna a szőlőtermést lesmretelni. Képtelen heiyzet? Nem. Az elmúlt évek, évtizedeik változásainak eredménye. Így minden ősszel szüretelö- ket hoz a vonat a távoli Máíram'ndszentről. Bányászok, falusiak kezétől telnek a puttonyok, nógrádi kiejtésüktől hangos a szőlőtábla. Modern summ ásóknak mondhatnánk őket, ha a summát szónak nem volna lekicsinylő a szegénységgel rokon értelme. E mátramind- szentieknél érről szó sincs. Bennük él még az a régi, gyermekkortól dajkált érzelem, mely -a földhöz, a szőlőhöz — a szürethez — örömöt, élményt társít. Ügy érzik: ünnepi munka ez! A falu utcasora mellett magasodó dombokon szintén szüretelnek: csendesen, szerényen. Ez a környék 1974,—75-ben lett tórtkert, itt vannak a háztáji szőlők. Akad tulajdonos, aki 50—70 hektoliter bort őriz szüret után a pincében, de nem ez a jellemző. Kisebb területeken kevesebb a hozam, kevesebb a bor. Talán ez ösztökélte egyik-másik gazdát, hogy 'az adott területről minél több bort hozzon ki, S mivel ez csak bizonyos korlátok között lehetséges, néhányan segítségül hívták a Kaposvári Cukorgyárat... Ez pedig nem tett jót a kőröshegyi bor hírének. Ezért és egyéb okok miatt is baj bajt ér a helyi nyugdíjas-szakcsoportban: megszűnt a siófoki és a földvári borkimérésük. A jövő útja lehet, ha a tsz veszi át a szőlőt s azt egységes kezelés után értékesítik. Kőröshegy. 42 néven említik a különböző oklevelek. A házak csöndes ablakszeme mögött nagy nyugalom sejlik. Pedig forr, pezseg és változik itt ma minden. Csupor Tibor v
